Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-17 / 193. szám
1991. augusztus 17., szombat CSUPA ERDEKES Kelet-Magyarország A pócsi Mária-kép fénye A híres máriapócsi kegykép az első könnyezés után csaknem 300 évvel is foglalkoztatja a kutatókat. A napokban Koroknay Gyula nyíregyházi művészettörténésztől kaptuk az alábbi összefoglalót. (A kegyképről szóló másik írásunk lapunk vasárnapi számában olvasható.) ' A kor társ történetírók közül ketten is megemlékeztek a pócsi Mária-kép 1696. évi köny- nyezéséről. Az erdélyi és református Cserei Mihály különállásukra kényes transzilvánus távoltartással és bizonyos vallási fölényeskedéssel ír róla. Érdeme viszont, hogy véleményeket is közöl, fogalmat alkothatunk a nem mindennapi esemény kihatásának a méreteiről. „Magyarországon Budához közel, — írja Cserei valahol a Székelyföldön, — Pócs nevű orosz faluban lévén egy kép, ráfogták, hogy sírt, és könyvei a kép orcáján aláfolytanak. Legelsőben generál Cusáni írá meg Apor Istvánnak (jelentős erdélyi katolikus fö- úr)) akkor ott közel lévén quartélyban, tréfálkodván leveliben, hogy a Szűz Mária képe a németeket siratná, kik annyi véreket ontják ki Magyarország mellett, mégis rossz quár- télyok vagyon. Az úr velem irata választ, hogy már ő is tréfálódnék, de valójában érték: nem a németeket siratja — úgymond — a kép, hanem mivel Szúa Mária Magyarország patró- nája, kinek oltalma alá bízta vala az első magyar király, Szent István, látván, a németek mely kegyetlenül saccoltatják a magyarokat, azoknak nyomorúságát siratja. Ezt a képet a jesui- ták tanácsából a császár Bécsben felviteté, és minekutána azután két esztendővel a törököt megverte vala a német ármáda, azt a nagy victóriát nem Istennek, akitől származott vala, hanem annak a néma kép sírásának tulajdonították, és irtóztató bálványozást csinálnak belőle. (A zentai csatáról van szó, ami valójában nem két, hanem egy évvel később zajlott le.) Mert a töröktől nyert zászlókkal a fegyverekkel felékesítvén a képet, és drága aranyláncokkal, gyöngyökkel felruházván, nagy pompás processional, sok ezer nép követvén, úgy hordozták Bécsben, a tudatlan község térden állva imádta, tisztelte, maga is a császár egész udvarával követvén a pro- cessiót.” Ez a kép azóta is Becs legismertebb műemlékének, a Stephansdomnak jobboldali, első oltáráról néz le ránk aranyláncok és gyöngyök nélkül is, az előtte égő fogadalmi gyertyák tömegének fényénél, teljes szépségében. Másik tanúnk Babocsay Izsák, Tárcái mezőváros jegyzője, kinek neve jól ismert a történészek előtt, de a szakirodalomban teljesen ismeretlen, hogy azelőtt Nagykálló jegyzője volt, onnan ment a hegyaljai városkába. Bár ő is református volt, írása mértéktartó és visszafogott. . Szent András havában ezen esztendőben nemes Szabolcs vármegyében Pócspetri nevű falucskában az ott való oroszok templomában a boldogságos Szűz Máriának egy darab deszkára festett képe sírni és könnyezni láttatott, melynek alkalmatosságával sok főúri és közrendek nagy messze földről is annak bizonytalan szemlélésére re- ligionis ergo sokideiglen confluáltak" (vallásosságból .. . összejöttek). A nagy „bálványozás” közepette már Kassán több másolatot készítettek a képről. Az eset másutt is megismétlődött. Ezeknek a képeknek a sorsa azonban egy kivételével ismeretlen előttünk. Egy szentgotthárdi cisztercita páter talán Bécsben másolta la a pócsi képet, s nem messze Szent- gotthárdtól, Badafalva mellett az erdőben egy tölgyfára erősítették. Egy favágó a Mária-képet több alkalommal is levitte a faluba, de az a legenda szerint minden alkalommal visszatért eredeti helyére. A később itt épült templom mennyezeti freskója egy jelenetet ábrázol, melyen a tölgy lombsátra alatt egy öttagú csoport imádkozik. A hely zarándokhely lett, hol egyre nagyobb számban kezdtek megtelepedni, s kápolna is épült. A mai templomot II. József rendelete értelmében a szentgotthárdi apát építette 1793-ban, mely pár évre rá a környező falvak plébánia temploma lett. Szerény barokk főoltáron tört párkánytól s kettős oszlopoktól övezve, fénysugarasán van előttünk az itteni kegykép. A cisztercita atya műve azonban inkább átfogalmazás, mint másolat és főleg művesebb, ami főleg az arcokon figyelhető meg. A magas ívű szemöldök, némileg hosszú orr az intenzív tekintet alatt mégis harmonikus és finom egységbe áll össze, szerény és komoly fenségbe. így inkább szellemében áll legközelebb a pócsi Mária-kép- hez. O laszországba vagy Ausztria déli részébe menet ne sajnáljunk egy pár kilométeres kitérőt megtenni. A Rába- füzessel szemben lévő Heiligenkreuz szélén forduljunk dél felé Jennersdorf irányába. Alig egy-két km után Weichselbaum-nál — ez Badafalva mostani neve, — tábla jelzi Maria Bild felé az utat. Egy kis erdei kapaszkodó után már ott is vagyunk annak a falunak a temploma előtt, mely létét a pócsi Mária- ■ képnek köszönheti, s melynek templomába nem fogunk tudni meghatódás nélkül lépni. Életünk Krisztus Háromszor tíz kérdés és tanács Elindulás előtt ellenőrizze, hogy 1. Megvan-e a belépője? 2. Kitőltötte-e a belépő rovatait? 3. Megvan-e az imafüzete? : 4. Csomagolt-e elég élelmet? 5. Visz-e magával ivóvizet, poharat? 6. Van-e esőköpenye? 7. Megvannak-e a szükséges gyógyszerei? 8. Lelkileg felkészült-e? 9. Nem kellene-e gyónnia? 10. Felragasztotta-e a matricát a szélvédőre? Űtközben 1. Ne zavarja zarándoktársai összeszedettségét, 2. kerülje a hangoskodást, 3. ügyeljen a jármű tisztaságára, 4. hallgasson a csoportot vezető irányítására, 5. szívesen imádkozzék zarándoktársaival, 6. legyen irántuk figyelmes, 7. viselje őket szelíd türelemmel, 8. ne fogyasszon alkoholt, 9. ha gépjárművet vezet, kövesse az útjelzőtáblákat 10. és hallgassa a Petőfi és a Calypso Rádió közlekedési információit! Megérkezés után 1. Kövesse a rendezők irányítását, 2. abban a szektorban foglaljon helyet, ahová a belépője szól, 3. ne tolakodjon minél közelebb a Szentatyához, 4. ne hangoskodjék, 5. segítse a mellette állókat az áhitatos részvételben, 6. rosszullét esetén azonnal szóljon, 7. használja az imafüzetet, s bátran imádkozzék és énekeljen, X 1 8. ha emléktárgyat vesz, keresse aN/lhitelesítő védjegyet, 9. a szentmise végén nyugodtan várja meg az elbocsátást, ami a Szentatya távozása után történik. 10. Ne feledje, hogy részvétele tanúságtétel a hitéről! § A Magyar Posta a pápalátogatásra Magyar Mária Kegyhelyek elnevezéssel bélyegsort adott ki. A látogatási helyeken alkalmi postahivatalokat üzemeltet. Illusztrációnk: Bélyegblokk a pápalátogatás emlékére — Bélyegen a máriapócsi templom kegyképe. Helyszíii közvetítés, isszefoglalók így készül a Rádió és a Televízió a pápalátogatásra Budapest (MTI) — II. János Pál pápa látogatására a Magyar Rádió és Televízió már tavaly ősszel megkezdte a felkészülést. Mérnökök és újságírók összehangolt munkája nyomán a katolikus egyházfő magyarországi programjának minden eseményéről — többnyire egyenes adásban — beszámolnak. A Kossuth Rádió Iközép- hulfómú és URH frekvenciáin, valamint a rövidhullámú sávban helyszíni közvetítést ad a pápa fogadtatásáról, az összes egyházi szertartásról — így a má- riapócsiról is — és tudósít a diplomáciai jellegű találkozókról. Augusztus 16—20. között minden este a 21 órai híradás után hangképes összefoglaló műsorban számol be II. János Pál aznapi programjáról, azokról az II debreceni program Debrecen (KM) — A római katolikus egyház feje magyarországi látogatásának harmadik napján, vasárnap, a máriapócsi és nyíregyházi programok után Debrecenbe érkezik. Röplapunkkal elsősorban közlekedésbiztonsági szempontból: a helyszín megközelítését, a parkírozást és a helyszín elhagyását illetően szeretnénk segítséget nyújtani. II. János Pál a máriapócsi program befejeztével helikopterrel érkezik a Nagyerdei Stadionba 16,50 órakor. Innen pápamobillal indul a református Nagytemplomba, ahol ökumenikus imádság, szertartás lesz. Az érdeklődők a Simonyi u.—Pé- terfia u.—Kálvin tér útvonalon láthatják a pápát, mivel a Nagytemplomban csak meghívott személyek vehetnek részt az istentiszteleten. A szertartás külső hangosítással a piac után a Nagytemplomtól a Szent Anna utcáig lesz hallható. Az istentisztelet után a pápa már nem lesz látható, mert az utat zárt kocsiban teszi meg. eseményekről, amely ékről egyenes adás híján addig osak híreket hallhatott a közönség. A Petőfi Rádió a közkedvelt Calypso 873 programmal közösen zenés szolgáltató műsort készít az eseményekre igyékvő vagy onnan távozó százezreknek. A könnyed hangvételű szórakoztató — információs műsor az UTITÁRS azok számára is hasznos lesz, akik nem az egyházi rendezvényekre utaznak. A televízió a Ferihegyi repülőtérre történő megérkezéstől minden jelentős eseményről helyszíni közvetítésben számol be. A rádió és a televízió már az érkezést megelőző napokon pontosan tájékoztatja hallgatóit és nézőit a pápai látogatás részleteiről, a Ferihegyi repülőtérre való megérkezés pillanatától (Kossuth és Tvl 10,55) pedig helyszíni közvetítéssel szegődik a pápa mellé. Vele lehetünk az esztergomi bazilika előtt, az ország papjainak és szerzeteseinek részvételével tartott szentmisén (Kossuth és Tvl 15,25), este pedig a Parlamentben (Kossuth 19,55), ahol a pápa a köztársaság elnökével és a kormány tagjaival találkozik. Szombaton a pécsi szentmisét hallgathatjuk, nézhetjük írneg (Tvl 9,55, Kossuth 10,05), vasárnap előbb a Máriapócson tartandó görög katolikus szentmisét követhetjük (Tvl 9,35 és Kossuth 10,05), majd a debreceni református Nagytemplomban sorra kerülő ökumenikus igeliturgián vehetünk részt. (Kossuth 17,04 és Tvl 17,15). Esténként a rádió és a televízió részletesen összefoglalja az aznapi eseményeket (Kossuth 21,05 és Tv2 21,20). Ali meg llniok asztalunkat Könyv a pápának ajánlva Farkas Kálmán * II. Nyíregyháza (KM) — A félezer számozott példányban készült ritkaság első példánya a Szentatyát illeti. „Ajánlom ezt a könyvet II. János Pál pápának, magyarországi lelkipásztori látogatása alkalmából. Hívő tisztelettel és szeretettel” — írja mottóként a neves hazai szakíró, gasztronómus, híres vendéglátó, a soltvad- kerti Szakái László, annyi nemzetközileg is jegyzett mű szerzője, akinek a pápalátogatásra — dicséretesen időzített! — Áldd meg, Urunk asztalunkat című könyvében a következő sorokkal üdvözji az Olvasókat dr. Dankó László kalocsai ■érsek: „Az étkezés, a közös asztal közösséget teremt”. A Bibliában szent jellege is van. A hálaadás és a vendégszeretet kifejezése is. Áldást mondunk, imádkozunk, amikor asztalhoz ülünk. Jézus étkezés közben alapította meg az Újszövetség lakomáját. Legyen áldás családi asztalunkon is. Isten és ember találkozásának egyik legszebb helye az asztal. Ezeknek a találkozásoknak meghitt pillanatait — ünnepeinket — örökíti meg a szerző könyvében. Karácsonytól karácsonyig a naptár liturgikus sorrendjében, a hozzá fűződő népszokásokkal vonultatja fel előttünk a régi magyar konyha jellegzetes ételeit a karácsonyi mákosgubától, a húsvéti sonkán keresztül egészen a lakodalmas ételekig. Nemzeti ételeink receptjei mellett megtalálhatók e könyvben az ünnep eredetének ismertetései, szokásai, mind egyházi. mind néprajzi vonatkozásban. Néhány ünnepnapnál köszöntő teszi még színesebbé a fejezeteket. A receptek előtt s után étkezési imákat találunk. Szent Bazil kései utódai Apácák az emberek szolgálatában Máriapócs (KM — K. É.) — Egyszerűség, békesség, derű. .. Ezek a szavak jutottak eszembe, amikor Máriapócson, a Nagy Szent Bazil-rend nővéreinek rendházába beléptem. Már a fogadtatás is meglepően kellemes volt. Mosolygó, szolgálatkész nővérek fogadtak, alaposan rácáfolva azokra a feltételezésekre, amelyek szerint az apácák csak komolyak lehetnek, s kizárólag imádkozással töltik idejüket. — Most még alakulóban, a szemlélődés és a tevékenység határmezsgyéjén vagyunk — mondja Olga nővér, — aki a rend eredetének történetébe is szívesen beavat. Tőle tudom, hogy a Szent Bazil-ren- det, mint a rendek között a legidősebbet, a negyedik században Nagy Szent Bazil alapította, az első Bazil-rendi nővér pedig nem más, mint Szent Bazil édestestvére, Szent Makrina volt. Fontos- tudni azt is, hogy hazánkban Szent Istvánnak, a kereszténység alapítójának korában a hittérítők között ott volt Hierotosz, akinek kíséretében nemcsak a segédpapság, hanem a szerzetesek, illetve a Szent Bazil-nővérek is ott voltak. Utóbbiak számára Szent István számos kolostort építtetett,- a Veszprém-völgyinek maradványai ma is láthatók. A tatárjárás, és a török hódoltság tüntette el a rendet, melynek visszahonosítására a máriapócsi születésű Dudás püspök ösztönzésére 1935- ben került sor. Nem sok idő maradt azonban a békés együttlétre, mivel 1950-ben a politika vihara újra szétdúlta a rendet. Tagjai, a nővérek nem adták fel könnyen. Otthonaikat szétrombolhatta a történelem, lelkűket azonban nem törhette meg. Miután kolostoraikból kiüldözték őket, munkát, kenyeret kerestek. Volt, aki tanár, volt, aki ápolónő lett, s olyan is, aki szülei házába húzódott visz- sza. Egy dologról nem mondtak le semmilyen körülmények között: arról, hogy másokon, a bajban lévőkön, a rászorulókon segítsenek. A Szent Bazil-rend tagjai — a történelem újabb sorsfordulójának köszönhetően — ez év júniusától ismét egykori zárdájukban, pontosabban annak egy részében lakhatnak. A máriapócsi gyermek- otthon egyik felét kapták vissza ahhoz, hogy rendi életüket, pontosabban szolgálatukat újra megkezdhessék. A maradék csapat, a kifáradt, kiöregedett emberek most újra indulnak, hogy átadják a hitet, hirdessék a szeretetet. Mivel kevesen vannak, igyekeznek az új generációnak is átadni eszméjüket. Szerencsére vannak, s talán lesznek is, kik kezükbe veszik majd a stafétabotot. Igaz, közülük sokan először csak érdeklődni, tájékozódni jönnek. Mint ahogyan az a 16 éves szegedi gimnazista lány is, aki a nyári heteket a Ba- zilita nővérek között tölti. Hogy marad-e véglegesen? Azt ma még nem tudni, de megvan rá a remény. Életük mindezeknek szellemében, ugyanakkor szigorú rend szerint zajlik. Reggel 5 órától este 9-ig, gyakran még tovább is talpon vannak, s egyetlen percig sem tétlenkednek, unatkoznak. A Máriapócson élő 14 nővér főelőadója Rómában, helyi elöljárója Magdolna nővér személyében Máriapócson van. Mint mondják, a rend felépítése, élete hierarchikus, de messzemenően demokratikus. Ezt bizonyítja az is, hogy Magdolna nővér megbízatása öt évre szól, akkor ismét választanak vezetőt maguknak. Addig nemcsak a Máriapócson élő nővérek, hanem az ország valamennyi rendházának lelki és fizikai életét irányítja, s nővértársaival együtt igen örül annak, hogy a többször szétzilált rendnek ma is életképes sejtjei maradtak. ■ 11
