Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-14 / 190. szám

EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország VftLLULKOZflS H a az ember nekive­selkedik, hogy por­táján kivágjon egy fát, előbb kiszámítja, mer­re fog dőlni. Nem arról kezdi hasogatni, amerről épp tetszik, hanem jó fe­lől, hogy a zuhanó törzs ne okozzon kárt semmi­ben. Ilyenképpen kellene vállalkozásokba is bele­vágni, persze az üzletről néha még a jósok se tud­nák megmondani, hogy jó. vagy balszerencsés lesz-e. De azért kéne az előrelá­tás, az alapos tájékozódás, mert ezek nélkül csak a vakszerencse segít. Újrakezdési kölcsönt vett föl három éve egy orosi férfi. Ügy gondolta sertéseket tenyészt, és ab­ból fényesen eltartja a családját, mert az embe­reknek mindig kell a hús­étel. A közismert okok miatt belebukott, mint sok ezer szerencsétlen kister­melő. Utolsó malacait né­hány hónapja vágta le amit tudott, eladott, a ma­radék húst kutyája falta föl elégedett morgással. Soká nem lesz ilyen ünne­pe az ebnek. Sajnos neki se sokszor pecsenye. A bank megállapította, hogy már nem főfoglalkozású sertéstenyésztő és föl­mondta a kölcsönszerző­dést, visszaköveteli a hi­telt és járulékait, csak­hogy a pénz elúszott... Volt egy lehetősége a férfinak: módosítani a vállalkozását, új üzletbe fogni. Ezt a szándékát túl későn jelentette be a ka­matot fizető Munkaügyi Központnak. Állítólag csak akkor tudta meg hogy van ilyen, amikor el­veszítette a kamatmentes­séget, mert már nem tud­ta hivatalosan igazolni a sertéstartást. Közben kel­lett volna érdeklődnie és váltania, talán most nem volna ilyen nagy bajban. Mint a hamari favágó, aki akkor kezd számítgatni, amikor a fa rázuhant a házra. Keserű tejtermelők Mint sok öreg nyugdíjas, jómagam is pár tehén és nö­vendék szarvasmarha tartá­sát vállaltam. Nem a jó sor­som, inkább a kényszer vitt a vállalkozásba, amelytől most kudarccal kell megvál­nom. 1982 óta saját állo­mányt tudtam beállítani, in­kább a tej volt a cél, napon­ta kétszer szállítottam a csar­nokba. Nem volt leányálom, de amit most ránk sóztak, az mindennél rosszabb, a sok beígért jónak pont az ellen-- kezője. Egyszerűen nem kell a tejünk, teheneink jelenleg napi 20—25 litert adnak, és nincs, aki megvegye. Hosszú éveken át a csarnok biztos piac volt, korlátlan mennyi­ségben felvásárolta a tejün­ket, s havonta fizetett. Most nem kell a tej, pedig nagyon rá volnánk utalva a kis pénz­re. Feleségemmel együtt 9500 forintból élünk havon­ta. Most azt mondják, min­den rossz volt régen, és most minden jó lesz. Nem ezt lát­juk. Mert régen átvették a tejet, a Tejipari Vállalat még arra is képes volt, hogy ked­vezményesen adott fejőgé­pet. .. Az ígérgetők nem tud­nak oda hatni, hogy a ma­gyar tej magyar földön mind elkeljen, pedig mi még az alacsony árat sem kifogásol­nánk, csak legyen havonta biztos keresetünk. Amikor az egyeztető tárgyalásunk volt a tejiparral, az önkor­mányzat megbízottjának nem volt véleménye a hogyan továbbról. Nem csak ígérget­ni kellene, hanem cselekedni is az emberek, köztük a tej­termelők érdekében, minél hamarabb. B. István Nyírbátor (A Szabolcs Megyei Tejipa­ri Vállalat gyakorta kap ha­sonló észrevételeket a tejter­melőktől. Gazdálkodó egy­ség lévén, sajnos, nem vállal­hatják föl a térség és a tej­termelők szociális problémá­it, mert sem lehetőségük, sem eszközük nincs a gondok or­voslására. A termelőkkel az I991-es évre kötött Mezőgaz­dasági Termékértékesítési Szerződésben foglaltakat ma­radéktalanul betartják, és ha­sonlóan korrekt magatartást várnak el partnereiktől is. Úgy vélik, a térség gondjai­nak enyhítése érdekében az­zal tesznek a legtöbbet, hogy a piac által adott lehetősége­ket tökéletesen kihasználva a jövőt stabilizáló eredményes gazdálkodást folytatnak — válaszolta dr. Gilányi József igazgató.) Minek a mérő? Lakóépületünk hőfogadó központjába a tényleges fo­gyasztás mérésére alkalmas mérőberendezést építettek be. Erről sem az építtető OTP, sem a távhőszolgáltató válla­lat nem tájékoztatott minket. Ügy tudjuk, a többi négy- emeletes házban is van ilyen mérő, de az ottani lakók sem tudnak róla. Jelenleg áta­lánydíjat fizetünk, ami gya­núnk szerint általában több, mint amit a valóságos fo­gyasztás után fizetnénk. Sze­rettük volna kihasználni a mérőműszert, de a távhőszol­gáltató karbantartója szerint nem alkalmas a mérésre. Ez nagyon furcsa, mert akkor miért építettek be használha­tatlan műszert, csak azért, hogy drágább legyen a há­zunk? Kíváncsiak volnánk, vajon a gyártó cégnek mi a véleménye erről a minősítés­ről. Szíjártó János Nyíregyháza, Törzs u. 74. »I Öregek, vigy áltatok! A nyíregyházi Országzász­ló téri parkban hosszú hóna­pok óta nincs világítás. Bár a belváros kellős közepén található, esténként mégis félhomályos, és az ott kószá­ló alakok miatt félelmetes a park. Nappal viszont, késő délutánig gyerekek veszik birtokukba, gördeszkáznak, fociznak, kerékpároznak a kicsiny területen. Nem ér­deklik őket a járókelők, ne­kimennek az öregeknek, ezért üzenem sorstársaim­nak: vigyázzatok az épsége­tekre, mert még sosem lát­tam egy rendőrt sem arra, aki elparancsolta volna a forgalmas térről a szabályo­kat nem ismerő gyerekeket. Egy „öreg” Nyíregyháza, Országzászló tér MM mm mm m mm f Köszönjük a vendégséget A berkeszi II. Rákóczi Fe­renc Nevelőotthon és Általá­nos Iskola negyven intézeti növendéke nevében megkö­szönjük a nyíregyházi Mikro Tranzit Gmk. és a Nyírturai Polgármesteri Hivatal rende­zőinek, hogy július huszon- hetedikén, Nyírtura község­ben egész napos rendezvé­nyen látták vendégül, és szó­rakoztatták a gyermekeinket.' Intézetünk növendékeinek nagy örömet és tartós él­ményt szereztek vele. A tanulók nevében: az inté- zét vezetősége Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Válaszol az illetékes Nem kárpótolható Nyíregyháza (KM) — Idős, nyíregyházi özvegyasszony fordult nyugdíjemelési ké­relemmel a budapesti Kár­pótlási Hivatalhoz, mert ura hadifogságban volt két évig. A Hatósági Bizonyítványt azonban nem állították ki, mert az elhunyt urát érő sé­relem nem felelt meg a kri- ;ériumoknak. Bár ígéretet ;etlek neki, hogy ha a ké­sőbbi jogszabályok megen­gedik a kedvezőbb elbírá- ást, akkor a kérelem meg- smétlése nélkül visszatér­lek ügyére, arra kérte la- lunkat, újból közöljük a ogszabályt. A 93/1990. (XI. 21.) Korm. •endelet a saját és házastár­si, illetve a saját, vagy há- astársi jogon benyújtott ké- elemre akkor biztosítja a nyugdíjemelést, ha az aláb­bi tormákban korlátozták a személyes szabadságot: — 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélés, vagy elő­zetes letartóztatás, illetve ideiglenes kényszergyógyke­zelés ; — 1945—1963 közötti tör­vénysértő elítélés, előzetes letartóztatás, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés; — 1945. január 1. és 1953. december 31. közötti rendőr­hatósági őrizet (internálás); •>-, 1945. január 1. és 1953. december 31. között kitiltás tartózkodási helyéről, illetve Magyarország meghatározott helyéről, és rendőrhatósági felügyelet alá helyezés (ki­telepítés) ; — Magyarországon, illetve onnan elhurcolva szovjet ka­tonai bíróság általi elítélés, ha büntetését részben, vagy egészben a Szovjetunióban töltötte le; — Munkavégzés céljából, vagy hadifogság címén a II. világháborúval összefüggés­ben 1944. október elseje után a Szovjetunióba hurcolták, Elmaradt a pótvizsga se­gédmotorkerékpár-vezetés - bői, ezért a gyerekek fölös­legesen utaz'tak be Mátészal­kára — írták a cégénydá- nyádi szülők július eleji lap­számunkban. Maráz Vince, a Partner-T Gépjárművezetőképző KFT. ügyvezető igazgatója sajnál­ja, hogy a vizsgázók és a kedves szülők az eset kap­csán nem keresték meg pa­illetőleg ott hadifogságba esett; — Internálás, illetőleg ki­telepítés céljából őrizetbe vették; abban az esetben is, ha az internálásra, kitelepí­tésre nem került sor; — Az 1956. évi 31. tv. alapján közbiztonsági őrizet­ben tartották. nászúkkal. A mulasztást el­ismeri a meghiúsult pótvizs­ga' miatt, bár az is igaz, hogy a vizsgázók fele késve adta le a pótvizsgadíjcsekket. A kirendeltségvezetőt figyel­meztetésben részesítette és külön felhívta a kirendelt­ség dolgozóinak figyelmét a hasonló esetek elkerülésére, hiszen az ilyen mulasztás nem jellemző munkájukra és nem engedhető meg. Megengedhetetlen Szerkesztői üzenetek AZ AUC 594 írsz. Ford Granada szgk. tulajdonosá­nak üzenjük: szívesked­jen az ügyben fölkeresni szerkesztőségünket, vagy fölhívni a 11-277-es tele­fonszámon a 39-es mellé­ket. KOCSIS ALADÁRNÉ, NYÍREGYHÁZA: Ha a gyermekgondozási segély lejártát követően nem lé­tesített munkaviszonyt, ak­kor most születendő gyer­mekével sem gyermekgon­dozási segélyre, sem gyer­mekgondozási díjra nem jogosult. Kivételes méltá­nyosságból esetleg folyó­síthatnak önnek gyest, ha kérvényezi a Társadalom- biztosítási Tanács igazga­tójánál. Sajnos más meg­oldást nem tudunk. VERESS BERTALAN, KISVÁRDA: önnel együtt örülünk, hogy problémá­juk végre megoldódott. DUCSAI JÖZSEF, Zá­hony: Műszakpótlék ak­kor követelhető, ha hu­szonnégy órán belül egy­mást felváltva azonos munlkát végeznek. Az egy műszakban dolgozók ré­szére ákkor sem jár mű­szakpótlók, ha rendszere­sen délutánonkét foglal­koztatják őket. A bértétel feletti munkabérben való megállapodást nem korlá­tozza jogszabály, az alsó határ jelenleg 7000 Ft. A jelenlegi jogszabályok a munkáltatót a munkaiidő beosztásában és a munka­rend meghatározásában sem korlátozzák. ÖZV. TÓTH FALUSI GÉZÁNÉ, KISVÁRDA: A téesztörvény szerint akkor van lehetősége a tulaj­donát képező, de a volt lakóhelyükön lévő téesz tulajdonában lévő föld visszaigénylésére, ha meg­szünteti a tagsági viszo­nyát. A téesz azért minő­sítette jogcím nélküli földhasználónak, mert a Polgári Törvénykönyv sze­rint a mezőgazdasági föld­terület haszonbérbe adá­sához írásibeLi szerződés kell. Marad az elosztó? Fotóriporterünk néhány hónapja lencsevégre kap­ta a sóstói műemlék szé­kelykapu elé telepített pos­tai elosztószekrényt. Nem odaillő látvány, ez a köz­vélemény ... A Magyar Távközlési Vállalat Debreceni Igaz­gatósága szívesen áthe­lyezné a nyíregyházi he­lyi távbeszélő 'hálózat bő­vítésekor odatelepített IKF típusú nagyelosztót, de erre csak akkor kerülhet sor, ha valaki vállalja a költségeket. Az elosztó odahelyezéséhez a volt városi tanács illetékes osz­tálya is hozzájárult, ám körültekintőbb tervezés­sel bizonyosan máshová is lehetett volna telepíteni. Villanófényben Pusztuló állatok (3.) Parragh Dénes természetvédelmi felügyelő Sajnos hosszasan lehetne sorolni csökkenő egyedszá- mú állatfajainkat. Egy ismeCr fajt kívánok még megemelíteni, ez a fehér gólya, amely mindig is kö­zel állt a magyarság leiké­hez. Ha azt nézzük, hogy a hazai, 4—5 ezer pár (1989) Európa egyik legnagyobb állománya — Németország­ban néhányszor tíz pár, Franciaországban pedig még tíz pár sincs belőlük —, akkor kedvező a kép. Elégedettek vagy nyugod­tak még sem lehetünk, ugyanis az utóbbi 30 évben az ország gólyaállománya mintegy negyedére csök­kent. A hazai állomány tíz százalékát adja a megyében fészkelő közel 400 pár gó­lya. Természetesen nem csak egyedszámcsökkenés ta­pasztalható, mert vannak olyan fajok is, amelyek gyakrabban tűnnek fel. Ezek egy része korábban is itt élt, mint például a holló, a kormorán, a dankasirály stb. Feltűnésükben nagy szerepe volt a mérgek be­tiltásának, csökkent és csökken a vegyszerek, mű­trágyák mennyisége. A haj­dani vízivilág kis része új­rateremtődött a víztározók létesítésével és a holtágfel­újítások folytán. Szerencsé­re a megyében a hivatásos vadászok, erdészek is igen sokat tettek és tesznek a természet védelméért. Vannak újonnan megje­lent állatfajok is. mint a Tarpa térségében többször megfigyelt nyestkutya. Saj­nos mesterséges betelepí­téssel is kerülnek be új vadfajok, részben gondat­lanságból, mint a nutria — amit a hideg tél „szelek­tált” ki — a kékróka, ame­rikai nyérc stb. De veszé­lyesek a vadászati céllal be­telepített egyedek is. ha a hazai rokonfajtól alig meg­különböztethető a kilövés­nél, és ha kereszteződhet­nek. A kereszteződés során ugyanis megállíthatatlan genetikai hígulás. károso­dás éri a hazai állományt. Ilyen veszély van a napja­inkban szorgalmazott ja- pánfürj esetében Is. Szívhez szóló sorokban és képekkel lehet bemutatni környezetünk pusztulását, azonban itt sokkal többről van szó. Civilizációnk fej­lettsége miatt elveszítettük mindennapos, érzékeny kapcsolatunkat a természe­ti környezettel, amelyről soha nem volna szabad el­felejteni, hogy annak részei vagyunk. Amíg az elmúlt évtizedekben a technika szédítő fejlődésén felbuz­dulva azt hittük, hogy bün­tetlenül minden átalaktíha- tó és megváltoztatható, ad­dig napjaink elemi erejű felismerése az, hogy a Föld egyetlen, tökéletes élő szer­vezet. Ha pedig tudjuk, hogy az állat és növényfa­jok, erdők és mocsarak a számunkra szükséges kör­nyezet fenntartói és ugyan­azon rendszer tagjai amelynek mi is szerves ré­szei vagyunk, tudnunk kell azt is, hogy fennmaradá­sunk is csak velük együtt lehetséges! 1991. augusztus 14., szerda In Ezt a házszámot biztosan nem téveszti el senki. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE

Next

/
Thumbnails
Contents