Kelet-Magyarország, 1991. augusztus (51. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-02 / 180. szám
1991. augusztus 2., péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 LAKÁS VAN, PÉNZ NINCS Miért állnak üresen? Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Üresen állnak a lakások Nyíregyházán, míg sokan reménytelenül kuporgatnak az önálló fedélre. Hogy engedhetik meg ezt a hatóságok? — kérdezte szerkesztőségünktől egy olvasónk. Visszaesett az ingatlan- piac, a pénzt inkább gyorsan kamatozó vállalkozásba fekteti, akinek van mit beruháznia. Az ingatlanok megvásárlása pedig emberfeletti terhet ró a családok többségére és gyakorta áll elő az a felemás helyzet; mire kivárják a lakást, annak az ára a csillagos égbe szökik és nincs az a hitel, amit még fel lehetne venni a hőn áhított otthonhoz. Nem a mi hibánk Nyíregyháza (KM — M. M. L.) — Pár hónapja lakossági fórumot rendeztek a konténeres telefonközpontról Nyíregyházán a KertvárosDan. A résztvevők szóvá tették azt a megállapodást. amely szerint, ha a beruházás nem jön ki 34 millió forintból, akkor a tanács a további pénzt a lakosságtól szedi be. A szerződésben szereplő ikerállomások sem arattak osztatlan sikert, ugyanis az igénylők a családonkénti 50 ezer forintért főállomásra számítottak. Ezen a megbeszélésen részt vett Felbermann Eridre alpolgármester is, aki akkor ígéretet tett a módosítások érdekében. Azóta megtörténtek az egyeztető sek a Távközlési Vállalattal. Az igénylőknek nem kell több pénzt befizetniük, a különbözeted a Távközlési Vállalat vállalja Eddig 680 állampolgár jelezte igényét, ők valamennyien fővonalat kapnak, ezek többségét augusztus 31-ig bekapcsolják. — Valóban vannak Nyíregyházán üres lakások, e pillanatban éppen 106 — tesz maga elé egy jegyzetlapot Soltész László, az OTP osztályvezetője. — Ebből 22 az új, 84 a használt lakás. A frissiben átadott otthonok közül minden második várja új gazdáját. Ezeknek a vevőit a megyeszékhely önkormányzata jelöli ki. Ha késlekednek, áz nem a mi hibánk. A feldobott labda, illetve a szó az illetékesé. Köteles István, a nyíregyházi önkormányzati hivatal hatósági ügyosztályvezetője éppen eleget bosszankodik emiatt az utóbbi hetekben. — A nyilvántartásunk sok mindent rögzít, az igény jogosságától kezdve a család létszámáig, a munkahelyig. De nincs az a műszer, ami kimutatná: a lakásra kijelölt polgár képes-e annyi hitelt összekaparni, hogy jogosan beköltözzön a lakásba. így fordulhatott elő, hogy az örökösföldön még az egyszobás OTP-s lakásokra sem találtunk valódi vevőt. A gyorGazdára váró otthonok Örökösföldön. HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE sabb értékesítés érdekében kiküldtünk 1200 levelet, amelyben felkínáltuk a vételi lehetőséget. Tudja, hányán válaszoltak vissza? Sose találja ki. Kétszázán. De — sok keserű tapasztalat után állítom — ebből alig ötven (!) a komoly érdeklődő. Előfordul, hogy valakivel már mindenben megállapodunk, amikor utolsó percben bedobja a törülközőt, mert mégsincs any- ny: pénze vagy niteie. Akkor indul a verkli, újból keressük a potenciális partnert. írathatom TÁRCA A nyai nagyapám szeretett gyorsan, határozottan dönteni. Így volt ez akkor is, amikor egy sikeres vasár után leült a fiatalemberrel a kocsmában meginni az áldomást. — Van nekem egy eladó sorban lévő lyányom. Huszonkét hold főd a hozománya. Gyere nézd meg, s ha tetszik vigyed! — mondta a bajusza alól. Kezet csaptak, megvolt az egyezség. A kislány sírt-rítt, mert Courts—Mahler regényeken nevelkedett, ~ romantikus szerelem égeti a szívében. Egyszercsak feltűnik aki őí igazán szereti. '! volt is valaki ... Megvolt az esküvő, s 19‘11-ben már sírdogált a bölcsőben az első fiú. Gda- lettek a lányálmok, a szerelem. Majd megszokod, vigasztalták az t.fjú asszonyt. Kicsike birodalom volt ez a huszonkét hold Volt benne. szántóföld legelő és négy hold erdő. Legjobban azt szerettem. Amikor elvették tőlünk, r mi is elsodródtunk onnan sokáig elkerültem a tanyái. Éppen húsz év telt el, amíg újra megkerestem. Térdre ereszkedett az erdő, az én hatalmas akácosom ér tölgyesem helyén fiatal fák nyújtogatták r. nyakukat, az őzlesek és nyúlvadászatok helyét két évtizede pusztuló és feltámadó élet takarta. Ki kárpótolhat engem mindezért? Lábnyomomat a homok dédelgette, a búzavirágkoszorút a nővérem kapta. A használt OTP-s lakások esetében sem jobb a helyzet. Azokból 24 vái gazdára. Spk- nál az ügyintézés tolódik mert az ügyfél annyi iratot kénytelen beszerezni, hogy lehet: első hallásra meg se legyzi. Az a ritka helyzet állt elő, hogy a lakások szabadpiaci és az OTP által megszabott árai körülbelül megegyeznek. (Az emlékére most löty- nyintenék ki egy korty bori földes szobánkban, de ebben a kőrengetegben csak a könnyemet nyelhetem, itthagyott, hány éve már?!) Gyarapodott a család. Az egyik gyerek élve, a másik halva született. A háború Legalábbis az 55 négyzetméter körüli, közepesnek mondott lakások esetében. A vevők viszont változatlanul a kis és a kicsit nagyobb otthonokat keresik, ezeket tudjak egyáltalában megfizetni. Akinek több a pénze, esze ágában sincs millión felüli összeget kidobni egy lakótelepi háromszobásért. Inkább vesz egy telket, és építkezik vagy a szabadpiacon vásárol. Az OTP most Nyíregyházán — ha visszavásárolja a lakást — négyzetméterenként 20—22 ezret fizet. De általában a 60 négyzetméteren felülitől elzárkózik, mert úgysem tudná eladni. Hacsak . .. Á piacról élnek —... meg nem egyezünk az ügyféllel, és esetleg enged az eladási árból, akkor kötünk megállapodást így Soltész László. — Ha a piac diktál, akkor esetleg az OTP is engedhet az eredetileg megszabott árból? — Elvileg igen, de ilyen még nem fordult elő. Ha nincs jelentkező a meghirdetett lakásra az általában megszabott két hét alatt, ismét meghirdetjük. De eddig még mindig találtunk rá vevőt. Bizonyára azért, mert most másutt is ennyit kellene a vevőnek fizetnie egy lakásért. Egyébként se nagyon ugrálhatunk az árakkal, mert mi is 28 százalékos kamatra kapjuk a kölcsönt, és. nekünk is okosan kell forgatnunk a pénzt. Forgatják. Jelenleg 23—25 ezer forint közötti összegért kínálják a lakásokat. A pí- acról élnek. Mi is, aikik közül egyre több embernek — zömükben fiataloknak — a reménye is csökkenőben az önálló otthonteremtésre. Az adóprésbe fogott ujjak szorították a tollat, amikor a tanyán az emberek aláírták a belépési nyilatkozatot. .Vitték a földet, a lovakat, a múltjukat, a reményeiket. Azóta se tudom megfejteni, miért éppen Ady Endre nevét vette fel a Nagy István Attila mmm végére hárman lettünk. Apukám, jó gazda, kíméletlenül gyarapító gazda volt. S mégis. Ezerkilencszdzöt- venegyben hat és fél évi börtönre ítélték tiltott sertésvágás miatt. Szétesett a család. Édesanyám nyakába szakadt a huszonkét hold- föld, a „kulák” gazdaság, a három gyerek. Ki kárpótol most bennünket, a megmaradt két fiút az elmaradt családi derűért, a fegyelmező atyai pofonokért? Átgázolt rajtunk a történelem, mondhatnám, ha nem érezném ironikusnak azt a gesztust, amely minden jelenbeli eseményt a történelmi jelzővel illet. Van-e kárpótlási hivatal, jogszabály, amelyik megméri: az Idegekben megőrződött szenvedés hány forintra váltható? Szívesen fogadnék egy jelképes ősz- szeget. Mondjuk egy forintot. Hogy lecsillapodjon a háborgó lélek. S megnyugodjon édesapám is a föld alatt. szövetkezet, amelyet ötvenhat őszén „széthordták.” az emberek. ötvenhétben tovább omladozott az életünk. Menni kellett, mert a konszolidáció bányászokat kívánt. Mostohaapám nagy testi erővel rendelkezett, nagyszerűen helytállt. Amíg éli. Az új robbanás végképp elszakított a földtől, u bocik nedves orrocskáitól. Dollár kutyánktól, a réttől, ahol háborús lőszert robbant- gattunk. A történelem? Menni kellett. Kárpótlás nélkül. Az élet elé. M eg kellene nyugodni végre. Hallgatom az embereket (a képviselőiket), mindenki kárpótlást keres. Én valahogy félek. Tartok tőle, hogy sokan egymás torkának esnek, nagyobb falatot akarnak. Harc lesz. Pedig leginkább a. megbékélésre lenle szükség. Nemcsak a külvilágban, hanem belül is. Néz< Szelektálás Csikós Balázs S zelektáljon a minőség! Szelektáljon a piac! Hangzottak el egy minapi tanácskozáson — az egyébként helytálló, jövőbe mutató megjegyzések —, ahol a tejfelvásárlás gondjai voltak terítéken. Ugyanis a Földművelésügyi Minisztérium hosszú huzavona után, amikor látta, hogy fuldoklunk a tejben (az export csődöt mondott, a belföldi fogyasztás 195 literről 135 l/före csökkent a tömeges elszegényedés miatt), olyan határozatot hozott, hogy a tejipar az előző évinek csak a 85 százalékát vásárolhatja fel. Ez egy gyorsan összetákolt, tűzoltó rendelkezés, amely a csökkentés feltételeit nem biztosította. (A tehenek pedig egyik napról a másikra a legszigorúbb paragrafus hatására sem adnak kevesebb tejet.) Igaz megjelöltek egy „kivezető utat”, aki teheneit kivágásra eladja, darabonként tízezer forint támogatást kap Ugyanakkor a húsipart nem kötelezték az átvételre. Aki selejt tehenét el akarja adni, „mehet a pékhez”, ahogy felénk mondják. A tehénátvételben a húsipar nem érdekelt, most is jobb minőségű vágóállatot hoznak be Csehszlovákiából. Az általános csökkentés fordítva hat a minőségre. Olyan termelők is csökkentésre kényszerülnek, ahol 6—7 ezer liter jó minőségű tejet fejnek, itt inkább növelni kellene az állományt. Ez a kontraszelekció. Á csökkentés lehetséges útja még a kizárás. Több helyen egyedül a felvásárló dönti el, kitől nem vesz át tejet. Sajnos az ilyen szelektálás „haragszom rád”, esetleg „összeköttetés” alapján is mehet. Botpalád környékén munkanélküli kistermelőket zártak ki, akiknek a tejpénz mentő mankó. A tejügy nehézségeiből mindez csupán egy csipet. Misszióban Kárpátalján Antaliczy Tiborné írja Ryagysiilösről . 1 A kárpátaljai Nagyszőlősön ■ lakó magyar ferences atyák meghívására Nyíregyházáról ketten jöttünk tanítani az itteni gyerekeket magyarul írni-ol- vasni. irodalomra és történelemre. Kolléganőm, Molnár Lászlóné segít nekem az olvasás tanításában, és ő tanítja az énekeket. Van mese és játék is. Naponta 10 órától 13 óráig tart a tanítás. Sok ukrán szülő is elhozza hozzánk a gyereket, hogy magyarul tanuljanak.^ Nagy szeretettel vesznek itt körül minket. Az ellátásunkon kívül semmit nem fogadunk el. Kommentár A magyar kaayka Bodnár István O ktalan magyaros emelkedettségében az ember mÁr-már ltépés azt hinni, hogy a magyar étel az eledelek netovábbja. Paprikás-zsíros lében úszkáló húsdarabok, tocsogó pörkölt nokedlivel, szalonnával tűzdelt húsok, dagadok, hurka, kolbász, vastag krémekkel díszített torták. Hát kellenek ennél gusztább, ízletesebb falatok? Kondérban főtt jól megpaprikázott halászlé, siambuc, tejfölös csirke: hisszük az étkek eldorádó- ja. Ettől lesz szép erős a magyar. A külföldön, pláne a mediterrán országokban megforduló vándor aztán rácsodálkozik a másfajta étrendre. Pláne az, akinek megadatik, hogy végigkóstolhatja a fogadó ország jellegzetes fogásait. Szerencsénk volt egy korántsem előkelő étteremben egy hétig megízlelni a spanyol konyha kínálatát. Minden nap öt-hat féle saláta fogadta a vendégeket, amelyikből kedvére válogathat mindenki. Volt közte egészen egyszerű paprika, paradicsom, uborka saláta, de ötletesen keveri más saláták és gyümölcs összeállítások is kínáltatták magukat. A vendég már akár ezekkel a salátákkal is jól lakhatott, és nem is igazán kívánta már a bőséges előétel után a fő adagot, amely mondani sem kell zsírt egyáltalán nem látott. Mártások, változatosan elkészült rántott és sült halak, tészták és sovány húsok. következtek számunkra, ismeretlen módon elkészítve. ami korántsem terheli a gyomrot. Ez persze teljesen természetes olyan vidéken, ahol nagy hőség van nyáron. A harmadik fogás az többnyire gyümölcs vagy fagylalt volt, no és nem hiányzott a könnyű délvidéki vörösbor sem. Sajnos az egy hét hamar elrepült. Hazajöttünk. Igaz ami igaz, az ember esendő, már hiányzott egy magyaros bográcsgulyás. A többi városban is vannak hozzánk hasonló „missziósok”. Általában Pestről aug. 3-án, szombaton 11 órától vizsgát tartunk a katolikus templomban, hogy a szülők lássák, hogy mit tanultak a gyerekek. Akár a tanítási órákra, akár a vizsgára szeretettel meghívjuk a Kelet-Magyarország Szerkesztőségének kiküldött riporterét. Érdekes riportot csinálhatnak, ami a szabolcsi embereket nagyon fogja érdekelni. Sok mindent megtudhatnak Kárpátaljáról, amit eddig nem tudtak. Szeretettel várjuk a Szerkesztőség riporterét.
