Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-08 / 158. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 8., hétfő Külpolitikai jegyzőt Lépések Baraksó Erzsébet Ü jabb, meglepetést kel­tő lépést tett Edu­ard Sevardruidze is­mert grúz politikus: levél­ben hozta a Központi El­lenőrző Bizottság tagjainak tudomására, hogy nem tag­ja tovább az SZKP-nak. Bejelentésével váratlan szi­tuációt teremtett a nem­zetközi sajtó számára is, akárcsak tavaly decem­berben, amikor hirtelen le­mondott külügyminiszteri tisztéről. Külügyminiszterként meg­lehetősen nagy szimpátiát tudott maga körül kelteni, fellépésének nemzetközi megítélése általában pozi­tív volt, miután kiderült, nem Gorbacsov csatlósa, hanem megfelelő diplomá­ciai érzékkel rendelkező, egyéni stílusú politikus, eu­rópai elme. Váratlan le­mondása azért is kelteit po­litikai zavart, mert nem lehetett tisztán értelmezni, menekül-e a süllyedő hajó­ról, vagy éppen ellenkező­leg, független pályára tö­rekszik és semleges szemé­lyiségként, ám a külügymi­niszterként megszerzett te­kintélyt felhasználva, mint­egy ,,kerülő úton” kívánja megszerezni a külföld tá­mogatását hazája számára. Politikai hírmagyarázók ez utóbbit tartják valószínű­nek. Ez a mostani lépés már sokkal egyértelműbb, hi­szen Sevardruidze alapító tagja a Demokratikus Re­formok Mozgalmának. Jel­zi ez a lépés azt is, hiába- valóak voltak a törekvések a párt belső megújítására, a kövület nem mozdul. Na­gyon nehéz áttörni a be­tonfalat, sok még az olyan vezető, akinek a várttiszt­ség jó állást, kivételezett helyzetet, jogtalan előnyö­ket is juttat, és nem veszik észre, mi történt az utóbbi két év alatt Európában. Valójában tehát nem is csodálkozhatunk az SZKP Központi Ellenőrző Bizott­ság reagálásán: Sevardnad- zét bejelentése nyomán ,,ra- portra” rendelték be. A po­litikus levélben közölte, nem hajlandó vizsgálószék elé állni. A TASZSZ hír- ügynökség tudósításában azt olvashattuk: azt mond­ják a Központi Ellenőrző Bizottságnál, hogy a levél nem érkezett meg hozzájuk Mondani persze bármit le­het, Sevardnadzét altól függetlenül sztárpolitikus­ként emlegeti a világsajtó, személyében egyes vezető körök, Amerikában és má­sutt, az ENSZ következő fő­titkárát látják — és az idő neki dolgozik ... Külügyminiszterek villámtárgyalása Bp. (VH.) — Határainkon túl is érdeklődéssel várt ese­mény a Szlovéniával határos három ország, Olaszország, Ausztria és Magyarország külügyminisztereinek vil­lámtárgyalása. Ezt sajtótájé­koztató követte. A résztve­vők egybehangzóan jelentet­ték ki, hogy országaik a ju­goszláv kérdés békés rende­zésében érdekeltek és egyön­tetűen támogatják az euró­pai közösség fegyverembar­góját és a konfliktus megol­dása érdekében tett lépéseit. Jeszenszky Géza külügy­miniszter a vajdaság helyze­téről kiemelté, hogy megbe­széléseik alatt ő is kitért a magyar kisebbség helyzetére és arra, hogy a vajdaságnak autonóm státusa volt. De természetesen ez a probléma nem szűkíthető le a déli szomszédainknál élő kisebb­ségekre, hiszen Jugoszlávia szinte minden köztársaságá­ban élnek nemzetiségek. Ezért döntő, hogy minden dokumentumban hangsúlyo­zott utalások foglalkozzanak a nemzetiségi kérdéssel és a kisebbségek jogaival. Turistaként hadiállapotban Esik Sándor vasárnapi telefonjelentése A Jugoszlávián keresztül Görögországba induló turis­tákat a múlt héten gondol­kodóba ejtette déli szomszé­dunk zavaros politikai hely­zete. Magam is ilyen problé ■ mákat vetettem fel, mielőtt útra keltem volna. Konzul­táltam az IBUSZ nyíregy­házi vezetőjével, Kalotai Lászlóval, aki azt mondta: „Én úgy tudom, hogy sem­mi probléma, de lehet az el­lenkezője is.” Így aztán csak arra hagyatkozhattam, amit befejezésként említett: az IBUSZ menetrend szerinti járatai viszik az utasaikat Görögországba. Útra keltünk tehát autónkkal. Az első meglepetés Röszké nél ért bennünket, hiszen hiányzott a nyáron megszo­kott sorbanállás. Kizárólag egy r.agy kamionsor emlé­keztetett arra, hogy Szlové niából kizárták a teherfor­galmat. A monstrumok mel­lett elhaladva azonban a ha­táron szinte várakozás nél­kül indulhattunk útnak. A jugoszláv oldalon a háborús helyzetre csak a megerősí­tett járőrök hívták fel a figyelmet. Géppisztollyal a vállukon jöttek-mentek a határhoz közeli útszakaszo­kon. Szabadkára érve a vá­ros szélén lévő laktanyánál a katonák könyököltek a fa­lon és élénk eszmecserét folytattak a polgárokkal. Ilyen csoportosulást a város­ban még többet is láthat az arrajáró. Újvidéknél az au­tópályára érve a megszokott békés képet mutatja Szerbia, egészen a nisi elágazásig. Itt fordulnak el ugyanis a törö­kök Bulgária irányába haza­felé Belgrádon keresztül hajtva semmi sem idézi azt, hogy a jugoszláv fővárosban politikai csatározások foly­nak. A jugoszláv—görög ha­tár úgyszólván üres. Ez vi­szont már eszünkbe juttatja, hogy nyár közepén hosszú sorokban kellene állniuk a Nyugal-Európából érkező tu­ristáknak Hiányoznak a ha­táron és hiányoznak Görög­országból is. Kalkadiki-fél ■ szigeten, ahol nyári szabad Ságunkat töltöm családommal — nyugatiakat szintén nem látni. A drága szállodák üre­sek. A magyar utazási iro­dák vendégei hiánytalanul itt vannak. Rengeteg szlová­kot látni, az idő csodála­tos ... Cossiga Pesten Kisgazda amnesztia Bp. (VH.) — Ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták szombat délelőtt Francesco Cossigát, az Olasz Köztársa­ság hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett elnö­két. Ezt követően került sor Göncz Árpád köztársasági elnök és Francesco Cossiga tárgyalására a Parlament­ben. Az olasz államfő tárgya­lásokat folytatott Antall Jó­zsef miniszterelnökkel is. Az államfők jelenlétében az olasz és a magyar külügymi­niszter írta alá a barátsági és együttműködési szerző­dést. valamint a vízummen­tességről szóló megállapo­dást. Délután az olasz poli­tikust a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktorává avatták. Francesco Cossiga és Göncz Árpád a hivatalos progra­mok zárásaként közös sajtó- tájékoztatót tartott. Francesco Cossiga július 7-én találkozott az esztergomi ér­seki palotában Paskai László bíboros, esztergomi érsekkel. Foghúzás, este hatkor Német orvosok hangot ad­tak annak a véleményük­nek, hogy az emberi szerve­zet idegi érzékenysége egyé­nenként változó, ám emellett az is hatással van rá, hogy a nap melyik szakában éri fájdalom. Ügy találták, hogy például a bőrfelületen — mondjuk injekció beadása esetén — leginkább déli tizenegy és tizenkét óra közt érezzük a nagyobb fájdalmat. (No, azért bizonyára az injekciót adó nővér ügyessége sem utolsó! A szerk.) Az például köztudott, hogy a fogfájás leginkább éjszaka gyötri meg a beteget. De az újdonságnak számít, hogy az orvosok szerint a foghúzásra a legideálisabb időpont: este hat órakor van. Ilyenkor ugyanis a szövetek belseje kevéssé érzékeny. Ostoba eset Az utóbbi idők bizony­nyal egyik legostobább bal­esete a vietnami Ho-3i Minh városban történt, ahol kilenc ember meghalt, tizenhárom pedig súlyos sebesüléseket szenvedett. Mint a Hanoi Moi újság beszámol róla, a Hamti folyó híd járói egy ifjú lány ön­gyilkossági szándékkal a víz­be vetette magát, s miköz­ben a rendőrök és a tűzol­tók megpróbálták kimenteni, a híd egyik felén tolongó mintegy ötven kíváncsiskodó alatt leszakadt a híd. Budapest (MTI) — Ezentúl minden fegyelmi ügy, amely a személyiség jog megsérté­sével kapcsolatos, az FKgP Országos Fegyelmi Bizottsá­ga illetékességi körébe tarto­zik — döntöttek a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt szombati kibő­vített országos vezetőségi ülésén. Ez a határozat a júli­us 6-a utáni „magatartásra” vonatkozik, s előírja azt is, hogy a vétkes tagsági jogát azonnal fel kell függeszteni. Ezzel egyidejűleg amnesztiát kap minden olyan korábbi cselekedet, nyilatkozat, amellyel a nyilvánosság előtt bármelyik párttag személyi­ségi jogát megsértették. Az- országos vezetőség ar­ról is határozott, hogy a párt tavalyi évről szóló pénzügyi jelentését beterjeszti az Ál­lami Számvevőszéknek, és a szükséges vizsgálatokat e szerv hatáskörébe utalja. A parlamenti frakció veze­tőségének egy héttel ezelőtt lejárt mandátumát — ügyve­zetői megbízatással — az őszi parlamenti ülésszak megkez­déséig meghosszabbították. Az országos vezetőség —' négy tartózkodással, ellen- szavazat nélkül tudomásul vette Pártay Tivadar kilé­pését a Független Kisgazda- pártból. A testület a továb­biakban a kárpótlási törvény végrehajtásáról, az új prog­ramtézisekről és a párt szer­vezeti struktúrájának gyö­keres átalakításáról tárgyalt. Magyarok vagyunk - Kárpátaljáról Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Az úttörő- és a KISZ- mozgalom szétesése után egy­re jobban megerősödik az a szándék, hogy a gyerekek, a fiatalok nem- lehetnek meg nyári táborok, a szabadabb közösségi együttlétek nélkül. Megváltozik a tartalom, el­tűnik a nyílt politizáló szán­dék. Megyénkben is többféle tábor működik már (néhány magánvállalkozásban), ame­lyekben a szabadidős prog­ramokon kívül szakmai ren­dezvények is várják a fiata­lokat. A „Helyesen, szépen, ma­gyarul” tábor a Sóstón ka­pott helyet. Magyar diáko­kat fogadott, de nem Ma­gyarországról, hanem Kár­pátaljáról. A huszonöt gye­rek és négy kísérő tanár egy hét alatt a magyar kultúrá­val és á szabölcs-Szatmár- beregi tájjal ismerkedett. Kiszeli Gabriella és P.i- lyak Diána Ungvárról érkez­tek. «— Most már büszkeség­gel vállalják az emberek a magyarságukat — mondja Gabriella. — A nagyapámat még muszáj volt ukránnak beírni, ma nincs ilyen nyo­más. Sőt, azt tapasztaljuk, hogy sok ukrán tanul ma­gyarul. — Nagyon jó itt lenni — teszi hozzá Diána — csak az fáj, hogy nem te­kintenek bennünket magya­roknak Tegnap este is tánc volt, s a diszkós elüvöltötte magát: — Na, szovjetek, most mutassátok meg, mit tudtok! Dehát mi magyarok vagyunk! Még akkor is. ha az útlevelünkbe az van írva, hogy szovjet állampolgár.' — Sokoldalú a kapcsola­tunk az anyaországgal. A KMKSZ abban is segít, hogy Magyarországon tanuljunk, fedezi a költségeket. De végzés után vissza kell térni Kárpátaljára — mondja Diána. Beszélgetnénk még. de fi­gyelmeztetnek: hamarosan kezdődik egy foglalkozás, amelyen megyénk irodalmi hagyományairól lesz szó, s ők semmiképpen nem, sze­retnék kihagyni, mert na­gyon szeretik a magyar iro­dalmat. Nemzetiségi tábor Kállósemjén (KM — B. E.) — Vasárnap ismét megnyi­totta kapuját a Ratkó József­ről elnevezett, három héten át tartó olvasótábor Kálló- semjénben. A nemzetiségi tá­bort tavaly először rendezték meg kárpátaljai magyar fia­talok részvételével, az idei táborba Kárpátaljáról, Er­délyből és Szlovákiából hív­tak meg összesen hatvan ma­gyar diákot. Amint azt a, tábornyitás al­kalmából Ratkó Józsefné és Budapest (VH) — Több okból is módosítják a KRESZ néhány lényeges szabályát. Egyrészt azért, mert 1987 óta drasztikusan, évente 15—20 százalékkal nőtt a balesetek száma, Tavaly már 30 ezren sérültek meg, s 2400-an vesz­tették életüket a közutakon. Másrészt a korábbinál na­gyobb végsebességű jármű­vek jelentek meg tömegesen a forgalomban. S nem utol­sósorban: igazodni kívánunk az Európa-szerte egységesülő szabályokhoz. A tervezett változások egyike: lakott területen leg­feljebb 50 kilométeres sebes­séggel szabadna közlekedni, csakúgy, mint a legtöbb eu­rópai országban, igaz, az előírást útvonalanként differenciáltan alkalmaznák. Vannak akik ezt a korláto­zást vitatják, mondván, az Estók Károly táborvezetők elmondták, a különböző fog­lalkozásokon, számos előadá­son, a megye- és az ország­járáson nyílik lehetőség a fiatalok magyarságtudatának elmélyítésére, amellett ápol­ni kívánják a névadó költő szellemi örökségét. Ennek jegyében hangzott el irodalmi összeállítás a költő munkáiból Szabó Tünde, Bá­rány Frigyes és Csikós Sán­dor, a Móricz Zsigmond Szín­ház művészei, valamint Diny­alacsonyabb sebesség na­gyobb üzemanyag-fogyasz­tással, és egyben fokozottabb környezetszennyezéssel jár. — Ez a vélemény azonban egyenletes haladást feltéte­lezve nem állja meg a he­lyét — állítja Császár György, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tese. — Szomorú tapasztalat, hogy a személygépkocsiban, baleset következtében el­hunytaknak mintegy fele a hátsó ülésen halt meg hol­ott a járművek általában nem „telt házzal” közleked­nek. Vagyis a hátsó ülések biztonsági öv nélkül veszé­lyesebbek, mint az elsők öv­vel. Ezért azoknál a jármű­veknél, amelyekbe a hátsó ülésre már beszerelték a biz­tonsági övét (az új gépkocsik­nyés József előadóművész közreműködésével. (Rendez­te: Nagy András László) Itt jelentették be, hogy új­raindítják a Hangsúlyt, az 1983—86 között élt, a határo­kon túli magyar irodalom ügyét felkaroló rádiós irodal­mi folyóiratot — melyet Rat­kó József mellett Antall Ist­ván és Nagy András László szerkesztett — havonta nyomtatásban megjelenő me­gyei irodalmi-művészeti fo­lyóiratként. nak több mint a 90 százaléka ilyen) a használatot kötelező­vé tennék. * Az észlelhetőséget megkeny- nyítendő lakott területen kí­vül nappalra is előírnák a gépkocsik világítását. (Mint például a Skandináv orszá­gokban, ahol ez az ütközéses balesetek csaknem húsz szá­zalékos csökkenését eredmé­nyezte.) Itt két változat jö­het szóba. Az egyik általános érvénnyel megkövetelné la­kott területen kívül a tompí­tott fény használatát: ez esetben az autósok minimá­lis 100 kilométerenként egy deci többletbenzin-fogyasz- tással számolhatnának. A másik lehetőség a veszélyes vagy jellemzően nagy forgal­mú útszakaszok felmérése, táblázása, ami viszont az ál­lami költségvetést érintené érzékenyen. Megemlékezés Kádár Jánosról Budapest (MTI) — Kádár János halálának második év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt megemlékezést tartott szom­baton a Mező Imre úti teme­tő Munkásmozgalmi Pante­onjánál. A mintegy tízezer résztve­vő előtt az MSZMP képvi­seletében Benkéné Kiss Va­léria mondott ünnepi beszé­det. Kijelentette, hogy a mai munkáspárt jószívvel vál- laljá a kádári örökségből mindazt, ami előremutató és maradandó érték. Benkéné hangsúlyozta: békét kell köt­ni az emlékeinkkel, s miha­marabb véget kell vetni az állami politika rangjára emelt gyűlölködésnek. A mai belpolitikai folyamatokról szólva a szónok megjegyezte, hogy a rendszerváltás nem más, mint a szocialista vív­mányok és a szociális vívmá­nyok megsemmisítése, mi­közben egy uj horthysta te­kintélyuralmi rendszer van kialakulóban. Cigánykerekasztal Budapest (MTI) — A má­sodik nemzetközi cigánykar­nevál adott alkalmat a Ma­gyarországi Roma Parlament­nek az első nemzetközi ci­gánykerekasztal megrendezé­sére, amelynek fő célja az volt, hogy az emberek megis­merhessék a nemzetközi ci­gányszervezetek működését. KRESZ-terv: csak ötven! Külterületen világítással

Next

/
Thumbnails
Contents