Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-29 / 176. szám
1991. július 29., hétfő HATTER 3 Pénz és igényesség Az államtitkár támogatást ígért Kálmán Attila államtitkár Nyíregyháza — Mátészalka (KM—KJ) — A kihelyezett kormányülések sorozatának első állomásán. Nyíregyházán döntöttek annak a tárcaközi bizottságnak a létrehozásáról, melynek feladatául szabták: dolgozzon ki rövid- ill. hosszútávú programot megyénk több szempontból hátrányos helyzetének lehetőségek szerinti javítására, a kedvezőtlen tendenciák visszaszorítására. Az információ- és tapasztalatszerzés, a gondokkal a helyszíneken való szembésü- lés szándékával látogatott a közelmúltban Nyíregyházára és megyénk több településére a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára, Kálmán Attila és munkatársai, Tóth Béla osztályvezető és Szalay Lászlóné főmunkatárs. O A másfél napos, feszített programot követően kérdeztük meg az államtitkárt: milyen tapasztalatokat szereztek a konkrét — esetenként egyedi — problémákból milyen általánosítható következtetéseket tudtak levonni? — Szabolcsi kőrútunk első napját az oktatásügynek szenteltük.' A nyíregyházi tanárképzőn tett látogatásunk meggyőzött bennünket az intézmény megújulási, a társadalom reális igényeihez jobban igazodó készségéről. Örömmel üdvözöltem az olasz tanszék indításának tervét, egyetértettem az ukrán és a cigány nyelvi tanszék létrehozásának gondolatával. Jó ötlet a nemzetközi közigazgatási kar szervezése is. Rangsorolás — A vidéki helyszíneken szerzett benyomások, a személyes találkozások — pedagógusokkal, önkormányzati vezetőkkel, országgyűlési képviselőkkel, egyházi emberekkel és a helyi lakosokkal — megerősítették bennünk: nemcsak az egyes megyék között vannak jelentős feltételbeli eltérések, hanem — mint itt is — egy-egy megyén belül is. — Megoldást sürgető feladatként találkoztunk Hodá- szon a cigánylakosság beilleszkedési, munkába állási, oktatási-művelődési elmaradásaival. Pedig Hodász nem is az átlagot képviseli. Annál ott kedvezőbb a helyzet. Értékmentés — A munkanélküliség egy, a pedagógusokra vonatkozó, kisebb szelete érdekelt igazán bennünket, de a munkanélkülivé válás potenciálisan a megyét hátrányba hozó tényezők között az első helyen szerepel. □ Megérkezésükkor Ön azt mondta: bizonyos folyamatok erősítésére, támogatására — úgymond: katali- zálására — törekszenek. Találkoztak-e ilyen preferálandó tevékenységekkel? — Mint mondottam, a megye iskolahálózatá — legalább is, amit láttunk belőle — nagyon heterogén. Jelen van a gyenge szint is, de megvannak azok a pozitív tartalmú gócpontok, melyekre lehet alapozni, ahonnan ösz- szességében előbbre lehet vinni az oktatásügy dolgait a megyében. Persze, mindehhez pénz kell! És igényesség. A minőség megteremtéséért végzett munka. Konkrétan meg kell nevezni, számba kell venni — a közművelődés területein is — azokat a szükségleteket, melyeket okvetlenül és gyorsan ki kell elégíteni; és ezekben rangsorolni, mert a teljes listát nyilvánvalóan nem lehet teljesíteni a rendkívüli támogatásként nyújtandó pénzösszegből. □ Eszerint lesz ilyen támogatás? — Igen. Lesz rá lehetőség, s ennek nagyobbik hányadát a közoktatás legégetőbb gondjainak mérséklésére szánjuk. Elképzelésünk szerint a benyújtandó, tételesen felsorolt igények begyűjtését a megyei önkormányzat koordinálná. A több tízmilliós — egészen pontos összeget még nem tudok mondani — támogatás is nyilvánvalóan kevés, de épp ezért, oda kell juttatni, ahol a legnagyobb a szükség, ahol értékek meg- és átmentéséről van szó a jelenlegi „szűk esztendőkben”. Nyereségadó n Mátészalkán, a közművelődési terület szakembereinek körében milyen gondokkal szembesült? — A könyvtárak, a megemelkedett árak miatt, beszerzési problémákkal küzdenek. A nyilvántartási rendszer korszerűsítése szintén a sürgető feladatok közé sorolandó. Országos szinten indokolt foglalkozni a levéltárak pénzügyi támogatásával; a kárpótlási törvény hatályba lépése új feladatokat jelent a levéltári munkában, s ez többletköltségekkel jár. — A népművelők pedig jogosan sérelmezik, hogy a kulturális vállalkozásokat is nyereségadó terheli. Az ország jelenlegi helyzetében azonban erre az adójövedelemre is szükség van. Véleményem az, hogy a regresszió szűntével ezt az ügyet is elfogadhatóbb módon lehet majd kezelni. Bekerített lakók Dankó Mihály Űjfehértó (KM) — „Ajárt utat ne add fel a járatlanért” — hangzik a közmondás. így vannak ezzel az újfehértói Egészségház utca lakói is. Bizony meglepődtek, amikor egyik nap a régi útjukat elzárták, elterelték. Sokan a megszokást követve még a kerítésnek is nekihajtottak. AZ INDULATOK A TETŐFOKRA hágnak az Oláhvégen. Az emberek panaszukkal felkeresték a községházát, majd a szabadságon lévő polgármesterhez fordultak. — Követeljük az eredeti állapot visszaállítását —, fogad Csapó Imre. — Az elhanyagolt, sáros, gidres-gödrös részt mi saját költségünkön, társadalmi munkában hoztuk rendbe. Most pedig se Márkás napidíj Nyíregyháza (KM) — A hétvégén az ÉPSZER dolgozóinak egy csoportja a német városba, Kölnbe utazott. A szabolcsi építők három iskolában ma kezdik az átalakítási munkálatokat. A németektől Kölnben és Nürnbergben két jelentős munkát kapott a vállalat, amelynek értéke kis híján kétmillió márka. Tóth Pál igazgató elmondta, hogy az iskolaátalakításokat rövid halár- - időre, jó minőségben vállalták. A Kölnben dolgozók a napidíjukat a teljesítménytől függően márkában kapják. Ősszel Nürnbergben egy 12 ezer 800 és egy 6400 négyzetméter alapterületű épületkomplexum szerkezetszerelését kezdik el az ÉPSZER-esek. szó se beszéd, elveszik tőlünk. Könnyű megtalálni a község központjában lévő kérdéses területet. A frissen kövezett szakaszon — a két kilencvenfokos kanyarban — éppen egy pótkocsis IFA manőverezik. A rakodómunkás száll ki, hogy meggyőződjön, senki sem jön szembe a szűk kanyarban. Sztá- nyi Antal magánfuvarozó mérgelődik: — Ezt az utat szinte naponta megteszem, árut szállítok a közeli tápboltba. A most épült saroklakás is nehezíti a forgalmat, nemcsak a behajtás lett ilyen bonyolult, de visszafelé a Béke utcára szinte lehetetlen a közlekedés. Különösen piacnapokon nagy a balesetveszély. Senki sem kérte ki a véleményünket az átalakítással kapcsolatban. Elhatároztuk, ha nem történik semmilyen intézkedés, mi magunk szedA fülledt melegben nem tudott elaludni. Hiába nyitotta ki a szemben levő szobák ablakait, csak nem mozdult meg a levegő. Csukott szemmel hallgatta az éjszakai neszeket, majd azon tűnődött, hogy olvasson-e, zenét hallgasson-e, vagy a műholdas adásokat kapcsolgassa, de akkor eszébe jutott az autóstopos. Egy mellékútról hajtott fel éppen a főútra, amikor meglátta. A talán negyvenedik életévéhez közeledő, szakállas férfi, mint valami látomás, úgy állt a korlát mellett teljes nyugalomban. A hőség ellenére kötött pulóvert viselt az inge felett. Fél méterrel arrébb két börtáska, a fülük madzaggal átkötve, hogy könnyebben lehessen megfogni. Első pillantásra látta rajta, hogy Erdélyből érkezett. Az jük fel a kerítést. Büntessenek meg 100—200 embert. — A község rendezési tervét közel tíz éve fogadta el az akkori tanács, — mondja Varga László jegyző, miközben térképet vesz elő, hogy azon igazolja az elhangzottakat. — 1985-ben a központ rendezési terve is elkészült Ezeket tavaly decemberben felülvizsgálta a képviselő- testület. Több elképzelést visszavont, de az Egészségház utca elejére vonatkozó elhatározást jóváhagyta. Utasította a hivatal dolgozóit, oldják meg a feladatot. A település frekventált helyén lévő — szégyenfoltnak számító — gazos, szemetes részt tüntesse el. A vitatott sarkon két egyéni tulajdonban lévő telek található. Korábban ide ABC- áruházat terveztek, ezért elidegenítési tilalom alá esett a terület. Ennek feloldása megtörtént, a tulajdonosok idegen szinte alig emelte fel a kezét, már fékezett is. Belső kényszert érzett, hogy megálljon. Bárhol is látott meg egy stopost, nem tudott könnyű szívvel elhajtani mellette. Még jól emlékezett azokra az időkre, amikor kocsi nélkül, az „apostolok lován" vágott neki a hívogató ismeretlenségnek, s milyen örömöt okozott a számára, ha egy-egy autó megállt mellette. Most már van járműve, s így ő segít másokon. A férfi Kézdivásárhelyre igyekezett. Alkotótáborban volt, de már lejárt az idő, és a , hivatal egyezsége alapján sikerült két építési telket létrehozni. PUL SÄNDORNE MŰSZAKI FŐELŐADÓ megerősíti az elhangzottakat. A községben sok a régi szűk utca, s a legtöbb közművet ezért az út alá helyezik et. A iakosság észrevétele alapján megvizsgálják — kikérik a megyei közlekedési szakemberek véleményét is. NEM SZÜLETHET OLYAN DÖNTÉS, amely mindenkinek jó lenne, sokszor kell az egyéni érdekeket alávetni a közösségi érdeknek — fogalmazott az egyik érintett. Valamint azt is megerősítette, a község rendezési terve sokáig ki volt függesztve, mindenki láthatta. Mindezek ellenére úgy érzem, egy-egy ilyen fontos döntésnél — még ha közérdeket is szolgál — feltétlen egyeztetni kell az érintett lakókkal. várja otthon a család, a megmunkálandó anyag. Nehezen indult a beszélgetés, majd az ismeretlen lassan föloldódott. Mint mesélte, a határig hátralévő 100—120 kilométert stoppal teszi meg, onnantól aztán vonattal utazik tovább. Nem aggódott a távolság miatt. Mint akinek csak az utazás lenne a feladata, olyan egykedvűen ült a kocsiban. M ár régen más irányba kellett volna autóznia, de a lelkiismerete nem vette rá, hogy búcsút vegyen utasától. Legalább addig a forgalmas elágazásig el akarta vinni, ahol már könnyen talál új segítőtársat az idegen. Férfias kézfogással köszöntek el egymástól, s fordult is vissza Kellemes érzés töltötte el, amint a visszapillantóban még látta a karjelzésre megálló gépkocsi felvillanó féklámpáját... TÁRCA Játék az M. Magyar László / skolát bővít egy Nyíregyházához közeli nagyközségben az egyik megyénkben állami építőipari vállalat. A minap fényképfelvétel készült volna az új épü- letszárnyról, azonban az építésvezető megtiltotta a pillanat megörökítését az udvar, vagyis a munkaterület felöl. Arra hivatkozott, hogy több olyan folyamatról, állványozási megoldásról is árulkodna majd a kép, amelyek nem felelnek meg a balesetvédelmi előírásoknak. Ügy tűnik, az ott dolgozó vezetők és munkások már elfelejtették az utóbbi évek . munkahelyi baleseti statisztikáit. Többek között pár esztendeje egy kétgyermekes édesapa életét követelte Nyíregyházán a Bujtosi Szabadidő Csarnok építése, s a Vasvári Pál utca és az Erdősor sarkán épült kilencemele- tes házhoz szintén fűződik tragédia: egy vezető élettel zuhant a magasból a mélybe. Az építőipar az egyik legveszélyesebb munkaterület. Elég egy megcsúszás, egy félrelépés, egy rosszul összekapcsolt állvány, s már kezdődhet is a kihallgatás, a felelősök személyének megállapítása. A szigorú előírások gyakran megnehezítik a munkát, több időre van szükség, de épp azért találták ki azokat egykoron, mert mindenkit hazavárnak: az édesanya a fiát, a feleség a férjet, a gyermek az édesapát. S lám, a szóban forgó építkezésen is jól tudják, hol, mikor, miben vétkeznek, de amíg nincsen emberéletet követelő baleset, amíg nem jut a központban levő főnökök tudomására a szabálysértés, bátran felrúgják a játékszabályokat. Arra azonban jó lesz vigyázni, nehogy addig hunyjanak szemet e könnyelműség felett az egymásért is felelős dolgozók, míg végül valamelyiküknek örökre le kell zárni a szemét. A penyigei Zöld Mező Tsz tagjainak is gondjuk van az uborkával. A Zöldérttel kötött szerződés nem előnyös az alacsony ár miatt, ráadásul a vállalat ezt sem tudja fizetni. Kedvezőbb a kft.-n keresztüli értékesítés. ők szintén napi áron vásárolnak és minden héten készpénzben fizetnek a termelőknek. Képünkön: szedik az uborkát. balazs attila felvétele Kommentár ______________ Reflexek és rendszerek Réti János H a távoli országokban dolgozó kereskedők találkoznak hazai üzletemberekkel piaci információk egyeztetése végett, a téma mi is lehetne más, mint új export- és együttműködési lehetőségek együttes feltárása közös érdekből. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főtanácsosai a múlt héten Kairóból, Tri- poliból, Tuniszból Casa- blankából hoztak híreket a keleti országrész menedzserei számára. Jó híreket. Arról szóltak, hogy Észak-Afrika országai nyitottak a magyar gyártók, termelők, kereskedők felé, és ami nem mellékes: fizetőképesek! Csakhogy — és itt következett a mi rendszer- váltásunk egyik sarkalatos problémája, ami egyelőre alaposan hátráltatja az átállás folyamatait — kiderült, intézményeink többsége még aszinkronban van a nemzetközi kapcsolatok túloldalán működő gazdasági rendszerekkel. Közérthetőbben: üzletkötőink a szocialista gazdaság és a KGST kitaposott kényszerpályáit még ' alig -alig képesek felcserélni szabad, ám merőben új utakkal. A lehetőségek felszabadulása nagyobb felelősséggel, kockázattal jár és jónéhány, eddig ismeretlen akadály leküzdését követeli meg. A pénzintézetek munkájának összehangolásától, a szállítmányozási bizonytalanságok áthidalásáig. Vagyis: mindaddig akadozni fog új piaci kapcsolataink kiépítése, ameddig a saját, belső mechanizmusok „kötőelemeit" hozzá nem igazítjuk a világon létező gazdasági rendszerek működéséhez.
