Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
12 Ä %ikt- Magyar orsz ág hétvégi melléklete 1991. július 27. } Hőségben is divatosan Villányi Zsuzsa Könnyű nyári anyagból kivágott selyem, könnyen kezelhető lenvászon ruhákat javasolunk. A nyári ruhatár emellett azt is jelenti, hogy fel kell készülni a hűvös napokra és különösen a hűvös estékre. Egy kiskabát, ami több öltözéket is kiegészít, nagyon megfelel a célnak. 1. Ujjatlan felsőrészű, repülő bő szoknyás ruha. A- hozzá viselt kabát más ruhákhoz is alkalmas. 2. Kacér kivágású kötényruha. Más kötényruhákkal szemben ehhez blúz nem illik, legfeljebb egy kiskabát. Ez az együttes farmervagy lenvászon anyagból, feltűnő tűzésdísz- szel készülhet. Ortopéd betegek Dr. Papp László osztályvezető főorvos Az ortopédia a tartó és mozgató szervrendszer veleszületett és szerzett elváltozásainak megelőzésével és gyógyításával foglalkozó szakága az orvostudománynak. Ez a ténykedés egyre fontosabbá válik, a társadalmi szükségszerűség egyre magasabb rangra emeli a szakmát, és remélhetőleg rövid időn belül — hasonlóan a fejlett nyugati országokhoz — nem kell majd nap mint nap bizonygatni, hogy mennyire égető, megoldásra váró probléma az ortopédiai betegellátás fejlesztése. Elég csak megemlíteni, hogy a megbetegedési és táppénzes statisztikában a mozgásszervi betegek az első helyet foglalják el. Ha az ortopédia emblémájában szereplő görbén nőtt' fára utalok, melyet gondos kezek egyenes karóhoz kötöztek, így segítve annak normális fejlődését, érzékeltetni tudom az ortopéd orvosok hivatásszeretetét és szerepüket a betegellátásban. Minden fórumon elmondjuk — most is azt teszem —, hogy a megye országos szint alatti lemaradását sürgősen pótolni kell. Szabad legyen egy pár adattal érzékeltetnem, hogy megyénkben milyen lemaradások vannak. Míg az ortopéd szakrendelések óraszáma megyénkben havi 90, addig Baranyában 142, Borsodban 126, Hajdú-Biharban 165 óra. A szakrendeléseket ellátó orvosok száma nálunk 8, Bács- Kiskunban 12, Csongrádban 17, Hajdú Biharban 26. Még rosz- szabb a helyzet ha a szakorvosok számát tekintem. Nem akarom a kedves olvasót ezen lesújtó száraz adatokkal terhelni, de feltétlen el kell még mondjam, hogy a megye egyetlen ortopédiai járóbeteg- rendelőjében nincs a betegeknek vetkőzőhelyiség, a kicsi rendelőszobában nincs járatási lehetőség. Helyiség hiányában délelőttönként nem tudjuk a gyermek- és felnőttrendelést különválasztani. Tudom, hogy ezt a súlyos örökséget a pénzhiányos jelen és jövő nehezen tudja korrigálni, de a lakosság érdekében fel kell emelni mégis szavunkat, és elképzeléseinket még ezen szűkös időkben is megpróbálni véghezvinni. A fekvőbetegosztály mellett, illetve annak orvosaival — ha elegendő szakorvosunk lesz — a megye minden városában legalább heti egy napon kellene ortopédiai szakrendelést folytatni. Ez tenné lehetővé, hogy a beteg embert ne utaztassuk a megyeszékhelyre mozgásszervi panaszainak tisztázása céljából. Könnyen belátható, hogy ez mennyire pénzmegtakarító intézkedés lenne, ha csak a betegek utaztatási költségeit számoljuk, nem is beszélve a fáradságról, törődéseiről, és a legtöbb esetben a munkaképes kísérő kiesett munkaidejéről. A szűrővizsgálatok, az ortopéd betegek gondozása is csak így képzelhető el. Komoly kihívásnak kell tekintenünk a nagymértékben elterjedt dohányzást, alkoholizmust és elhízást, de egyre inkább számolnunk kell azzal, hogy a munkalehetőségek és életszínvonal csökkenésével az ortopéd betegek száma növekedni fog. Elkényelmesedett, mozgás- szegény életmód mellett a nem használt, inaktivitásra ítélt izmok ereje csökken, a csontok meggyengülnek, az ízületek teherbírása, mozgékonysága csökken, és ez az idő előtti öregedés egyik fő oka lesz. Említést kell még tennem arról, hogy a modern eszközök és gyógyszerek bevezetésével megmentjük azoknak az újszülötteknek az életét, akik különben nem lennének életképesek. Ezek születésüktől fogva magukkal viszik életük végéig a koraszülés vagy egyéb rendellenes okokból fakadó hátrányos helyzetüket, sokszor törzsvendégei lesznek az ortopédiai szakrendeléseknek. Ezen gondolatok után csak az lehet az álmunk, hogy megyénkben is legalább az országos szintre emeljük a személyi és tárgyi feltételeit a mozgásszervi betegellátásnak. Bíznunk kell abban, hogy a lelkes, ügyszerető szakemberek és a megye vezetőinek közös gondolkodása nem marad eredménytelen. Málna és meggy Receptötletek Kedvelt szezongyümölcsökből készülő recepteket adunk közre. Azzal a megjegyzéssel, hogy szezonon kívül mirelit vagy befőtt gyümölcsből is elkészíthetők az alábbi ételek. 15—20 deka jól megmosott, lecsurgatott gyümölcsöt szitán áttörünk, ízlés szerint cukrozzuk 10—15 deka cukorral, s elkeverjük fél liter tejszínből vert habbal. Egész szem gyümölcsökkel díszítjük, jól lehűtve fogyasztjuk. Piskótatésztát adunk mellé. Készíthetjük őszibarackból is. tepsiben félig megsütjük. Közben 30—40 deka gyümölcsöt megtisztítunk — lehet eper, meggy, málna, sárga- vagy őszibarack. Szép sorjában, hogy áz egész tésztát egyenletesen beborítsa, rárakjuk a félig megsült tésztára. Meghintjük egy kevés zsemle- morzsával és a gyümölcstől függően cukorral. A tetejét 2 tojásból készült, megcukrozott habbal borítjuk, s nem túl meleg sütőben szép pirosra sütjük. Meggyes lepény 30—40 deka gyümölcsöt por- . celántálban jól összetörünk, ízlés szerint 15—20 deka cukorral édesítjük. Öt tojásfehérjéből kemény habot verünk, s hozzávegyítjük a gyümölcspéphez. Poharakba vagy mély üvegtálkákba rakjuk, a tetejét tejszínhabbal vagy cukrozott tojáshabbal és málnaszemekkel díszítjük. Lehűtve tálaljuk. Készíthetjük ribiz- liből, őszibarackból is. Babapiskótát vagy házi készítésű piskótatésztát adhatunk mellé. Habos gyümölcslepény Másfél pohár lisztet, egy pohár cukorral, egy pohár tejjel, egy egész tojással, öt deka vajjal s egy fél adag sütőporral jól összedolgozunk. A tésztát vajjal kikent Tíz deka vajat tíz deka porcukorral és négy tojássárgájával habosra keverünk. Lassan hozzávegyítünk 10 deka lisztet (a fele lehet szitált zsemlemorzsa is). Egy csepp fahéjat vagy citromhéjat js .teszünk bele. Egy késhegynyi ‘szódabikarbónát és végül a tojások kemény habját vegyítjük hozzá. Kivajazott, meglisztezett tepsibe öntjük, a tetejére rászórjuk a gyümölcsöt, és lassú tűznél rpegsütjük. A Meggy helyett, készíthetjük Cseresznyével vagy ribizlivel is. & kisült tésífát vaníliás porcukorral meghintjük, s hosszúkás darabokra vágjuk. Meggyszösz Hozzávalók 4 személynek: negyed kiló meggy, 1 kávéskanál fahéj, 5 dkg cukor, másfél dl fehérbor, kevés mandulalikőr, liszt, tejfel. A meggyet kimagozzuk, cukorral, fehérborral és' fáhéjjaf 2 percig pároljuk lassú tűznél. Kevés liszttel elkevert tejfellel behabarjuk. Mandulalikőrrel ízesítjük. Napozási tanácsok Akik szép, lesült bőrre áhítoznak, mindenre képesek: órákig süttetik magukat mozdulatlanul a napon. Pedig aranybarnák akkor leszünk, ha már kora tavasszal kimerészkedünk a napra, és fokozatosan napozunk. A mérték- telenség, a túlzás, mint mindenben — itt is káros. A bölcs nyaralók először csak 15—20 percig napoznak, majd naponta fokozatosan emelik az. adagot. A fák alatt is lehet bar- nulni, és a reggeli, a délutáni , napfény veszélytelenebb. A túlzott napfényhatás káros. Rövid távon pedig a bőr korai ráncóso- dását, foltosodását, öregedését, sőt a bőrsejtek rákos elfajulását is előidézheti. Alapvető teendők: — A pattanásos bőrt a strandidény kezdetekor lehetőleg koz-' metikussal tisztíttassuk ki, mert különben a miteszerek belesülnek a bőrbe. — Napozás előtt a bőrt a; sminktől, a szennyeződésektől szabadítsuk meg. A szájrúzst is“ mossuk le, mert van olyan, amelyik fényérzékenyítő anyagot tartalmaz. — A kölnivíz nem való strandra — ahol lecsurog, ott csíkosán sülünk le. — A napszemüvegünk olyan legyen, hogy a szemkörnyéket is árnyékban tartsa. így nemcsak az erős, vakító fénytől védi meg a szemet, hanem a szemzug környékén a ráncok kialakulását is megakadályozhatja. — Kiváló napvédő krémek kaphatók, ezek különféle fényvédő faktorokat tartalmaznak. A bennük található zsír pedig nem engedi, hogy a bőr sok vizet veszítsen, így puha, feszps, rugalmas marad. ‘ — Ha napozás közben azt . érezzük, hogy szédülünk, fáj a fejünk, a szívünk gyorsabban dobog, azonnal hagyjuk abba ai napozást, menjünk hűvös helyre. — Mivel a verejtékezéssel vizet és hőt veszítünk, a szomjúság oltására legjobbak azok a folyadékok, amelyek sót is tartalmaznak. Ilyen az ásványvíz, a tej, a húsleves, a gyümölcsleves és a csapvíz. * A testünk -up saját magunk Dr. Ignácz Piroska Ki hogyan éli meg a saját testét? „Nem hajlik rendesen a lábom, néha olyan, mintha nem is az enyém lenne”. „Ezt a csúnya, dagadt, ráncos és ügyetlen kezet legszívesebben elhajítanám, ha lehetne”. „Ez a szép fiatal nő a tükörben, ez vagyok én”. „Csodálatos érzés, ahogy futok reggelente és szívom be a jó friss levegőt” — ilyen és ezekhez hasonló megjegyzések tükrözik a testünkhöz való viszonyulásunkat. Az ember agyában kisgyermekkorától kezdve él és állandóan alakul egy testkép, a saját testének belső térképe. Ez magában foglalja testének kiterjedését, testhatárait, bőrfelületét; testvázlata segítségével érzi át folyamatosan a mozgását; jelzéseket kap belső szervei működéséről, főleg a hibás működésekről. A testkép tartalmazza egyúttal a test minősítését (például, hogy szépnek, csúnyának, elfogadhatónak tartjuk-e magunkat) és a hozzá való viszonyulást (hogy szeretjük-e, kényeztetjük-e a testünket, vagy netán terhűnkre van). A testkép tartalma is, előjele is folyamatosan változik az élet folyamán: a tapasztalatok, élmények és a környezet visszajelzései alakítják. Például a gyors, ügyes ember gyakori testi sikerélménye elégedettségre, magabiztosságra adhat okot. Az ismerősök kritikái vagy érezhető lenézése nagy lökést ad az embernek testképe nagatíwá sötétítéséhez. Az életszemlélet is rányomja bélyegét a testképre. Az éppen lehangolt személy hajlamos önmagát csökkentebb értékűnek érezni, mint egyébként. Amikor vidám és önfeledt az ember, nemcsak a világot, hanem önmagát is szebb színben látja. Az életfilozófia tartósabb hatást gyakorol a testhez való viszonyulásra. A reneszánsz korszakában például fontossá vált az emberi test, annak szépsége és öröme, ez tükröződik számos festmény és szobor felszabadult és vonzó férfi- és nőalakjaiban. Előfordulnak — többnyire vallásos indíttatású — szélsőséges nézetek, melyek elnyomni igyekszenek a test igényeit, és háttérbe szorítják a test jelentőségét a „szellem", a „lélek" mellett. A testhez való viszonyulás két végletét az önimádó, élveteg, illetve az aszkétikusan lemondó ember „testesíti meg”, köztük számtalan az átmenet. A betegségek szempontjából sem közömbös, hogyan viszonyulunk a testünkhöz. Testünk minden baja lelkiállapotunkra is jelentősen kihat, és megfordítva, a lelki diszharmónia a test működését is megzavarja. Pszichológiai megfigyelések sora igazolja, hogy azok a személyek, akiknek testképe zavart szenvedett, hajlamosabbak másoknál pszichoszomatikus megbetegedésekre. (Ezek olyan szervi betegségek, melyeknek kialakulásában lelki hatások, környezeti ártalmak is nagy szerepet játszanak.) Ők kora gyermekkoruktól kezdve többnyire negatív élmények forrásaként élték meg testüket, és minden lelki problémájuk, belső feszültségük — olykor a tudatuk megkerülésével — megzavart testi működéseikben rezeg tovább. Betegségeiket, testüket sok esetben el is hanyagolják. A hipochonderek ellenkezőleg: állandóan aggodalmaskodva figyelik és féltik testüket. A szexuális élete is csak annak a férfinak és nőnek lesz zavartalan, aki elfogadja saját testét és a partnerét is. Az optimális tehát az, ha valaki békében és barátságban él a testével. így a test — a lehetőségek határain belül — inkább örömök forrása lesz számára, egyúttal képes lesz annak szabályozására is. Ehhez hozzásegíthetnek már gyermekkorban a nevelők és az anyák, ha segítenek elfogadtatni a gyermekkel a testüket annak fogyatékosságaival, illetve igényeivel együtt, és megmutatják a test „engedelmessé" fejlesztésének lehetőségeit. A test mintegy kivitelezője az ember pszichikumának (elgondolásainak, érzelmeinek, akaratának stb.). Nem tekinthetjük másodrendűnek, mint ahogy nem is lehet uralkodó fölötte. Ne feledjük: csakis testünk működése által lehetünk érző és gondolkodó lények.
