Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-25 / 173. szám

12 Kelet-Magyarország SPORT 1991. július 25., csütörtök LELÁTÓ _________________ Örömfoci Dankó Mihály gazán szerencsésnek vallhatja magát az a futballrajongó, aki az „égi csatornákon” tudja fogni a Screen-sportot. Nap mint nap gyönyörködhetett a Copa América, a dél­amerikai labdarúgó-baj­nokság mérkőzéseiben. Már a körítés is más volt. Szin­te izzóit a légkör, a fana­tikusan daloló, táncoló, zászlókat lobogtató nézők űzték, hajtották kedvencei­ket. ök meg is hálálták ezt az odaadást. Látványos cselsorozatok, sarkallások, gyors rövidpasszos játék, hatalmas kapáslövések, még az ínyenceket is el­kápráztatták. A tempera­mentumos játékosok sem szabálytalankodnak töb­bet, mint általában, szán­dékosságról alig lehet be­szélni, kevés a reklamá­lás. Az európai labdarúgás­hoz szokott nézőnek üdítő jelenségek ezek. Nálunk a tét miatt elveszett a játék szépsége. A gépies, begya­korlott mozdulatok egy­másra épüléséből kialakuló támadások kevés örömet jelentenek. Sokszor úgy tű­nik, mintha valamilyen rendszer alapján mozgó bá­bukat láthatna az ember a pályán. A támadás helyett a rombolás a cél. Legfőbb feladat mindenáron meg­úszni kapott gól nélkül. (Lásd. a BEK-döntőt.) S hogy mennyire így van; még azok az európai csa­patok is elvesztették vir­tuozitásukat — nagyrészt kényszerből, hogy lépést tartsanak az eröfutballal —, melyek korábban erről voltak híresek. Nehéz azt a magyaráza­tot elfogadni: nagy pénzek forognak kockán. A futball játék — bár egyes szakem­berek szerint rég nem az, inkább üzlet —, s milliók szórakoztatása a cél. Csak nem mindegy, hogy milyen szítén, s milyen formában. Ügy gondolom a dél-ame­rikaiak sem „bagóért” fut- károznak, ennek ellenére nem „ölik meg” az egyéni­séget. Valamit tanulni kel­lene tőlük. Már csak azért is, mert ha minden igaz, az ősfutball itt bontogatta szárnyait. Lovassport « Labdarúgás A hét végén Nyírtasson rendezik a területi milita- ryverseny harmadik fordu­lóját. A kétnapos rendez­vény szombaton a díjlo­vaglással kezdődik, vasár­nap délután az eredmény- hirdetést követően ifjúsági lovasok székfoglaló verse­nye és malacfogóverseny színesíti a programot. Röplabda Pénteken délig lehet ne­vezni szerkesztőségünkben a hétvégi, sóstói strandröp­labda-tornára. A Nyíregy­házi Sportula és sportrova­tunk közös találkozójára szépen jönnek a jelentke­zések. így érdekesnek ígér­kező szombat—vasárnapi kikapcsolódás és szórako­zás vár a tófürdő vendé­geire. Vasárnap Tiszatelken ren­dezték a Puskás László Kupa mérkőzéseit. Vég­eredmény: 1. Demecser, 2. Vasmegyer, 3. Tiszatelek, -1. Gávavencsellő. Sportlövészet Burkus Tamás Európa- banjoki aranyérmet nyert Bolognában a junior futó­céllövők normál számában. A junior futócéllövő-csapat a dobogó harmadik fokára állhatott. Tenisz A hétvégére hirdetett nyíregyházi utánpótlás ko­rúak részére kiírt verseny érdektelenség miatt elma­radt. A rendezőknek fel­ajánlott különdíjakat majd a közeljövőben sorra ke­rülő találkozón adják át. Nincs életfel Annáról Eltűntek az Alpokban Friss hírként beszámol­tunk lapunkban arról, hogy június 14-én két fiatal el­tűnt a svájci Bernina Alpok­ban. Egyikük a Nemzetközi Tisza Túrák tolmácsa, a nyíregyházi Egri Kiss Anna, másikuk, a férj Dietmar Proschké. Most a Mai Nap című újság nyomán egészít­jük ki korábbi információn­kat. (M. N. — weisz) — Ömlik az eső, amikor Nyíregyházá­ról Debrecen felé autózom. A szomorkás idő még rá tesz egy lapáttal amúgy is csap­nivaló hangulatomra. Néhány perccel ezelőtt váltam el egy honvéd alezredestől. Ahogy ő mondja: „Szeme fényét” vesztette el egy hónapja. A lánya tűnt el, úgy tűnik, örökre. Előttem egy kamion blok­kol, gyorsan visszaveszek a sebességből. Otthon vár az én szemem fénye. Nagyon szép lány lehetett Egri Kiss Anna Láttam az esküvői fényképét. Mosolyog, vállára borul ifjú férje-urá- nak, látszik, hogy élvezi az asszonyságot. Sportot kedve­lő, szerető családban nőtt fel. Egészen pici korában ta­nította meg az édesapja sí­elni. Kiválóan úszott, és a hegvmászás sem jelentett ne­ki gondot. Már tizenöt éves korában a Nemzetközi Tisza Túrán tolmácskodott, hiszen jól beszélt németül. Tanult, müzlit evett, és biciklivel járt. Kizárólag mellékuta­kon, hogy az autók okádta füstöt ne kelljen beszívnia. Egy sziklamászó versenyen ismerkedett meg a német Dietmar Proschkéval. A csúcsra már együtt jutottak fel. Tavaly áprilisban volt az esküvőjük Budapesten. Dici — így becézte a család a fia­tal férjet — szintén jóravaló gyerekként nőtt fel. Biztos anyagi hátterével nem élt vissza, állandóan tanult. A többit dr. Egri Kiss Tibor or­vos alezredes mondja: — A lakodalom után együtt síelt a család a Ma- gas-Tátrában. Ekkor beval­lották nekem a gyerekek, hogy februárban majdnem elvitte őket egy lavina az Alpokban. Megijedtem, ma­gyaráztam nekik a veszélye­ket, de biztos voltam benne, hogy tudnak magukra vi­gyázni. A budapesti lakásu­kat felcserélték Seefelddel. Németországba költöztek. He­tente jött levél tőlük. Így írtál; meg nekünk idén júni­us másodikán, hogy vettek egy-egy pár Dinamic síba­kancsot, meg egy nyakba akasztható Radio BIP nevű készüléket. Ez arra jó, hogy 100—120 órán át is jelzése­ket adjon le. Hogyha elso­dorja őket a lavina, akkor a hó alatt is megtalálható a vi­selője. Dietmar június ele­jén megvédte odakint a dok­tori disszertációját, csak a diploma hiányzott. Várták az ünnepséget. A lányom egy ottani óvodában dolgozott. Június 14-én még a gyere­kekkel foglalkozott. Valószí­nű, hogy aznap este elutaz­tak a svájci Alpokba. Nem hagyták meg, hogy pontosan hová mennek. A Bernina Al­pokban kötöttek ki. Itt a leg­magasabb csúcs négyezer méter. — Honnan tudja, hogy ott voltak? — 17-én vagy 18-án keres­ték Annát, hogy miért nem ment dolgozni. Az Interpol megindította a nyomozást, és az előbb említett helyen, egy kétezer méter körüli par­kolóban megtalálták az autó­jukat sértetlenül. Közúti bal­eset tehát kizárt. Megtud­tuk, hogy 15-én szép idő volt odakint, de másnap köd és hóesés jellemezte a környé­ket. Az itthon lévő két fiam azonnal útnak indult. Amennyit megtudtak: szem­tanúk 15-én Tivoladza nevű helység felvonójának kör­nyékén — ez háromezer mé­ter magasan van — láttak két síelő alakot, hátizsákok­kal, amint felfelé igyekeztek. Talán a lányomék voltak. Ennyi. Hegyimentők keres­ték őket napokon át, de a friss, másfél méteres hó min­den nyomot eltüntetett. A he­likopterek is eredménytele­nül tértek vissza. Egy hét után a nászom küldött egy táviratot angolul, a feltéte­lezhető tragédiáról. Azóta több mint egy hónap eltelt. Nincsenek meg. —Mire gyanakszik? — Kizárt a síelés közbeni baleset. Mind a ketten kivá­lóan kezelték a léceket. Va­lószínű a lavina, bár a ku­tyák kettőt is átnéztek, de a másfél méteres friss hóban ez nagyon reménytelen. Be­leeshettek egy gleccserhasa­dékba, de számtalan más va­riáció is előfordulhat. Én már nem bízom. Talán száz vagy kétszáz év múlva elő­kerülnek a hó alól. Akkor úgy éreztem, nem érdemes tovább élnem. Azonban erőt vettem magamon. Unokáim vannak, egyikük máris ki­váló síző. Két fiam van, fe­leségem, élni kell. Orvos va­gyok. Az életet élni, megtar­tani nehéz. Eldobni köny- nyebb. Én a nehéz feladato­kat szeretem. Látom rajta, a könnyeivel küszködik. De katonaember. Kemény fából faragták. Né­hány nap múlva kétszáz résztvevővel kajakba ül, és evezget egy kicsit a Tiszán. A túrán ő fog tolmácsolni. Mert a német nyelv alapja­it is tőle tanulta a lánya. Önállóság a salakon Nyíregyháziak a rovnói VB-n Nyíregyháza (Kábái László) — Az elmúlt időszak na­gyobb versenyei (csapat vi­lágbajnoki fordulók) előtt vezetői-versenyzői megbeszé­lésre került sor Debrecenben. A sportág vezetői és művelői között igen komoly, és éles vita zajlott. A többórás szó­csata után nagyot változtak az erőviszonyok. E szerint, egy bizonyos szinten túl nagymértékben nőtt a ver­senyzői önállóság. Természe­tesen mindez az eredményes­séghez van kötve. A szakmai megbeszélés során a MAMSZ (magyar Autó- és Motorsport Szövetség) sokat engedett a korábbi merev vezetői stílu­sából, de a versenyzőknek is alkalmazkodniuk kell. A legjobbak, az első osztályú versenyzők java már-már profi feltételek mellett vehet részt versenyeken, önállóan dönthetik el az utazásokon résztvevők számát és minő­ségét és a versenyeken tör­ténő részvételt. Természete­sen ez alól a FIM (Nemzet­közi Motorsport Szövetség) versenyei kivételek. így a vi­lágbajnoki eseményeken kö­telező a legjobb tudás sze­rint rajthoz állni. Igazán nagy lépést tett elő­re a sportág a mostanában oly sokat hangoztatott vál­lalkozás felé, hisz végre az dönthet a dolgairól aki a bő­rét viszi a vásárra. A debre­ceni megbeszélés határozatai egyaránt kötelezőek a MAMSZ vezetőire, az egye­sületek vezetőire (bárhonnan is kerültök erre a posztra) és a versenyzőkre. Ez nem je­lentheti azt, hogy a „farka csóválja a kutyát”, de a dön­téséket már nem lehet, nem szabad a korábban elfoga­dott módon hozni. Minden az eredményesség érdekében kell, hogy történjen. A megbeszélés eredménye már látszott a csapat VB-n, hisz a mieink ígéretük sze­rint továbbjutottak. A ver­senyzők vállalták, hogy a lengyel ligaverseny után is leiskolázzák csoportjukat, ez meg is történt. A hét végén a hazai baj­nokság (OB—I) fordulóira kerül sor, majd az egyéni világbajnokság két versenye dönti el, hogy ki lehet a vi­lágbajnok. Rovnóban és Abensbergben három ma­gyarnak van erre lehetősége. Az előbbi helyen Adorján és Nagy, míg az utiíbbin Petri- kovicsnak van esélye arra, hogy kiharcolja a döntőbe jutást. Debreceni és nyíregy­házi szurkolók közös utat szerveznék a rovnói VB. ver­senyre. Itt Adorján és Nagy mellett indul még Doncaster, Jonsson, Castagna, Shira, Gustfaffson, Nilsen, Matou- sek is. ¥ Érmek árnyékában Nyíregyháza (Orendi Mihály) — Kánikula, baráti hangulat, a közel­gő tokiói VB szem­pontjából néhány biztató eredmény. Az országos napi­lapok „szemüvegén” keresz­tül ilyen volt a 96. országos atlétikai bajnokság. Csökkent az indulók száma, kongott a lelátó. Ez a magyar sport je­lenidejének sajátossága. Az NYVSC atlétikai szak­osztályának is az év legfonto­sabb hazai eseménye és mér­céje maradt. Az elmúlt évben versenyzőink ötször állhatták dobogóra, most kilencszer. Tavaly csupán egyszer hang­zott el a versenyzők neve után, hogy NYVSC! Most há­romszor tapsolhattunk bajno­kainknak. Érre, vagy majd­nem erre számítottunk. Vártunk biztos győzelmet Molnár Tamástól 400 méte­ren, Horváth Viktóriától súly­lökésben. Reméltük Tamás aranyérmét 200 méteren, s el­ső helyre vártuk Malovecz Zsuzsát gerelyhajjításban. Tudtuk, hogy súly lökésben Ficsor Jóska akár nyerhet is. S voltak további éremremé­nyeink. A világklasszis adottságok­kal rendelkező Molnár Ta­más futásainak még nem volt igazi ritmusa. Tavaly ilyen­kor már gyorsabb volt. A 4X400-as váltónkban viszont nagyszerűen küzdött. A szin­tén válogatott ellenfelének 25 méteres előnyét is behozta és szerzett bajnoki ezüstérmet a még ifjúsági korú társainak (Metzner Zsolt, Lipcsei Jó­zsef, Széles Imre). A világ- bajnokságig még csúcsformá­ba kerülhet. A VB-kiküldetésre szintén esélyes Ficsor Jóska nagyon akart. Súlylökésben győzött, fő számában, a diszkoszvetés­ben „csak” második lett. Le­győzője a világbajnokságon is éremesélyes Horváth Atti­la, Horváth Viktória amolyan „kötelező” győzelmet aratott súlylökésben. Csalódást oko­zott Malovecz Zsuzsa, Hartai Kati távollétében neki győzni illett volna. Annál inkább örültünk Senczi Erika második helyé­nek a női hármasugrásban. Ez a szám először szerepelt a bajnoki programban. Erika igen egyenletesen, jó ritmus­ban ugrott. Kerekes Lacinak a diszkoszvetésben elért har­madik helyével elégedettek lehetünk. Az 54 méteres tel­jesítményével már kevésbé. Remélhetjük viszont, hogy az igazi nagy sikereit edzőként fogja majd elérni. Kellemes meglepetés volt a még csak elsőéves ifjúsági Benes Klári döntőbe jutása. Ott ez évi legjobbját futva lett hatodik. Jelentős érde­meket szerzett a kissé tarta­lékosán felálló 4X400 méte­res női váltónk negyedik he­lyének megszerzésében! (Zar- nóczai Klára, Ruzsinszky Va­léria, Todorán Erzsébet). Todorán Erzsébettől is ér­met vártunk volna. Kiesése igen fájdalmasan ért bennün­ket. Az előfutamban elért eredményével biztos döntős­nek hittük. Nem úgy az a versenybíró, aki végül is meg­semmisítette a pályán el­ért eredményét. Az ok: a rajt után 2—3 lépést a vonalon futott. A döntés megfelleb­bezhetetlen volt. Az egyik legtehetségesebb versenyzőnknek, a többszö­rös ifjúsági csúcstartó, ge­relyhajító Szabó Józsefnek az idén még semmi sem sike­rült. Ráadásul vállsérülése miatt valószínűleg hosszabb pihenőre lesz szüksége. Két héttel korábban ifjúsági baj­nokságot nyert Vaszi Tünde, az akkor elért eredményével a felnőttek között negyedik helyen végezhetett volna. Most viszont fáradtnak és erőtlennek tűnt. így nem ju­tott döntőbe. A három bajnoki címmel, az öt ezüstéremmel és az egy bronzzal nagyon sok szakosz­tály elégedett lenne. Mi örü­lünk, hogy lényegesen jobbak voltunk, mint egy éve, de elégedettek nem vagyunk. A sportág, a szakosztály alapve­tő gondjai változatlanul meg­marad táv. Nemzetközi edzömeccs Tegnap délután lejátszotta első hi­vatalos edzőmecs- csét az NYVSC NB Il-es labdarú­gó-együttese. Az ellenfél egy szov­jet második ligás csapat volt. NYVSC—Titán Armjanszk 1:0 (0:0). Tiszavasvári út, 250 néző, v.: Vida. NYVSC: Varga — Szatke (Balogh), Kertész, Drobni, Cselósz- ki, Cservonij (Tóth), Kovács (Balogh), Zubanics Csehi* I., Szkunc (Csehi Z.), Erdei. A szovjetek már rég elkezdték a bajnokságot, a nyíregyháziak a felkészü­lés derekán járnak. Ez meg is látszott játékukon, sok volt a technikai hiba, nem iga­zán érezték még a pályát a játékosok. Gól: Tóth (75. p.). Képünkön: Csehi István a hazaiak egyik motorja volt, szinté a hátára vette a. pá­lyát. SrORTNAPKÖZI IV. turnusát indítja a „Vidám Delfin” GMK. július 29-től augusztus 10-ig. Jelentkez­ni mindennap 17—19-ig Csaló köz 25. sz. alatt Daltos Sándornénál. vagy a helyszínen. (3355) Szabolcs-Szatmár-Bereg független napilapja. Főszerkesztő: dr. Angyal Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Marik Sándor. Olvasószerkesztők: Esik Sándor, Páll Géza. Tervezőszerkesztők: Csonka Zsolt, Sípos Béla. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB) 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: L11-4475 Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László. Kiadja a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős kiadók: dr. Harmati Sándor és dr. Kárpáti Imre ügyvezető igazgatók. Kiadó és Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401. Postafiókszámok. Lapkiadó: 25. Szerkesztőség: 47. Telefon: (42) 11-277. Telex: 73-344. Telefax: 16-624. Sportrovat (éjszakai üzenetrögzítő): 10-329. Hirdetés: 10-150. Készült a Nyírségi Nyomdában. Nyíregyháza, Árok u. 15. Felelős vezető: Jáger Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető minden postahivatalban és hírlapkézbesítőnél. Budapesten: XIII., Lehel u. 10/a. 1900. Előfizetési díj egy hónapra 199 forint, negyed­évre 597 forint, fél évre 1194 forint, egy évre 2388 forint. Az áruspéldányok ára mindennap egységesen 7,90 forint. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Indexszám: 25059 HU ISSN 0133-2058.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents