Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-25 / 173. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 25., csütörtök Külpolitikai jegyzet ___________ Társulás Európához Dajka Béla E héten szerdán és csütörtökön tartják Brüsszelben a majdani társulási szerződésről folyó magyar—EK tárgyalások nyári szünet előtti utolsó fordulóját — adta hírül tegnap az MTI. Az 1990 decemberében megkezdődött tárgyalássorozat — ha az előzetes várakozásokhoz képest némi csúszással is — lassan finiséhez érkezik, s úgy tűnik, van rá esély, hogy októberben aláírják a két fél közötti szabadkereskedelem tíz éven belüli megteremtését célzó szerződést. E társulási szerződésig is igen hosszú út vezetett, hiszen a kapcsolatok ilyetén módon való szorossá fűzése még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek minősült. Kapcsolatainkban az enyhülés határkövének tekinthető 1987-ben Kádár Jánosnak és Jacques Delors-nak, az Európai Közösség Bizottságának elnökének találkozása, majd a következő évben Magyarország és az EK parafálta azt a gazdaságikereskedelmi megállapodást, amelyben a magyar árukkal szembeni korlátozások fokozatos leépítését 1995-re helyezték kilátásba. Ehhez képest valóban nagy előrelépés lehet a társulási szerződés megkötése és sok politikus igen nagy várakozással tekint a jövőbe a teljes jogú EK-tagság elnyerését illetően is. Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője egy, a témával kapcsolatban nemrégiben megrendezett konferencia szünetében elmondta nekem, hogy szerinte Európa egyesülése önmagától is lezajlik, függetlenül attól, hogy egyes politikusok mit nyilatkoznak a közép-kelet- európai új demokráciákról. Vajon a mi problémáinkat megoldhatja-e az EK- hoz való csatlakozás? Nehéz válaszolni erre a kérdésre, hiszen egyes — főként mezőgazdasági és textilipari — kérdésekben nem mindig találják meg az összhangot a tárgyaló felek. Mezőgazdasági termékekből van éppen elég a Nyugatnak is, nemigen szorulnak behozatalra. Sőt, még arra sem álltak rá, hogy a Szovjetuniónak nyújtott vagy nyújtandó mezőgazdasági segélyezésre szánt élelmiszereket a keleti térségből vásárolják fel, — tudnak adni saját készleteikből is. Nekünk pedig éppen a mezőgazdasági termékek értékesítésével van talán a legtöbb gondunk, s kérdéses, hogy a mi áruink előtt hajlandók lesznek-e megnyitni a kapukat, vagy ha be is engedik a nyugati piacra termékeinket, vajon felve- hetik-e azok a versenyt az ott fellelhető kínálat színvonalával. Nincs sugárszennyezés Búza a Szovjetunióba Holnap dönt a kormány Budapest (MTI) — A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közlése szerint a Paksi Atomerőmű július 18-i — az 1-es blokkot érintő és a nemzetközi hét fokozatú skála szerinti 1-es fokozatú — üzemzavarát követően a bajai Környezetvédelmi Felügyelőség mérte a Duna sugárszennyezettségét. A vízminták a szokásos értékkel teljesen megegyeztek. Budapest (MTI) — A kormány csütörtöki ülésén dönt az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok létrehozásáról. Ugyancsak jóváhagyják a kárpótlási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletet. Megvitatják a Földművelésügyi Minisztérium javaslatát, amely 1,3 millió tonna búza Szovjetunióba történő eladására kér állami garanciavállalást. Ez mintegy 9 milliárd forintot jelentene. Szó lesz arról is, hogy a jövőben a búza vetésterületét csökkenteni, kellene a kukorica és az árpa javára. Várhatóan szóba kerül az is, hogy a szovjet és a keletnéMátészalka (KM — CS. GY.) — A rendőrség ismét hazánkba illegálisan érkezett törököket fogott el. Az ügyről Szécsi László őrnagytól, a Mátészalkai Rendőrkapitányság munkatársától kértünk tájékoztatást. Július 24-én, szerdán délelőtt 11 óra körül a csengeri határőrség a Mátészalkai Rendőrkapitányságnak jelezte, hogy a 471. számú úton Csenger felől Mátészalka irányába öt taxi feltehetően Magyarországra illegálisan jutott török állampolgárokat szállít. A gépkocsikat meg kell állítani, a vezetőit és utasait igazoltatni, elszámoltatni, vagyis megtudni: mikor, hogyan, milyen körülmények között jöttek Magyarországra, hová tartanak, idáig ki segítette őket stb. Két rendőrségi autó Mátészalka Kocsord felőli „bejáratához” hajtott, ahol közúti ellenőrzést végzett. Az 5 met piac beszűkülése miatt jelentős problémák elé néznek a szőlőtermelők, borosgazdák, ugyanis már most is jelentős készletek halmozódtak fel a pincékben. A kormányülésen döntés várható a Migrációs Tárcaközi Bizottság felállításáról, amely többek között a bevándorlók, betelepülők, menekültek, vendégmunkások társadalmi beilleszkedését, a jogi szabályok kialakítását segítené elő. A kormány végül áttekinti, hogy miért tér el jelentős mértékben az NGKM és az MNB külkereskedelmi statisztikája. Annyi bizonyos, hogy a külgazdasági tárca és Nemzeti Bank jelenleg eltérő statisztikai módszertant alkalmaz. taxit megállították, a vezetőinek és utasainak okmányait ellenőrzték, majd va- lamennyiüket a Mátészalkai Rendőrkapitányságra előállították. Elfogták azt a magát kurd nemzetiségűnek valló török állampolgárt is, aki a társai taxival való szökését megszervezte. Az eddigi adatok szerint a 20 fő plusz egy kísérő (valamennyien fiatal férfiak) Csengerújfalu térségében a zöldhatáron át érkeztek Magyarországra, s a taxik a pá- tyodi voit vasútállomáson várakoztak rajuk. Az illegális határátlépők kocsikkal folytatták útjukat, de Mátészalkánál feltartóztatták őket. Ellenállást nem tanúsítottak. Ügyükben a vizsgálat tart. Megjegyezzük, az idén a Mátészalkai Rendőrkapitányság illetékességi területén már 4 alkalommal összesen több mint 100 török há- társértőt fogták el. Közélet A liberális megoldás Nyíregyháza (KM) — A legnagyobb ellenzéki párt alig több, mint egy évvel a választások után ismét programot készít. Mi tette ezt szükségessé? Mik a legfőbb jellemzői a készülő programnak? — erről kérdeztük Gulyás Józsefet, a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsának tagját, az SZDSZ frakciótitkárát. — Először is le kell szögeznem, hogy ez a program nem átfogó társadalmi-gazdasági program. Ugyanis úgy gondoljuk, hogy egy évvel a választások után sem az SZDSZ-nek, sem az országnak nem új választási programokra van szüksége, hanem elsősorban az erősödő társadalmi, gazdasági válság kezelésére kell megoldást találnunk. Mi, szabaddemokraták, szabadelvű válaszokban, liberális megoldásban gondolkodunk. Az SZDSZ válságkezelő programja ezért viseli a „Liberális megoldás” címet. — Valóban olyan súlyos az ország helyzete, hogy válságról, válságkezelésről kelljen beszélni, nem túloz az ellenzék? — Erre a kérdésre a mindennapjaink, a magyar valóság adnak választ. Bár a miniszterelnök szerint „csak válságjelenségek vannak, globális értelemben nem beszélhetünk válságról”, ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy jó néhány éve határozottan, a magyar lakosság számára érzékelhetően csökken az életszínvonal, növekszik az infláció, amely évek óta mindig magasabb, mint amilyen az előző évben volt, hétről hétre nő a munkanélküliség, vagy azt, hogy a gazdasági struktúra alapjaiban omlott össze, ugyanakkor romjain az államilag irányított gazdaság tovább üzemel, tehát ha mindezt figyelembe vesszük, akkor e negatív folyamatok elszenvedőinek, a létbizonytalansággal, a lecsúszással már szembesült, vagy a lecsúszás fenyegető lehetőségével szembesülni kénytelen bérből és fizetésből élők tömegeinek nem lehet azt mondani, hogy nincs válság. Mi tehát azt mondjuk: szembe kell nézni a valósággal, sőt azt '.s, hogy fordulatra van szükség a kormányzati, azon belül is a gazdaságpolitikában. — Hogyan kezeli a válságot az SZDSZ programja? Mennyiben más, mint a kormány-, illetve a Kupaprogram? — Először is az SZDSZ- program őszinte. Nemcsak azért, mert elismeri az emberek romló életkörülményeit, számol a válsághelyzettel, elsősorban inkább azért, mert nem egy szuggerált optimizmussal dolgozik, hanem kimondja, hogy még mindig nagyon nehéz évek jönnek. — Ezzel az „őszinteséggel” azonban nem biztos, hogy népszerű lesz az SZDSZ. — Vannak politikai erők, amelyek csak népszerű gondolatokkal állnak ki a választóik elé, azonban vágyakra, ábrándokra csak légvárakat lehet építeni. Az ilyen politika csak rövidtávú hatalmi érdekekre épül, és nem visz ki minket az alagútból, nem vezet el a megoldásokhoz. — Milyen sajátosságokkal rendelkezik még az SZDSZ-program ? — Az említett őszinteségen túl vannak érdemi, tartalmi különbségek is a két program között. Ezek közül a legfontosabb az infláció letörésére, a privatizáció fel- gyorsítására, a munkanélküliség kezelésére vonatkozó program. Mielőbbi gyors privatizációval kellene felszámolni az államosított gazdaság elavult pazarló rendszerét, mely maga is közvetlen kiváltó oka az inflációnak. Ugyancsak fontos, meghatározó eleme a programunknak, szemben a kormány programjával, hogy tartalmaz kiadáscsökkentő programot. Nem tudjuk elfogadni: miközben nőnek a lakossági terhek, növekszik az állam- gépezet, a régi bürokrácia helyén új, még nagyobb, költségesebb épül ki. — Bocsánat, de a kormányprogramnak is része a privatizáció. — Igen, de komoly nézet- különbségek vannak. Mi nem tudjuk elfogadni azt, ami a koalíciós kormány megalakulása óta ezen a területen történt. Hiába opponáltak az SZDSZ-es képviselők a parlamentben, a kormánykoalíciós többség olyan előprivatizációs törvényt fogadott el, ameiy csak bérleti jogot ad, valamint az a szerep, amit a privatizációban az állam kapott az Állami Vagyonügynökség felállításakor, együttesen eleve bukásra ítélték az előprivatizációt. Eddig az állami vagyonnak csak töredéke került magánkézbe, közben sorra alakulnak a különböző kft.-k, a vállalatok felélik a vagyonukat, és mire privatizálásra kerül majd a sor, már nem lesz mit privatizálni. .4 monopóliumok, a vállalati lobbiérdekek megtörése, a túlszabályozás lebontása, a piacgazdaság működőképességéhez szükséges keretek biztosítása. valamint a gazdasági átalakulással járó társadalmi, szociális terhek mérséklése lenne az állam feladata. A programunk a fentebbi célok megvalósulását tűzte ki céljául. Elfogadhatatlannak tartjuk az ország kettészakadását szegények és gazdagok Magyarországára, ezért nagy súlyt helyezünk az átalakulás terheinek enyhítésére, a munkanélküliség, a társadalombiztosítás és a szociálpolitika területén. — Ha valaki részleteiben meg kívánja ismerni a programot, hogyan juthat hozzá? — Egy negyvenoldalas füzet, amely a program téziseit tartalmazza, már hozzáférhető a területi SZDSZ- irodákban. A nyár végi belső vitát követően szeptemberre tervezzük a program végleges változatát. A wiirzburgi fellegvár Munkatársaink Németországban (1.) Bojté Gizella A bonni Friedrioh Ebert Alapítvány szervezésében az elmúlt években közel ötven magyar fiatal utazott az NSZK-ba és ismerkedett az ottani viszonyokkal. Júliusban már az egyesített Németországba kapott meghívást tizennégy szabolcsi. A programok főszervezője dr. Barabás László a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, aki néhány éve Norvégiában tartott előadásán ismerkedett meg Wa'lpuislki Günterrel az alapítvány würzburgi intégot, orvostudományt, közgazdaságot, történelmet. A város arról is híres, hogy az 1600- as években nagy boszorkányégetések voltak, több száz ember lett ennek az áldozata. Szájhagyományként maradt fenn, hogy az őszi, novemberi szél nem más, miint a boszorkányok szellemének susogása. WürZburg a középkorban püspöki székhely volt, s a katolikus egyház képviselőit egyben világi fejedelemként is tisztelték. A „templomi urak” egy meseszép kastélyban éltek. A püspöki rezidencia — bár a máA Friedrich Ebert Alapítvány egyik intézménye a toronyvárban. zetének vezetőjével. S azóta ez a kapcsolat eredményesen folytatódik. Az alapítvány egyébként olyan közhasznú és kulturális intézmény, amely a szociáldemokrácia, munkásmozgalom ideológiájának elkötelezettje. Nevét Friedrich Ébertől (1871—1925) a Német Köztársaság első elnökéről kapta, összesen 759 munkatárs irányítja, szervezi az alapítvány munkáját szerte a világban, hiszen külföldön is több mint száz tanulmányi központtal rendelkezik. A volt szocialista országok közül először Budapesten létesítették másfél éve irodát. Céljuk, hogy az élet minden területén az emberek politikai, társadalmi ismereteit fejlesszék. Ezért évente több ezer szemináriumot tartanak közel százezer hallgatónak. A kiemélkedően tehetséges emberek képzését ösztöndíjakkal segítik. Az elmúlt évben volt a legmagasabb az ösztöndíjasok száma: 1600 német és 400 külföldi állampolgár tanulhatott így. Az alapítvány 350 ezres kötetből álló könyvtár anyagát gazdagítja az ajándékba vitt magyar kiadványok száma, mint például Erdély, Magyarország története, de olyan irodalmat is lehet már találni, melyből az érdeklődők információt szerezhet-^ nek a magyarországi néme-^J tek életéről, a szociáldemok-,; ráciáról, a parasztság hely- 1 zetéről. Az alapítvány ez évi kurzusán a pártok megyei képviselői, valamint tanárok, újságírók a Bajor Tartomány egyiik legszebb 'középkori városában, Würzburgban tanulhattak. A Majna partján fekvő város lakossága 120 ezer. A település egyben a felsőoktatás egyik fellegvára, hiszen húszezer egyetemista tanul itt többek között josodik világháború idején,elpusztult — gazdag berendezését, pompáját, gyönyörű pánkját évente 500 ezer turista csodálja meg. Különösen híres Tiepolo olasz festő hétszáz négyzetméteres freskója. A Friedrich Ebert Alapítvány Würzburg egyik külvárosi részén Frankenwartei- ben létesítette azt az intézményt, ahol egy tartalmas, színes programokkal teli hetet tölthetett a magyar csoport. A fő téma a parlamen- talizmus, az önkormányzat kérdése volt, szó esett még a szélsőjobboldal helyzetéről, valamint a német—magyar kapcsolatokról Az egységes Németországban is jellemző, hogy a társadalomban megjelent egy pártellenes hangulat, a pártok ezért keményen küzdenek létükért. A fiatalok többségének — ahogy dr. Ulrich Schüren kifejtette előadásában — fogálma sincs, hogy milyen pártok, választások vannak. Ha például Kohl kancellár nem szereti a kemény rockot, a fiatalok jelentős körében biztos, hogy nem nyer szimpátiát. Ez az antipárt defekt viszont nem különösen kötődik életkorúikhoz és iskolai végzettséghez — hallhattuk a beszámolót — mert ilyen szemlélete van példáül a daruvezetőnek, de a mérnöknek is. Szintén meglepő volt az a megjegyzés, hogy a fiatalok széles táborában a német egyesítés érzelmileg talán természetes volt, de ez úgy csapódik le, hogy a volt NSZK-s ifjúság ezen a nyáron most kivételesen nem Nyugat-Európába utazik, hanem hátizsákkal a válukon a volt NDK tenger partjára. Következik: Hátizsákkal keletre.
