Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-24 / 172. szám

1991. július 24., szerda CSUPA ERDEKES Kelet-Magyarország ] 1 Jogászszemmel MHM A vagyonmegosztás ELLENTETEK. Kisvárda főutcáján félig üres a hirdető­oszlop, de vele szemben teleragasztották a kerítést. BALÄZS ATTTLA FELVÉTELE Ez a piac- gazdaság Megkezdődött a felvásár­lási szezon és máris becsa­pottnak érzik magukat a termelők: július 15-én és 16- án még 67 forintért vásárol­ták a fürtös meggyet, aki viszont ezeken a napokon szedte le, annak már csak 60 forintot fizettek. Egy koráb­bi újságban arról volt szó, hogy nem megy le a meggy ára, mégis lement....A ké­sőbbi újság újra írja. hogy a meggy ára szombattól 20—68 Ft, miért nem közölték elő­re, hogy tele a Konzerv­gyár és ne szedjék a megy- gyet, és akkor nem kellene a felvásárlásával veszekedni. Van itt elég konfliktus úgy is. Mindenkinek minden fil­lérre szüksége van, nem kell itt ecsetelni semmit, mert a 67 forint több, mint a 60, és ez 10 mázsánál már 7000 fo­rintot jelent, egy nyugdíjas­nak ez is sok. Szép Ferenc Szabolcsbáka, Kossuth u. 74. (Valóban nem könnyű megszokni, hogy piacgazda­ság van. A megyében több, mint húsz cég foglalkozik meggyfelvásárlással, a fel- vásárlási árak ingadozónk. Garancia tehát nincs, a pi­ac diktálja a feltételeket. Akkor jár a legjobban a kis­termelő, ha piackutatást vé­gez, hogy terményéért hol adják a legmagasabb árat. — A szerk.) m m O t nap alatt Panaszom talán azzal kezdhetném: ó, posta! Miért lakik a lányom — akivel többször váltunk levelet — Nyíregyházán? Mellékelten megküldöm maguknak az egyik levele borítékját, amin jól látható, hogy július ne­gyedikén adta föl a megye- székhelyen és július kilen­cedikén már meg is kaptuk Gyürén. öt nap alatt érke­zett meg, dicséret illeti az illetékeseket! Megjegyzem, ez nem az első eset, hogy eny- nyi idő alatt ér ide. Buda­pesten laknak rokonok, akik­kel szintén levél által tart­juk a kapcsolatot, és ha ma feladták a fővárosban a le­velüket, mi holnap már ol­vashatjuk, hát hogy van ez? Manapság már meggondolan­dó, mennyit költ az ember postára, mert egyáltalán nem olcsó, tehát nem mellékes, hogy hányszor levelezünk fontos és kevésbé fontos ügyekben. És, ha kifizetjük a bélyeget, azért elvárjuk, hogy ne egy munkahétig tartson a levél útja Nyírség­ből a Tiszahátra. Lengyel Zoltán Gyüre, Bessenyei a. 21. Valamiért valamit Kántorjánosiból este nyolc óra után telefonálni szeret­tem volna Budapestre, július kilencedikén. A nyírbátori telefonközpont kapcsolása után sem sikerült beszélnem, a vonal megszakadt. Miután újra hívtam Nyírbátort és ismét kértem a számot, a te­lefonközpontos hölgy közöl­te, hogy ki vagyok én, hogy parancsolok neki, különben is ő alig hallja, amit mon­dok. Végül is kapcsolta a megadott számot. Mivel be­tegség miatt telefonáltam, nem volt idő megmagyaráz­ni a „kedves” hölgynek, hogy ha fizetem a nem ol­csó telefonálási költséget, akkor elvárom, hogy kap­csolja a megadott számot, vagy pedig közölje, hogy a vonal nem tökéletes, próbál­jam újra. Legalábbis én így tettem volna az ő helyében. Agárdi Ibolya Kántorjánosi, Rákóczi u. 21. Furcsa üzlet Vágóhídra kellett vjnni a körülbelül két és fél mázsás kocámat. Semmi baja sem volt, csak a lábai nem bír­ták a súlyát, ezért kértem az állatorvostól egy vágóhídi beutalót. Július tizennegye­dikén, vasárnap reggel egy barna hajú, körülbelül hu­szonöt éves fiatalember foga­dott a vágóhídon, átvette a kocát, kiállította a papírt és azt mondta, hogy hétfőn reg­gel érdeklődjek. Hétfőn már egy idősebb ember ült ott, és egykedvűen közölte, hogy a hús értékét csak hatvanszá­zalékosként tudják megsm- mítani, vagyis negyven szá­zalékot eleve elveszítettem a húsból. Ha viszont nem tud­ják értékesíteni — ahogy a piacfelügyelőségen hallottam — elkobozzák és egy fillért sem fizetnek. Ha ezt tudom, magam vágom le a kocát, nem viszem a vágóhídra, ahol elfelejtettek tájékoztat­ni a feltételekről. Pedig úgy értesültem, nem csupán il­lendő, hanem kötelező is fel­világosítani az állattartót. Így nagyon furcsa üzlet köt­tetett: az egyik diktál, a má­siknak csak a beletörődés és a bosszúság marad. Vass György Oros Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Dr. Bartha Sándor Három évi házasság után adta be válókeresetét a bíró­sághoz egy mátészalkai hölgyolvasónk. A bíróság a vagyonmegosztásról is dön­tött, és úgy rendelkezett, hogy a közösen épített ház egyik felében ő lakjon a gyermekkel együtt, a másik­ban a volt férj. Az italozó férfi azonban lakattal lezárta a ház bejárati ajtaját, nem engedte be volt feleségét és gyermekét, viszont ő maga is elköltözött onnan. Azt mondta, a házat neki köszön­heti a család, ezért az övé és ő nem közösködik senkivel. Amikor a feleség kérte, hogy fizesse ki a ház kb. nyolc- százezer forintos árának a felét, és akkor szabadon ren­delkezhet felőle, a válasz megint csak az volt : egyém a ház, eladom, ha akarom! Hölgyolvasónk azt kérdi, mit lehet tenni ebben a helyzet­ben, és kié az OTP-hez már befizetett hiteltartozás. A volt közös lakás tulaj­donközösségét hiába vitatja a hajdani férj, ezt már meg­állapította a bíróság. Ezt a tulajdonközösséget nemcsak úgy lehet megszüntetni, hogy valamelyik fél megfelelő el­lenérték fejében magához váltja a másik fél részét. Ha valóban nyolcszázezer forin­tot ér az ingatlan, ahogy le­vélírónk írta, közösen kellene ezen az áron eladniuk, és a pénzen megosztozni. Oszto- zásnál lehet elszámolni az OTP-hez már befizetett hitel- tartozást. Jó tudni, hogy az ingatlan közös tulajdonának megszün­tetése esetén vagyonszerzési illetéket csak akkor kell fi­zetni, ha a megosztás folytán valamelyik tuiajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadá­nak megfelelő értéknél na­gyobb értékhez jutott. Az il­letéket az értékkülönbözet Erősítő Minden gép erősítő. Cooper törvénye talán a közlekedés­ben érvényesül a legjobban. Aki gépre, autóba vagy más járműbe ül, annak megsok­szorozódik az ereje, sebessé­ge. Néha túlzó módon az ön­bizalma is, mert a gép vé­dettséget sugall. Többen azt állítják, hogy ez az illúzió az oka a sok figyelmetlenségnek a közlekedésben. No, meg persze az udvariatlanság, közlekedési morálból kevesen vizsgáznak kitűnőre az uta­kon. Balogh úr múlt hét vasár­nap óta nem hiszi, hogy ha ő ügyel másokra, mások is ügyelnek őrá. Rokonlátoga­tásra vitte családját Gáva- vencsellőre. Illendően felöl- tötték ünneplő ruhájukat, még a kocsit is csillogóra fé­nyesítették. Esett az eső. Le­húzták az ablakokat, hogy friss levegőt szívjanak. Ba­logh úr óvatosan kerülgetve alapulvételével kell kiszámí­tani. Házastársi vagyonközösség megszüntetésekor az érték­különbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételé­vel kell kiszámítani. Olva­sónk férje azonban valószí­nűleg nem fogja elfogadni ezt a megoldást. Amennyiben sehogysem tudnak megegyez­ni, leghelyesebb megoldás, ha levélírónk bírósághoz fordul. Nagykállóban lakik az az olvasónk, aki édesapja ügyé­ben kér felvilágosítást. Édes­apjának ugyanis elhunyt a második felesége, és a roko­nok máris kérik tőle, hogy hagyja el a házat, ahol éltek. Ezt azonban csak szívesség­ből használhatja az idős em­ber, mert még felesége életé­ben, eladták — újat betegsé­ge miatt nem vásároltak. Mi­vel olvasónk édesapjának fe­lesége nem volt túlságosan jó kapcsolatban rokonaival, ők erről mit sem tudnak. Mik tartoznak a hagyatékba, for­dulhat-e a közjegyzőhöz, hogy bizonyítsa, csak apró tárgyakat „örökölt”? Az örökösödési vita eldön­tésében a bíróság illetékes, nem a közjegyző. A közjegy­ző hivatalból nem folytat le bizonyítást, kötelessége arra terjed ki, hogy felhívja az örökösök figyelmét a hagya­tékhoz tartozó vagyontárgyak eltitkolásának jogi követkéz-, ményeire. Olvasónk jól sejti, a tör­vény szerint is azok az érté­kek tartoznak a hagyatékba, amelyek gz örökhagyó halá­lakor megvoltak. A hagyaték­ba tartozó vagyontárgyakat, ingatlanokat annak kell meg­jelölni, és megiétüket igazol­ni, akinek érdeke az átadás. Az idős hölgy a ház eladásá­ból származó pénz sorsáról végrendelkezett. A végrende­letet a rokonok megtámad­hatják, de ez már megint csak a bíróságra tartozik. a pocsolyákat, ráhajtott a Tokajt és Gávavencseilőt összekötő útra. Előttük egy tehergépkocsi lehúzódott az útpadkára, hogy utat enged­jen nekik. Balogh úr meleg pillantást küldött vezetőjé­nek, ám ebben a pillanatban pótkocsis IFA robogott el mellettük. Kerekei fölcsapták az agyagos sarat, csupa lu- csok lett a kocsiban ülők ruhája is. A hátsó ülésen ré­mülten felsírt a hatéves kis­fiú, szeme, szája tele lett sár­ral, mint a szüleié. A kocsi is szánalmasan nézett ki. Akkurátus ember Balogh úr, nyolcszáz méter rodeózás után utolérte a teherautót. Annak vezetője vállát vono- gatva azt mondta, nem ő a hibás, nem hajlandó tőlük még bocsánatot sem kérni. Lám, igaza volt Coopernek, hogy a gép erősítő. Van, aki­ket figyelmetlenségben, ud­variatlanságban és közöny­ben erősít meg. Válaszol az illetékes Nem a posta árusít „Reprivatizációt!” címmel jelent meg június 13-diki lapszámunkban egy észrevé­tel, amely szerint a nyíregy­házi vasútállomás előtti jár­dát szinte teljes szélességé­ben elfogja egy újonnan oda­települt hírlapárus. A gyalo­gos meg ott jár, ahol még maradt neki hely. . A Magyar Posta Vállalat Debreceni Postaigazgatósá­gának postaforgalmi igazga­tóhelyettese tájékoztatta la­punkat, hogy az árusnak semmilyen 'kapcsolata nincs a postával, a hírlapokat nem onnan kapja. Mivel nem pos­tai árushelyről van szó, a gyalogosan közlekedőknek okozott bosszúságért nem a posta felelős. Megbízásbél végzik Szintén Makó Albert vála­szolt a „Bürokrácia a javá­ból” című olvasólevélre, amelyben egy csengeri olva­sónk leírta, hogy háromszáz forintos illetékbélyeget sze­retett volna ráfizetéssel ezer forintosra becserélni. Ám a helyi postahivatalban azzal utasították el, hogy Nyíregy­házán, az Illetékhivatalban cserélhetik csalk be az ille­tékbélyeget. Nos, a jegyzőkönyvek ta­núsága szerint levélírónk azért szerette volna vissza­váltani az illetékbélyeget, mert már nem volt rá szüksé­ge. Amikor a főpénztáros el­mondta néki az előírást, drasztikus megjegyzések kö­zepette kirohant a postahi­vatalból. A ráfizetéssel tör­ténő cserének semmi akadá­lya nem lett volna, mert minden címletű illetékbé­lyeggel rendelkeznek. Egyéb­ként az illetékbélyegek áru­sítását a posta megbízásból végzi, és azok kezelését (be­váltását, illatve becserélését) a megbízó előírásai szerint kell ellátnia. Már időben kézbesítenek „Ha én kérdezhetnék” c. rovatunkban Baracsi Gyula nyírbátori olvasónk megem­lítette, hogy azért mondta le a lap előfizetését, mert a kézbesítő rendszeresen az esti órákban vitte. Dr. De­meter Sándor, a hírlaposztály osztályvezetője közölte, hogy már más kézbesítőjük van, és ő déli tizenkét óra és egy óra közötti elvégzi a kézbesí­tést. Ha ez nem késő olva­sónknak, nincs akadálya, hogy továbbiakban is a lap előfizetője legyen. Egyébként a hírlapokat is szállító postai járat reggel fél hétkor érkezik Nyírbátor Postahivatalához. A hírlapok és egyéb küldeményék (levél, postautalvány stb.) átvételét követően a kézbesítők ne­gyed kilenckor indulnak kézbesíteni a járásukba. Ol­vasónk utcája a kézbesítő já­rásban a legutolsó, de 12 és 13 óra között mindenképpen meg kell történni a kézbesí­tésnek. Tavaly novemberig egy nyugdíjas, beteg kézbesí­tő látta el a feladatot, de csak késedelmesen tudott neki eleget tenni. A késedel­mes kézbesítésért ezúton is elnézést kérnek. Szerkesztői üzenetek Pósán Józsefné, Nyíregy­háza, Hunyadi utca: Kér­jük, szíveskedjen közölni édesanyja nevét és a pontos lakcímet, mert szeretnénk önökhöz eljuttatni a bolt vezetőjének levelét. Kiss János, Nyírbátor: A kihirdetett ítéletet a bíró­ságnak írásba kell foglalni, és annalk a kézbesítésétől számított tizenöt napon bélül van lehetősége a fel­lebbezésre. Bóz Istvánná, Tiszavas- vári: A vízszámlát termé­szetesen az ön nevére fog­ják küldeni, ha megemlí­tette volna, már rég intéz­kednék. Kétszer fordult kéréssel a helyi telephez, de — tájékoztatásuk sze­rint — osák a temetéssel kapcsolatos, problémákról volt szó. Gonda Jánosné, Nyíregy­háza: A jogszabály alapján ez év január elsejétől a be­teg gyermék után három- ezer-kilencszáz forint ösz- szegű családi pótlék illeti meg a szülőt. Az emelt összegű családi pótlék meg­állapítására és folyósításá­ra — függetlenül attól, hogy a gyermek születésé­től beteg —, csak az igény­lés hónapját megelőző ha­todik hónap első napjától van visszamenőleg lehető­ség.

Next

/
Thumbnails
Contents