Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
1991. július 24., szerda CSUPA ERDEKES Kelet-Magyarország ] 1 Jogászszemmel MHM A vagyonmegosztás ELLENTETEK. Kisvárda főutcáján félig üres a hirdetőoszlop, de vele szemben teleragasztották a kerítést. BALÄZS ATTTLA FELVÉTELE Ez a piac- gazdaság Megkezdődött a felvásárlási szezon és máris becsapottnak érzik magukat a termelők: július 15-én és 16- án még 67 forintért vásárolták a fürtös meggyet, aki viszont ezeken a napokon szedte le, annak már csak 60 forintot fizettek. Egy korábbi újságban arról volt szó, hogy nem megy le a meggy ára, mégis lement....A későbbi újság újra írja. hogy a meggy ára szombattól 20—68 Ft, miért nem közölték előre, hogy tele a Konzervgyár és ne szedjék a megy- gyet, és akkor nem kellene a felvásárlásával veszekedni. Van itt elég konfliktus úgy is. Mindenkinek minden fillérre szüksége van, nem kell itt ecsetelni semmit, mert a 67 forint több, mint a 60, és ez 10 mázsánál már 7000 forintot jelent, egy nyugdíjasnak ez is sok. Szép Ferenc Szabolcsbáka, Kossuth u. 74. (Valóban nem könnyű megszokni, hogy piacgazdaság van. A megyében több, mint húsz cég foglalkozik meggyfelvásárlással, a fel- vásárlási árak ingadozónk. Garancia tehát nincs, a piac diktálja a feltételeket. Akkor jár a legjobban a kistermelő, ha piackutatást végez, hogy terményéért hol adják a legmagasabb árat. — A szerk.) m m O t nap alatt Panaszom talán azzal kezdhetném: ó, posta! Miért lakik a lányom — akivel többször váltunk levelet — Nyíregyházán? Mellékelten megküldöm maguknak az egyik levele borítékját, amin jól látható, hogy július negyedikén adta föl a megye- székhelyen és július kilencedikén már meg is kaptuk Gyürén. öt nap alatt érkezett meg, dicséret illeti az illetékeseket! Megjegyzem, ez nem az első eset, hogy eny- nyi idő alatt ér ide. Budapesten laknak rokonok, akikkel szintén levél által tartjuk a kapcsolatot, és ha ma feladták a fővárosban a levelüket, mi holnap már olvashatjuk, hát hogy van ez? Manapság már meggondolandó, mennyit költ az ember postára, mert egyáltalán nem olcsó, tehát nem mellékes, hogy hányszor levelezünk fontos és kevésbé fontos ügyekben. És, ha kifizetjük a bélyeget, azért elvárjuk, hogy ne egy munkahétig tartson a levél útja Nyírségből a Tiszahátra. Lengyel Zoltán Gyüre, Bessenyei a. 21. Valamiért valamit Kántorjánosiból este nyolc óra után telefonálni szerettem volna Budapestre, július kilencedikén. A nyírbátori telefonközpont kapcsolása után sem sikerült beszélnem, a vonal megszakadt. Miután újra hívtam Nyírbátort és ismét kértem a számot, a telefonközpontos hölgy közölte, hogy ki vagyok én, hogy parancsolok neki, különben is ő alig hallja, amit mondok. Végül is kapcsolta a megadott számot. Mivel betegség miatt telefonáltam, nem volt idő megmagyarázni a „kedves” hölgynek, hogy ha fizetem a nem olcsó telefonálási költséget, akkor elvárom, hogy kapcsolja a megadott számot, vagy pedig közölje, hogy a vonal nem tökéletes, próbáljam újra. Legalábbis én így tettem volna az ő helyében. Agárdi Ibolya Kántorjánosi, Rákóczi u. 21. Furcsa üzlet Vágóhídra kellett vjnni a körülbelül két és fél mázsás kocámat. Semmi baja sem volt, csak a lábai nem bírták a súlyát, ezért kértem az állatorvostól egy vágóhídi beutalót. Július tizennegyedikén, vasárnap reggel egy barna hajú, körülbelül huszonöt éves fiatalember fogadott a vágóhídon, átvette a kocát, kiállította a papírt és azt mondta, hogy hétfőn reggel érdeklődjek. Hétfőn már egy idősebb ember ült ott, és egykedvűen közölte, hogy a hús értékét csak hatvanszázalékosként tudják megsm- mítani, vagyis negyven százalékot eleve elveszítettem a húsból. Ha viszont nem tudják értékesíteni — ahogy a piacfelügyelőségen hallottam — elkobozzák és egy fillért sem fizetnek. Ha ezt tudom, magam vágom le a kocát, nem viszem a vágóhídra, ahol elfelejtettek tájékoztatni a feltételekről. Pedig úgy értesültem, nem csupán illendő, hanem kötelező is felvilágosítani az állattartót. Így nagyon furcsa üzlet köttetett: az egyik diktál, a másiknak csak a beletörődés és a bosszúság marad. Vass György Oros Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó Dr. Bartha Sándor Három évi házasság után adta be válókeresetét a bírósághoz egy mátészalkai hölgyolvasónk. A bíróság a vagyonmegosztásról is döntött, és úgy rendelkezett, hogy a közösen épített ház egyik felében ő lakjon a gyermekkel együtt, a másikban a volt férj. Az italozó férfi azonban lakattal lezárta a ház bejárati ajtaját, nem engedte be volt feleségét és gyermekét, viszont ő maga is elköltözött onnan. Azt mondta, a házat neki köszönheti a család, ezért az övé és ő nem közösködik senkivel. Amikor a feleség kérte, hogy fizesse ki a ház kb. nyolc- százezer forintos árának a felét, és akkor szabadon rendelkezhet felőle, a válasz megint csak az volt : egyém a ház, eladom, ha akarom! Hölgyolvasónk azt kérdi, mit lehet tenni ebben a helyzetben, és kié az OTP-hez már befizetett hiteltartozás. A volt közös lakás tulajdonközösségét hiába vitatja a hajdani férj, ezt már megállapította a bíróság. Ezt a tulajdonközösséget nemcsak úgy lehet megszüntetni, hogy valamelyik fél megfelelő ellenérték fejében magához váltja a másik fél részét. Ha valóban nyolcszázezer forintot ér az ingatlan, ahogy levélírónk írta, közösen kellene ezen az áron eladniuk, és a pénzen megosztozni. Oszto- zásnál lehet elszámolni az OTP-hez már befizetett hitel- tartozást. Jó tudni, hogy az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket csak akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tuiajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jutott. Az illetéket az értékkülönbözet Erősítő Minden gép erősítő. Cooper törvénye talán a közlekedésben érvényesül a legjobban. Aki gépre, autóba vagy más járműbe ül, annak megsokszorozódik az ereje, sebessége. Néha túlzó módon az önbizalma is, mert a gép védettséget sugall. Többen azt állítják, hogy ez az illúzió az oka a sok figyelmetlenségnek a közlekedésben. No, meg persze az udvariatlanság, közlekedési morálból kevesen vizsgáznak kitűnőre az utakon. Balogh úr múlt hét vasárnap óta nem hiszi, hogy ha ő ügyel másokra, mások is ügyelnek őrá. Rokonlátogatásra vitte családját Gáva- vencsellőre. Illendően felöl- tötték ünneplő ruhájukat, még a kocsit is csillogóra fényesítették. Esett az eső. Lehúzták az ablakokat, hogy friss levegőt szívjanak. Balogh úr óvatosan kerülgetve alapulvételével kell kiszámítani. Házastársi vagyonközösség megszüntetésekor az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell kiszámítani. Olvasónk férje azonban valószínűleg nem fogja elfogadni ezt a megoldást. Amennyiben sehogysem tudnak megegyezni, leghelyesebb megoldás, ha levélírónk bírósághoz fordul. Nagykállóban lakik az az olvasónk, aki édesapja ügyében kér felvilágosítást. Édesapjának ugyanis elhunyt a második felesége, és a rokonok máris kérik tőle, hogy hagyja el a házat, ahol éltek. Ezt azonban csak szívességből használhatja az idős ember, mert még felesége életében, eladták — újat betegsége miatt nem vásároltak. Mivel olvasónk édesapjának felesége nem volt túlságosan jó kapcsolatban rokonaival, ők erről mit sem tudnak. Mik tartoznak a hagyatékba, fordulhat-e a közjegyzőhöz, hogy bizonyítsa, csak apró tárgyakat „örökölt”? Az örökösödési vita eldöntésében a bíróság illetékes, nem a közjegyző. A közjegyző hivatalból nem folytat le bizonyítást, kötelessége arra terjed ki, hogy felhívja az örökösök figyelmét a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak eltitkolásának jogi követkéz-, ményeire. Olvasónk jól sejti, a törvény szerint is azok az értékek tartoznak a hagyatékba, amelyek gz örökhagyó halálakor megvoltak. A hagyatékba tartozó vagyontárgyakat, ingatlanokat annak kell megjelölni, és megiétüket igazolni, akinek érdeke az átadás. Az idős hölgy a ház eladásából származó pénz sorsáról végrendelkezett. A végrendeletet a rokonok megtámadhatják, de ez már megint csak a bíróságra tartozik. a pocsolyákat, ráhajtott a Tokajt és Gávavencseilőt összekötő útra. Előttük egy tehergépkocsi lehúzódott az útpadkára, hogy utat engedjen nekik. Balogh úr meleg pillantást küldött vezetőjének, ám ebben a pillanatban pótkocsis IFA robogott el mellettük. Kerekei fölcsapták az agyagos sarat, csupa lu- csok lett a kocsiban ülők ruhája is. A hátsó ülésen rémülten felsírt a hatéves kisfiú, szeme, szája tele lett sárral, mint a szüleié. A kocsi is szánalmasan nézett ki. Akkurátus ember Balogh úr, nyolcszáz méter rodeózás után utolérte a teherautót. Annak vezetője vállát vono- gatva azt mondta, nem ő a hibás, nem hajlandó tőlük még bocsánatot sem kérni. Lám, igaza volt Coopernek, hogy a gép erősítő. Van, akiket figyelmetlenségben, udvariatlanságban és közönyben erősít meg. Válaszol az illetékes Nem a posta árusít „Reprivatizációt!” címmel jelent meg június 13-diki lapszámunkban egy észrevétel, amely szerint a nyíregyházi vasútállomás előtti járdát szinte teljes szélességében elfogja egy újonnan odatelepült hírlapárus. A gyalogos meg ott jár, ahol még maradt neki hely. . A Magyar Posta Vállalat Debreceni Postaigazgatóságának postaforgalmi igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunkat, hogy az árusnak semmilyen 'kapcsolata nincs a postával, a hírlapokat nem onnan kapja. Mivel nem postai árushelyről van szó, a gyalogosan közlekedőknek okozott bosszúságért nem a posta felelős. Megbízásbél végzik Szintén Makó Albert válaszolt a „Bürokrácia a javából” című olvasólevélre, amelyben egy csengeri olvasónk leírta, hogy háromszáz forintos illetékbélyeget szeretett volna ráfizetéssel ezer forintosra becserélni. Ám a helyi postahivatalban azzal utasították el, hogy Nyíregyházán, az Illetékhivatalban cserélhetik csalk be az illetékbélyeget. Nos, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint levélírónk azért szerette volna visszaváltani az illetékbélyeget, mert már nem volt rá szüksége. Amikor a főpénztáros elmondta néki az előírást, drasztikus megjegyzések közepette kirohant a postahivatalból. A ráfizetéssel történő cserének semmi akadálya nem lett volna, mert minden címletű illetékbélyeggel rendelkeznek. Egyébként az illetékbélyegek árusítását a posta megbízásból végzi, és azok kezelését (beváltását, illatve becserélését) a megbízó előírásai szerint kell ellátnia. Már időben kézbesítenek „Ha én kérdezhetnék” c. rovatunkban Baracsi Gyula nyírbátori olvasónk megemlítette, hogy azért mondta le a lap előfizetését, mert a kézbesítő rendszeresen az esti órákban vitte. Dr. Demeter Sándor, a hírlaposztály osztályvezetője közölte, hogy már más kézbesítőjük van, és ő déli tizenkét óra és egy óra közötti elvégzi a kézbesítést. Ha ez nem késő olvasónknak, nincs akadálya, hogy továbbiakban is a lap előfizetője legyen. Egyébként a hírlapokat is szállító postai járat reggel fél hétkor érkezik Nyírbátor Postahivatalához. A hírlapok és egyéb küldeményék (levél, postautalvány stb.) átvételét követően a kézbesítők negyed kilenckor indulnak kézbesíteni a járásukba. Olvasónk utcája a kézbesítő járásban a legutolsó, de 12 és 13 óra között mindenképpen meg kell történni a kézbesítésnek. Tavaly novemberig egy nyugdíjas, beteg kézbesítő látta el a feladatot, de csak késedelmesen tudott neki eleget tenni. A késedelmes kézbesítésért ezúton is elnézést kérnek. Szerkesztői üzenetek Pósán Józsefné, Nyíregyháza, Hunyadi utca: Kérjük, szíveskedjen közölni édesanyja nevét és a pontos lakcímet, mert szeretnénk önökhöz eljuttatni a bolt vezetőjének levelét. Kiss János, Nyírbátor: A kihirdetett ítéletet a bíróságnak írásba kell foglalni, és annalk a kézbesítésétől számított tizenöt napon bélül van lehetősége a fellebbezésre. Bóz Istvánná, Tiszavas- vári: A vízszámlát természetesen az ön nevére fogják küldeni, ha megemlítette volna, már rég intézkednék. Kétszer fordult kéréssel a helyi telephez, de — tájékoztatásuk szerint — osák a temetéssel kapcsolatos, problémákról volt szó. Gonda Jánosné, Nyíregyháza: A jogszabály alapján ez év január elsejétől a beteg gyermék után három- ezer-kilencszáz forint ösz- szegű családi pótlék illeti meg a szülőt. Az emelt összegű családi pótlék megállapítására és folyósítására — függetlenül attól, hogy a gyermek születésétől beteg —, csak az igénylés hónapját megelőző hatodik hónap első napjától van visszamenőleg lehetőség.