Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-24 / 172. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 24., szerda Külpolitikai jegyzet ______ Kapun kívül Dajka Béla N em csoda, hogy nagy port kavart Borisz Jelcin nemrég kiadott rendelete a szovjet konzervatív körökben. Az Orosz Föderáció elnöke úgy határozott, hogy kitiltja a munkahelyekről és az állami szervekből a pártszervezeteket, mire a központi lapokban neves írók és ismert tábornokok felhívást intéztek a néphez „a párt és a haza védelmében”. Igazuk alátámasztására veteránok, pártfunkcionáriusok, vállalati pártbizottságok tagjainak leveleit is leközölték, amelyekben ket- ségbeesetten kérik, hogy a párt ne hagyja magukra őket. Ha ez a rendelkezés ekkora felháborodást váltott ki a keményvonalas fundamentalistákból, el lehet képzelni, milyen hatása lesz Gorbacsov legújabb elképzeléseinek, amelyekben az SZKP-t szociáldemokrata orientációjú párttá kívánja átalakítani, s e terveit a párt hivatalos programtervezeteként szeretné a csütörtöki KB-plénum elé terjeszteni. A szovjet elnökfőtitkár programja szakít a marxizmus-leninizmus számos elvével gazdaságpolitikájában a vegyes gazdaság mellett tört lándzsát, s a hívők számára is lehetővé teszi a párttagságot. Egyszóval a SZKP KB csütörtöki ülése korántsem lesz csendes, vitáktól mentes tanácskozás. Egyes megfigyelők szerint a konzervatívok ráadásul épp ezt az alkalmat akarják a reformerekkel való leszámolásra felhasználni, s el kívánják távolítani Gorbacsovot a párt éléről. Nem kizárt tehát, hogy az ellentétek a Szovjetunióban hamarosan a kommunista párt szakadásához vezetnek. Ha lassan is, de szinte már valamennyi — korábban egypártrendszerre herendezkedett — országban változik a párthelyzet. Kivétel természetesen van: például Kuba. Fidel Castro, a közép-amerikai szocialista ország államfője egy hétfőn Mexikóban sugárzott interjújában kizárta annak lehetőségét, hogy engedélyezzék az ellenzék vagy pártok működését a Kubai Köztársaságban. Castro egyelőre magabiztosan nyilatkozik az országában folyó „programozott társadalmi fejlődésről”, hiszen ma nehéz lenne megjósolni, meddig lesznek képesek Kubában a változások szelét zsákba szorítani. Biotechnológiai együttműködés Kanadai—magyar tárgyalások Sikeresen zárultak Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek a kanadai Alberta tartományban folytatott tárgyalásai. A tárgyalások során a földművelésügyi miniszter megállapodott az Alta Genetics céggel arról, hogy a világhírű biotechnológiai cég hazai partnereivel a Pannon Agrár- tudományi Egyetem mosonmagyaróvári karával, illetve a Szegedi Biológiai Központtal szorosabbra fűzi együttműködését. Az Alta Genetics céggel való együttműködés a Szegedi Biológiai Központ azon felfedezésén alapul, amely betegségellenálló növény- és állatfajok kialakítására, genetikai eredetű emberi betegségek gyógyítására irányul. Az együttműködés eredményeként a jövőben nagyobb hús-, illetve tej hozamú állatfajtákat alakíthatnak ki. Az Alta Genetics-szel a magyar küldöttség megállapodott arról is, hogy harmadik piacokon is együttműködik majd a két fél. A magyar delegáció járt az albertai Gabonatermesztési Központban is, ahol tenyésztői együttműködésről tárgyaltak a gabonatermesztésben. A kanadaiak felajánlották segítségüket a magyar szövetkezeti mozgalom átszervezésével kapcsolatban is. Calgaryban a magyar földművelésügyi miniszter részt vett az ott hagyományosan megrendezésre kerülő állatkiállításon és tenyésztői versenyen. A tartomány fővárosában, Edmontban Gergátz Elemér találkozott Ernie Isleyval, Alberta tartomány mezőgazdasági miniszterével. Megbeszéléseiken megerősítették az Alta Genetics-szel tervezett biotechnológiai együttműködést. Gergátz Elemér járt az albertai állami egyetemen is, ahol a Pannon Agrártudományi Egyetemmel kapcsolatos együttműködés lehetőségeiről tárgyaltaik. Szó van arról, hogy a két egyetem az állattenyésztés, az élelmiszertermelés és a növényvédelem egyes területein működne együtt. Cserbenhagyta pártját KDNP-nyilatkozat Ugrin lépéséről A Kereszténydemokrata Néppárt Megyei Elnöksége a megye több mint 2 ezer tagja nevében az alábbi nyilatkozat közzétételére kérte lapunkat: — Felháborodással vettük tudomásul, ho>gy Ugrin Emese, a párt országos listáján megválasztott képviselőnő pártját cserbenhagyta és még ráadásul a mandátumát is magával akarja vinni. Ugrin Emese 1990. áprilisáig a párt főtitkára volt. Ekkor azonban az országos választmány — munkáját minősítve — e tisztségéről leváltotta és a párt vezetőségében sem tartott rá igényt. A parlamenti választások idején a választók nem személyére, (hiszen mint egyéni j előlit még Esztergomban sem kapott bizalmat), hanem a KDNP listájára szavaztak. A listára adott szavazatok számában sem személyének volt jelentősége, hanem az ö általa akkor vallott eszmék keltették szimpátiát. Mi, a KDNP tagjai és a választói határozottan tiltakozunk az ellen, hogy Ugrin Emese volt képviselőnőnk listán szerzett mandátumát bármelyik pártba átvihesse. Amennyiben kérésünk és tiltakozásunk eredménytelen maradná, úgy országos aláírásgyűjtést kezdeményezünk. A kormány Tökölön Mozog a kerozin Segítség a NATO-tól Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi államtitkár kedden hivatalában fogadta Jacques Ducuing-et, a NATO tudományos és műszaki ügyekért felelős főtitkárhelyettesét. A NATO arra törekszik, hogy ne csak politikai és katonai téren, hanem — bizonyos határokon belül — más irányú kapcsolatait is fejlessze a nem a NATO-hoz tartozó országokkal. Jacques Ducuing tájékoztatta magyar tárgyalópartnerét: szervezete lehetőséget lát arra, hogy Magyarország bekapcsolódjon a műszaki és tudományos nemzetközi együttműködésbe, és hogy a magyar tudósokat is különböző formában „összehozza” a világ tudósaival. Somogyi Ferenc államtitkár hangsúlyozta: Magyarország számára igen jelentős a NATO-hoz fűződő kapcsolatok kiépítése, mert ez egybeesik az ország elsődleges külpolitikai törekvésével, azaz azzal, hogy a NATO révén is kapcsolódjon Európához és a világhoz. Hazánk az Északatlanti Szövetségben olyan szervezetet lát, amely az európai új struktúra új pillére lesz. Kevesebb turista Magyarországon A nyugatiak száma nőtt A szovjet csapatok okozta környezeti károkkal ismerkedett kedden a kormány, Antall József miniszterelnök vezetésével a tököli repülőtéren. A meghívott újságírókat Kiss Ernő, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta arról, hogy 171 helyőrségben végzett felmérések alapján több mint 60 milliárd forintra tehető a környezeti kár. A szovjet fél a tárgyalásokon először kétmilliárd forintra becsülte ezt a kárértéket, s végül, maximum 3,5 milli- árdról volt hajlandó tárgyalni. A tárgyalások valószínű, augusztusban folytatódnak. A tököli objektum közelében kimutatott kerozinszeny- nyezés körülbelül egy méter vastagságban ül a talajvizén. Sürgős intézkedés nélkül ha- Vnárosan elérheti a Budapest vízellátásában fontos halásztelki ivóvízbázist, de veszélyezteti a tököli vízmű területet, valamint a tartalék ivóvízbázist is. Van ahol a kerozin már csaknem egy kilométerre van a vízbázistól, s a kerozin évi mozgása több száz méter. Az intézkedések tehát rendkívül sürgősek, hiszen a főváros kétmillió lakosának ivóvízéről van szó. A miniszterelnök és a miniszterek is meggyőződhetnek arról, hogy a figyelő1 kútból felhúzott víz fele büdös, olajszagú kerozin volt. Kupa Mihály pénzügyminiszter az MTI érdeklődésére válaszolva elmondta, akármilyen nagy a probléma, az idén nincs pénz erre a feladatra a költségvetésből. Antall József miniszterelnök kifejtette: a magyar és a szovjet kormánynak is el kell tudni számolnia országa közvéleménye előtt. Mindkét félnek . fontos tehát, hogy korrekt felmérések, számok alapján tárgyaljanak. Az első fél évben 12,7 millió külföldi látogatott Magyarországra, s ez 12 százalékkal kevesebb az elmúlt év első feléhez képest. Míg a nyugati országokból növekedett a vendégek száma, addig a kelet-európai országok többségéből, valamint a tengerentúlról kevesebben látogattak Magyarországra — közölték a KSH-ban a Távirati Iroda kérdésére. Ausztriából 2.280 millióan jöttek, ami 4 százalékos növekedés. Németországból 905 ezren látogattak Magyarországra (plusz 23 százalék), Olaszországból 150 ezren (plusz 2 százalék), Francia- országból pedig 59 ezren (plusz 30 százalék). Jugoszláviából 2,206 millióan, Romániából 2,856 millióan érkeztek. Előbbi 38, utóbGépágyú a bi 10 százalékos csökkenés. Lengyelországból 1,312 millióan jöttek, s ez 16 százalékos visszaesés. A Szovjetunióból 26 százalékkal csökkent a hazánkba érkezők száma. Csehszlovákiából 1,5 millióan keresték fel Magyarországot, ami viszont 20 százalékos növekedés. Az első fél évben 5,6 millió magyar állampolgár utazott külföldre, ez 1 százalékkal kevesebb 1990 első hat hónapjához képest. A kiutazók fele az osztrák határszakaszon hagyta el az országot, s ez 27 százalékos növekedés. A jugoszláv határszakas/.on mintegy 600 ezren léptek ki, ami 49, a szovjeten pedig 110 ezren, ami 83 százalékos növekedés. A román határszakaszon 306 ezren utaztak ki, s ez 55 százalékos visszaesés. lakásban MÍG—21-esen szolgált Kelet-európai körkép A munkanélküliségnek a kommunizmusban ismeretlen jelensége az elmúlt hónapokban tovább terebélyesedett a kelet-európai országokban, egyre félelmetesebbé téve a jövőt, Nyugaton viszont attól tartanak, hogy keleti munka- nélküli fiatalok árasztják el munkaerőpiacaikat — állítják nyugati szakértők. Becslések szerint a munka- nélkülieknek az aktív kereső népességhez viszonyított aránya az év végére eléri a 10 százalékot Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Romániában, nyolcat pedig Magyarországon, Jugoszláviában már most 20 százalékos e ráta, s várhatóan tovább növekszik majd. A munkanélküliség növekedése elsősorban a belső munkaerő-kereslet jelentős visszaesésének köszönhető, amely viszont a vásárlóerő és a reálbérek csökkenésének, a Szovjetunióval folytatott kereskedelem összeomlásának és az állami vállalatok sorozatos bezárásának a következménye. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kedden reggel kapott tájékoztatás szerint az elmúlt 24 órában a közutakon összesen 58 személyt ért baleset: 5-en meghaltak, 29-en súlyos és 24-en könv- nyű sérülést szenvedtek. Az Ózdi Rendőrkapitányság őrizetbe vette Érsek András 32 éves borsodnádasdi lakost, mert hétfőn éjjel Öz- don az utcán megtámadta az őt körözés alapján elfogó D. Zsolt rendőr törzsőrmestert és L. Tamás rendőr őrmestert. A támadást a rendőrök testi kényszerrel elhárították. majd megbilincselték Érseket. ; A Komlói Rendőrkapitányság eljárást indított Kovács Gyula 38 éves gazdálkodó, Csontos Sándor 31 éves kubikos és Békefi Ernő 28 éves foglalkozás nélküli, komlói lakosok ellen, mert hétfőn a lakásukban tartott házkutatás során fegyvereket találtak náluk: Kovácsnál egy 9 milliméteres kaliberű pisztolyt. Csontosnál egy MÍG — 21-es vadászgép fedélzeti gépágyúját és különböző lőszereket, Békefinél egy páncéltörővetőt, a hozzávaló gyakorlógránátot és egyéb lőszert. Elmondásuk szerint ezeket a fegyvereket és a lőszert szovjet katonáktól vásárolták. Az eltitkolt jövedelmek nyomában Július 15-től hathetes akciót indított országszerte az APEH, azzal a céllal, hogy megvizsgálja: eleget tesznek-e a tavaly elrendelt nyugtaadási kötelezettségnek a magánszférában dolgozó vállalkozók. Tizenötezer ellenőrzést, illetve próbavásárlást tartanak, és azokon a helyeken, ahol nem adnak nyugtát, húszezer forintra büntetik a vállalkozót. A 15 ezer ellenőrzés az egyéni vállalkozók 4 százalékát fogja át, a társas vállalkozások üzleteinek pedig mintegy 2 százalékát fogják felkeresni az elkövetkező hetekben. Mint Vámosi-Nagy Szabolcstól, az APEH osztályvezetőjétől megtudtuk, igen jelentős eltitkolt bevételnek, és így eltitkolt adónak lehet ily módon a nyomára jutni. Az APEH csupán az első félévi rutinellenőrzések során a tavalyi hasonló összeg kétszeresét, 12 milliárd forint eltitkolt adót fedezett fel. A becslések szerint egyébként országszerte mintegy 200 milliárd forintra lehető az eltitkolt jövedelemösszeg, és ez évről évre az inflációt jelentősen meghaladó mértékben nő. Az idei személyijövede- lem-bevalláskor már egészen hihetetlen összegek szerepeltek az íveken: eszerint az adózó polgárok bevallott átlagjövedelme tavaly 200 ezer forint körül volt, a vállalkozók pedig átlagosan mindösz- sze 160 ezer forintot váltották be. Jóllehet valóban nem minden magánvállalkozó gazdag ember, ám a hétköznapi tapasztalat nem ezt a jove- delemszintet mutatja. A vállalkozók körében mind elterjedtebb jövedelem- eltitkolás egyébként egészen közvetlen hatással van mindannyiunk adótételeire, hiszen a költségvetés csak úgy juthat az előre betervezett bevételhez, ha a vállalkozók által eltitkolt összegeket is azokon hajtja be, akiknek keresete fillérre nyomon követhető. Természetesen az APEH is tisztában van azzal, hogy a nyugtaadási kötelezettség — amely az egyetlen módja a valós vállalkozói bevételek nyomon'követésének — csak akkor tartható be, ha a vevők maguk kényszerítik ki a számlát. Épp ezért jó tudni, kilk 'kötelezettek máris és kik kaptak haladékot 1992. január 1-ig. Tavaly július elsejétől általában minden kereskedőre, vállalkozóra kötelező nyugtaadás, amelynek tartalmaznia kell az eladó nevét, adószámát, az áru ellenértékét. Átmeneti mentességet élveznek még egy fél évig az egyszemélyes élelmiszerboltok, a palackozott: italokat árusító üzletek, a játékautomatákat üzemeltetők, azok a büfék, ahol nincs felszolgálás, a vásározók és az utcai árusok. Persze itt is van kiskapu, amivel sokan éltek is, hiszen ha a butikos palackozott itallal bővítette profilját, akkor átmenetileg mentességet élvez. Mindenesetre az minden üzletfajtára igaz, hogy a vevő kéri, a kereskedő köteles számlát adni. Az alig egy hete megindult ellenőrzések tapasztalatai még nem általánosíthatók, de bizonyára nem elszigetelt az a zalai adat, amely szerint az összes megvizsgált vállalkozás több mint felénél „feledkeztek el” az iparosok, boltosok a nyugtaadásról. A mai helyzet tarthatatlanságát jelzi az az adat is, hogy jóllehet több mint 200 ezer vállalkozónak kellene nyugtát adnia, eddig csupán hatezren vásárolták meg azokat a pénztárgépeket, amelyeket lényegében ingyen kapnak. Az adózás titka bizonyára az, , hogy ezekbe a pénztárgépekbe beépítettek egy olyan fekete dobozt, amelyik öt évig igazolja a bevételeket. Márpedig a bevétel az adó alapja lenne, ha hitelt érdemlően bizonyítani lehetne ...