Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-24 / 172. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 24., szerda Külpolitikai jegyzet ______ Kapun kívül Dajka Béla N em csoda, hogy nagy port kavart Borisz Jelcin nemrég kiadott rendelete a szovjet konzer­vatív körökben. Az Orosz Föderáció elnöke úgy hatá­rozott, hogy kitiltja a mun­kahelyekről és az állami szervekből a pártszerveze­teket, mire a központi la­pokban neves írók és is­mert tábornokok felhívást intéztek a néphez „a párt és a haza védelmében”. Igazuk alátámasztására ve­teránok, pártfunkcionáriu­sok, vállalati pártbizottsá­gok tagjainak leveleit is le­közölték, amelyekben ket- ségbeesetten kérik, hogy a párt ne hagyja magukra őket. Ha ez a rendelkezés ek­kora felháborodást váltott ki a keményvonalas funda­mentalistákból, el lehet képzelni, milyen hatása lesz Gorbacsov legújabb elkép­zeléseinek, amelyekben az SZKP-t szociáldemokrata orientációjú párttá kíván­ja átalakítani, s e terveit a párt hivatalos programter­vezeteként szeretné a csü­törtöki KB-plénum elé ter­jeszteni. A szovjet elnök­főtitkár programja szakít a marxizmus-leninizmus szá­mos elvével gazdaságpoliti­kájában a vegyes gazdaság mellett tört lándzsát, s a hí­vők számára is lehetővé te­szi a párttagságot. Egyszóval a SZKP KB csütörtöki ülése korántsem lesz csendes, vitáktól men­tes tanácskozás. Egyes meg­figyelők szerint a konzerva­tívok ráadásul épp ezt az alkalmat akarják a refor­merekkel való leszámolásra felhasználni, s el kívánják távolítani Gorbacsovot a párt éléről. Nem kizárt te­hát, hogy az ellentétek a Szovjetunióban hamarosan a kommunista párt szaka­dásához vezetnek. Ha lassan is, de szinte már valamennyi — koráb­ban egypártrendszerre he­rendezkedett — országban változik a párthelyzet. Ki­vétel természetesen van: például Kuba. Fidel Castro, a közép-amerikai szocialis­ta ország államfője egy hétfőn Mexikóban sugárzott interjújában kizárta annak lehetőségét, hogy engedé­lyezzék az ellenzék vagy pártok működését a Kubai Köztársaságban. Castro egyelőre magabiztosan nyi­latkozik az országában fo­lyó „programozott társadal­mi fejlődésről”, hiszen ma nehéz lenne megjósolni, meddig lesznek képesek Kubában a változások sze­lét zsákba szorítani. Biotechnológiai együttműködés Kanadai—magyar tárgyalások Sikeresen zárultak Gergátz Elemér földművelésügyi mi­niszternek a kanadai Alberta tartományban folytatott tár­gyalásai. A tárgyalások során a föld­művelésügyi miniszter meg­állapodott az Alta Genetics céggel arról, hogy a világhí­rű biotechnológiai cég hazai partnereivel a Pannon Agrár- tudományi Egyetem moson­magyaróvári karával, illetve a Szegedi Biológiai Központ­tal szorosabbra fűzi együtt­működését. Az Alta Genetics céggel való együttműködés a Szegedi Biológiai Központ azon felfedezésén alapul, amely betegségellenálló nö­vény- és állatfajok kialakítá­sára, genetikai eredetű embe­ri betegségek gyógyítására irányul. Az együttműködés eredményeként a jövőben na­gyobb hús-, illetve tej hozamú állatfajtákat alakíthatnak ki. Az Alta Genetics-szel a ma­gyar küldöttség megállapo­dott arról is, hogy harmadik piacokon is együttműködik majd a két fél. A magyar delegáció járt az albertai Gabonatermesztési Központban is, ahol tenyész­tői együttműködésről tár­gyaltak a gabonatermesztés­ben. A kanadaiak felaján­lották segítségüket a magyar szövetkezeti mozgalom át­szervezésével kapcsolatban is. Calgaryban a magyar földművelésügyi miniszter részt vett az ott hagyomá­nyosan megrendezésre ke­rülő állatkiállításon és te­nyésztői versenyen. A tartomány fővárosában, Edmontban Gergátz Elemér találkozott Ernie Isleyval, Alberta tartomány mezőgaz­dasági miniszterével. Megbe­széléseiken megerősítették az Alta Genetics-szel tervezett biotechnológiai együttműkö­dést. Gergátz Elemér járt az albertai állami egyetemen is, ahol a Pannon Agrártudo­mányi Egyetemmel kapcsola­tos együttműködés lehetősé­geiről tárgyaltaik. Szó van arról, hogy a két egyetem az állattenyésztés, az élelmi­szertermelés és a növényvé­delem egyes területein mű­ködne együtt. Cserbenhagyta pártját KDNP-nyilatkozat Ugrin lépéséről A Kereszténydemokrata Néppárt Megyei Elnöksége a megye több mint 2 ezer tagja nevében az alábbi nyi­latkozat közzétételére kérte lapunkat: — Felháborodással vettük tudomásul, ho>gy Ugrin Eme­se, a párt országos listáján megválasztott képviselőnő pártját cserbenhagyta és még ráadásul a mandátumát is magával akarja vinni. Ugrin Emese 1990. áprili­sáig a párt főtitkára volt. Ekkor azonban az országos választmány — munkáját minősítve — e tisztségéről leváltotta és a párt vezetősé­gében sem tartott rá igényt. A parlamenti választások idején a választók nem sze­mélyére, (hiszen mint egyéni j előlit még Esztergomban sem kapott bizalmat), hanem a KDNP listájára szavaztak. A listára adott szavazatok szá­mában sem személyének volt jelentősége, hanem az ö ál­tala akkor vallott eszmék keltették szimpátiát. Mi, a KDNP tagjai és a választói határozottan tiltakozunk az ellen, hogy Ugrin Emese volt képviselőnőnk listán szer­zett mandátumát bármelyik pártba átvihesse. Amennyi­ben kérésünk és tiltakozá­sunk eredménytelen marad­ná, úgy országos aláírásgyűj­tést kezdeményezünk. A kormány Tökölön Mozog a kerozin Segítség a NATO-tól Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi államtitkár ked­den hivatalában fogadta Jac­ques Ducuing-et, a NATO tu­dományos és műszaki ügye­kért felelős főtitkárhelyette­sét. A NATO arra törekszik, hogy ne csak politikai és ka­tonai téren, hanem — bizo­nyos határokon belül — más irányú kapcsolatait is fej­lessze a nem a NATO-hoz tartozó országokkal. Jacques Ducuing tájékoztatta magyar tárgyalópartnerét: szervezete lehetőséget lát arra, hogy Ma­gyarország bekapcsolódjon a műszaki és tudományos nem­zetközi együttműködésbe, és hogy a magyar tudósokat is különböző formában „össze­hozza” a világ tudósaival. Somogyi Ferenc államtitkár hangsúlyozta: Magyarország számára igen jelentős a NA­TO-hoz fűződő kapcsolatok kiépítése, mert ez egybeesik az ország elsődleges külpoli­tikai törekvésével, azaz az­zal, hogy a NATO révén is kapcsolódjon Európához és a világhoz. Hazánk az Észak­atlanti Szövetségben olyan szervezetet lát, amely az eu­rópai új struktúra új pillére lesz. Kevesebb turista Magyarországon A nyugatiak száma nőtt A szovjet csapatok okoz­ta környezeti károkkal is­merkedett kedden a kor­mány, Antall József minisz­terelnök vezetésével a tököli repülőtéren. A meghívott új­ságírókat Kiss Ernő, a Kör­nyezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium osz­tályvezetője tájékoztatta ar­ról, hogy 171 helyőrségben végzett felmérések alapján több mint 60 milliárd forint­ra tehető a környezeti kár. A szovjet fél a tárgyalásokon először kétmilliárd forintra becsülte ezt a kárértéket, s végül, maximum 3,5 milli- árdról volt hajlandó tárgyal­ni. A tárgyalások valószínű, augusztusban folytatódnak. A tököli objektum közelé­ben kimutatott kerozinszeny- nyezés körülbelül egy méter vastagságban ül a talajvizén. Sürgős intézkedés nélkül ha- Vnárosan elérheti a Budapest vízellátásában fontos halász­telki ivóvízbázist, de veszé­lyezteti a tököli vízmű terüle­tet, valamint a tartalék ivó­vízbázist is. Van ahol a ke­rozin már csaknem egy ki­lométerre van a vízbázistól, s a kerozin évi mozgása több száz méter. Az intézkedések tehát rendkívül sürgősek, hiszen a főváros kétmillió lakosának ivóvízéről van szó. A miniszterelnök és a mi­niszterek is meggyőződhet­nek arról, hogy a figyelő1 kútból felhúzott víz fele bü­dös, olajszagú kerozin volt. Kupa Mihály pénzügyminisz­ter az MTI érdeklődésére válaszolva elmondta, akár­milyen nagy a probléma, az idén nincs pénz erre a fel­adatra a költségvetésből. Antall József miniszterel­nök kifejtette: a magyar és a szovjet kormánynak is el kell tudni számolnia országa közvéleménye előtt. Mindkét félnek . fontos tehát, hogy korrekt felmérések, számok alapján tárgyaljanak. Az első fél évben 12,7 mil­lió külföldi látogatott Ma­gyarországra, s ez 12 száza­lékkal kevesebb az elmúlt év első feléhez képest. Míg a nyugati országokból növeke­dett a vendégek száma, ad­dig a kelet-európai országok többségéből, valamint a ten­gerentúlról kevesebben láto­gattak Magyarországra — közölték a KSH-ban a Táv­irati Iroda kérdésére. Ausztriából 2.280 millióan jöttek, ami 4 százalékos nö­vekedés. Németországból 905 ezren látogattak Magyaror­szágra (plusz 23 százalék), Olaszországból 150 ezren (plusz 2 százalék), Francia- országból pedig 59 ezren (plusz 30 százalék). Jugoszláviából 2,206 millió­an, Romániából 2,856 millió­an érkeztek. Előbbi 38, utób­Gépágyú a bi 10 százalékos csökkenés. Lengyelországból 1,312 milli­óan jöttek, s ez 16 százalékos visszaesés. A Szovjetunióból 26 százalékkal csökkent a hazánkba érkezők száma. Csehszlovákiából 1,5 millió­an keresték fel Magyarorszá­got, ami viszont 20 százalé­kos növekedés. Az első fél évben 5,6 millió magyar állampolgár utazott külföldre, ez 1 százalékkal kevesebb 1990 első hat hó­napjához képest. A kiutazók fele az osztrák határszaka­szon hagyta el az országot, s ez 27 százalékos növekedés. A jugoszláv határszakas/.on mintegy 600 ezren léptek ki, ami 49, a szovjeten pedig 110 ezren, ami 83 százalékos nö­vekedés. A román határsza­kaszon 306 ezren utaztak ki, s ez 55 százalékos visszaesés. lakásban MÍG—21-esen szolgált Kelet-európai körkép A munkanélküliségnek a kommunizmusban ismeretlen jelensége az elmúlt hónapok­ban tovább terebélyesedett a kelet-európai országokban, egyre félelmetesebbé téve a jövőt, Nyugaton viszont attól tartanak, hogy keleti munka- nélküli fiatalok árasztják el munkaerőpiacaikat — állítják nyugati szakértők. Becslések szerint a munka- nélkülieknek az aktív kereső népességhez viszonyított ará­nya az év végére eléri a 10 százalékot Lengyelország­ban, Csehszlovákiában, Bul­gáriában és Romániában, nyolcat pedig Magyarorszá­gon, Jugoszláviában már most 20 százalékos e ráta, s várhatóan tovább növekszik majd. A munkanélküliség növe­kedése elsősorban a belső munkaerő-kereslet jelentős visszaesésének köszönhető, amely viszont a vásárlóerő és a reálbérek csökkenésének, a Szovjetunióval folytatott ke­reskedelem összeomlásának és az állami vállalatok soro­zatos bezárásának a követ­kezménye. Az Országos Rendőr-főka­pitányságtól kedden reggel kapott tájékoztatás szerint az elmúlt 24 órában a köz­utakon összesen 58 személyt ért baleset: 5-en meghaltak, 29-en súlyos és 24-en könv- nyű sérülést szenvedtek. Az Ózdi Rendőrkapitány­ság őrizetbe vette Érsek And­rás 32 éves borsodnádasdi lakost, mert hétfőn éjjel Öz- don az utcán megtámadta az őt körözés alapján elfogó D. Zsolt rendőr törzsőrmestert és L. Tamás rendőr őrmes­tert. A támadást a rendőrök testi kényszerrel elhárítot­ták. majd megbilincselték Érseket. ; A Komlói Rendőrkapitány­ság eljárást indított Kovács Gyula 38 éves gazdálkodó, Csontos Sándor 31 éves ku­bikos és Békefi Ernő 28 éves foglalkozás nélküli, komlói lakosok ellen, mert hétfőn a lakásukban tartott házkuta­tás során fegyvereket talál­tak náluk: Kovácsnál egy 9 milliméteres kaliberű pisz­tolyt. Csontosnál egy MÍG — 21-es vadászgép fedélzeti gépágyúját és különböző lő­szereket, Békefinél egy pán­céltörővetőt, a hozzávaló gyakorlógránátot és egyéb lőszert. Elmondásuk szerint ezeket a fegyvereket és a lő­szert szovjet katonáktól vá­sárolták. Az eltitkolt jövedelmek nyomában Július 15-től hathetes ak­ciót indított országszerte az APEH, azzal a céllal, hogy megvizsgálja: eleget tesz­nek-e a tavaly elrendelt nyugtaadási kötelezettség­nek a magánszférában dol­gozó vállalkozók. Tizenötezer ellenőrzést, illetve próbavá­sárlást tartanak, és azokon a helyeken, ahol nem adnak nyugtát, húszezer forintra büntetik a vállalkozót. A 15 ezer ellenőrzés az egyéni vál­lalkozók 4 százalékát fogja át, a társas vállalkozások üz­leteinek pedig mintegy 2 szá­zalékát fogják felkeresni az elkövetkező hetekben. Mint Vámosi-Nagy Sza­bolcstól, az APEH osztályve­zetőjétől megtudtuk, igen je­lentős eltitkolt bevételnek, és így eltitkolt adónak lehet ily módon a nyomára jutni. Az APEH csupán az első fél­évi rutinellenőrzések során a tavalyi hasonló összeg két­szeresét, 12 milliárd forint eltitkolt adót fedezett fel. A becslések szerint egyéb­ként országszerte mintegy 200 milliárd forintra lehető az eltitkolt jövedelemösszeg, és ez évről évre az inflációt jelentősen meghaladó mér­tékben nő. Az idei személyijövede- lem-bevalláskor már egészen hihetetlen összegek szerepel­tek az íveken: eszerint az adózó polgárok bevallott át­lagjövedelme tavaly 200 ezer forint körül volt, a vállalko­zók pedig átlagosan mindösz- sze 160 ezer forintot váltot­ták be. Jóllehet valóban nem minden magánvállalkozó gaz­dag ember, ám a hétköznapi tapasztalat nem ezt a jove- delemszintet mutatja. A vállalkozók körében mind elterjedtebb jövedelem- eltitkolás egyébként egészen közvetlen hatással van mind­annyiunk adótételeire, hiszen a költségvetés csak úgy jut­hat az előre betervezett be­vételhez, ha a vállalkozók által eltitkolt összegeket is azokon hajtja be, akiknek keresete fillérre nyomon kö­vethető. Természetesen az APEH is tisztában van azzal, hogy a nyugtaadási kötelezettség — amely az egyetlen módja a valós vállalkozói bevételek nyomon'követésének — csak akkor tartható be, ha a ve­vők maguk kényszerítik ki a számlát. Épp ezért jó tudni, kilk 'kötelezettek máris és kik kaptak haladékot 1992. január 1-ig. Tavaly július elsejétől ál­talában minden kereskedőre, vállalkozóra kötelező nyug­taadás, amelynek tartalmaz­nia kell az eladó nevét, adó­számát, az áru ellenértékét. Átmeneti mentességet élvez­nek még egy fél évig az egy­személyes élelmiszerboltok, a palackozott: italokat árusító üzletek, a játékautomatákat üzemeltetők, azok a büfék, ahol nincs felszolgálás, a vá­sározók és az utcai árusok. Persze itt is van kiskapu, amivel sokan éltek is, hi­szen ha a butikos palacko­zott itallal bővítette profil­ját, akkor átmenetileg men­tességet élvez. Mindenesetre az minden üzletfajtára igaz, hogy a vevő kéri, a kereske­dő köteles számlát adni. Az alig egy hete megin­dult ellenőrzések tapasztala­tai még nem általánosítha­tók, de bizonyára nem el­szigetelt az a zalai adat, amely szerint az összes meg­vizsgált vállalkozás több mint felénél „feledkeztek el” az iparosok, boltosok a nyug­taadásról. A mai helyzet tarthatatlanságát jelzi az az adat is, hogy jóllehet több mint 200 ezer vállalkozónak kellene nyugtát adnia, eddig csupán hatezren vásárolták meg azokat a pénztárgépe­ket, amelyeket lényegében ingyen kapnak. Az adózás titka bizonyára az, , hogy ezekbe a pénztárgépekbe be­építettek egy olyan fekete dobozt, amelyik öt évig iga­zolja a bevételeket. Márpe­dig a bevétel az adó alapja lenne, ha hitelt érdemlően bizonyítani lehetne ...

Next

/
Thumbnails
Contents