Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
23., kedd . ■ HAnER Kelet-Magyarország 3 ZSEBBE VÁGÚ MÉRLEG Pénztárcánk a statisztikus szemével Dr. Hajdú Bertalané Nyíregyháza (KSH) — A kedvezőtlenül a»*-«« a - foglalkoztatás erőteljes csöfckelált falusi munkanélküliség nyílt megjelenése, a dinamikájában mérséklődi és az árszínvonal növekedésétől is elmaradó lakossági pénzbevétel. a fogyasztás és megtakarítási hajlandóság (lehetőségek) csökkenése. A regisztrált munkát keresik száma rohamosan emelkedett, március végén meghaladta a 20 ezret, miközben a bejelentett álláshelyek "»-n mintegy 60#-ra csökkent. 1M aktív keresőre kilenc munka- nélküli jutott, míg országosan csak három. Egyre nagyobb méreteket ölt a távolsági ingázók visszatérése, létszámuk (1215 fő) a negyedév végén elérte a tavalyi évben regisztrált felét. A munkanélküli-ellátásban (segély -f- járadék) részesülők száma közelíti a húszezret, a megyék között itt a legnagyobb. Az egy főre jutó nettó havi ellátás összege 5450,— Ft volt március végén, amely az országos átlag 84° 0-a. Az 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató jogi személyiségű gazdálkodóknál foglalkoztatottak száma gyorsuló ütemben csökkent valamennyi nemzetgazdasági ágban, s hasonló mértékben érintette a fizikai és szellemi foglalkozásúakat is. Legnagyobb mértékben az agrárágazatban foglalkaz&tot- tak száma esett vissza, ennek (és kivitelező építőiparban) hajtották végre a legszerényebb bérfejlesztést. Ez a fogyasztási árszínvonal növekedésének a felét sem érte el, amelyben a foglalkoztatás szüneteltetésére irányuló különféle kezdeményezéseknek is jelentős szerepe van. A foglalkoztatási színvonal további romlását, megfigyelési körünkben a jövedelmek mérsékelt emelkedését mutatják a pénzforgalmi adatok is. A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele dinamikájában Kevesebb a vevő a piacon is. csökkenő, az év első negyedében 10,1 milliárd forint, az előző év azonos időszakánál 18 százalékkal több volt. A bevételek közel hattizede, mintegy 2,5 százalékponttal kisebb része származott munkaviszonyból. s növekedésük mértéke (13 százalék) is elmarad az összes pénzbevételtől. Makid» A szerényebb jövedelmek mellett mérséklődtek a megtakarítások. A lakosság forintban elhelyezett betétállománya (10,5 milliárd Ft) az első negyedévben mintegy 0.5 milliárd forinttal csökkent, míg a devizabetéteké (1,1 milliárd Ft) 280 millió forinttal nőtt. A betétállomány erőteljes csökkenése —■ a lakosság jövedelmi helyzetének nagymérvű romlása mellett — elsősorban a kedvezményes kamatozású lakáshitelek visszafizetésével függött össze. Folyamatos árnövekedés jellemezte az első negyedévet. A fogyasztói árszínvonal országosan 34.2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Legnagyobb mértékből — mintegy 1,5-sze- resére — a fűtés, háztartási energia, a benzinárak növekedtek. Ezzel összefüggésben a háztartások kiadásai számottevően növekedtek, a lakásfenntartási költségek nagymértékben drágultak. A vásárolt építőanyagok árszínvonala 43 százalékkal haladta meg a tavalyi év első három hónapjáét. Érzékenyen érintette a lakosságot o közlekedési költségek növekedése. a postai és egyéb szolgáltatások árának fokozódása is. Az idényáras cikkek piaci árai a megyében a fogyasztói árszínvonalhoz hasonló mértékben, 34 százalékkal nőttek. A burgonya- és zöldségárak januárban 70 százalékkal haladták meg a tavalyit. Iskolára várva Az 1990—91-es tanévben várhatóan 9856 gyermek fejezi be az általános iskolai tanulmányait. A középfokú tanintézetben meghirdetett helyek száma 7869, így kétezer gyermeknek nem lesz lehetősége a megyében tovább tanulni. Az általános iskolát most befejezők 53%-a szakmunkásképzőbe, 26%-a szakközépiskolába. 20H/o-a gimnáziumba adta be jelentkezési lapját. Első helyen továbbra is a jó kereseti lehetőségeHARASZTOSI PÁL FELVÉTELE két biztosító szakmát kívánnak tanulni a végzős diákok, ezért e szakokon jelentős a túljelentkezés. Nőtt az érdeklődés a mezőgazdasággal összefüggő szakmák iránt. Kevesebb olvasá A megye felsőfokú tanintézeteibe 1636-an jelentkeztek, több mint kétszeres a túljelentkezés. A tanárképző főiskola több mint nyolcszáz idén végző hállgatója közül nehezen tudnak elhelyezkedni a magyar—történelem, biológia—kémia, népművelő szakosok, válogathatnak a munkahelyekben a nyugati nyelvet tanult végzős pedagógusok. A mezőgazdasági főiskola végzősei — mindkét szakon — nehezen találnak munkahelyet. A könyvtárak rohamos növekedése miatt az önkormányzati könyvtárak az elmúlt évben 2242 kötettel kevesebb könyvet tudtak megvásárolni. Csökkent a beiratkozott olvasók, a látogatók, valamint a kölcsönzött kötetek száma. A megye lakosságának 15%-a beiratkozott olvasója valamelyik könyvtárnak. TÁRCA mmmmmmmám Dankó Mihály zereszes Kapufa G yermekkorom jut eszembe valahányszor Polgár felé autózom, és elhaladok Józsefháza mellett. Az útmenti zöld gyepen apróságok rúgják a labdát. S amint a nagy „arénákban", itt is van kapufa, rajta gyermekkéz csomózta sokszínű háló. Ez az ö stadionjuk. A mi tanyánkban is a tavasz kezdetét a kapufának való kivágása jelentette. Már jó előre feltérképeztük, hol található megfelelő hosz- szúságú, egyenes nyárfa. Könyörtelenül estünk neki a baltával, természetesen vasárnap kora hajnalban, hogy a termelőszövetkezet kerülője észre ne vegyen. Elegyengettük a vakondtúrásokat, homokot' szórtunk a kapu előtt kitaposott fű helyére. Ezeket a műveleteket minden évben megismételtük, ugyanis valaki késó ősszel, vagy télen mindig ellopta a nyáron jól kiszáradt kaput, Szörnyen bosszantott bennünket. Először a felsőléc tűnt el, majd a félfák. A harmadik ilyen alkalom után elhatároztuk, utánajárunk a dolognak. Amikor közeledett a zord idő, és ismét lába kelt a felsőlécnek, figyelő szolgálatot szerveztünk. Ott kuksoltunk a legelő melletti kerítés tövében minden nap- szállta után. Eltelt egy hét, kettőde semmi sem történt. Mi mégis kitartottunk. Aztán az egyik ködös este, egy férfi közeledett nagy léptekkel féltett kincseink felé. Bizony majdnem ránk lépett. Talán még levegőt sem mertünk venni olyan csendben lapultunk. Az ember elért a kapufákhoz — szinte csak a körvonalai látszottak — és rángatni kezdte az egyiket. Nem sokáig bírtuk, feszített a siker tudata, a félelem, és nagy ordítással előcsörtettünk rejtekhelyünkről. A tolvaj futásnak eredt, így sohasem derült ki, ki fűtött a kapufánkkal. Csak találgattunk __ leire hasonlított ... kinek a járására. Sőt a leggyanüsabbnak vélt személynek elmentünk a lakásához is, de minden hiába. Annyit viszont elértünk, többet soha sem vitték el a iutballkapunkat. M Tiszadada (KM — Barak- só Erzsébet) — Néhány napja vette át a Kiváló gyógyszerész kitüntetést a Népjóléti Minisztériumban Gedeon Árpád, a tiszadadai gyógyszertár vezetője, aki egyúttal a település polgármestere is. — Mit gondol, mit mérlegeltek e magas kitüntetés odaítélésekor? — Gondolom azt, hogy korábban több szakmai testületben töltöttem be' vezető tisztségeket, a rendszerváltozással kapcsolatban pedig részt vettem és veszek a gyógyszerellátás privatizálásának folyamatában két munkacsoport tagjaként, illetve a gyógyszerészeti kamara megyei titkára vagyok Ismertté tesz továbbá egy kisgyógyszertár vezetőjeként az a tény, hogy talán meg tudtam őrizni a patikában a beteg és a gyógyszerész közvetlen, a gyógyulást elősegítő kapcsolatát. — Hogyan egyezteti össze a napi gyakorlatban a gyógyszerész szakmai és a polgármester közéleti teendőit? — Bár korábban is fejtettem ki közéleti tevékenységet, azt vallom, elsősorban gyógyszerész vagyok. Meg is kérdezik a faluban: ezután miként szólítsanak. Azt szoktam mondani, Gyógyszerész úrnak, az az időtállóbb. — Azt hallani, igen jó a dadai képviselő-testület ösz- szehangoltsága. — Itt is voltak pártmegmozdulások a választások előtt, viszont a jelölésnél és a választásnál elsősorban nem a pártszempontok érvényesültek. Én a keresztényi eszméket magamévá teszem, de nem vagyok tagja egyik pártnak sem. Képviselő-jelölteknek sikerült megnyerni köztiszteletben álló személyeket. A képviselők szernélyében olyan emberek kerültek a falu élére, akik életmódjukkal már bizonyították, hogy helyük van a testületben.- — Milyen elképzelések' vannak a falu fellendítésére? — Mindenkinek dolgozni kell. hogy Magyarország kilábaljon a bajból — ezt az elvet valljuk a legszűkebb hazában is. A legnagyobb gondunk a munkahelyteremtés. Fontos azután az út, az infrastruktúra. Sorra jön majd az iskola, az óvoda felújítása. Nérf@ Háiy bőrt? Páll Géza M ármint, hány bőrt lehet lenyúzni bizonyos magánvállalkozóknak a munkanélküliségtől hozzájuk menekülő, s ott a legkiszolgáltatottabb helyzetbe kerülő munkásemberekről? Talán nem is kérdőjel kívánkozik az előbbi mondat végére, mert aki ezt megéli, vagy a közeljövőben megélheti, tapasztalja, igen sok bőrt igyekeznek lehúzni róluk egyes élelmes vállalkozók, fíihasználják a féloldalas munkaerőpiacot, s úgy alkalmaznak dolgozókat, hogy az elsősorban a vállalkozónak legyen gyümölcsöző és a munkásnak legfeljebb annyira jó, hogy egyik napról a másikra tengesse életét. Az egyik ismerősöm, aki a vasas szakmában dolgozott korábban, szakmunkás, de az ágazat leáldozásával az ő alkalmazása is megszűnt, jó néhány hónapig ette a munkanélküliek kenyerét. Nemrég elszegődött az egyik magánépítkezési vállalkozóhoz, mi másnak, mint segédmunkásnak. Naphosszat hordja, keveri, cipeli a cementet, nem nyolc órát, tízet, tizenkettőt dolgozik, munkaruha, cipő nem jár az igen nehéz és az öltözéket is ugyancsak megviselő munkához. Be nem jár szabadság sem. Az embernek eszébe jut, ilyen a fejlett országokban nyolcvan-száz évvel ezelőtt volt, de ott is véget ért e vad és gátlástalan embernyomorítás. Világos, kétoldalú munkaszerződések, jogszabályok tisztázták a munkavégzés feltételeit és sarkára állt — így van ez mai külföldön —, a szak- szervezet. Nálunk nincs, aki a magára maradt dolgozó mellé álljon. Az ügyeskedő vállalkozók ezt is jól tudják, senki nem fog szólni, ha megrövidítik, kihajtják a lelkét is, mert még mindig jobb ez, mint a tétlenség, a munkanélküliség. De mélyen igazságtalan és megalázó, s aligha tűrhető sokáig e rendezetlen állapot. Igenis, minél előbb érvényt szükséges szerezni a munkajogi előírásoknak, ellenőrizni kell a különböző társaságokat, vállalkozókat, hogy ne tarthassák modern rabszolgasorsban az alkalmazottakat. Tudjuk, most került a kormány elé az új Munkatörvénykönyv tervezete, még a szakszervezetek sem találták meg érdekvédő szerepüket, huzavonák tapasztalhatók egyes helyeken a kollektív szerződések megkötése és elfogadása körül. Ez az állapot tarthatatlan, emberellenes, s azoknak kedvez, akik nem tisztességes üzleti, vállalkozói értékeikből akarnak gazdagodni, hanem a másik ember kihasználásával. Ez még az átmeneti időszakban sem tartható sokáig, már csak azért sem, mert alapjaiban tér el a nyugati piacgazdasági modelltől, amely egyre inkább a partnerségre épít munkaadó és munkavállaló között Az idő sürget.. . Áruházi buktatók Kisvárda (KM — Vincze) — Sokan örültek Kisvárdán, hogy -a felüljáró végén — Vásárosnamény felé — megnyílt a Felső-Szabolcsi Atész diszkont áruháza. Az áiuház bejárata a gyalogátkelőhellyel szemben az autóbusz- öböl előtt van. Erre azonban fittyet hánynak az autóval érkezők annak ellenére, hogy tábla jelzi a „parkírozó az udvarban”.S alig kell pár lépést tenni, hogy újabb forgalmi akadályba ütközzünk. A megnövekedett üdí tőfogyasztás miatt a Kisvárdai Szeszipari Vallalat teherportája előtt kocsisorok akadályozzák a reggeli forgalmat. Pedig a vállalat kerítésének szomszédságában ott egy parkírozásra igazán alkalmas terület. Kommentár _______________ Közömbösek Nábrádi Lajos őrünk, s főleg megyénk égető gondja, a munkanélküliség került napirendre a közelmúltban egy Demecserben megrendezett fórumon. A térség országgyűlési képviselője, Jakab Ferenc szervezte a fórumot, előadónak a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetőjét és a megyei foglalkoztatási központ helyettes vezetőjét hívta meg. Hallgatónak, résztvevőnek meghívást kapott Demecser mind a 170 munkanélkülije, a hallgatóság körébe várta a szervező a helyi üzemek vezetőit is. A képviselő körzetéhez 27 község tartozik, mindegyik polgármestere meghívást kapott. A terem kongott az ürességtől. A képviselő szomorúan tapasztalta, hogy a rendezvény színhelyétől pár száz méterre lakó 170 munka- nélküli közül csak három ment el. A 27 polgármesteri hivatal közül mindössze hét mutatott érdeklődést. Az országos és a megyei munkaügyi vezető időben és felkészülten érkezett. Természetesen a szervezésbe nagy munkát fektető képviselő és a helyi polgármester is. Vajon miért volt ilyen csekély az érdeklődés? Érthetetlen. Az igaz, hogy az előadás után a három megjelent munkanélküli nem lett gazdagabb, „csak” tapasztalatokban. Kár, hogy sokan nem értékelik kellően az ilyen és hasonló tapasztalatokat, az „első kézből” kapott információkat. A távol maradók,, a közömbösek bizonyára azt hitték, hogy a három előadó csupán ígérgetésekkel fog előállni, s nekik már elegük van ... Ám a fórumon nem az ígérgetések, hanem az igények és a lehetőségek voltak a középpontban. Az, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben mit lehet és kell tenni. Az első kézből kapott információ kétoldalú. A munkanélküliek szemtől Szemben (nemcsak siránkozó panaszlevelek által) elmondhatták volna véleményüket, kérésüket a három legilletékesebbnek. Bizonyára a minisztérium osztályvezetője is örült volna a közvetlenül szerzett tapasztalatoknak.
