Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

1991. július 2., kedd CSUPA ERDEKES Kelet-Magyarország 11 Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ Versenyfutás a meggyért Kisebb a termés, több a felvásárló Dóczi Gusztáv kecskéi. Kántorjánosi (KM) — S. E.) — A Meteor és más ko­rán érő meggyet már leszed­ték, eladták. A korai rajtá­kat viszonylag olcsón vették. Hodászon 35 forintos árat hirdettek. Most a cigány- meggy érik, ebből sincs nagy mennyiség, de ez már érté­kesebb, így érthető, ha a Kántorjánosiban kitett hir­detőtábla szerint a felvásár­lás június elsejével 46 forin­tos árral indult. A cigány­meggy azonban nem tétel. Kántorjánosiban a hely­ségnévvel azonos meggyfajta a sláger. Sokezer fát gon­doznak a gazdák, meggyfák szegélyezik az utakat s nincs olyan házikert, ahol most ne érlelné a napfény a zama­tos. ízletes gyümölcsöt. Jobb esztendőben, mint tavaly is ezer-ezerkétszáz tonna megy- gyet szed és értékesít a la­kosság. A meggytermésnek az idei tavasz nem kedvezett. Hű­vös, fagyos, szeles idő virág­zásban érte a fákat, ezért is a helyiek átlag 3ft—40 száza­lékos terméskieséssel szá­molnak. Váradi Lajos, a köz­ség polgármestere ettől pon­tosabban fogalmaz: — A községben 800 tonna meggytermés várható. Itt 480 család foglalkozik a megy- gyel és idén nem egyforma szerencsével. Van akinek a fáin a tavalyinál is nagyobb a termés, de a többségnek sajnos most jóval kevesebbel kell beérni, mint az elmúlt évben. A meggy iránti kereslet már tavaly is nagy volt, de idén minden képzeletet fe­lülmúló a versenyfutás. A tapasztalt kereskedők szerint a megyében legalább 200 kü­lönféle érdekeltségű cég akar meggyet vásárolni. A kán­torjánosi 800 tonna meggy felvásárlására június 28-ig 13 átvevőhelyet alakítottak ki, köztük nagykereskedelmi té­gek, áfészek, konzervgyárak, kft.-k és magánzóik. A helyi termelőszövetkezet terme­Samu András Nyíregyháza (KM) — Hasz­náljunk ki minden alkalmas területet a kiskertben má­sodvetésekkel, palánták ki­ültetésével. Öntözési lehető­ség mellett ezekben a napok­ban bátran vethetünk a már lekerült növények helyére céklát, babot, uborkát, salá­tát. Sürgősen ültessük ki a télikáposzta palántáit, hogy legyen ideje kifejlődni. A rö­vid tenyészidejű kelkáposz­ta, karfiol, karalábé öntözés­sel biztos termést ad őszig. Ugyancsak vethetjük a téli retket, spenótot, a rövid te­nyészidejű csemegekukori­cát. A nyári időszakban, a rendszeres öntözés mellett legfőbb gondunk a fővetésű és másodvetésű uborka és a többi tökféle lisztharmat el­leni védelme. A kórokozók jelenlétét a fehér, lisztes be­vonat mutatja a növényzet levelein és egyéb zöld ré­szein. Az uborkát, sárgadinnyét és a többi kabákost július- báni tüzetesen figyeljük, és az első foltok megjelenésé­től kezdve legalább 10—14 na­ponként permeteznünk kell. A Karathannak 7 nap, a Fun- dazolnak, Topsinnak, Afu- gannak 4 nap az élelmezés­Dobos László fái roskadásig tele vannak meggyel. HARASZTOSI PÁL, FELVÉTELE lésirányítója azon a véle­ményen van: — Lesznek még többen is. A meggy kurens áru, nyers exportként és konzerválva a nyugati piacokon is kelendő. A kántorjánosi fajtánál milyen felvásárlási árakra számítanak? — Mi, vagyis a termelők 60—70 forintos árra számí­tunk. Ez szerintem nem ir­reális. Hogy mi a reális és mi a nen>, az a termelők és felvá­sárlók megegyezésén múlik. Nem befolyásoló tényező az sem. ha megjegyzem, hogy ilyen árak mellett kevés há­agészségügyi várakozási ide­je. Termőkorban természete­sen az utóbbi, rövid vára­kozási idejű szereket alkal­mazzuk. Sokan panaszkodnak, hogy június végén, július elején fehér, penészszerű bevonat csúfítja el, teszi tönkre a pet­rezselymet, a sárgarépát, pasztinákot, kaprot, de még a céklát is. A gyökérzöldsé­gek lisztharmata okozza a lombozat pusztulását, csök­kenti az asszimilációs felüle­tet, ami miatt visszaesik a gyökérfejlődés, a gusztusta­lan levélrészeket pedig nem lehet felhasználni főzéskor. A védekezés nem okozna különösebb gondot, ha a pet­rezselyem és a sárgarépa esetében nem abból az ágyás- ból elégítenénk ki a kony­hai szükségletet. A kénkészít­mények, mint a Thiovit, a Kumulis nem mérgezőek, de hátrányuk, hogy 25 fok fö­lött kipermetezve perzselnek. A kontakt szerek — Karatan, Morestan — a fölszívódók (Fundazol, Afugan, Topsin) élelmezésegészségügyi vára­kozási ideje egy-két hét. A permetezést akkor kezd-' jük, amikor a liszharmat- folt megjelenik. Ne várjuk meg amíg a lombozat teljes fehér bevonatot kap. ziasszony engedheti meg ma­gának. ha a piacról vásárol, hogy meggybefőttet készít­sen. De most nem ez a téma. A termelő, akinek sok a meggye és jó áron adhatja el az örül. Ilyen embernek számít Dobos László is: — 120 meggyfám van, ab­ból, hat fa a cigánymeggy, a többi a fürtös. Tavaly 70 má­zsa meggyet szedtünk, idén valamivel több lesz. Hetven mázsa meggy 60 forintos áron is szép summa. De a fákat gondozni, a gyü­mölcsöt leszedni, az sem könnyű dolog. Óvatosan a természetjárással Nyíregyháza (KM) — A természetjárás során vérszí­vó ízeltlábúak (szúnyogok, kullancsok stb.) különböző kórokozókat közvetíthetnek a vadon élő állatról az ember­ire. A kullancsok megtalál­hatók lombos és vegyes er­dők aljnövényzetén, az er­dők bokros szélein, kisebb tisztásain. Nem kötődik szo­rosan meghatározott növény­zethez. Legnagyobb mértéke n ben most és szeptemberben szaporodik. A kullancs fűszálakon, nö­vények levelének fonákján ülve várja a vérszívásra al­kalmas áldozatát. A test sza­ga készteti támadásra. A szí­vásra alkalmas vékonyabb bőrfelületeket (hajlatokat) keresi meg. Szájszervén hör­gőik akadályozzák meg, hogy a felhám alá befúródás után onnan idő előtt kihulljék. Ezért nehéz a bőrből eltávo­lítani. Erdőben ajánlatos a nyak­nál, csuklónál, a bokánál zárt ruhát, a nyakat is takaró fej- revalót viselni. A szabadon maradt bőrfelületet riasztó­szerrel, háztartási, vagy illet- szerboltokban kapható kü­lönféle elnevezésű (Moszki- tó — Ano mars stb.) aerozo- los szúnyogriasztó szerekkel lehet bepermetezni. A ruhá­zatot időnként vizsgáljuk át és a kullancsot távolítsuk el. A kullancs eltávolításának legegyszerűbb módja: a bőr­ből kiálló hátsó testrészének légzőnyílásait a levegőtől va­lamilyen folyadékkal (benzin, alkohol, olaj, aceton, kölni, körömlakk, vagy egyszerűen víz) átitatott vatta rászorítá- sával, esetleg zsiradék (va­zelin) rákenésével elzárni 20—30 perces várakozás alatt a kullancs elernyed, ekkor gyenge csavaró mozdulattok­kal lehetőleg csipesz segítsé­gével óvatosan kihúzható a bőrből. A beszakadt fej geny- nyesedést okozhat. A csípés helyét ajánlatos jódtintúrával bekenni. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat Nyíregyházi Városi Intézete Fehérgyarmat (KM) — A kecskét, ezt az igénytelen és élelmes háziállatot szerte a megyében a korábbi ér­tékítélettel a szegények te­henének tartották. Néprajz­kutatók jól tudják, miért. Kecskét csak az tartott, akinek sem földje, sem te­hetsége nem volt ahhoz, hogy tehene legyen. A kecs­kének a fák, bokrok lomb­levelén kívül megfelelő és kielégítő takarmány a leg­silányabb fű, jó legelő a dű- lőűt, az árok partja. A tar­tást, a gazda gondosságát a jószág többszörösen is meghálálja. Hazánkban sokan fajta­jelleg nélküli, rövidebb- hosszabb szőrű fehér és fe­kete, tarka parlagi kecskét tartanak, de vannak .neme­sített fajták is. A nemesített fajtákból a legelterjedtebb a fehér magyar tejelő kecs­ke, de előfordul a svájci őzbarna kecskével nemesí­tett őzszínű magyar kecske­fajta is. A kecskék évi tej­termelése 300—600 liter, de ha a kecskét a gazda nem­csak hulladék-értékesítőként tartja, jól és változatosan takarmányozza, úgy az évi Nyíregyháza (KM) — Jú­nius elején rendezték meg a TIT Jurányi Lajos Egyesület Mezőgazdasági Szakosztálya előadói konferenciáját. Az egyesület a TIT országos Központjába benyújtott pá­lyázatával 70 ezer forintot nyert. Ezzel lehetőség nyí­lik, hogy 1991. szeptemberé­től 1992 szeptemberéig gaz- datanfolyamot illetve gazda­kört szervezzenek, ahol a legújabb tudományos és gya­Fábiánháza (KM) — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben ma a legnagyobb termő- területen zöldségféléből az uborkát termesztik. A ha­gyományos síkföldi termesz- téstechnológia mellett egy­re elterjedtebb a kordonos, ikersoros csepegtető öntö­zéses termelési mód. Fábián- házán Horilla János har­madik éve alkalmazza a kor­molnar karoly felvétele tejtermelés 1000 liter is le­het. A kecske 5—7 éves ko­rában tejel a legjobban. A kecsketej összetételé­ben eltér a tehéntejtől, a színe fehér vagy enyhén sárgás. A tejnek magas a fehérje-, a tejzsír- és tejcu- kortartalma. Ha úgy adó­dik, hogy egy gyermekes anya teje elapad, az anyatej pótlására a kecsketejet itat­ják a csecsemővel. A kecs­ketej egészséges és jól táp­láló. Más előnye a kecske- tartásnak a gidák és gödö­lyék felnevelése, értékesíté­se. Vannak országok; ahol a kecskehús keresett, így exportcikk lehet. A kecsketenyésztés nagy­üzemi módjával hazánkban már többször és többféle­képpen próbálkoztak. Vala­milyen oknál fogva a fellel­kesült kezdeményezések, a kecsketej- és húsexport nem jártak átütő sikerrel. Ettől függetlenül számos kister­melő előszeretettel, nagy meggyőződéssel eredménye­sen foglalkozik kecsketar­tással. Akad ilyen emlber a szatmári térségben is. Fe­hérgyarmaton Dóczi Gusztáv fuvaros kiegészítő foglal­kozásként kilenc anyakecs­két tart tucatnyi gidával. korlati eljárásokat ismerte­tik. Megválasztották a gazda­kör társadalmi tisztségvise­lőit is. A beérkezett javasla­tok alapján a gazdakör tár­sadalmi elnökének Mojzer Antalt, társadalmi titkárának Nyéki Bálintot választották. Mindkét tisztségviselő év­tizedek óta vesz részt a me­gyei kertbarát-mozgalom­ban, ismert és elismert szak­emberek. dános művelést. Kertjében idén 300 négyzetméteren 3 ezer tő uborka fordult ter­mőre. Most három holland cég tizenegy fajta uborkáját próbálja ki sikerrel. Az ubor­kát palántázták, a megeredés jól sikerült virágzásban a növények bő termést Ígérnek. (Harasztosi Pál felvételén a kordonművelésü uborka, amelyen az első termés már szedésre érett.) Peronoszpóra fenyegeti a termést Dr. Széles Csaba Nyíregyháza (KM) — A mák már az ókorban is­mert kultúrnövényünk volt. Magját az élelmezésben — tészták készítéséhez — ola­ját a festékgyártásban, al­kaloidáit a gyógyászatban használják fel. A mák a humuszban gazdag, jó le­vegő- és vízgazdálkodású vályogtalajokat szereti. A fagyokkal szemben ellenál­ló úgy február végén, már­ciusban vethetjük), s a hi­deget is jól bírja. A Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében nagy terüle­ten termesztett növény egyik igen veszedelmes be­tegsége a mákperonoszpó- ra, melynek fejlődéséhez a hűvös, csapadékos időjárás a legkedvezőbb. Spóráik csírázására tág hőmérsék­leti értékhatárok — 4—26 °C fok között — lehet szá­mítani. Fertőzésének opti­mális hőfoka a 17—18 °C fok. Járványos fellépésére el­sősorban ott lehet számíta­ni, ahol a mákot monokul­túrában termesztik, tehát több éven keresztül ugyan­azon ágyásokat használják meggondolatlanul. Az is megszívlelendő, hogy ne vessünk tavaszi mákot az őszi vetésű mák közelébe! Ha nem védekezünk kel­lő időben, úgy a károkozó támadása következtében a levelek színén különböző nagyságú sárgászöld foltok jelenhetnek meg, melyek hirtelen, igen gyorsan el­halnak. Ezek az elhalt fol­tok rendszerint szöglete­sek, mert az erek által ha­tároltak. A levelek foná­kén lilás penészgyepet le­het észlelni. A kórokozó gomba ha fiatal korban fertőzi meg a növényeket, úgy altalá­nos megbetegedést okoz. Ilyenkor a növények, egy ideig még senyvednek, majd elpusztulnak. Virág­zás körüli fertőzéskor a bimbók erősen károsod­nak, a tartószárak pedig megcsavarodnak. A kártétel a rossz ter­mékenyülésben, illetve a levélzet leszáradása miatt előálló terméscsökkenésben nyilvánul meg. Jó hatású készítmény a mákpero- noszpóra ellen az Antracol WF, vagy a Dithane M—43 0,2%-os töménységben. Itt az uborkaszezon Kerti tanácsadó Önözés és másodvetés Gazdatanfolyam indul I „szegények“ tehene gazdagít

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents