Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-18 / 167. szám
1991. július 18., csütörtök EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 11 Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Emelik a térítési dijakat Az aranydiplomás alpolgármester Bököny (KM — K É.) — Magas, szikár, napbarnított. Végső János 10 éves nyugdíjas bökönyi tanító, korát meghazudtoló rugalmassággal fogad. Igaz, nem örül az ötletnek: nem érti, mi az,' amiért írni szeretnék róla, hiszen mint mondja, nem csinált semmi különöset, végezte, ami a dolga volt. S hogy mi ez a „semmi különös”? Nem kevesebb egy egész életnél. Végső János a sárospata ki tanítóképzőben kapott kántortanítói diplomát, majd 1941-ben Nyírgyulajban kezdte a pályát. Részt vett a háborúban, majd újra Gyű lajba ment, s csak 51-ben került vissza Bökönybe, a szülőfaluba. 1964-ben választották iskolaigazgatónak, 12 évig végezte ezt a munkál. ’54-ben nősült, felesége is tanító. — Nagyon szerettem a gyerekeket, élveztem a munkámat. Igaz, szigorú pedagógus voltam. Ügy érzem — hiszen mindmáig szülőfalumban élek —. tiszteltek és tisztelnek is az emberek. Végső János szinte mindent tanított az elmúlt évtizedekben, amit egy falusi iskolában tanítani lehetett. A Végső János. munka volt a szenvedélye, a sport pedig a hobbija. Hetven évesen is vezeti a pingpongszakkört, mely a megyei első osztály, negyedik helyezettje. Nemcsak vezetője, afféle mindenese is a csapatnak. Közben ő is aktívan versenyez. A hetedik X betöltése után a közelmúltban lett az öregfiúk pingpong versenyének aranyérmese. Mostanában más öröm is érte. Tanítóskodásának 50 éves jubileumán Sárospatakon aranydiplomát kapott. Végső János mindig is közéleti ember volt. A tanítás számára alapfoglalkozás, ami mellett mindig jutott ideje más, hasznos tevékenységre, a közösség érdekeit szolgáló cselekedetekre is. Élete nyitott könyv a falubeliek előtt, ezért is érzi megtiszteltetésnek és örömnek, hogy az első szabad választásokon a falu alpolgármestere lett. — Szeretem a községet, s örömet okoz, hogy egyetértés, béke van a képviselő-testületben, így mindnyájunk érdekében, közös akarattal, sokat tehetünk. Végső Jánosnak három felnőtt gyermeke van. János fia a debreceni Kossuth egyetemen dolgozik, Péter szakorvos, Anikó pedig óvónő lett. Az idős tanító nemcsak családjáról és gyermekeiről, Bököny aprajáról és nagyjárói is szeretettel beszél. Nyugdíjasként most újabb feladatot vállalt. Hosz- szú évtizedek után ismét ő a helyi görög katolikus kántor. Pihenésre nem gondol, mint kiderül, ilyesmire neki nincs is ideje. .. Nagyanyáink receptjeiből PAPRIKÁS BURGONYA SÜTŐBEN Hozzávalók: 1 kg burgonya, 2 dl tejföl, 10 dkg füstölt szalonna, 2 nagy fej vöröshagyma, 1 evőkanál piros fűszerpaprika, 1 'evőkanál Vegeta, 1 teáskanál só. A burgonyát meghámozzuk, és szép, egyforma vékony cikkekre vágjuk. A füstöli szalonnát nagyon apróra metéljük, zsírját kiolvasztjuk, majd megföny- nyasztjuik rajta a megtisztított és finomra aprított vöröshagymát. A tűzről lehúzva belekeverjük a pirospaprikát, és azonnal ráöntünk 2 evőkanál vizet. A tűzre visszatéve rászórjuk a Vegetál és a sót, majd a burgonyahasábokat rátéve, néhány percig kevergetve pirítjuk. Ezután aláöntünk 2 dl vizet és felforraljuk. Tűzálló tálba átöntjük, a tetejére locsoljuk a tejfölt és befedve, az előmelegített forró sütőbe toljuk. 40—45 percig pároljuk, majd ha a burgonya megpuhult, .akkor a tetejét levesszük, saját levével meglocsoljuk, és szép pirosra megpirítjuk. Savanyúsággal vagy salátával tálaljuk. A kárpótlásról Augusztusra befejeződik a kérelmek feldolgozása Aráiió mellen... N apjainkban a televízióban lezajlott változásoknál várhatóan csendesebben és főleg eredményesebben újulnak meg a Magyar Rádió műsorai. őszre ígérik a leendő igazgatók a három egymástól jól elkülöníthető program bemutatkozását. A Kossuth adó, „beszé- lő”-poltizáló csatorna lesz, a pártatlanság és az objektivitás legszigorúbb igényével. A legfontosabb információk már csak azért is a Kossuth rádióban hangzanak el, mert ez az egyetlen olyan program, amely az ország egész területén, sőt a határokon túl is hallható. Természetesen a tájékozottsághoz zenei, irodalmi és kulturális műsorok is tartoznak. A Petőfi adó intendánsa egyértelműen szórakoztató műsorokat ígért. Több lesz a zene, kevesebb a próza. Délben változatlanul népzenei összeállítás, napközben pedig minde- nekfelett sok-sok könnyűzene hangzik fel. Űj műsor a Napóra — délelőtt és délután érdekes beszélgetésekkel. interjúkkal. A Bartók adón — a legkevésbé hallgatott programon — a magyar és az egyetemes művészeti értékeket, elsősorban zenei alkotásokat lehet majd hallani. Változatlanul lesz éjszakai műsor. Ezeket a Petőfi rádió munkatársai készítik majd. Nyíregyháza (KM) —Szerkesztőségünkbe még mostanság is sok, kárpótlással kapcsolatos levelet hoz a posta, íróik — idős, megrokkant férfiak, özvegyasszoityok — szomorú aggódással kérdik, vagy megbántottan panaszolják, hogy kárpótlási kérelmükre nem is válaszoltak. A rádióban viszont azt hallották, augusztusra befejeződik a kérelmek feldolgozása. Ezzel kapcsolatban kértünk tájékoztatást Erdész Gyulától, a Történelmi Igazságtétel Bieottság Kelet-magyarországi Szervezetének elnökétől. 12 ezer igényid a megyében — Valóban kicsit szervezetlenül kezdődött a kérelmek feldolgozása, körülbelül százhatvan-száznyolcvan- ezer érkezett összesen a Kárpótlási Hivatalba, de csupán két százalékáról nem hoztak még határozatot, ígérték, hogy júliusban befejezik a munkát és mindenkit értesítenek, ha valamilyen okmány hiányzik. A türelmetlenség érthető, mert a pénz értéke sajnos kevesebb ebben az évben, mint tavaly volt. Nyíregyháza (KM) — Még nem tudni pontosan, hogy mennyivel emelik azoknak a nyugdíját, akik idén január 1-je után vonultak nyugállományba. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság álláspontja az 1991. január 1-jén nyugdíjba vonultak ellátásával kap— A megyéből hányán kértek kárpótlást? — Információink szerint mintegy tizenkétezren. Sza bolcs-Szatmár-Beregből hurcolták el például a legtöbb embert „málenkij roboi”-ra, sok a volt hadifogoly, és a kérelmezők fele özvegyasz- szonv, többnyire kicsi nyugdíjjal. Bizottságunkat közel hatezren keresték föl, segítettünk nekik az adatlapot kiállítani, a szükséges bizonyító okiratokat megszerezni a Hadtörténeti Intézetből, levéltárakból. Vannak, akik maguk küldték el Budapestre a kérelmet, előfordult, hogy négyet-ötüt is egymás után, mert másfél évig nem kaplak értesítést, hiányzik-e valamilyen adat, vagy a nyugdíjtörzsszám. Nekik mindenképpen küld majd levelet a Kárpótlási Hivatal, tehát kérjük, ne nyugtalankodjanak . . Nem mindenkinek — Volt olyan idős asszony, aki az első világháborúban elesett férje után kért kárpótlást. — Félreértésekkel mi is találkoztunk. A rendelet szerint a keleti hadifoglyok, a „málenkij robot”-ra elhurcoltak, az 1945—63 között, és csolatban változatlan. Megértve az értékvesztésből származó súlyos gondokat, de szem előtt tartva egyéb nyugdíjasrétegek érdekeit, az OTF már korábban javasolta, hogy az idén még elosztható összegek pontos ismeretében döntsön a parlament a II. fél évre érvéaz 1956-os forradalom miatt egyéb politikai okokból elítéltek, illetve özvegyeik kapnak kárpótlást. Egyébként szeptemberben a parlament elé kerül az a minisztertanácsi javaslat, hogy az elszenvedett hónapokért bizonyos összegű kárpótlást fognak még adni az eddigihez, és a nyugdíj-kiegészítést már a nyugati hadifogságra is kiterjesztették. Visszamenőleg megadják — Mennyi a kárpótlás ösz- szege ? — A havi nyugdíjhoz az első évért ötszáz forintot, a további négy évért kettőszázötvenet és a hatodik évre háromszáz forintot adnak, A határozat meghozatalától számított két-három héten belül a Budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóság már utalja a nyugdíj- kiegészítést. A tavaly június 30-áig beérkezett kérelmekre 1989. augusztus elsejétől visszamenőleg megadják. Ami pedig ezután érkezett, arra a rendelet alapján visz- szamenőleg csak hathavi nyugdíj-kiegészítést adhatnak. Úgy tudjuk, a kérel mek nyolcvan százalékát a határidő előtt beküldték. nyes nyugdíj rendezésekről. Ezt a javaslatot támogatja az Országgyűlés Szociális Családvédelmi és Egészségügyi Bizottsága is. Jelenleg folynak a számítások, napirenden van a javaslat szakértői előkészítése, de konkrét számokról még nem született döntés. Lehet, hogy több lesz? MÉG IVEM TUDNI Nyíregyháza (KM) — Rövidesen emelik a szociális otthoni térítési díjakat. Legalábbis ez tűnik ki abból a hírből, hogy az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága felhatalmazta a kormányt: alkosson a tárgyban rendeletet, amelynek alapmondandója: a gondozási díj megállapítása az önkormányzatok hatáskörébe kerül. Ez még nem jelentené automatikusan a díjak felemelését, hiszen az önkormányzati testületekben sem olyan emberek ülnek, akiknek ez örömet okoz. A kényszer diktálja majd az elkerülhetetlen díjemelést. Ugyanis utoljára 1981-ben emelkedtek az ápolási díjak. Egy évtized alatt a gazdasági helyzet annyit romlott, az infláció olyan mértékben növekedett, hogy mára a helyzet tarthatatlanná vált. Annak idején, az akkor megemelt gondozási díj az egy ágyra jutó költségek hetven százalékát fedezte. Ma már ugyanez az összeg a gondozási költségek húsz százalékára sem elég. Az önkormányzatok költségvetését terheli a többi. Erre azonban nincs fedezetük. Az önkormányzatok ugyanis a díj megállapításának jogához központi költségvetési támo- gatá^ÚJiem kapnak. A Népjóléti Minisztériumban — információink szerint — egy rugalmas térítési rendszer irányelvein dolgoznak. Eszerint a gondozási díj a mindenkori minimátnyugdíj függvényében kerülne megállapításra. Az alacsony nyugdíjasok szociális helyzetüktől is függően ennél kevesebbet, a magasabb nyugdíjat élvezők arányosan többet fizetnének. A terv még nincs teljesen kidolgozva. De a konkrét számok ismertetése nélkül is látható a tendencia: a megnövekedett gondozási költségek jelentősebb hányada esik a jövőben a gondozottakra, mint eddig. Mindez azt sejteti, hogy a — most már az ön- kormányzatokra bízott — díjmegállapítás emelést jelent majd. Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet — szokták mondani, — aki pedig az állatokat, az sem. HARASZTOSI PAL FELVETELE Búcsún Erdélyben Pusztakalán (Tilki Jánosnál — A rakamazi nyugdíjasok egy csoportjával, — a helyi tisztelendő úr vezetésével — kétnapos erdélyi kiránduláson vettünk részt. A cél: testvérfalu kapcsolat kialakítása a pusztakalániak- kal. ahol éppen akkor tartották a „Jézus-szíve” búcsút is. Természetesen utunk során több helyen megálltunk. Megnéztük Bánfíyhu- nyadot, Kolozsvárt, megismerkedtünk a Tordai-hasa- dék legendájával. Megérkezésünkkor a pusz- takalániak nagy szeretettel fogadtak, sokan jelentkeztek, — még román családok is, — ahol az éjszakát tölthettük. Megtudtuk: sokan tanulnak magyarul, különösen gyerekek, mert szeretnének a rakamazi Gyermektáborba jönni üdülni. (A csoport azóta már meg is érkezett. Szerk.) Az ottani hívekkel együtt ünnepeltük a búcsút. Szavakkal szinte el sem mondható az az érzés, ahogy közösen imádkoztunk és énekeltük a Himnuszt. Ellátogattunk a közeli Vajdahu- nyad várhoz is. Körülnézve, a sok évvel ezelőtt tanult versrészlet jutott eszünkbe: „Ki áll amott a szírt tetőn, Hunyad magas falánál...” A hazafelé vezető úton, az Érc-hegység gyönyörű tájai kötötték le a figyelmünket. Az ártándi határátkelő helyen, le kellett szállni az autóbuszról. Hiába mondtuk a vámosoknak, mi szívünkben hozunk kincseket, — az emlékeket — amit nem lehet „megvámolni”. Fáradtan, de nagyon boldogan érkeztünk meg. Mi az alapokat leraktuk, erre már lehet építkezni. Bízunk benne, hogy pusz- takalániaknak, rakamaziak- nak lesz még hasonló élményben része. A csoport a pusztakaláni templomban. A SZERZŐ FELVÉTELE
