Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-18 / 167. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 18., csütörtök Külpolitikai jegyzet _________ A világ, hét bölcse, vagy szerkesztőbizottsága? Mészáros György S zerdón befejeződött Londonban a hét ve­zető ipari ország ál­lam- és kormányfőinek idei, sorrendben 17. csúcs- értekezlete. Mindent fel­mértek és mindenben meg­egyeztek, a közös dokumen­tumaikba foglalt iránymu­tató gondolatok mindent felöleltek a világgazdaság­tól és a világkereskedelem­től a Közel-Keleten, az ENSZ-en és Dél-Afrikán át egészen a szovjet gazdasá­gig és a kelet-európai re­formokig. A munka nagyját azon­ban nem ők végezték, ha­nem az őket kiszolgáló szakértőtestületek, élükön a sherpákkal, vagyis hegyive­zetőkkel. Csúcsberkeklen így hívják ugyanis a.z ál­lam- és kormányfők szemé­lyes megbízottait, akik év­ről évre a következő csúcs meghódítására vezetik fő­nökeiket, mint egykor Hillaryt a nepáli igazi sherpa, Tenzing, a Mount Everest tetejére. Még véget sem ért a londoni csúcs, a sherpák már összeültek, ki­csit előbeszélgetni a követ­kező hetes csúcsról, amely­nek színhelye Németország lesz. Az állam- és kormány­fők nagy vonalakban meg­fogalmazott elképzeléseit ezeken az informális, de hosszan tartó találkozókon turmixolják össze záró nyi­latkozatokká. Mire a na­gyok összeülnek, már min­den készen áll, csak össze kell hasonlítaniuk a kézira­tokat, mint valami szer­kesztőbizottságban. De még amikor üléseiket tartják, mint most az utóbbi két napban Londonban, akkor is a közelükben vannak sherpáik, hiszen kívülröl- belülről csak ők ismerik igazán a forgatókönyvet, csak ők segíthetnek, nehogy bármi félreértés történjék. D e bármilyen gondosak a sherpák, a csúcs, ez állam- és kormány­fők személyes megjelenésé­nek vonzereje akkora, hogy előfordul: a fő témák csak az utolsó pillanatban derül­nek ki. Hírek szerint még a legdörzsöltebb sherpákat is meglepte, hogy Gorbacsov gyakorlatilag egy hónap alatt mégiscsak meghívást kapott Londonba. Erisödíí világgazdaság London (MTI) — Meghalt a csúcs, éljen a csúcs! — ez volt a szerdai londoni for­dulat. John Major brit kor­mányfő alig ismertethette a 17. csúcsértekezletet lezáró, bizakodó hangvételű gazda­sági nyilatkozatot, Mihail Gorbacsov szovjet és George Bush, amerikai elnök máris bejelentette, hogy július vé­gén — 30-án és 31-én — ők is csúcsot tartanak Moszk­vában. Előzőleg megállapod­tak a stratégiai fegyvercsök­kentési megállapodás (Start) minden fontos részletében. Délután Gorbacsov a hét állam- és kormányfővel ta­lálkozott Londonban, megbe­szélni, miként segítenék — nem annyira új hitelekkel és segélyekkel, inkább szakmai tanácsadással, szervezéssé', befektetésekkel a szovjet reformokat, a szovjet gaz­daság világgazdasági integ­rálását, a hadiipar polgária- sítását. Ha a hetek elfogad­ják Mitterrand francia elnök javaslatát, akkor jövőre már nyolcakként ülhetnek ismét össze, a szovjet elnökkel együtt. A mostani nyolcas talál­kozó előtt kiadott gazdasági nyilatkozat szerint a világ- gazdaság a kilábalás felé halad és a hetek igyekeznek vigyázni az árakra, az inf­lációra és csökkenteni akad­ják a kamatlábakat. Az év végéig áttörést kell elérni a GATT-tárgyaláso­kon, a piacok megnyitása, s főleg a mezőgazdaságban a belső támogatások, az im­portkorlátozások és az ex­portszubvenciók leépítése ér­dekében. Ha minden kötél szakad, ezért akár még az idén másik csúcsértekezletre is összejönnek a hetek. Bős térségé­ben június 15- én, a tárgyalá­sokkal egy- időben osztrák, magyar és a környékbeli falvak kör­nyezetvédő ba­rátai tüntettek Somorja ha­tárában. KM TELEFOTÖ Nincs ár, nincs vevő —nincs gabonaválság Szabolcsban a rozs 7Q százalékos termöterölet-csökkeotése várható Sinka Zoltán Budapest (ISB) — A me­gyei gabonaforgalmi válla­latok — most az aratás kel­lős közepén — sorra módo­sítják a termelőkkel kötött szerződéseket. Szép szóval, csellel, fenyegetéssel próbál­ják meg rávenni a gazdálko­dókat, hogy az eredetileg ki­alkudott 590—610 forint kö­zötti mázsánkénti búzaárat — „kölcsönös” megegyezés­sel — 500—550 forintra csök­kentsék. Sok helyen nem hajlandók, csak a jó minőségű malmi gabonát átvenni — megszeg­ve ezzel a korábban kötött szerződéseket. Fizetni pedig csak egy töredékét tudják készpénzben az átvétel után, a többire váltót adnak — ka­mat nélkül —, vagy csak december 31-e után utalják át a fennmaradó összeget. Minderről az országos ga­bonaválasztmány szerdai ülé­sén számoltak be a megyei küldöttek. Kitűnt, hogy a legtöbb megyében 30—50 szá­zalékos gabonafelesleg je­lentkezik, s ennek tudatában tehetik meg a felvásárlók, hogy választás elé állítják a termelőket: vagy belemennek az árcsökkentésbe, vagy nem kell az árujuk. A gabonafor­galmi vállalatok hivatkozási alapja a szinte napról napra csökken® felvásárlási mini­málár, ugyanakkor a terme­lők már képtelenek jobban az önköltségi ár alá szorítani a bevételeiket. A legtöbb he­lyen a radikális — néhol a 70 százalékot is elérő — termő­terület-csökkentésen gondol­kodnak. csak a saját szükség­leteiket kielégítő termésre számítanak jövőre. Idén még mindenütt learatják a gabo­nát, és ha kell ingyen is oda­adják — hiszen nem tehet­nek mást. mert kényszerpá­lyára kerültek —, ám jövőre azt sem bánják, ha hektár­számra maradnak parlagon a földek — érveltek időnként indulataikat sem palástolva a küldöttek. Szabolcsban is igyekszik rábírni a gabonaforgalmi vállalat a termelőiket a szer­ződésmódosításra. Igaz, a megye nem kifejezetten bú­zatermelő vidék — hangsú­lyozta Radványi János, a megyei gabonaválasztmány elnöke —, ám a rozstermesz­tésben is hasonló tünetek mutatkoznak. Jövőre azért itt akár-70 százalékos termőte­rület-csökkenés is várható. Az országos gabonaválaszt­mány üiésén megtárgyalták azt á jövő héten a kormány elé kerülő előterjesztést is, amelyben a mezőgazdasági tárca vázolja a gabonaverti­kum problémáinak megol­dására irányuló elképzelése­it. (A tárca szerint nincs ga­bonaválság!) A Földművelés­ügyi Minisztérium képvise­lője ezzel kapcsolatban kifej­tette. hogy a piaci viszonyok­ból kell kiindulni, s — amennyiben egyszer majd be akarunk lépni — alkalmaz­kodni a Közös Piac feltéte­leihez. A küldöttek szerint azonban ezek között a felté­telek között szerepelnie kell a hazai termelők védelmének és a kereskedelmi infrastruk­túra, valamint a tényleges, monopóliumoktól mentes pi­aci körülmények megterem­tésének is. Sürgették a gabo­natanács megalakítását, ami­re azonban — a kereskedők és a feldolgozók késlekedése miatt — augusztus közegénél előbb nem kerülhet sor. Idegen fegyverek Belgrad (MTI) — A ju­goszláv hadsereg lapja, a Narodna Armija szerdán Szlovéniának történt fegy­verszállítással vádolta Né­metországot és Csehszlová­kiát. A Tanjug hírügynökség által ismertetett cikk szerint a német védelmi minisztéri­um képezte ki a szlovén te­rületvédelmi egységek kato­náit a leszállított páncéios- elhárító és légvédelmi rend­szerek használatára, és a ju­goszláv néphadsereg egysé­geivel vívott harcok során német szakértők szolgálták ki a rendszereket. A lap szerint idén márci­usban és áprilisban a német védelmi miniszter töob al­kalommal is titkos tárgyalá­sokat folytatott a szlovén kormány illetékeseivel pán­céloselhárító és légvédelmi rendszerek megvételéről. A Narodna Armija azt állítja, hogy végül is titkos megál­lapodás született egy német cég közvetítésével az „Amb­rust” páncéloselhárító rend­szer leszállításáról. — A szlovéniai harcok ide­jén, június 27. és július 4. között a területvédelmiek be is vetették a páncéloselhárí­tó és légvédelmi rendszere­ket, amelyeket német szak­értők működtettek — írja az újság. A bonni védelmi miniszté­rium egy hónapja már cáfol­ta a német fegyverszállítá­sokról szóló akkori Tanjug- jelenlést. Gázolás Budapest (MTI) — Két román állampolgárt gá­zolt el véletlenül a ha­tárőrség terepjárója szer­dán — tájékoztatta az MTI-t Krisán Attila ez­redes, a határőrség he­lyettes szóvivője szerdán. A terepjáró az erzsé- betpusztai őrsről indult és határsértők kutatá­sában vett részt, ami­kor véletlenül át­hajtott a sötét répaföl­dön fekvő román állam­polgárokon. A térdig érő levelek között rejtőzkö­dő külföldiek, szerencsé­jükre a barázdákban fe­küdtek, így a terepjáró nem nehezedett teljes súllyal rájuk. Egyikük bordatörést szenvedett, a másik román állampol­gár megúszta sérülések nélkül. Az eljárás meg­indult ellenük. MizoM a toronyiéi Budapest (M. 3.) — Antall József miniszterelnök szei dán a Parlamentben fo­gadta a hét régió, valamint Budapest köztársasági meg­bízottját. A megbeszélésen, amelyen részt vett 3oross Péter belügyminiszter, a meg­bízottak tájékoztatták a kor­mányfőt eddig végzett tevé­kenységükről, az önkormány­zatokkal kialakított kapcso­lataikról. A résztvevők átte­kintették a közigazgatással kapcsolatos soron lévő jog­alkotási feladatokat, s véle­ményt cseréltek az egyes kormányzati szervek és a ré­giók, illetve megbízottaik együttműködésének, munká­juk koordinálásának kérdé­seiről. Megállapodtak abban, hogy az időszerű témák meg­tárgyalására negyedévenkénti rendszerességgel hasonló munkatalálkozót tartanak. Betörtek Szász Endréhez Budapest (MTI) — Nagy erőkkel nyomoz a Pest Megyei Rendőrkapitány­ság Szász Endre szentend­rei otthonába történt be­törés ügyében. A lakásba ajtófelfeszitéses módszer­rel jutottak be a jelenleg még ismeretlen tettesek, s egyelőre még azt sem tud­ni, hogy pontosan mikor jártak ott, ugyanis a lakás az elmúlt két hétben üre­sen állt, a lakók távol vol­tak, s csak hazaérkezésük­kor fedezték fel a betö­rést.’ A bejelentés szerint hozzávetőleg négymillió fo­rintnyi érték tűnt el, többi között egy ritkaságnak szá­mító bronzszobor, herendi porcelánkülönlegességek és különféle szőttesek. A rendőrség most az eltűnt tárgyakról készült fényké­pek alapján igyekszik a tettesek nyomára bukkanni. Mozgáskorlátozottak köz lekedési támogatása „A rendelet minden kritériumot illetően egyértelműen fogalmaz" Budapest (ISB — S. Z.) — Szűkszavú közlemény tudat­ta a napokban, hogy a moz­gáskorlátozottak közlekedési támogatásáról döntött a kor­mány. A részletekről Szegedi Tamásnét, a Népjóléti Mi­nisztérium osztályvezetőhe­lyettesét kérdeztük. A tavaly decemberben el­fogadott költségvetési tör­vényben előirányzott 660 mil­lió forintot eredetileg a moz­gáskorlátozottak gépjárművá­sárlásának támogatására kü­lönítette el az Országgyűlés — kezdte válaszát Szegedi Tamásné. — Az idő közben módosított költségvetésben már a „mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása” meg­jegyzés szerepel a fent emlí­tett összeg mellett. A különb­ség abban áll, hogy azok a mozgáskorlátozottak is része­sülhetnek ebből a 660 millió forintból, akik nem szándé­koznak gépjárművet vásárol­ni, ők egyszeri, ötezer forin­tos támogatást kaphatnak. Akik autót vásárolnak, leg­feljebb a vételár 50 százalé­kára, maximum 200 ezer fo­rintra tarthatnak igényt. Ha a mozgáskorlátozottnak nincs jogosítványa, ugyancsak szá­míthat erre a hozzájárulásra, amennyiben valamely közeli hozzátartozója, akivel leg­alább egy éve együtt él, írás­ban vállalja, hogy szállítja az igénylőt. Azoknak, akik szeretnék igénybe venni a támogatást, kérelmet kell benyújtaniuk a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez. A kérelemhez csatolni kell a beteg egészségi állapotára vo­natkozó orvosi szakvéle­ményt, a jövedelmi helyzetét igazoló okmányokat, vala­mint — adott esetben — a hozzátartozó nyilatkozatát, il­letve jogosítványának a má­solatát. A rendelet pontosan felso­rolja azon betegségek körét, amelyek fennállása esetén valaki mozgáskorlátozottnak minősülhet. Méltányossági el­bírálás tehát ebben az eset­ben nem lehetséges, csak azok a jogosultak, akik tö­megközlekedési eszközt egyáltalán nem tudnak igénybe venni. A pozitív elbí­rálás során még figyelembe vehető egy főre jutó jövede­lem a családon belül nem ha­ladhatja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj- minimum kétszeresét, azaz a 10 ezer 400 forintot. Egyes esetekben ettől 25 százalék­kal lehet nagyobb az egy főre jutó jövedelem. Az erre a célra felállított orvosi bizottságok szakvéle­ményét, illetve a csatolt do­kumentumokat a rendelet előírásai alapján az önkor­mányzat jegyzője mérlegeli, s dönt az odaítélésről. Szege­di Tamásné szerint a jegyző­nek tulajdonképpen nincs nagy mozgástere a döntés meghozatalakor, hiszen a rendelet minden kritériumot illetően egyértelműen fogal­maz. Várhatóan több kérelem érkezik majd az önkormány­zatokhoz, mint amennyien ténylegesen jogosultak lenné­nek a támogatásra. Ezért gép­járművásárlás esetén a támo­gatási határozatok egy pél­dányát a jegyzők elküldik a megyei tisztiorvosi szolgála­tokhoz, hogy ezek az intéz­mények sorolják a kérelme­zőket. A mérlegelési szem­pontok itt a következők: a betegség súlyossága, a szociá­lis helyzet, s az például, hogy mire kívánja felhasználni a gépjármű vásárlója a jármű- vét. A rendelet a Magyar Köz­lönyben való megjelenéstől számított nyolcadik napon lép érvénybe. Fontos tudni­valók még, hogy a külföldről behozott gépjárművek eseté­ben csak a vám- és áfakölt­ségek megtérítéséhez, illetve kizárólag a hazai kereskedel­mi forgalomban értékesített gépjárművek vételárához le­het hozzájárulni.

Next

/
Thumbnails
Contents