Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 13., szombat Külpolitikai jegyzet ____ Közös lyékényen Páll Géza B ármennyire is úgy gondoljuk néha, hogy az országhatá­rok elkülönítenek ben- I nünket a szomszéd- i ban, vagy másutt zajló j eseményektől, ez nem egé- • szén így van. Sok szó esik mostanában a jugoszláviai helyzetről, a fegyverropo- gásról, a viszonylagos nyu­godalomról, a végleges megoldás késlekedéséről. Bár szó sincs arról, hogy hasznot húzzunk a szom­széd ország polgárháborús helyzetéből, de kézenfek­vőnek látszott, hogy a ju­goszláv tengerpartot el­árasztó tiz- és százezrek, a nyugati országok turistái megriadnak a jugoszláviai eseményektől és nálunk, a Balaton partján múlatják majd az időt. Pénzt, valu­tát hagynak az országnak. Így képzeltük, s erről ko­moly számítások, elemzé­sek is készültek. Csak arról feledkeztünk meg, hogy a nyugati turista szemében és tudatában nem válnak el élesen a közép- és ke­let-európai országok határai. Amikor azt olvassák az új­ságokban, látják a ív­ben, hogy ezen a tá­jon valahol lőnek, zűrzava­rosok a viszonyok, nem biztos, hogy a szomszédban. azaz mondják nálunk, majd jól érzik jnagukat. t „Megint valami zűr van Közép-Kelet Európában” — véli a nyugati turista, hisz ő nem a mi fejünkkel gondolkodik, „erre az ég­tájra most nem érdemes menni." Es nem jön. Ez derül ki a hazai ide­genforgalmi szakemberek helyzetjelentéséből is. Nem ugrott meg az idegenforga­lom a jugoszláviai esemé­nyek hatására. Sőt, sok he­lyen fél, negyed házzal „üzemelnek” a máskor zsú­folásig megtelt balatoni üdülők, szállodák. Igaz, eh­hez annak is köze van, hogy létrejött az egységes Német­ország és már nem hazánk­ban találkoznak a keleti és a nyugati országrészből jött rokonok, hanem otthon. Egy gyékényen élünk, bi­zonyos fokig egy kalap alatt látnak bennünket a nyugati országokból. Így közös ér­dekünk, hogy valamennyi szomszédos országban rend és szavatolható egyéni biz­tonság uralkodjék. Mi per­sze innen nem formálhat­juk, nem alakíthatjuk egyetlen szomszédunk háza tájának jobbra fordítását, de jó tisztában lenni vele: a békétlenség, a fegyverropo­gás, még ha az a' határain­kon túlról is jön, nekünk is árthat. A közös gyékény, úgy látszik, ilyen szempont­ból is összeköt bennünket. Elfogadták a szakszervezeti vagyonról szító törvényt Tiltakoztak az MSZP-képviselök Az Országgyűlés pénteki munkanapján az első napi­rendi pontra térve a képvi­selők döntöttek a szakszer vezeti vagyoni kérdéseket rendező törvényjavaslatról. Az előterjesztő képviselők nevében Matyi László (SZ­DSZ) megerősítette a több napos vitában már többször elhangzott érveiket, s utalt arra- a törvénytervezettel szembeni tiltakozások kizáró­lag a szakszervezeti közpon­tokból, s nem az egyes alap­szervezetektől érkeztek. A törvényjavaslat vitájában az öt parlamenti párttal szem­ben szinte szélmalomharcot vívó szocialisták frakcióve­zetője, Gál Zoltán viszont bejelentette: a tervezet fe­letti szavazásban nem vesz­nek részt. Ezután az MSZP képviselői kivonultak az ülésteremből. Az MSZP-frakció tiltako­zó távolléte ellenére az Or­szággyűlés a jelenlévők 97 százalékos szavazattöbbsé­gével elfogadta a szakszer­vezeti vagyonnal kapcsolatos törvényt. A jogszabály az új változatban a szakszervezeti vagyon védelméről, a munka- vállalók szervezkedési és szervezeteik működési esély- egyenlőségéről szóló törvény címet kapta. A rendelkezés értelmében valamennyi, nyilvántartásba vett munkavállalói érdek- képviseleti szervezet cs szak­szervezet'. köteles a vagyonú­val elszámolni, Az elszámo­lás hatálya alá eső vagyont felosztandónak kell tekinte­ni, s abból az egyes érdek­képviseleti szervezetek a majdani szakszervezeti vá­lasztásokon elért támoga­tottság arányában részesül­hetnek. A vagyon használa­tának ideiglenes megosztásá­ról, illetve az ezzel kapcso­latos végleges megoldásról külön törvényt alkot majd a Ház. Az állami vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényről döntöttek ezután a képvise­lők. Nem volt egyszerű fel­adat: csaknem 300 gépelt ol­dalt kitevő módosító indit- ván.vlömeg feküdt a hon­atyák asztalán. A szavazási eljárás megkezdése előtt Boross Péter belügyminiszter foglalta össze a vita tapasz­talatait. Először arra, a parlamenti polémiában is többször el­hangzott állításra reagált, hogy az előterjesztés az ön­kormányzatok hatáskörét csorbítaná, a centralizációs törekvéseket szolgálná. Hangsúlyozta: ez méltányta­lan vád, hiszen önmagában az önkormányzati törvény léte is cáfolata annak, hogy a kormánynak módjában len­ne az önkormányzatok tevé­kenységébe beavatkozni. Rá­mutatott: a mostani törvény elfogadásával példátlanul nagy vagyont kapnak azon kormányzatok, amelynek /lágy része ingatlanvagyon Példaként említette, hogy e jogszabály alapján TJO ezer bérlakás és mintegy 100 ezer, nem lakás céljaira szolgáló helyiség átadására kerül sor Kitért arra is, hogy a kor­mány e törvény keretében biztosítani kívánta a gaz­dálkodói vagyon megőrzé­sét. A vállalkozói tevékeny­ség serkentése, a vállalkozá­sokhoz szükséges lehetősé­gek megteremtése az önkor­mányzatok fontos feladata, hiszen a sikeres vállalkozá­sokból juthatnak majd adó­bevételekhez, ám a korábbi bi időszak tapasztalatai bizo­nyították, hogy maguknak az önkormányzatoknak nem célszerű széles körű gazdál­kodói tevékenységet folytat­niuk, ez ellenkezik közszol­gálati jellegükkel. A kor­mány azzal számol, hogy az önkormányzatokhoz kerülő vagyon nagyobb részét pri­vatizálják, és elsősorban in­gatlanok, illetve értékpapí­rok maradnak meg végleg a települések közös birtokában. Utalt arra is, hogy a vállal­kozókat ma sok helyütt nem­hogy segíti, hanem éppen visszafogja a helységbérleti díjak irreális megállapítása remélhetőleg — tette hozzá — mód lesz e dijak újbóli meghatározására, ahol ez szükséges. Teljes napfogyatkozás Sötétbe borította Kö­zép-Amerika, Kolumbia és Brazília területének jelen­tős részét csütörtökön az évezred, .látványaként is emlegetett teljes napfo­gyatkozást.' * A . különleges jelenség alatt, bat percre megbénult az élet a világ legnépesebb metropoliszá­ban Mexikóvárosban is. Latin-Amerikában elő­ször — helyi idő szerint déli 12,47-kor — a mexi­kói Kaliforniai-félsziget került holdárnyékba. Az odaözönlött turisták és a tudósok tiszta időben fi­gyelhették, amint a Hold fokozatosan eltakarja a napkorongot. Ezt követő­en töb mint tíz mexikói államban változott a nap­pal éjszakává. Mexikóban számos indi­án közösségben rendeztek rituális ünnepségeket, idézték fel a napot- meg­személyesítő istenségeket A sötétség alatt a hő­mérséklet csökkenni kez­dett, a megzavarodott ál­latok lefeküdtek, és sok helyütt kakaskukorékolás hallatszott. A teljes napfogyatkozás mellett hatalmas területe­ket érintett a részleges holdárnyék Latin-Ameri­kában és a Karib-tenger térségében. „Szívügyem az egészségem í! Phare-program Szabolcsimé Klub cukorbetegeknek Kapcsolódva az országos mozgalomhoz, a fehérgyarmati városi kórház előadótermében találkoztak az elmúlt héten a város és körzete cukorbetegei, s létrehozták klubjukat. A nyitó programban dr. Ferenc Lívia belgyógyász szakorvos tartott tájékoztatót „Amit a cukorbetegségről tudni kell' címmel. A helyi ÁFÉSZ és a Kenyérgyár diabetikus termé­keket kínált a résztvevőknek. Marosán optimista Sinka Zoltán Budapest (ISB) — A Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) mosta­nában többször szerepelt a híradásokban. Előbb mint egy több millió ECU-s ma­gyarországi Phare-program gazdájáról írtak az újsá­gok, majd az alapítvány ku­ratóriumának» bevillongásai kerültek napirendre. Az ügyvezető igazgató lemon­dott, a sajtó munkatársai akkor azt firtatták, lehet-e ennek köze ifjabb Marosán György — merthogy róla van szó — politikai múltjá­hoz, illetve a „kormánypár­ti” kuratórium jelenlegi po­litikai akaratához. Legutóbb az IPOSZ sajtó- tájékoztatóján merült fel újból a MVA neve. Az ipar­testületek azonban háborod­tak fel, hogy az alapítvány „elhalászta” az orruk elől a Start-hitel garanciaalapjá­nak kezelési jogát. Politikai manipulációt feltételeztek amögött, hogy a kormány — ellentétben saját korábbi döntésével. amikor is az IPOSZ-t bízta meg a Start Garancia Alapítvány létre­hozásával — a MVÁ-t jelöl­te ki a garanciaalap kezelő­jévé. Ezenkívül a szakérte­lem hiányával, felkészület­lenséggel és pénzügyi gyen­geséggel vádolták a vállalko­zásfej lesztési alapítványt, il­letve annak kuratóriumát. Marosán lemondása után meglepve hallottam a mi­nap, hogy mint az alapítvány ügyvezető igazgatója nyilat­kozott a rádióban. — A felmondási idejét töl­ti? — fordultam a bankszak­emberből kormányszóvivővé, majd ügyvezető igazgatóvá avanzsált közgazdászhoz. — Ez így nem pontos. Augusztus elsejéig vállaltam ezt a posztot — mondja. Ezzel kapcsolatban szóba kerül az IPOSZ egyik leg­főbb vádja, az tudniillik, hogy miként tudja garantál­ni olyasvalaki a Start garan­ciaalapjának feláll ítását augusztus közepére, esetleg szeptember elejére, aki köz­ben otthagyja jelenlegi posztját. — Nem egyedül dolgozom rajta — „hárítja” ezt az ál­tala övön alulinak minősí­tett „ütést”. — Egy hónapom van rá. Meglesz. Megszoktam már. hogy azt mondják rám: aljas vagyok, lefizettek és a többi. Számomra elsődle­ges a szakmai tisztaság. A garanciaalap érdekeit vé­dem. szemben a bankpkkal és a vállalkozói érdekképvi­seletekkel. Az előbbiek meg­lehetősen túlsúlyosak, az utóbbiak kiszámíthatatla­nok. Mindezek ellenére én igyekszem összeegyeztetni az érdekeket. Nem könnyű fel­adat. Elmondja, hogy a program a legjobb úton halad a meg­valósítás felé. A vállalkozói központok és regionális al­központok felállítása után mind Borsod, mint Szabolcs megyében augusztus 15-ig felkészülnek az indulásra. — A program célja új és már meglévő vállalkozások segítése. Ebben az évben me­gyénként átlag 45 millió fo­rint vissza nem térítendő tá­mogatást nyújtunk. Elárulja, hogy már előké­születben van a jövő évi folytatása a jelenlegi prog­ramnak. Ebben — a tervek szerint — 3,5 millió ECU vár majd elosztásra. Vélhetően ugyanazok a megyék vehetik majd igénybe, amelyek az idei programban is részt vesznek — így Borsod és Szabolcs vállalkozói is szá­míthatnak jövőre a Phare segítségre. Jelcin első rendeletéi Emelik a tanárok fizetésit Kiadta első elnöki rende­letét csütörtökön — a tanárok fizetésének felemeléséről és a dákok helyzetének javítá­sáról Borisz Jelcin, az Orosz- országi Föderáció elnöke. Az elnök intézkedett ar­ról, hogy felemeljék a taná­rok fizetésének és a diákok ösztöndíjának összegét. Adó­mentessé nyilvánította az is­kolákat és a főiskolákat. A rendelet előirányozza, hogy évente mintegy tízezer diá­kot. posztgraduális képzés­ben résztvevő diplomást és tanárt küldjenek külföldre tanulás és továbbképzés cél­jából. Űj programot is indí­tott az árvák és a fogyatékos gyermekék megsegítésére. Csütörtökön lemondott az orosz (kormány, hogy Borisz Jelcinnek szabad kezet ad­jon az új testület megválasz­tásához. Ivan Szilajev kor­mányfő formálisan is be­nyújtotta lemondását az orosz Népi Küldöttek Kong­resszusán. Budapest (ISB) — Az új törvények elfogadtatásával ahelyett, hogy felöltöztetné, inkább levetkőzteti az önkor­mányzatokat a kormány — hangoztatta Kis János párt­elnök az SZDSZ pénteki saj­tótájékoztatóján. Az egyházi törvény és az önkormányza­tok vagyoni helyzetét befo­lyásoló további törvények mindinkább csökkentik azok­nak a tulajdonoknak a szá­mát, amik az önkormányza­tok kezébe kerülhettek volna. Jugoszlávia vonatkozásá­ban *áz SZDSZ támogatja a kormány külpolitikáját, s egyetért abban, hogy önálló szuverén köztársaságok föde­rációja lenne a legszerencsé­sebb megoldás déli szomszé­dunknál. Ugyanakkor szeren­csétlennek minősítik a mi­niszterelnök a békeszerződés­sel kapcsolatos kijelentéseit, mert azok félreértelmezhetők. Azt pedig elvárnák a kor­mánytól, hogy a kisgazda ko­alíciós partner békeszerző­désre vonatkozó álláspontjá­tól határolja el magát. A rádiós és televíziós alel- nökök gyors kineveztetési manőverét nem érti az SZDSZ. Miközben napírei den van a közszolgálati mé­diatörvény elkészülte, s e ter­vezetben nincs szó alelnökről. Az SZDSZ attól tart, hogy a három-három.alelnök szemé­lyében politikai felügyelők kerülnek a konszenzussal megválasztott rádiós és tévés elnök mellé. — A szakszervezeti tör­vényjavaslat semmilyen szak­szervezeti jogot nem sért, s nem is tartalmazza a szak- szervezeti vagyon konfiskálá- sát. Pusztán átmeneti ingat­lanelidegenítési tilalomról van szó, s az is csak a válasz­tásokig. A törvénytervezet szerint a vagyon elosztásának kérdéseiben — a választási eredményeik figyelembevéte­lével — a munkavállalók döntenek. A parlament ebbe nem kíván beleszólni — mondta Kis János. Levetkőztetett önkormányzatok SZDSZ-sajtótájékoztató

Next

/
Thumbnails
Contents