Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-12 / 162. szám
1991. július 12., péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 Sényő mert, és nyert Szabó József igazgató, a beruházás „egyszemélyes” stábja, a befejezés előtt álló, sényői ÁMK bejáratánál. harasztosi pAl felvetele Kállai János Sényő kis falu. Szerényen húzódik meg a megyeszékhely közelében. Életmenetének, munkanapjainak sorát ritkán tarkítják harsogó szenzációk. Az utóbbi időkben azonban mind többet hallat magáról, mintegy jelezve: gyarapodik a település — új templommal, iskolával —, rendeződik, szépül a környezet, s vele együtt formálódik a faluközösség. Mivel a közművelődésnek — beleértve az oktatást is — valójában nem volt igazi, feltételrendszerében a mai igényekhez igazodó terepe, Szabó József tanár úr — azóta már a sényői általános iskola igazgatója — igazi lokálpatriótához méltóan, gondolt egy merészet. Megálmodott egy többfunkciós falu- hazat, majd továbbgondolva a terv részleteit, általános művelődési központra nyújtott be pályázatot az Országos Közművelődési Tanácshoz. A folyamat 1985-ben indult el. Pályázat pályázatot követett, az utolsót 1988-ban írta. Pénzforrások — Makovecz Imrétől rendeltük meg a terveket — mondja az igazgató. — El is készítette, de a megvalósítandó építkezéshez nyolcvanmillió forintra lett volna szükség, ami egy kistelepülés számára csillagászati összeg. Mást kellett kitalálni. De hál’ istennek: Szabó Józsefnek nem kell a szomszédhoz fordulnia ötletekért. Sürgető határidők .szorították az építkezés mielőbbi megkezdésére, ezért versenypályázatot hirdetett meg az újabb tervek elkészítésére. — Magam is meglepődtem — idézi —, amikor az ország minden részéből érkeztek a jobbnál jobb, de meglehetősen drága építményeket sejtető tervek. És itt kezdődött az én színre lépésem A versenytárgyalást magam folytattam le (szak- konzultálsaim persze voltak) megfogalmaztam, mit is szeretnénk, mit bírunk el anyagilag. Huszonhatmillió forintunk volt, s a debreceni KE- VITERV ajánlata szinte hajszálra klappolt ezzel a pénzzel. Ök nyertek! 1990 augusztusában a KEVIÉP (szintén Debrecenből) el is kezdte az építkezést, a most, augusztus 31-én meglesz az ünnepélyes átadás! Fixáras szerződést kötöttek, s ha még a részletekről is szólunk, akkor kezdünk csak ámuldozni: az ezerhatszáz négyzetméteres komplexum négyzetméterenként tizenháromezerbe kerül!! Pályázatok kezdetben simán tudtuk teljesíteni a fizetési kötelezettségeket — szövi tovább a történetet az egyszemélyes beruházó-pótépítésvezetö igazgató —, de a második részlettel már bajok voltak. Üji'a lépni kellett! É3 ismét születtek a pályázatok! A parlament költségvetési bizottsága szellemi termékként ismerte el a pályázatomat, s megkaptuk a támogatást. Garantált az építkezés befejezése. Pedig a végleges és teljes összköltség negyven- millió körül lesz. Nézzük-járjuk a küllemében igen tetszetős, négy tantermet, tornatermet és a legkülönbözőbb közművelődési funkciókat ellátó helyiségeket magába foglaló impozáns épületet. Az okos térkihasználás eredményeként mindenütt tágasság S ahogy a bennünket kalauzoló házigazda beszélt, abból kiderült: mint egyszemélyes lebonyolító mindenről tud, minden megoldáshoz van köze, a folyosóburkolattól a falak színezéséig. És még egy fontos dolog:-az okos tervezés lehetővé teszi a további bővítéseket, egy majdani komplex oktatási együttes kialakítását, bekapcsolva a régi épületet is a rendszerbe. Lépcsőzetesen A KEVIÉP minőségi munkát végzett. Pontosság, a felhasznált anyagok jó minősége, a gyors munkavégzés együttesen vívják ki az elismerést. Szóval, Szabó József igazgató úr álma mégis valóra vált’ Mert akarta, mert tudta, hogy ezt végig kell csinálnia. Nem hivalkodásból — nem az a típus —, hanem a faluért. Sényő huszonegyedik századi kultúrájáért! Termékei színvonalának fejlesztésével igyekszik piacot szerezni mérlegeinek a „Metiiferr Kft”. A fehérgyarmatiak olyan mérlegcsaládot fejlesztettek ki, melyet kiskereskedők, zöldségesek, magángazdálkodók, háztáji gazdaságok és vásározók egyaránt jól hasznosithatnak. TÁRCA Töprengés Pénz a levegőből Szárnyakat növeszt a reptér Balogh Géza H orgászom. Ivóvizet persze nem hoztam. s most átkozom magam. Úgy délután öt körül járhat, de a nap még mindig úgy trónol ott fent. mintha csak odaszegezték volna. Kapás persze nincs, és egyre jobban szomjazom. Később kis szél támad, nagy, fekete fellegek tornyosodnak Ibrony felett. S már látom, mégsem kell szomjan vesznem. Esőköpenyemet a fűre terítem, s várom, hogy suhogjon. Zuhogásról ugyan szó sincs, de azért igyekszik az eső: egyre jobban szaporáz- za. A köpeny redői között kis tócsák gyülekeznek, s mire szétfújja a felhőket a szél. összegyűl vagy másfél deci víz. Nem sok, de azért már ki lehet bírni vele vagy két óra hosszát De amíg a köpenyről egy üres üvegbe csorgatom.. ■! Keserves mulatság az nagyon. Am vígasztalom magam. Még mindig jobban jártam, mint azok a dunántúli katonák, akiket több napos gyakorlatra vezényeltek, txak éppen lajtkocsit felejtettek el magukkal vinni. Gondoljunk bele! Felszíni vizeink jó része agyonszeny- nyezett, kútjaink sokaságában kerozin úszik, a csapból már nem is víz, de klór folyik .., Lám, én sem haltam szomjan.' S még egy keszeget is fogtam. Máthé Csaba Nyíregyháza (KM) — Julius elsejétől, a Repülőgépes Szolgálat Állami Vállalat nyíregyházi repülőtér vezetőjének Papp Zoltánt nevezték ki. Arról egyelőre nincs döntés, hogy elődje; Poka- raczki András, repülőtéri és légiforgalmi igazgató ezentúl milyen beosztásban fog dolgozni. A repülőgépek javításával, összeszerelésével es felkészítésével a Nyírrep Kl’l. foglalkozik, amely jelenleg bejegyzés alatt áll, az ügyvezető igazgatója pedig Sasvári Ottó lett. Már két hónapja rebesgették, hogy változás történik a nyíregyházi repülőtér vezetésében, amiben közrejátszott az. hogy az ott dolgozók többsége más első számú vezetőt kívánt. A múlt évben lapunkban is írtunk szerelők, repülőgép-vezetők, oktatók beadványáról. Nem írtak ki pályázatot a repülőtér-vezetői posztra, Horváth Pál igazgató nevezte ki Papp Zoltánt, előtte kikérte a helyi szakszervezet vezetőjének, Hansági Győzőnek a véleményét. Az új repülőtér-vezető 22 éve dolgozik a vállalatnál, öt éve került Nyíregyházára. Hat éven keresztül Egyiptomban és Szudánban egy airab cég „kölcsönöizte ki” társaival együtt, ahol a gyapot és a rizs repülőgépes növényvédelmét oldották meg. Hazatérte után repüilőgép- vezető és -oktató volt. — Üzemeljen, működjön, fennmaradjon a nyíregyházi repülőtér — fogalmazta meg a legfontosabb célokat a frissen kinevezett repülőtérvezető. — A papa látogatásakor remélem a kisgépes forgalom a sokszorosára növekszik. a tervek szerint Má- riapócson is kialakítunk füves leszállópályát, így Ferihegyről egyből a pápalátogatás színhelyére szállítjuk a vendégeket. Jelenleg a nyíregyházi repülőtéren az L— 410-es gép a legnagyobb, amelyik le tud szállni. Szeretnénk 400 méterrel meghosz- szabbítani a betonpályát, ehhez a földmunkákat jó lenne idén elkezdeni. A rendszeres légiforgalomra az országon belül nincs igény, de az egyedi kívánságokat bármikor ki tudjuk elégíteni. A műszeres kiképzésnél pedig a szürkeállomány mind aktívabb bevonásával kívánunk előbbre lépni. Papp Zoltán mellérendelt viszonyban lesz Sasvári Ottóval1, hiszen a két különálló cég kiegészíti egymást, a repülőgépeket a kft. szervizeli. Az országban lévő AN— 2-esek nagy részét is Nyíregyházán fogják javítani. — Újdonság — újságolta Sasvári Ottó —, hogy egy kft. alvállalkozójaként amerikai könnyűrepülőgépet, az AVID-Flyiiert Nyíregyházán szereljük össze. Az alkatrészeket KITT-ben hozzák a repülőtérre és egy német megrendelő számára készítjük el őket. A kisgép utazósebessége 130 kilométer óránként. Érdekesség még a nyíregyházi repülőtéren, hogy egy- világkörüti útra vállalkozó sárkányrepülős kísérőgépnek Nyíregyházáról kért egy AN—2-es gépet. Monopóliumok ellen Görömbölyi László N em történt meg a gazdasági rendszerváltás a piacot továbbra is az elmúlt rendszerben kialakult monopóliumok uralják, amelyeket mielőbb szét kell zúzni — hangzott el a minap egy sajtótájékoztatón, amelynek szervezői egyúttal a közvélemény segítségét is kérik. Aki visszaélésekről. hatalomátmentésről tud, jelezze ezt nekik, hogy az információkat továbbíthassák a kormánynak, segítve ezzel is a kívánatos folyamatok gyorsítását. Szerepzavar — jut eszembe a fogalom a hír hallatán. Igaz, a néhány MDF-es képviselő által májusban létrehozott Monopoly-cso- port (mert róluk van szó) a világszerte népszerű társasjáték, a Capitaly nyomán választotta nevét, a gazdasági rendszerváltás azonban mégsem társasjáték. Nem vitatható, hogy a Monopoly-csoport álláspontja, helyzetértékelése figyelmet érdemel, s abban is biztos vagyok, hogy jó szándékú tenniakarás vezérli a szűk körű társaságot. Am a figyelem nem zárja ki a kritikát. Azt gondolom, túl egyszerű az általuk felvázolt képlet, s ebből következően, alighanem sokkal bonyolultabb a megoldás. Csak egyetlen példa ennek illusztralásara. Emlékezhetünk , rá. már a múlt rendszer utolsó éveinek 'gazdaságpolitikája is zászla jára tűzte a monopóliumok leépítését, a mindenható trösztök felszámolását. Be kell látni: nem minden eredmény nélkül. Amihez rögtön hozzátehetjük: viszont nem is a remélt, a vart eredményekkel. Ami nem csodálható, hiszen ez nem csupán- formai, szervezeti kérdés. Sokkal inkább a gazdasági környezet, a külső és belső feltételek, a piac megteremtése az, ami befolyásolhatja a monopóliumok létfeltételeit, ami hatástalaníthatja, de legalábbis gyengítheti a hatalmasok fegyvertárát. Egyetértek azokkal, akik hiányolják a gazdasági rendszerváltás személycserékben is megmutatkozó végrehajtását. De ne keverjük össze ismét az okot az okozattal. Nem azért jutott válságba a gazdaság, mert alkalmatlanok voltak a vezetők. A társadalmi rendszer volt alkalmatlan a normálisan működő gazdaság elfogadására. A sorrend most is fontos. Persze, hogy szükség van a kellő felkészültségű vezetőkre. De még inkább szükség van jól működő adótörvényre, átgondolt költségvetésre, tisztességes privatizációra, s mindenek felett a gazdasági jogalkotás fel- gyorsítására. A kisvárdai strandot júliusban eddig 13 ezren keresték meg. ELEK EMIL FELVETELE Kommentár Minőség Csikós Balázs incs még egy szó napjaink gazdasági életében, amely annyiszor hangzana el, mint a minőség. Nem helytelenül, ez a követelmény állandó, hiszen a ma legjobbja nem biztos, hogy holnap az lesz. Sajnos a mi gazdaságunkban kevés a „legjobb”, sok mindenben még a tegnapnál, a tegnap- előttnél tartunk. Sikerágazatnak mondtuk a mezőgazdaságot. Relative az is volt, a mennyiséget tekintve tényleg a világ élvonalában járunk. De változik a világ, olyan pozícióba léptünk, amikor piacunk nem az éhségzóna. (Van pedig elég éhező a világon, de a verseny nem szociális kategória.) Kimondani könnyű: minőség, de |hogyan. A minap a megye gabonatermelői tanácskoztak. Ott is a minőség volt a kulcsszó. Az exportkövetelmény mellett elhangzott, hogy megyénk pékségei már a jobb búzát termő alföldi megyékben érdeklődnek. Minőségi búzát jó táperőben lévő gazdag talajon, korszerű technikával, technológiával, nem utolsósorban a célnak megfelelő vetőmaggal lehet termelni. Ezt tudtuk eddig is. A kérdés: miből? A talajerő-növeléshez több szerves- és műtrágya kellene. Csökken a trágyát termelő állatállomány, műtrágyára már tavaly is fele pénz jutott, mint korábban. A gépállomány nagyobbik hányada selejtre vár. Vetőmagnak pedig a leromlott saját termést használják. A minőséghez vezető utat pénzzel kellene kirakni, amiből igen kevés van. A mezőgazdasági árunak egy részét nem tudják eladni, amit nehezen értékesítenek, azért is hónapok múlva látnak pénzt. A műtrágyáért, nemesített vetőmagért azonnal fizetni kell, de jóval többet, mint korábban. Ez megyénkben a minőség 22-es csapdája. Igaz a mondás: „A jég is ott szakad, ahol leg >éko- nyabb.”
