Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-12 / 162. szám

1991. július 12., péntek HATTER Kelet-Magyarország 3 Sényő mert, és nyert Szabó József igazgató, a beruházás „egyszemélyes” stábja, a befejezés előtt álló, sényői ÁMK bejáratánál. harasztosi pAl felvetele Kállai János Sényő kis falu. Szerényen húzódik meg a megyeszék­hely közelében. Életmeneté­nek, munkanapjainak sorát ritkán tarkítják harsogó szenzációk. Az utóbbi idők­ben azonban mind többet hallat magáról, mintegy je­lezve: gyarapodik a telepü­lés — új templommal, isko­lával —, rendeződik, szépül a környezet, s vele együtt formálódik a faluközösség. Mivel a közművelődésnek — beleértve az oktatást is — valójában nem volt igazi, feltételrendszerében a mai igényekhez igazodó terepe, Szabó József tanár úr — az­óta már a sényői általános iskola igazgatója — igazi lo­kálpatriótához méltóan, gon­dolt egy merészet. Megálmo­dott egy többfunkciós falu- hazat, majd továbbgondolva a terv részleteit, általános művelődési központra nyúj­tott be pályázatot az Orszá­gos Közművelődési Tanács­hoz. A folyamat 1985-ben in­dult el. Pályázat pályázatot követett, az utolsót 1988-ban írta. Pénzforrások — Makovecz Imrétől ren­deltük meg a terveket — mondja az igazgató. — El is készítette, de a megvalósí­tandó építkezéshez nyolcvan­millió forintra lett volna szükség, ami egy kistelepülés számára csillagászati összeg. Mást kellett kitalálni. De hál’ istennek: Szabó József­nek nem kell a szomszédhoz fordulnia ötletekért. Sürgető határidők .szorították az épít­kezés mielőbbi megkezdésé­re, ezért versenypályázatot hirdetett meg az újabb ter­vek elkészítésére. — Magam is meglepődtem — idézi —, amikor az or­szág minden részéből érkez­tek a jobbnál jobb, de meg­lehetősen drága építménye­ket sejtető tervek. És itt kezdődött az én színre lépé­sem A versenytárgyalást magam folytattam le (szak- konzultálsaim persze voltak) megfogalmaztam, mit is sze­retnénk, mit bírunk el anya­gilag. Huszonhatmillió forin­tunk volt, s a debreceni KE- VITERV ajánlata szinte haj­szálra klappolt ezzel a pénz­zel. Ök nyertek! 1990 au­gusztusában a KEVIÉP (szintén Debrecenből) el is kezdte az építkezést, a most, augusztus 31-én meglesz az ünnepélyes átadás! Fixáras szerződést kötöttek, s ha még a részletekről is szó­lunk, akkor kezdünk csak ámuldozni: az ezerhatszáz négyzetméteres komplexum négyzetméterenként tizen­háromezerbe kerül!! Pályázatok kezdetben simán tudtuk teljesíteni a fizetési kötele­zettségeket — szövi tovább a történetet az egyszemélyes beruházó-pótépítésvezetö igazgató —, de a második részlettel már bajok voltak. Üji'a lépni kellett! É3 ismét születtek a pályázatok! A parlament költségvetési bi­zottsága szellemi termékként ismerte el a pályázatomat, s megkaptuk a támogatást. Garantált az építkezés befe­jezése. Pedig a végleges és teljes összköltség negyven- millió körül lesz. Nézzük-járjuk a küllemé­ben igen tetszetős, négy tan­termet, tornatermet és a leg­különbözőbb közművelődési funkciókat ellátó helyisége­ket magába foglaló impozáns épületet. Az okos térkihasz­nálás eredményeként minde­nütt tágasság S ahogy a bennünket kalauzoló házi­gazda beszélt, abból kide­rült: mint egyszemélyes le­bonyolító mindenről tud, minden megoldáshoz van köze, a folyosóburkolattól a falak színezéséig. És még egy fontos dolog:-az okos tervezés lehetővé teszi a to­vábbi bővítéseket, egy maj­dani komplex oktatási együt­tes kialakítását, bekapcsolva a régi épületet is a rend­szerbe. Lépcsőzetesen A KEVIÉP minőségi mun­kát végzett. Pontosság, a fel­használt anyagok jó minősé­ge, a gyors munkavégzés együttesen vívják ki az elis­merést. Szóval, Szabó József igaz­gató úr álma mégis valóra vált’ Mert akarta, mert tud­ta, hogy ezt végig kell csi­nálnia. Nem hivalkodásból — nem az a típus —, ha­nem a faluért. Sényő hu­szonegyedik századi kultú­rájáért! Termékei színvonalának fejlesztésével igyekszik piacot sze­rezni mérlegeinek a „Metiiferr Kft”. A fehérgyarmatiak olyan mérlegcsaládot fejlesztettek ki, melyet kiskereske­dők, zöldségesek, magángazdálkodók, háztáji gazdaságok és vásározók egyaránt jól hasznosithatnak. TÁRCA Töprengés Pénz a levegőből Szárnyakat növeszt a reptér Balogh Géza H orgászom. Ivóvizet per­sze nem hoztam. s most átkozom magam. Úgy délután öt körül járhat, de a nap még mindig úgy trónol ott fent. mintha csak odaszegezték volna. Kapás persze nincs, és egyre jobban szomjazom. Később kis szél támad, nagy, fekete fellegek tornyosodnak Ibrony felett. S már látom, mégsem kell szomjan vesz­nem. Esőköpenyemet a fűre terítem, s várom, hogy su­hogjon. Zuhogásról ugyan szó sincs, de azért igyekszik az eső: egyre jobban szaporáz- za. A köpeny redői között kis tócsák gyülekeznek, s mire szétfújja a felhőket a szél. összegyűl vagy másfél deci víz. Nem sok, de azért már ki lehet bírni vele vagy két óra hosszát De amíg a köpenyről egy üres üvegbe csorgatom.. ■! Keserves mulatság az na­gyon. Am vígasztalom ma­gam. Még mindig jobban jártam, mint azok a dunán­túli katonák, akiket több napos gyakorlatra vezényel­tek, txak éppen lajtkocsit fe­lejtettek el magukkal vinni. Gondoljunk bele! Felszíni vizeink jó része agyonszeny- nyezett, kútjaink sokaságá­ban kerozin úszik, a csapból már nem is víz, de klór fo­lyik .., Lám, én sem haltam szom­jan.' S még egy keszeget is fogtam. Máthé Csaba Nyíregyháza (KM) — Ju­lius elsejétől, a Repülőgépes Szolgálat Állami Vállalat nyíregyházi repülőtér vezető­jének Papp Zoltánt nevez­ték ki. Arról egyelőre nincs döntés, hogy elődje; Poka- raczki András, repülőtéri és légiforgalmi igazgató ezentúl milyen beosztásban fog dol­gozni. A repülőgépek javí­tásával, összeszerelésével es felkészítésével a Nyírrep Kl’l. foglalkozik, amely jelenleg bejegyzés alatt áll, az ügyve­zető igazgatója pedig Sasvári Ottó lett. Már két hónapja rebesget­ték, hogy változás történik a nyíregyházi repülőtér veze­tésében, amiben közreját­szott az. hogy az ott dolgo­zók többsége más első szá­mú vezetőt kívánt. A múlt évben lapunkban is írtunk szerelők, repülőgép-vezetők, oktatók beadványáról. Nem írtak ki pályázatot a repülő­tér-vezetői posztra, Horváth Pál igazgató nevezte ki Papp Zoltánt, előtte kikérte a he­lyi szakszervezet vezetőjé­nek, Hansági Győzőnek a véleményét. Az új repülőtér-vezető 22 éve dolgozik a vállalatnál, öt éve került Nyíregyházára. Hat éven keresztül Egyip­tomban és Szudánban egy airab cég „kölcsönöizte ki” társaival együtt, ahol a gya­pot és a rizs repülőgépes nö­vényvédelmét oldották meg. Hazatérte után repüilőgép- vezető és -oktató volt. — Üzemeljen, működjön, fennmaradjon a nyíregyházi repülőtér — fogalmazta meg a legfontosabb célokat a fris­sen kinevezett repülőtér­vezető. — A papa látogatá­sakor remélem a kisgépes forgalom a sokszorosára nö­vekszik. a tervek szerint Má- riapócson is kialakítunk fü­ves leszállópályát, így Feri­hegyről egyből a pápaláto­gatás színhelyére szállítjuk a vendégeket. Jelenleg a nyír­egyházi repülőtéren az L— 410-es gép a legnagyobb, ame­lyik le tud szállni. Szeret­nénk 400 méterrel meghosz- szabbítani a betonpályát, eh­hez a földmunkákat jó lenne idén elkezdeni. A rendszeres légiforgalomra az országon belül nincs igény, de az egye­di kívánságokat bármikor ki tudjuk elégíteni. A műszeres kiképzésnél pedig a szürke­állomány mind aktívabb be­vonásával kívánunk előbbre lépni. Papp Zoltán mellérendelt viszonyban lesz Sasvári Ot­tóval1, hiszen a két külön­álló cég kiegészíti egymást, a repülőgépeket a kft. szervi­zeli. Az országban lévő AN— 2-esek nagy részét is Nyír­egyházán fogják javítani. — Újdonság — újságolta Sasvári Ottó —, hogy egy kft. alvállalkozójaként ame­rikai könnyűrepülőgépet, az AVID-Flyiiert Nyíregyházán szereljük össze. Az alkatré­szeket KITT-ben hozzák a repülőtérre és egy német megrendelő számára készít­jük el őket. A kisgép utazó­sebessége 130 kilométer óránként. Érdekesség még a nyíregy­házi repülőtéren, hogy egy- világkörüti útra vállalkozó sárkányrepülős kísérőgép­nek Nyíregyházáról kért egy AN—2-es gépet. Monopóliumok ellen Görömbölyi László N em történt meg a gaz­dasági rendszerváltás a piacot továbbra is az elmúlt rendszerben ki­alakult monopóliumok ural­ják, amelyeket mielőbb szét kell zúzni — hangzott el a minap egy sajtótájékozta­tón, amelynek szervezői egyúttal a közvélemény se­gítségét is kérik. Aki vissza­élésekről. hatalomátmentés­ről tud, jelezze ezt nekik, hogy az információkat to­vábbíthassák a kormány­nak, segítve ezzel is a kí­vánatos folyamatok gyorsí­tását. Szerepzavar — jut eszem­be a fogalom a hír hallatán. Igaz, a néhány MDF-es képviselő által májusban létrehozott Monopoly-cso- port (mert róluk van szó) a világszerte népszerű társas­játék, a Capitaly nyomán választotta nevét, a gazda­sági rendszerváltás azonban mégsem társasjáték. Nem vitatható, hogy a Monopoly-csoport állás­pontja, helyzetértékelése fi­gyelmet érdemel, s abban is biztos vagyok, hogy jó szán­dékú tenniakarás vezérli a szűk körű társaságot. Am a figyelem nem zárja ki a kri­tikát. Azt gondolom, túl egyszerű az általuk felvá­zolt képlet, s ebből követ­kezően, alighanem sokkal bonyolultabb a megoldás. Csak egyetlen példa en­nek illusztralásara. Emlé­kezhetünk , rá. már a múlt rendszer utolsó éveinek 'gazdaságpolitikája is zászla jára tűzte a monopóliumok leépítését, a mindenható trösztök felszámolását. Be kell látni: nem minden eredmény nélkül. Amihez rögtön hozzátehetjük: vi­szont nem is a remélt, a vart eredményekkel. Ami nem csodálható, hiszen ez nem csupán- formai, szerve­zeti kérdés. Sokkal inkább a gazdasági környezet, a külső és belső feltételek, a piac megteremtése az, ami befolyásolhatja a monopó­liumok létfeltételeit, ami hatástalaníthatja, de leg­alábbis gyengítheti a hatal­masok fegyvertárát. Egyetértek azokkal, akik hiányolják a gazdasági rendszerváltás személycse­rékben is megmutatkozó végrehajtását. De ne kever­jük össze ismét az okot az okozattal. Nem azért jutott válságba a gazdaság, mert alkalmatlanok voltak a ve­zetők. A társadalmi rend­szer volt alkalmatlan a nor­málisan működő gazdaság elfogadására. A sorrend most is fontos. Persze, hogy szükség van a kellő felkészültségű veze­tőkre. De még inkább szük­ség van jól működő adótör­vényre, átgondolt költségve­tésre, tisztességes privatizá­cióra, s mindenek felett a gazdasági jogalkotás fel- gyorsítására. A kisvárdai strandot júliusban eddig 13 ezren keresték meg. ELEK EMIL FELVETELE Kommentár Minőség Csikós Balázs incs még egy szó napjaink gazdasági életében, amely annyiszor hangzana el, mint a minőség. Nem hely­telenül, ez a követelmény állandó, hiszen a ma leg­jobbja nem biztos, hogy holnap az lesz. Sajnos a mi gazdaságunkban kevés a „legjobb”, sok mindenben még a tegnapnál, a tegnap- előttnél tartunk. Sikerágazatnak mondtuk a mezőgazdaságot. Relative az is volt, a mennyiséget tekintve tényleg a világ él­vonalában járunk. De vál­tozik a világ, olyan pozíci­óba léptünk, amikor pia­cunk nem az éhségzóna. (Van pedig elég éhező a vi­lágon, de a verseny nem szociális kategória.) Kimondani könnyű: mi­nőség, de |hogyan. A minap a megye gabonatermelői tanácskoztak. Ott is a mi­nőség volt a kulcsszó. Az exportkövetelmény mel­lett elhangzott, hogy me­gyénk pékségei már a jobb búzát termő alföldi me­gyékben érdeklődnek. Mi­nőségi búzát jó táperőben lévő gazdag talajon, kor­szerű technikával, techno­lógiával, nem utolsósor­ban a célnak megfelelő ve­tőmaggal lehet termelni. Ezt tudtuk eddig is. A kérdés: miből? A ta­lajerő-növeléshez több szerves- és műtrágya kelle­ne. Csökken a trágyát ter­melő állatállomány, műtrá­gyára már tavaly is fele pénz jutott, mint koráb­ban. A gépállomány na­gyobbik hányada selejtre vár. Vetőmagnak pedig a leromlott saját termést használják. A minőséghez vezető utat pénzzel kellene kirak­ni, amiből igen kevés van. A mezőgazdasági árunak egy részét nem tudják el­adni, amit nehezen értéke­sítenek, azért is hónapok múlva látnak pénzt. A mű­trágyáért, nemesített vető­magért azonnal fizetni kell, de jóval többet, mint ko­rábban. Ez megyénkben a minőség 22-es csapdája. Igaz a mondás: „A jég is ott szakad, ahol leg >éko- nyabb.”

Next

/
Thumbnails
Contents