Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-10 / 160. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. július 10., szerda Külpolitikai jegyzet ft csúcs előtt Sípos Béla M ég öt nap és kezdődik a csúcs. A csúcsok csúcsa, amelyen a hét leggazdagabb ország vezetői találkoznak. Londonban ezúttal Szovjetunió kerül terítékre, hogyan segíthetik a fejlett tőkés országok a szovjet gazdaságot. A találkozón politikai döntést kell hozniuk a heteknek a Szovjetunió megsegítéséről, mégpedig olyan segítségről, amely nagyságrendileg arányban áll a hatalmas ország sürgető szükségleteivel. Nem könnyű a helyzete egyik félnek sem. A vezető gazdasági hatalmak közül Japán például vonakodik segítséget nyújtani a komoly válsággal küszködő szovjet gazdaságnak és óvatosan ítéli meg az országban végbemenő gazdasági és társadalmi reformokat. Kohl kancellár éppen ellenkező állásponton van a Szovjetunió iránti magatartás megítélésében, mint Kaifu Tosiki. A német kormányfő reméli, egyetértés alakul ki a hetek között. A másik fél, a Szovjetunió helyzete pedig egyenesen kritikus. Már az alapvető élelmiszerek is gyakran hiányoznak az üzletekből, nagyon rászorulnak a szovjet emberek a nyugat segítségére. Gorbacsov mindenesetre úgy nyilatkozott a Reuter moszkvai tudósítójának, hogy inkább politikai támogatást szeretne kapni, mint készpénzsegélyeket. A jelek arra mutatnak, hogy a szovr jet vezető aligha fog mindenre kiterjedő gazdasági reformtervvel előállni Londonban a csúcs utáni találkozóján a nyugati világ vezetőivel. Azt mondta, nem jótékonyságot kell gyakorolni a nyugatnak, hanem a kölcsönösen előnyös együttműködést kell szem előtt tartani. A szovjet elnök igyekszik elnyerni a nyugati pénzvilág jóindulatát, tanú- bizonyságot tesz a piaci reformelkötelezettségéről, s ennek jele, hogy amerikai szakemberekkel együttműködve gazdasági tervet készítenek. A terv a Lehetőség ablaka elnevezést kapta. A lehetőség már eddig is adott volt, ezután még inkább. Élni kell vele, s aki kiaknázza ezt, az léphet elsőként. Persze ez nem lesz ilyen egyszerű. Horvátország, Jugoszlávia: Egy horvát rendőr kíséri figyelemmel július 8-án, amint a jugoszláv néphadsereg alakulatai visszatérnek laktanyáikba az előző nap aláírt brioni egyezménynek megfelelően. „Nincs mísorpolitika” Tévés és rádiós alelnökjetöltek Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) — Kevés hiányzott a botrányhoz a parlament kulturális bizottságának hétfői ülésén. Az ünnepélyes meghallgatásra felkészült három rádiós és három televíziós alelnök- jelöltnek még megszólalásuk előtt majdnem megköszönték a részvételt. A FIDESZ és az SZDSZ ugyanis a kinevezési kísérletet a független felelős vezetésre kijelölt vezetők és a miniszterelnök megbízottai közötti hatalmi megosztásnak nevezte. „A bizottság nem valamiféle miniszterelnöki kiszolgáló személyzet” — hangoztatták. Az ellenzéki képviselők elhagyták a termet, de így sem sikerült döntésképtelenné tenniük a bizottságot. (A két MSZP-s honatya közül Vitányi Iván még a látványos kivonulás előtt csendben távozott. Kó- sa Ferenc viszont tizennégy kormánypárti képviselőtársával az ülésteremben maradt.) A meghallgatást követően a tizenöt' jelenlévő képviselő az alelnöki poszt ellátására alkalmasnak találta a rádiónál Király Editet, Rózsa T. Endrét és Sediánszky Jánost, a televíziónál pedig Bányai Gábort, Peták Istvánt és Chrudinák Alwjost. A bemutatkozások, programbeszédek felsorolása helyett idézzünk ezúttal e hat személyiség legnépszerűbbi- kétől, Chrudinák Alajostól: „Szétesőben van a Magyar Televízió. Én azt gondoltam, hogy a Bereczky, Baló, Wi- singer féle csapatnál jobban már nem is lehet a nemzeti tudat leépítésén fáradozni, de úgy látszik, tévedtem, itt nincs elképzelés, nincs műsorpolitika. A vezetők az alkotó személyiségeket, az alkotóműhelyeket nem vonták be a káros munkáiba. Itt a teendők,*a feladatok szűk kamarüllákbain fogalmazódnak meg. Én olyan televíziót akarok, melyet nem ideológiák és eszmék határoznak meg, olyat, mely tisztességes, erkölcsileg független, melyet az igazság keresése, a valóság bemutatása hajt. Képtelenség, hogy a pártpolitika, a klikkérdek begso- rogjon a műsorokba, hogy miközben szinte semmire sincs pénz, egy kormánypárti és egy ellenzéki híradó párhuzamos sugárzásának ötlete is felmerülhet. Ezen akarok én változtatni, hogy egy olyan televíziónk legyen, mely tenni tud valamit a nemzet talpra állításáért.” ElCSÉ a szakszervezeti vagyonról Erőltetett »net a nyári ülésszakon Antall József miniszterelnök július 9-én, a Parlamentben fogadta a hazánkban tartózkodó John Whiteheadet, az Amerikai—Magyar Vállalkozói Alap igazgatótanácsának amerikai elnökét. , S '. fl Hivatásos hadsereg? Gazdaságos lenn* az országnak 266 képviselő jelenlétében kedden reggel röviddel 10 óra után kezdődött meg az Országgyűlés plenáris ülese. A nyári rendkívüli ülésszak utolsó hetéhez érkezve — a négynaposra tervezett tanácskozáson — a képviselőknek dönteniük kell egyebek között az önkormányzatok vagyoni kérdéseit, valamint az egyházi ingatlanok ügyét rendezni hivatott jogszabályról, csakúgy mint a szakszervezeti vagyon megosztásáról és a szerencsejátékok szervezéséről. A tárgysorozat elfogadását követően a képviselők rátértek a társadalombiztosítási ellátások és a családi pótlék évközi emelésének lehetőségéről szóló határozati javaslat megtárgyalására. Az előterjesztő, Surján László népjóléti miniszter hangsúlyozta. hogy forráshiány miatt nincs lehetőség újabb általános nyugdíjemelésre, de kérte a plénumot: a társadalombiztosítási költségvetés első félévi adatainak ismeretében szeptemberben térjenek vissza e kérdésre. A határozati javaslat általános vitájában a képviselők nem is elsősorban a szóban forgó tervezetről, hanem a társadalombiztosítás tervezett reformjával kapcsolat ban fejtették ki nézeteiket. Többen hangsúlyozták, hogy a most tárgyalt határozat- tervezet is előrevetíti azt a koncepcionális kérdést: biztosítási alapon történő járulékfizetésként, vagy valamiféle szociális kompenzációként kezelendő-e a jövőben a társadalombiztosítási ellátás. Következő napirendként az állami és szakszervezeti vagyon szétválasztásáról és a szabad szakszervezeti szervezkedést biztosító vagyoni feltételek megteremtéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdték meg a képviselők. E tervezet — mint arra az előterjesztő MDF-es képviselő, Palkovics Imre is utalt — a szakszervezeti vagyon megosztásával az újonnan létrejött szak- szervezetek és munkástanácsok esélyegyenlőségét kívánja biztosítani az üzemi tanácsi választásokon, Ennek velejárójaként a vagyoni az egyes üzemekhez, munkahelyekhez köti, azt a felfogást előtérbe helyezve, miszerint a szakszervezeti vagyon a munkavállalók osztatlan tulajdona. A törvényjavaslat általános vitájában szót kérők — a szocialista képviselők kivételével — valamennyien támogatták a tervezetben körvonalazott intézkedéseket. Cáfolták egyúttal azokat a kijelentéseket, miszerint a tervezet szakszervezetellenes lenne, hiszen — mint elhangzott — az abban foglaltak kizárólag a szak- szervezeti monopólium ellen, de nem az érdekvédelmi szerveződések ellenében hatnak. A - szakszervezeti vagyonnal kapcsolatos rendezést azért is sürgette több felszólaló, mert azon az állásponton voltak: az érdek- képviseleti területen elmaradt a rendszerváltás. Az egyes szakszervezeti tömörülések képviselőinek tárgyalásait felidézve a Fidesz- frakcióból felszólaló Rockenbauer Zoltán azt hangsúlyozta: mivel azok a tárgyalások holtpontra jutottak, a parlamentnek kell döntésével elérni az elmozdulást A parlamenti pártfrakciók közül egyedül a szocialisták képviseltek gyökeresen ellentétes álláspontot, s Horn Gyula bejelentene: kategorikusan elutasítják a törvény- javaslatot. Az MSZP elnöke — pártja véleményét összegezve — elismerte ugyan, hogy a jelenlegi szakszervezeti vagyon egy részére jogot formálhatnak az újonnan létrejött érdekvédelmi szervezetek, de csak az egymás közötti egyeztetés es megállapodás nyomán. Hozzáfűzte törvényi úton, állami beavatkozással nem lehet hitelesíteni egyetlen szakszervezetet sem. Ugyancsak a szocialisták képviseletében Paszternák László élesen visszautasította a vitában az MSZOSZ-t ért vádakat. A továbbiakban kijelentette: az érdekvédelmi tömörülés több mint százéves története során még soha nem avatkoztak be ilyen direkt és durva módon a szakszervezet belső életébe, működésébe, mint a most tárgyalt törvénnyel. A szokásoknak megfelelően az Országgyűlés kedd délután interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját. Az interpellációk és kérdések után a képviselők folytatták a szakszervezeti vagyonnal kapcsolatos törvény- tervezet általános vitáját. A szocialisták a vita „második fordulójában” is élesen bírálták a törvényjavaslatot, sőt Gaál Zoltán frakcióvezető egyenesen alkotmányellenesnek minősítette azt. Este hat órakor a vitát megszakították, s a módosító indítványok benyújtásának időtartamára megkezdték a vitát a munkavállalói érdek- képviseleti tagdíjfizetés önkéntességének ügyében. Budapest (ISB) — A jövő héten Budapesten kerül sor a Nemzetközi Katonai Szolgálatmegtagadó Találkozóra. A vendéglátó Alba-kör tagjaival az utca járókelője is sűrűn találkozhat, hiszen szerte az országban aláírásokat gyűjtenek az általános hadkötelezettség megszüntetéséért, illetve a hadikiadások folyamatos csökkentéséért. Farkas István ügyvivőt és Csapody Tamást, a kör tagját először arról kérdeztem, hogy véleményűk szerint céljaiknak mennyi realitása van a mai Magyarországon. — Európában ugyan csak Angliában létezik hivatásos hadsereg — válaszolták —, de a nemzetközi leszerelési folyamatók, Kelet-Európa hadsereg-leépítési tendenciája mind ebbe az irányba mutatnak. A magyar határőrségnél például igen hamar meg is fog valósulni. A fizetett hivatásos hadsereg elképzelése olyannyira realitás, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter — igaz. hivatalba lépése kezdetén — arról szólt, hogy a kilencvenes évek végére elképzelhető egy ilyen fizetett hadsereg Magyarországon. — Önök milyen érvek alapján támogatják a zsoldos hadsereg felállítását? — A zsoldos hadsereg elnevezés azért pontatlan, mert abban — mint a francia idegenlégióban — külföldiek is szolgálhatnák. A hivatásos hadsereg viszont csak a saját ország állampolgáraiból áll össze. Mi ezt támogatjuk. Az átállás súlyos költségeitől eltekintve ez hosszú távon gazdaságos is az ország számára. De mi elsősorban azért támogatjuk mert az általános hadkötelezettség durván megsérti a legalapvetőbb emberi szabadságjogokat. Egy szabad országban a társadalom egyik része sem formálhat arra jogot, hogy másokat szolgálatra kényszerítsen. Az Alba-kor, a katonai szolgálatmegtagadók szövetsége fellep az erőszakmentes eszmék terjesztéséért, s kapcsolatot szeretnénk tartani minden haosnló hazai irányzattal. Ilyen csoportok például a Bokor bázisközösség, a Wallenberg egyesület. a Zöld Párt erőszakellenes tagozata és a Transznacionális Radikális Párt. — Nem gondolják, hogy a farkasok között elpusztulnak a bárányok? — Sajnos, a mai világban nem lehetnek vérmes reményeink. A magunk útját járva tudományosan is megpróbáljuk feltárni a tárgykör vonatkozásait. Taglétszámunk. kisugárzásunk nem túl nagy, bár a mostani aláírást gyűjtő íveinket egyre többen írják alá nemcsak Budapesten, de vidéki városokban is. Debrecenben például a drogambulancián dolgozó Berényi András vállalta az aláírások gyűjtését. Ha összejön az 50 ezer aláírás, akkor a parlamentnek tárgyalnia kell az ügyet, de az is elképzelhető, hogy 100 ezer hitelesített aláírás esetén népszavazásra is sor kerülhet ebben a kérdésben. Á Honopoly-csoport Képviselői jogokat akarnak „Vétkesek közt hatalomátmentő, aki néma” ezzel a szlogennel kezdte bemutatkozó sajtótájékoztatóját az MDF képviselőcsoportjának kebelén belül májusban megalakult Monopoly-cso- port. A mintegy tíztagú társaság — amelynek tagjai az elmúlt hetekben gyakran hallatták hangjukat különböző gazdasági kérdésekben — ismertette létrejöttének politikai és gazdasági indokait. Eszerint még nem történhetett meg a gazdasági rendszerváltás, mert a piacot olyan monopóliumok uralják, amelyek még az elmúlt rendszerben alakultak ki, és élükön alkalmatlan, hozzá nem értő és politikai indokokból kiválasztott vezetők állnak. A Monopoly- csoport meggyőződése, hogy Magyarországon számos kiváló szakember van, akik nem tudnák bizonyítani, mert a gazdaság kulcspozícióiban ilyen vezetők ülnek. A monopóliumok nem csak a piacon egyeduralkodók, hanem információs monopóliummal is bírnák, vagyis elhallgatják a valós híreket — állítja a Monopoly. Ezeket a monopóliumokat, a kialakult kapcsolatrendszereket még a privatizáció előtt szét kellene zúzni, és a privatizációt pedig oly módon felgyorsítani, hogy az a munkavállalói oldalról is ellenőrizhető legyen — javasolta a csoport. Fontosnak tartja valós érdekvédelmi szervezetek alakítását is. A Monopoly-csoport élni kíván azokkal a jogokkal, amelyekkel a képviselők rendelkeznek, össze kívánja gyűjteni az egész társadalomtól érkező jelzéseket a monopóliumok, az érdekösszefonódások létéről. Ezeket' szakértők bevonásával megvizsgálja, és illetékes helyekre továbbítja, majd a bejelentések további sorsát figyelemmel kíséri. A csoport tagjai azt is elképzelhetőnek tartják, hogy adott esetben akár a kormány felelősségét is nyilvánosságra hozzák, de nem céljuk, hogy kormányellenes munkát folytassanak. Inkább a kabinetet kívánják jól informálni, hiszen a testületet néha az a vád érte, hogy elszakadt a valóságtól. Lapzártakor érkezett Sorkatonát vert a tiszt Kirívóan súlyos bűntettet követett el a Magyar Honvédség két tisztje. A hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár egyik századparancsnoka és szakaszparancsnoka vasárnap este a tatárszentgyör- gyi lőtéren tettleg bántalmazott négy sorkatonát. A Magyar Honvédség parancsnoka — az eset súlyosságára való tekintettel — gyorsított ügyészi eljárást kezdeményezett.
