Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-09 / 159. szám
1991. július 9., kedd 10 Kelet-Magyarország SZÍNES OLDAL ❖ MŰSOROK Hogyan tovább, felsőoktatás ? Az érettségi lesz a belépő Budapest (MTI-Press — K. GY. M.) — Az első magyar Universitas alapító okiratát június 22-én írták alá Debrecenben az Agrártudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem, a Református Teológiai Akadémia az az MTA Atommag- kutató Intézetének vezetői — adták hirül a napilapok. A példaértékű egyetemiköz- pont-alapítás már része annak a feladatsornak, amely az egyetemek, főiskolák korszerűsítését, a hálózat fejlesztését szolgálja. A felsőoktatás modernizációjának kidolgozásában, megvalósításában részt vesz Bakos István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási és kutatási főosztályának vezetője. Az MTI-Press kérdéseire ő válaszolt. Széttagolt intézmények O Milyen gondokkal küszködik ma a felsőoktatás? — Egyetemeink történetét vizsgálva megállapítható, hogy a felsőoktatás alapintézménye nálunk évszázadokon át az Európában meghonosodott, párizsi eredetű, négykarú (jogtudományi,' bölcsésztudományi, orvostudományi és teológiai kar) egyetem volt. 1948 után szovjet mintára ezeket a több karú, univerzális jellegű intézményeket Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden is szétszedték, az oktatás és a kutatás munkafolyamatait szétválasztották, így az egyetemeket „felsőfokú iskolákká” fokozták le. Elvették a tudományos minősítés és kutatás jogát és azt a magyar gyakorlattól idegen módon az akadémiára, illetve a TMB-re (Tudományos Minősítő Bizottság) bízták. Ezzel a tudományos akadémia is Janus-árcú szervezet lett, mert egyrészt kutatóintézmény-fenntartó és -működtető főhatóssággá szervezték át, másrészt az eredeti célnak megfelelően a „magyar tudósok független köztestületeként” is működött. A magyar felsőoktatásban jelenleg 60 állami és 16 egyházi tanintézet működik, ahol 17 ezer 300 oktató tanít és 103 ezer 500 hallgató tanul. A széttagoltságra jellemző, hogy több tucat, az anyaintézettől távol eső, kis- létszámú, kihelyezett tagozat működik, így valójában több mint 120 intézményből áll a hálózat, amelyet hat minisztérium irányít. íme, néhány furcsaság: a miskolci egyetemek főiskolai kara van Dunaújvárosban, míg a Bánki Donát nevét viselő főiskolának Miskolcon van tagozata, az Ybl Miklós Épitőipari Főiskolának „területi egysége” működik Debrecenben, a Kandónak Székesfehérvárott, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolának Zalaegerszegen és Salgótarjánban van kihelyezett tagozata. Az elmúlt ötven évben csak két szakegyetem létesült hazánkban: Veszprémben a nehézvegyipari, Miskolcon a nehézipari. Beszűkültségiikből nehezen tudnak kitörni, pc dig évek óta keresik az oktatás kibővítésének módjait. Miskolcon jogi és közgazda- sági karral bővült a képzés. Veszprémben a nyelvszakos tanárképzés mellett megkezdődött a környezetvédelmi mérnöki és a hittanári képzés is. Universitasok — több térségben O A Debreceni Universitas milyen változást jelent a jelenlegi helyzetben? — Néhány éven belül kialakulhat egy modernizált tudományegyetem, amely egyértelműen az európai rendszerhez illeszkedve maga fogja meghatározni, hogy az új, születőben lévő felsőoktatási törvény alapján milyen tudományágakban, milyen szakembereket képez, milyen tudományos munkát vállal. Az új Universitas a keletmagyarországi térség legnagyobb szellemi és tudományos műhelye lesz. Ebben az országrészben pillanatnyilag nincs jogász- és közgazdász- képzés, hiány van idegenforgalmi és környezetvédő szakemberekben. E tények alapján az új tudományos és felsőoktatási központ eldönti: új szakokat nyit, vagy azt javasolja, hogy a szakember- képzés gondját más régióban, esetleg külföldi egyetemen oldják meg. A debrecenihez hasonló universitas körvonalai bontakoznak ki Pécsett és Szegeden, ahol adottak a hagyományok. Budapesten a műszaki, a kertészeti, a köz- gazdasági egyetem és az Államigazgatási Főiskola kötött együttműködési megállapodást. Miskolcon a bölcsészeti karral való bővítés lehetőségét mérlegelik, és az elképzelések szerint Észak-Dunán- túlon is szerveződik majd egy vagy két universitas. Elsősorban Veszprémben, illetve Győr—Mosonmagyaróvár—Szombathely térségében. Hangsúlyozom, hogy a valódi universitas nem az intézmények erőszakolt összevonásával jött létre, hanem önkéntes elhatározással. A felsorolt példákban is az önkéntességet kell kiemelni. Ezáltal az universitasokba integrálódni szándékozó egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek szövetkezése több irányú képzés és kutatás lehetőségeit teremti meg. Normatív támogatás — alapok révén O Lesz-e elegendő pénz a felsőoktatás reformjára? — A magyar felsőoktatás finanszírozása a számszerű növekedés ellenére az elmúlt negyven évben arányaiban alig változott. Részesedése a költségvetésből 0,7—0,9 százalék között mozgott. Minden intézmény meghatározott összeget kapott és azzal kellett gazdálkodnia. Ha jó kapcsolatai voltak a tárcával, az irányító szervvel, hozzákunyerál- tak még bizonyos kiegészítő összegeket, lobbyztak, de ez a lényegen nem változtatott. Az új, úgynevezett normatív alapú támogatási rendszerben az állami segítés három pénzalapon történik majd. A képzési alap az oktatást szolgálja, és a hallgatói létszám, illetve a szakirányú képzés költségei alapján áll össze. A kutatási alappályázati rendszerben programokat, kutatási feladatokat finanszíroznak. A létesítményi alap az intézmények köz- gyűjteményeinek, sportlétesítményeinek, gyakorlóhelyeinek a költségeihez járul hozzá. A fejlesztési alao — negyedik segítőként — az intézmények beruházásait támogatja. A finanszírozás egyéb elemei közé tartozik a hallgatói ösztöndíj és szociális támogatás mellett bevezetendő tandíj, amelynek ösz- szegét, mértékét, differenciálását az intézmények ínaguk állapítják meg. O Mikortól kezdve kell tandíjat fizetni? — Ügy tervezzük, hogy az 1992-es költségvetési évben már a normatív alapú finanszírozási rendszer lép működésbe, tehát az 1992 szeptembereben kezdődő tanévtől kell majd tandíjat fizetni. Szeretném hangsúlyozni, hogy amíg a bérek, fizetések ilyen alacsony szinten mozognak, az egy évre, illetve két félévre befizetendő tandíj összege általában nem haladhatja meg az egynóna- pi minimálbér összegét. Persze lesznek olyan intézetek, képzési helyek, ahol ennél jóval többet kérnek majd Az alkalmasság az egyetemen dőljön el! O Változik-e a felvételi rendszer? — A Világbank szakértőinek elemzése szerint felsőoktatásunk mintegy két-há- rom évtizeddel marad el az egyesülő európai országok felsőoktatásától, s gyökeres megújhodás nélkül ez a lemaradás csak fokozódik. Nálunk a 18—22 éves korosztály tíz százaléka tanulhat tovább a felsőoktatásban. Nyugaton ez az arány 20, illetve 30 százalékos, íg'r hazánkban az ezer lakosra jutó hallgatói létszám még fele akkora sincs, mint Nyugaton. Felsőoktatás-politikánknak néhány év alatt jelentős mértékben, mintegy 50—60 százalékkal növelnie kell a hallgatói létszámot, ugyan - akkor gondoskodni kell a képzés színvonalának emelkedéséről is. A minőségileg jobb oktatás bázisai a most ismertetett több karú, több fokozatú képzést és kutatást végző universitások lesznek. Az eddigi felvételi rendszeren — az együttes érettségi és felvételi vizsga rendjén — változtatni kell, mert eddig a felvételi a kizárólagos szűrés szerepét töltötte be. Hazánkban az egyetemre, főiskolára leivel leknek mindössze 20 százaléka morzsolódott le, tehát 80 százalékuk végzett, oklevelet kapott. Nyugaton a felvetteknek csak a 30—35 százaléka — egyharmada! — tudja elvégezni az egyetemet. Olyan adatok is vannak, hogy az első évfolyamon a hallgatók 50 százaléka nem jut tovább, Ebből világosan kiderül: nem a2 érettségi felvételi vizsgán, hanem az oktatási folyamatban dől el, hogy ki alkalmas egyetemi, főiskolai tanulásra. Terveink szerint 1992 szeptemberétől kezdődően fokozatosan az érettségi lesz a belépő az egyetemre, főiskolára, ugyanakkor az adott intézmény maga dönt az esetleges alkalmassági vizsga megtartásáról, követelményeiről, módjáról — mondotta befejezésül Bakos István főosztályvezető. Budapest (MTI — PRESS) — Brigitte Bardot meghökkentő felhívással lepte meg a francia tévénézőket. „Itt a nyár, és itt az ideje, hogy sterilizáltassuk a kutyákat és a macskákat!” A buzdítás több volt, mint meglepő; dühödt ellenvélemények lavináját indította el, kiváltképp amiatt, hogy éppen az állatok védelmező angyala tette. Korántsem pontos statisztika szerint 35 millió háziállattal számolnak Franciaországban, pusztán e tényből is következtetni lehet a felháborodás hangerejére. B. B. azonban azt is tudja, hogy ilyenkor nyáron több millió kóbor kutya és macska is elindul a boldogságkeresés útján, amíg a gazdi a hegyekbe, vagy a tengerhez menekül a kánikula elől. „Azt javaslom, minden honfitársamnak, hogy mielőtt hűtlenül magukra hagyná kis barátait, sterilizáltassa őket, mert a magányban féktelen szexuális tevékenységbe kezdenek, tovább szaporítva a már eddig is túlnépesedett kutya- és macskacsaládokat. Egyébként pedig itt az ideje, hogy törvényt hozzanak a szaporulat megfékezésére.’ A pápa és az indiánok Budapest (MTI — PRESS) — A magyarországi látogatásra készülő pápa számára vaskos dossziét kézbesített a Vatikán washingtoni képviselete. A kísérőlevél hangvétele felér egv hadüzenettel, vagy inkább ultimátumra emlékeztet. A feladó: az észak-amerikai apacs indiántörzs. Mi az oka, hogy a réz- bőrűek éppen Krisztus földi helytartójával tudatták, hogy kiásták a csatabárdot? „Amikor a pápa 1987-ben Arizonában járt, azt tanácsolta, hogy mindenáron őrizzük meg ősi kultúránkat. És most éppen ettől akarnak megfosztani bennünket." Egészen pontosan az történt, hogy a Graham-hegységben — az apacsok számára a „Nagy ülő hegyen” — csillagászati megfigyelőközpontot akarnak építeni. Mit tehet ez ügyben Őszentsége? Egyelőre ismeretlen a válasz. Az apacsok mindenesetre nyomós érvvel kívánják ügyük mellé állítani a pápát: „Ha elveszik tőlünk a hegyet, az történik. mintha Rómát vennék el a katolikusoktól.” 1991. július 9., kedd NYÍREGYHÁZI rádió 17,00 Hírek — Zenés információs magazin — 17,.70 Eseményösszefoglaló: hírek, tudósítások, interjúk — lapszemle — 18,00 Hangraforgó. Kulturális magazin — Musor- elózetes TVl E-.45 Jó reggelt, Magyarország! Benne: 5,50 Falutévé — tíz perc szolgáltatás — 6,00 A Reggel — közérzeti hírműsor — 8,30 Bébi és társai. Angol ismeretterjesztő filmsorozat — XV 9. rész: A csecsemő meg- szelidítése — 8,55 Nulladik típusú találkozások. Sei-fi magazin — 9,35 Telelottó — 9,40 Képújság — 16,19 Képújság — napi müsorajánlat — 16,20 Szlovák nyelvű nemzetiségi magazin ‘ — Nasa obra- zovka — 16,45 Képújság — 16.50 Marc és Sophie. Francia tévéfilmsorozat. Szüzek és bikák (befejező rész) — 17,15 Az utódok reménysége. A magyarországi zsidóság műsora — 17.30 SzósAftló. Emberi jogi figyelő — 18,00 Műsorismertetés, közlemények — 18,05 Pénzvilág. Hírek, tények, információk — 18,15 Gyereksarok. Terepjáró. Esti mese. Bob és Böbék — 18,45 IS — beszámoló a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkájáról -- 19.15 Mini klip-mix — 19.30 Híradó — 20,00 Telesport — 20,15 Búvészparádé. Amerikai bűvészfilm — 20,45 Akik a híreket csinálják. Angol tévéfilmsorozat. VI 4. rész: Tüzvonal — 21,35 Vállalkozót keresünk —■ 22 35 öregfiúk legifjabb nézetei — 23.25 Késő esti híradó — 23.30 BBC-híradó TV2 6.00—9,00 Napkelte. Reggeli infcrmációs magazin — 10,00— Ji3.00 Parlamenti N \pló. Kapcsoljuk az Országházat — 14 00 Parlamenti Napló. Kapcsoljuk az Országházat Műsorvezető: Kudlik Júlia és Trebitsch Péter 16.20 Hírek — müsorelőzetes — időjárás — 16.30 ötrói hatra. A TV2 zenés tájékoztató műsora — 17.30 Kérdezz! Felelek — 17.45 Gyerekeknek. Pumuk- li kalandjai. A végzetes tejszínhab — 18,15 Telesport Műsorvezető: Kertész Zsuzsa 18.35 Müsorelőzetes — 18.40 Esti egyenleg. Napi képes hírösszefoglaló — 19.00 Levélhullás. Jugoszláv tévéfilm — 20.10 Kameraszínház. Beszélgetés Léner Péterrel. Moliére A fösvény című komédiájának rendezőjével — 20,30 Lámpák mögött — 21.15 A tudomány határain. Tudományos ismeretterjesztő magazin — 21,50 Van öt perce? Ifj. Johann Strauss: Transaktionen keringő — 22,00 Híradó — 22.35 Napzárta előtt ... — 23,00 Az iszlám kardja. Angol dokumentumfilm. II 2. rész POZSONY 1. MŰSOR 17.05 A nap percei — 17,15 Az anyós. tévéjáték — 18,10 Mikrobiotikai magazin — 18,30 Képek a kiállításról — 18,50 Torna — 19,00 Esti mese — 19,20 Időjárás — 19,30 Tv-napló — 20,00 Elhunytak a bálon. Komédia — 20,50 Évek a szovjet hadseregben. Dokumentumfilm — 21,50 Események, kom- mentsyrok — 22.20 Az igazi hűség. Opera MOSZKVA 16.45 Gyermekek zenei klubja — 17,30 Nemzetközi hírszolgálat — 17,45 Az ember és a törvény — 18,30 Gazdag körzetek. Tévéfilm — 20,90 Vrem- ja — 20,40 Politikai párbeszédek — 21,55 ökológiai hírek — 22,10 Argentin együttes műsora — 22,55 Hírszolgálat — 23,10 A. Poperecsnij költői estje — 0,30 Gazdag körzetek MUSIC TV 18,30 Videoklipek — 19.30 Tárcsázz! — 20,00 Ray Cokes — 22.30 Moziujdonságok — 23,00 Szombat éjjel — 23,30 Riport — 23,45 Újdonságok — 24,00 Az MTV slágerei — 1,00 Krisfíane Backer — 3,00 Éjszakai videók SUPER CHANNEL, 17,00 Élő videoshow — 19,00 Egyveleg — 20,00 Jeruzsálem — 20.30 Dokumentumfilm — 21,00 Sport — 22.00 Hírek — 22,20 A bosszú völgye (am. film) — 0,20 Hírek — 0,30 Nagy koncertek TV5 16,35 Negyven fok árnyékban — 18,30 Francia nyelvlecke — — 19,00 Hírek — 19,20 Szem- pillantás — 19,30 Híradó élőben — 20,00 Tilos az álmodozás — 21,00 Híradó — 21,35 Jó tudni — élő örökségünkért — 21.55 Mondd csak! — interjú Willy de Ross-szal — 22,45 Hírek — 23,00 Filmklub: Értékes órák (kanadai film) SATl 17.45 Műsorismertetés — 17,53 Megbabonázva (amerikai sorozat) Gyógyítható féltékenység — 18,15 Bingo — játék — 18,45 Híradó, időjárás — 20,00 Man- cuso, FBI (am. krimisor). A győztesek gyengéi — 21,00 Billy Mitchell haditörvényszéke (amerikai film) — 22,45 Hírek, sport — 23,00 Tévétükör — magazin — 23,30 Roy Beán híré élete és kora (amerikai western, Paul Newman) — 1,15 Mancuso, FBI — 2,05 Műsorismertetés RTL 17,10 Forró nyeremény — 17,45 Játssz velünk! — 18,09 A hétmillió dolláros asszony (amerikai akciófilm-sorozat) A múlt nyoma — 18,45 Híradó, időjárás — 19,25 Knight Rider (am. sorozat) Veszélyes játékszer — 20.15 B. L. Stryker (am. krimisor.) Vak játszma — 22,06 Robbanékony — magazin — 22,50 Újságírók (am. sorozat) Férfi a fában — 23,40 Hírek — 23,59 Magánélet (francia—olasz film) — 1,20 Knight Rider — 2.95 Műsorzárás II világ legkisebb lovai Miniló-sétáltatás a párizsi ut cán. Budapest (MTI — PRESS) — Apró termetű lovak kitenyésztésével már több évtizede kísérleteznek a szakemberek világszerte, főként a közismert Shetland-szigeti pónifajtákból kiindulva. Az első rekordméretű, 68 centiméter marmagasságú példányt 1913-ban sikerült produkálnia egy angol lótenyésztőnek. A múló évek e rán egyre nőtt az érdeklőd; a törpe lovacskák iránt a tehetős előkelőségek ajándékba, az állatbarátok „otthoni használatra", a cirkuszigaz gatók szórakoztatásra, az ál latkertek pedig táncélokra vásárolták — igen borsos áron — a minilovakat. (Ekkortájt határozták meg azt is, hogy egy ilyen törpe ló maximálisan 86 centiméter magasságú lehet.) Érdekesség, hogy á törpített lovacskák méretükhöz képest meglehetősen sokat esznek, és igen hosszú életűek. (Átlagban 25 évig élnek,' tovább mint a normál méretű lovak.) A Guinness-féle rekordok könyvébe bekerült „törpesé- gi csúcsot” egy argentin tenyésztő érte el 54 centiméteres marmagasságú lovacskáival. Mondják, hogy ezek akár szobai tartásra, az ember közvetlen környezetében való életre is alkalmasak. Arra mindenképpen, hogy gazdájuk pórázon sétáltassa őket az -utcán. Érdekességként hadd gyezzük még meg, hogy másik végletet, a világ leg nagyobb lovát egy dél-karo linai gazdálkodó tenyésztet te ki: a lóóriás magassága 1 méter 13 centi, súlya 1360 kiló!
