Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-05 / 130. szám

1991. június 5., szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 Szerkesztői üzenetek FEKETE LÁSZLÖNÉ, BUDAPEST: Az anyák nap­ja hagyományát nem min­denki magyarázza egybe­hangzóan. Több újságcikk egybevetése után megfogal­mazott kérdésének megvá­laszolására a Magyar Táv­irati Iroda központi adat­bankjából kapott informá­ciót másojjuk ide; Az ame­rikai eredetű hagyományt hazánkban a Magyar Ifjú­sági Vöröskereszt honosí­totta meg. Az első megem­lékezést 1925-ben szervezte a MÁVAG tanonciskolájá­nak vöröskeresztes csoport­ja.” KOVÁCS PÁL. CSEN­GEK: Sajnos, csak a száz- százalékos hadi rokkantak mentesülnek a televízió elő­fizetési díj megfizetése alól, hatvanszázalékos hadirok­kantság esetén ez a kedvez­mény nem adható meg. CSOMBOKNÉ, FEKETE ILONA, NYÍREGYHÁZA: a teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak minimálbé­re nem lehet kevesebb áp­rilis elsejétől hétezer fo­rintnál. Ezen felül a munka­bért — a munkakörre elő­írt bértétel határa felett — a munkáltató állapítja meg. A gyesről visszatérő dolgozó munkabérének fel­emelését jogszabály kötele­zően nem írja elő. KISS MIKLÓSNÉ, H0- DÁSZ: Korábbi kérelme nem érkezett meg a Kár­pótlási Hivatalhoz, az utóbb küldött pedig nem tartal­mazott elég adatot. Ha a címére postázott adatlapot pontosan kitöltve, a bizo­nyító okmánnyal együtt el­juttatja a hivatalhoz, bizo­nyára hamar rendeződik az ügy. T. ANDRÁS, ÜJFE- HÉRTÖ: Lakásbővítésnél (toldaléképítésnél) a három, vagy több gyermek eltar­tásáról gondoskodó csalá­dok részére a szociálpoliti­kai kedvezmény fele össze­ge nyújtható akkor, ha meglévő lakásuk szobaszá? ma nem éri el lakásigényük mértékének alsó határát, és a bővítéssel legalább egy, tizenkét négyzetméternél nagyobb lakószoba léte­sül. Csak azoknak adható kedvezmény, akik korábban nem vették igénybe. Jogászszemmel Dr. Bartha Sándor NYÍRBÁTORBÓL KE­RESTE MEG LAPUNKAT F. KÁROLYNÉ. Édesapja nyolc évvel ezelőtt meghalt, és ráhagyta házát, pár száz öl hobbitelkét. Ennek haszon- élvezője második felesége volt, ő kapta az özvegyi jo­got. Néhány napja azonban Dunántúlon elhunyt, és le­vélírónk tudni szeretné, mit kell tennie, hogy örökségéhez hozzájusson. Az özvegyi jog megszűnik a jogosult halálával. Az in­gatlannyilvántartásból való törléshez kérelmet kell írni, amelyhez csatolni kell az öz­vegyi jog jogosultjának ha­láláról kiállított halotti anya­könyvi kivonatot, valamint le kell róni négyszáz forint illetéket bélyegben. Ezt köve­tően levélírónk öröklött in­gatlana tehermentes lesz, és újabb kétszáz forint illeték- bélyeg fejében kiállítják ne­ki a földhivatalban az ezt tanúsító, hiteles tulajdoni lap másolatot. Nyolcvanadik életévét ta­possa egy nagykállói levél­írónk. Idejét érzi a végren­delkezésnek, de nem . tudja Az oldalt összeállította: TOTH M. ILDIKÓ ■ 1 ■ ■ Hl i igái ......■■■■■■■ ;_________________._____________________..._______________________________..... ......:........ .......... Nem kellemes Mozgássérült vagyok, gyakran járok a nyíregyházi megyei rendelőintézetbe és a kórházba. Nyírbátorból vo­nattal jövök, számorma ez a legkényelmesebb. A rendelő­intézet felé a MÁV-állomás előtti megállóból a 6-os busz közlekedik, igaz elég sűrűn, hét óra után negyedórán­ként, de nyolc óra után már félóránként. A vonatom és sok vidéki sorstársam vona­ta általában nyolc óra után érkezik Nyíregyházára. Még pad sincs, hogy leüljünk, két bottal várni pedig nem kellemes. Szeretnénk tájé­koztatást kapni, hogy melyik buszra szánhatunk fel még, amelyik a vasútállomástól a „nagy-SZTK"-ba visz, vagy ha nincs »más busz, legalább padokat tegyenek a járda­szigetre. Egy rokkantnyugdíjas olvasó Nyírbátor Feszület és emlékfa Szépszámú hívősereg gyűlt össze május 24-dikén a bal- kányi új temetőben, hogy fe­lekezeti különbség nélkül emlékezzék meg egy kegye- letes jubileumról. Tíz éve, hogy megnyílt az új temető, amely Balkányban és a hoz­zá tartozó tanyavilágban már a tizenhatodik. Azóta benépesült a holtak birodal­ma. Több mint 800 lakója alussza örök álmát a homo­kos, koszorú borította, vilá­gos hantok alatt. Ezt Vitay László nagykállói és balká- nyi rk. plébános említette meg a temető megbecsülését, szeretetteljes gondozását" méltató széntbeszédében. Mint mondotta, „minden nép kultúrájának egyik fokmérő­je az elhunytak tisztelete, a temető ápolása, rendbentar- tása'\ Hangsúlyozta azt is, hogy tíz évvel ezelőtt még komoly gondot jelentett a feszület felállítása, amely az akkori községi vezetők val­lási toleranciájának volt kö­szönhető. A megemlékezésen a református egyház lelkésze és a görög katolikus pa- róchus is mondott imát és méltatást. A három vallás­felekezet sajátos egyházi szertartása után Balkánt nagyközség polgármestere dr. Kun Bertalan a feszület elé emlékfát ültetett, hogy az megnövekedve hirdesse a szeretetet, az emberek kö­zötti békét, megértést. ld; Szántó János Balkány Hol a posta? Sóstógyógy fürdőn néhány éve megépült a posta szép új épülete. Az elmúlt évek­ben azonban sem a karban­tartásával, sem a csinosítá­sával nem foglalkoztak, legalábbis láthatóan nem. A turizmus fejlődik, egyre több idegen keresi föl a híres Sóstót, többször kérdezték már tőlem a posta előtt, hogy hol van a posta? Ugyanis — hajdanán — öt téglalap alakú, egymás mellé épített opálbúrára festett „Posta” felirat szolgálta a tájékoztatást. De ez már a múlté. Itt is működtek a vandálok, leparittyázták a burákat. Jó volna a turista- szezon kezdetére újra jelez­ni, hogy itt van a posta. Az épület szépen kiképzett osz­lopait az elmúlt évi válasz­tási plakátok tömkelegé is csúfítják, messze látszik a Fidesz „EJHA” feliratú pla­kátja, illő lenne az oszlope- kon is nagytakarítást végez­tetni. Dr. B. .1. Nyíregyháza Az özvegyi jog miként kell leírnia utolsó akaratát; otthon és a kórház­ban is végrendelkezhet-e, vagy csak közjegyző előtt? Bárki végrendelkezhet ott­hon is, a kórházban is, több- féteképen. Ha írni képes, a végrendeletet saját maga kézzel leírhatja, de a ren­delkezésből ki kell tűnnie an­nak, hogy az végrendelet. Ugyancsak fel kell tüntetnie saját írásával, hogy a vég­rendeletet hol (melyik telepü­lésen) és mikor írta, tehát a helység megnevezésének és a' dátumnak is szerepelni kell. Végül, a saját kezűleg írt végrendeletet ugyancsak sa­ját kezűleg. alá kell írnia. Ha a végrendelet több lapból áll, azokat meg kell sorszámoznia, és minden la­pot külön aláírnia. A végrendeletet le lehet dik­tálni másnak is, aki azt írás­ba foglalja. A végrendelke­zőnek két tanú együttes je­lenlétében kell aláírnia (a ta­núknak nem feltétlenül szük­séges ismerni a végrendelet tartalmát, de azt igen, hogy az az aláíró végrendelete). Ilyen magánvégrendelet el­készítéséhez ügyvédet is hív­hatnak, de a közjegyző is la­kásra, vágy kórházba megy, ha a költségeit megtérítik. Furcsa és szomorú ügyben kért jogi tanácsot egy nyír­egyházi, idős asszony. Taná­csi bérlakásban lakott egye­dül. ELhunyt férjének első házasságából való lánya ta­valyelőtt családjával együtt hozzáköltözött. Olvasónk annyira megsajnálta, hogy javára még lakásának fő­bérleti jogáról is lemondott. Néhány hét múlva minden megváltozott. A mostohalány és családja szidalmazni, bán­tani kezdte, majd a fiatalasz- szony azzal állt elé, hogy hagyja el a a lakást, nincs tulajdonjoga (ugyanis ők köz­ben megvásárolták az önkor­mányzattól a. lakást). Szegény asszony legfeljebb az utcá­ra mehetne lakni... ezt az állapotot viszont nem tudja már elviselni. Mit tehet? — kérdezi. Mostohalánya alaptalanul hivatkozik arra, hogy olva­sónknak nincs joga a lakás­hoz, mert tulajdonjoggal nem rendelkezik. Az évek során kialakult, és az őt megillető lakáshasználatot a tulajdonos sem változtathatja, vagy szüntetheti meg. Mivel lakáshasználatát több, mint egy éve zavarja a család, a helyi önkormány­zat nem intézkedhet az ügy­ben. A zavarás megszünte­tését a bíróságtól kell kérnie. A törvény nem a rokoni jó­ságot kihasználó, sokszor ita­los mostohalány, hanem az önzetlenül ajándékozó, de használati jogot szerzett és gyakorló idős embert védi. Lakcímek a mi jó valakinek, rossz lehet másnak. Ékes példája a dolog két­arcúságának a lakcím ki- és bejelentkezés megköny- nyítése. örültünk ennek, mert még nem tudtuk, hogy sötét célokra is föl­használható. Nemrég egy ifjú, nyír­egyházi pár öröklakásába jelentkezett be állandó lakóként egy idegen, Pest megyei férfi. Vesztére, s a pár szerencséjére elhagyta személyi igazolványát, így derült ki, hogy hivatalo­san a lakásban tartózkod­hatott volna. Ehhez nem kellett más, mint kitöltenie a bejelentőlapot. Öt végül kijelentkezésre kötelezhet­te a polgármesteri hivatal, de az a magányos asszony, aki lakást cserélt egy if­jú növel, s az „elfelejtke­zett” kijelentkezni onnan, már nem ilyen szerencsés. A homályos életű nő az elcserélt lakást is elcse­rélte, és eltűnt. Az asszony pedig félve, egyre idege­sebben nyitogatja az ajtót a rendőrségnek, végrehaj­tónak, pénzt követelő em­bereknek, és tehetetlenül magyarázkodik, hogy nincs köze a nőhöz. Az idézése­ket, fizetési meghagyáso­kat, leveleket visszaviszi a feladóknak. Hadakozik a nö rossz szellemével és ci­peli otthagyott terhét. Ezek a dolgok hihetetle­nek és megdöbbentőek. Voltak, vannak, s lesznek is, akik kibújnak erkölcsi és jogi törvények alól. Nem volna szabad lehető­séget adni nekik, hogy úgy bánjanak a lakcímek­kel, mint ügyes zsonglőr a labdákkal. Villanófényben Égetünk... L evegő néll ül elpusz­tulna Földünkön az élet hirtelen. A szennyezett levegő lassan, főként betegségek formájá­ban öli az élővilágot. A környezeti állapot fontos meghatározója tehát, hogy tiszta-e a levegő, vagy szennyezett. Általában az ipart kárhoztatjuk, a ma­gasban füstölgő kéménye­ket. levegőztető kürtőiket, amiken keresztül az üze­mekből kiárad a rossz, szennyezett, káros anya­gokkal teli levegő a kör­nyékre. Pedig ezekkel — legalábbis megyénkben — ritkán van gond, örömünk­re a vállalatok többsége komolyan veszi a környe­zetvédelmet. Tisztító- és szűrő berendezéseik csap ­dába ejtik a levegőt szeny- nyező anyagokat, azok a környezetbe kerülve ritkán haladják meg a megenge­dett határértékeket. Mégsem lehetünk nyu­godtak, mert szinte lehetet­len ellenőrizni a sok kicsi levegőszennyező forrást: a tarlóégetést, avartüzet, ker­ti hulladék égetést, vagy azt. mi ég el a vegyes tü­zelésű kazánokban. Nem lehet elégszer elmondani, hogy sok apró szennyezés­ből lesz a nagy baj, és mi­re ráeszmélünk, többnyire késő. túl késő. A tarlóége­tés rossz és veszélyes „di­vat”. talán mert nagyon egyszerű, csak gyufa kell hozzá. De károsítja a talaj élővilágát, tönkreteszi a bioszférát, a tökéletlen égés folytán nagyon sok szén- monoxid kerül a levegőbe és Persze rákkeltő anya­gok. Milyen mennyiségben? Ezt nem méri senki. Bár felügyelőségünkön három nappal korábban be kell jelenteni a tarlóégetés szán­dékát, és csak abban az esetben engedélyezzük környezetvédelmi feltéte­leket szabva, ha bizonyít­ható, hogy a fertőzést más­ként nem lehet megszűntet­ni — ezt sokan elmulaszt­ják. Az egykori földműve­lők nem égettek, hanem komposztáltak, és beszán­tották a tarlót. Pazarlunk és pusztítjuk saját létfel­tételünket ... Szokás kiskertekben ta­vaszi vagy őszi nagytakarí­táskor meggyújtani a ned­ves avart, még egy kis gáz­olajjal is meglocsolják, hogy jobban égjen. Rálök­nek nájlonzacskót, tejes­zacskót, üres sprésdobo- zokat, mindent, ami hulla­dék. Tökéletlen az égés, só­sav. klór és sok káros vagy egyenesen rákkeltő anyag keletkezik, valamint kén-dioxid. Í zeknek az anyagoknak egymásra hatásából olyan vegyületek ke­letkezhetnek, amelyek ha­tásáról fogalmunk sincs. Az avar- és kerti hulladék égetését a helyi polgármes­teri hivataloknak jó volna rendeletben szabályozni, de hány helyen van már ilyen ... ? A vegyes tüzelé­sű kazánokba dobált lom­mal, konyhai hulladékkal ugyanez a helyzet, és a me- . léggel együtt sokszor az egészségre igen ártalmas vegyületek is a lakás leve­gőjébe jutnak. Dr. Kovács Andrásné Felső-Tisza-vidéki Környe­zetvédelmi Felügyelőség Koszos műemlék épület A megyeszékhely szívében, a Rákóczi u. 1. sz. alatti Ta- karékpatóta bejáratánál évek óta elviselhetetlen piszok van, már az egész bérház szemétdomb, ráadásul elsza­porodtak a macskák, ezek maguk után hagyják ürülé­keiket. A házban házmester nincs, időnként seprik a lép­csőházat, -de már a lakások előtti részt, és a pihenőket nem. mert az a lakók fel­adata és kötelessége. A laká­sok bejárata előtti lábtörlő­ket imádják a macskák, mindig visszatérnek oda. Az udvaron lévő „Csemege” raktárai előtti részt és a pin­ce lejáratát nem takarítják, seprik, mossák fel, amióta a ZÖLDÉRT üzemelteti. Az innen felvezető lépcsőház­ban elviselhetetlen a bűz, a II. emeletig csak zsebkendő­be lélegezve lehet feljutni, a villanyfőkapcsoló nőnapok óta rossz, a perces kapcsoló addig sem világít, amíg a II. emeletre felérünk. A Taka­rékpalota különben műem­lék épület... A lakók Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. sz. Válaszol az illetékes Engedéllyel... A Kelet-Magyarország 1991. május 22-dikei szá­mában egy fotó jelent meg Nem kímél senkit, semmit a Posta Távközlési Üzeme címmel. A felvétel a valóságot kissé torzítva tünteti fel, s rontja a távközlés hitelét. Tájékoztatásul közlöm, hogy létesítményünk 1987-ben ke­rült telepítésre, a városi ta­nács 1986. október 20-án ki­adott területfelhasználási engedélye alapján, amiben akkor illetékes szakemberek döntöttek. A felvételt ké­szítő így jócskán megkésett „felfedezésével”. Célszerű lett volna a megjelentetés előtt az illetékes köaműtulajdo- nossal konzultálnia. • Tisztelettel: Juszku Sándor üzemvezető Nyugdíjasnak nem Nagykálló környékén, egy tanyán lakik idős, rokkant- nyugdíjas olvasónk, akinek ügyében az Állami Biztosí­tó Megyei Igazgatóságának állásfoglalását kértük: be­tegsége miatt sajnos ampu­tálni kellett az egyik lábát, de a CSÉB 80-as biztosításá­ra — a kórházi ápolásra járó térítésen kívül — sem­miféle „kárpótlást” sem ka­pott. A CSÉB 80 Szervezeti Szabályzat csak balesetből eredő egészségkárosodás mi­atti térítést tartalmaz, így betegség miatti egészségkáro­sodásokra, amputációkra nincs térítési lehetőség — tájékoztatta lapunkat az illetékes osztály vezetője. Betegség miatti megrokka­nás esetén a biztosítás ak­kor nyújt szolgáltatást, ha a tagot a betegség, illetve annak következményei mi­att aktív dolgozói munka- viszonyából rokkantsági nyugdíjba helyezik, és rok­kantsági nyugdíjat állapí­tanak meg neki. Ha valaki nyugdíjas, a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság már nem állapít meg neki rokkantsági nyug­díjat, tehát a rokkantsági szolgáltatás sem illeti meg levélírónkat. A puli nem bánja, hogy a nyíregyházi, Benczúr téri új játszótérről hamar ellopták az egyik csúszdát. A gyere­kek azonban szomorúak, hogy már őket sem kímélik a sötét úton járó felnőttek __

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents