Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám

1991. június 4., kedd EGYRŐL TÖBBET Kelet-Magyarország 1 1 iKlSTERMEgK iKISKERTEf Ü Kerti tanácsadó Utolérhetjük a tavaszt Samu András Nyíregyháza (KM) — A minap a meteorológus kö­zöltét az évszak időjárása másfél hónapos késésben van. Riporteri vélemény, hogy viszonylag elviselhető „márciusunk, novemberünk van". Szó ami szó, ez a mos­tani tavasz, nyárelő nem so­rolható az utóbbi években megszokottak közé, vagy megfordítva: az elmúlt né­hány esztendőben el voltak kényeztetve a földművelők, a kertbarátok, összességé­ben, már ami a tavaszt il­leti. Az viszont színigaz, hogy a tavasz második fele, úgy április 20-tól május vé­géig párját ritkítja. Ennyi hideghullámra, szélre, viha­ros időre az idősebb gazdák sem nagyon emlékeznek. Talaj menti fagy három hullámban is volt — fagy­zugos helyeken leperzselve a 3—4 centis szőlőhajtásokat a tőkéken, csökkentve a meg- termékenyülést a korán vi­rágzó gyümölcsfákon, meg- fekétítve a korai burgonya lombját, a korábban kiülte­tett érzékeny palántákat. A rekordszámba menő májusi .hideg időben lelassult a zöldségnövények többségé­nek a fejlődése. Kertbarát mondta: a paprikapalánta egyre kisebb lesz, szeretne visszabújni a földbe ... Abban most már bízha­tunk, hogy június meghozza a várva várt napfényt és a meleget, és növényeink ro­hamos fejlődésnek indulnak. A megfázott, megtépázott panrikapalántákat legcélsze­rűbb kidobni, mert a legna­gyobb gondoskodás ellenére sem heverik ki az elszenve­dett károkat, fogyasztásra alkalmas termést nem hoz­nak. Igaz, hogy újabb költ­séggel jár, de új, egészséges palánták elültetésével segít­hetünk magunkon. Jó idő­ben a szép paprikapalánta gyorsan behozza a lemara­dást Hasonló módon járha­tunk el a megsárgult ubor­kával is. Vessük újra az uborka magját. Szabadföldi dinnyéhez már nagyon kevés lehet a reménységünk — legfeljebb zömök, poharas palántával próbálkozhatunk, de korai csemege ebből már nemigen kerül az asztalra. A figyelmes kertbarát ta­pasztalta, hogy a talajszint­hez közeli, sérült szőlőhajtá­sok helyett a tőkefejből, a tőkenyakból új óhajtások tör­nek elő a rejtett, az alvó rü­gyekből. Ezekről többnyire nem várható az idén termés, a termőcsap megfagyott haj­tása helyén előbúvó hajtás is vontatottan fejlődik, itt sem számíthatunk a fürtkezde­mény megjelenésére. Termé­szetesen várjunk még né­hány napot, jelenik-e meg fürtkezdemény, és ezt a haj­tást hagyjuk meg feltétlenül. A rengeteg rejtett rügyből fakadt hajtást ritkítanunk szükséges, hogy a megmara­dók erőteljesebben fejlődje­nek, majd jól beérve, a jövő évi terméshez biztosítsák a vesszőket. A hajtásváloga­tást akkor végezzük, még­hozzá egyszerű le-, vagy ki­töréssel, amikor a hosszuk 20—25 centiméteres. A válo­gatásnál fontos, hogy a kellő mennyiségű termő-, ugar- és biztosítócsapnak szánt vesz- sző maradjon. Megfigyelhettük, hogy egyes zöldségnövényekkel szemben gyümölcsfáink úgy­mond rácáfoltak a rossz ta­vaszra. Lombozatuk erőtel­jesen fejlődött és a hajtások nagy tempóban növekednek. Ez annál szembetűnőbb, mi­nél fiatalabbak a fák. A nagy lombfelület segíti az asszimilációt, érleli a ter­mést, de melegágya lehet a gombabetegségeknek, a ro­varkártevőknek. Á jó' egyen­súlyt hajtásválogatással se­gíthetjük elő. A gyümölcsfák esetében klasszikus példa az ősziba­rack hajtásválogatása, ami egybeeshet — ha szükség van rá — a gyümölcsritkí- tással is. A tavaszi—nyár ele­jei zöldmetszést a hajtások arasznyi hosszú korában vé­gezzük. A vezérvesszőkön a hajtásokat megritkítjuk, a kehelykorona belsejébe tö­rőkét eltávolítjuk. Az • iker — kettes, vagy hármas — hajtások közül a kedvező ál­lásút hagyjuk meg. Ha meg­történt a természetes hullás — bár a szeles idők után ezt nem könnyű megállapítani — és soknak találjuk a fán maradt fiatal gyümölcsöt, akkor sor kerülhet a ritkí­tásra. Kézzel, ollóval végez­hetjük úgy, hogy a fán ma­radó két gyümölcs között a távolság 6—8 cm legyen. A kajszi esetében a csontmag kifejlődése előtt végezzük el a gyümölcsritkítást. Visszatérve a hajtásválo­gatáshoz, tudjuk, hogy a csonthéjasok közül a szilva nem kedveli a rendszeres metszést, a kajszi-, az őszi­barack koratavaszi metszé­se sok sebet hagy, növelve a gombafertőzések veszélyét. A nyári zöldválogatás enyhít ezeken a gondokon, a met­szés helye gyorsan gyógyul, beforrad. Már azzal sokat tettunk gyümölcsfáink érde­kében, ha a korona belsejé­be törő hajtásokat metszünk ki, ezzel is szellősebbé téve a lombozatot. Az oldalt összeállította: SERES ERIVŐ Nábrád (KM) — Háztáji a legjobb földön. Nábrád határában kevés az olyan föld, amely burgonyater­mesztésre is alkalmas. Ezért is a termelőszövetkezet év- ről-évre az alkalmas terüle­ten kisparcellás burgonya- földet mért ki a tagoknak. A nábrádiak most korán ül­tették ki a burgonyát, ve­tettek babot, zöldségféléket. Május végén már kapáltak, de következett Orbán az erős szeles és hideg idővel, reméljük, nem tett sok kárt. A felvételen Balogh László és Piros Bálintné. (Harasz- tosi Pál felvétele) Eső után gombatámadás Levéltetv&k invázió ja Nyíregyháza (KM) — A szántóföldi növények fejlő­dése a hűvös, csapadékos időben lelassult, így a gom­babetegségek nagyon köny- nyen megtámadják az állo­mányokat és jelentős káro­kat okoznak. Ez az időjárás különösen kedvez a pero- noszpórás megbetegedések­nek. A szőlőben, burgonyá­ban, dohányban már most is fertőzhet a gomba, ezért kü­lönösen fontos a kórokozó el­len a megelőző védekezés, mert ez a permetezés meg­alapozhatja az egész évi nö­vényvédelem hatékonyságát. Az almásokban a varaso- dás és a lisztharmatfertő- zés erősödése tapasztalható. A meggyesekben, a cseresz­nyésekben az erős moníliás megbetegedés okoz problé­mát, sajnos a súlyosan fertő­zött hajtásokat már nem tud­juk megmenteni, azonban a betegség továbbterjedését védekezésekkel lelassíthat­juk. A kártevők közül a jelen­legi időszakban főleg a le- véltetvek megjelenése ta­pasztalható és okoznak gon­dot. Az almáskertekben a zöld almalevéltetű és az egész megyében erős kárté­telt okozó levélpirosító le­véltetű elleni védekezés az aktuális. Sajnos a levélpirosí­tó ellen a jelenlegi szakasz­ban csak a kártétel tovább­terjedését mérsékelhetjük. A szántóföldi kultúráknál különösképpen a dohánynál, uborkánál, paprikánál, para­dicsomnál fokozottan ügyelni kell a levéltetvek elleni vé­delemre vírusátvivő szere­pük miatt is. A burgonyá­ban a burgonyabogár tojás­rakása általános, s a bogár­kártételen kívül lárvakárté­telt még nem észleltünk. Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Elő­rejelzési Csoport Árverseny a felvásárlék között Nyíregyháza (KM) — Ha egy kicsit megkésve is, az elmúlt hét végén már meg­jelent a piacokon a májusi cseresznye. Mint újdon­ságnak, az apró szemű és még kissé savanykás cse­resznyének, viszonylag bor­sos volt az ára. A nyíregy­házi piacon kilogramm­ját 50—60 forintért mér­tek. Kínálták a köszmétét is a szabadpiacon 35—40 fo­rintért. Megkezdődött a köszméte nagybani felvásárlása is. A Hungarofrukt 30 forin­tos felvásárlási árral in­dult, erre az ÁFÉSZ fel­vásárlók rátettek egy forin­tot, annak reményében, hogy övék legyen a piac. Az eladók (termelők) ke­gyeiért megindult a ver­sengés. Ez nem baj. A ver­senyben talán kialakul az a reális felvásárlási ár, amely a termelők javára úgy ala­kul, hogy a kereskedők is jól járnak. CSORDALEGELÖN. Bár fogyatkozóban van a megyében is a szarvasmarha-állomány — a Nyírségben alig van község, ahol a gazdák egy csordát kitevő tehénállománnyal ren­delkeznének — Beregben még él a hagyomány. A csordás sok helyütt két-háromszáz te­henet, üszőt hajt ki a legelőre. Felvételünk a Tiszahát térségében készült, ahol festői környezetben dús füvű legelőn jól érzi magát a jószág. Új biolevéltrájya Nyíregyháza (KM — Cs. B.) — A gazdák, a kiskert- tulajdonosok nem kevés' aggodalommal figyelik visszamaradt, lesárgult növényeik kínlódását. .Különösen vonatkozik ez a meleget, fényt na­gyobb mértékben igény­lő veteményekre. Most azonban egy új, bio- aktív anyagokat tartalma­zó permettrágya került for­galomba, amely természetes úton serkenti a sejtek re­generációját és növeli az ellenállóképességet. Ez a szer a HUMIX UNIVER­SAL, amely a biokertészet­ben is használható, termé­szetes eredetű anyagokból készült, nem mérgező. Hatóanyagainál fogva használata különösen elő­nyös fényszegény helyeken (fólia) és gyengébb minő­ségű talajokon. Lerövidíti a tenyészidőt és terméstöbb­letet eredményez. Ezentúl növeli a betegségekkel szembeni ellenállóképessé­get, fokozza a fagy- és szá­razságtűrő képességet. Alkalmazása: minden kultúrához (szántóföldön, gyümölcsösben, szőlőben, konyha- és virágkertészet­ben) egységesen 10 liter permetléhez 25—50 ml per- mettrágyát kell adagolni. A tenyészidő alatt a per­metezés többször ismétel­hető. A kijuttatás módja lehetőleg ködszerű perme­tezés legyen. Növényvédő szerekkel és szuszpenziós műtrágyákkal jól keverhe­tő. Szintetikus anyagokat és növényi hormonokat nem tartalmaz. Nem mérgező, nem tűzveszélyes. Ha más permatezőszerrel nem ke­verjük, várakozási idő nincs, még akkor nap szed­hető a gyümölcs vagy zöld­ségféle. A fentiekből kö­vetkezik, hogy kielégíti a szigorodó természetbarát követelményt. Maga a HU­MIX koncentrátum vízzel való keverés előtt lúgos kémhatású, ezért ha így kerül szembe vagy bőrfelü­letre bő vízzel kell eltávo­lítani, A HUMIX-ot megyénk­ben a TSZKER mutatta be és forgalmazza, a gazda­bolt hálózatán keresztül. Gazdabolt jelenleg 35 mű­ködik megyénkben. A per- mettrágyához jutás nem gond a kistermelőknek, rá­juk is gondoltak, amikor a 60 és az 5 literes kiszerelés mellett kapható egyliteres csomagolásban is. Dr. Széles Csaba Nyíregyháza (KM) — Magyarországon általánosan elterjedt, igen veszedelmes dióbetegsége a gnomóniás fol­tosság. Ha nem védekezünk időben, úgy nagyfokú káro­sításra számíthatunk, a di­ófák lombjának nagy része idő előtt lehullik. A „tisza­háti” diósokban, egyes évek­ben a termés 50 százaléka is elpusztul, ha nem fordí­tanak gondot a gomba meg­fékezésére. A kórokozó megfertőzhe­ti a leveleken kívül a hajtá­sokat, sőt a termés külső héját is. A beteg növényi részeken 5 mm átmérőjű, besüppedő, ovális barnásfe­kete foltok jelennek meg. A levél színén és fonákén, va­lamint a termés zöld burkán is ugyanilyen foltok kép­ződnek. Erős fertőzés ese­tén, a foltok a levélen és a termésen is egybefolynak. A védekezésben a leírtak alapján döntő fontosságú a fertőzött levelek, a lehullott, szétpattant dióburkolatok összegyűjtése és elégetése. Jő hatású készítmény a kórokozó ellen a 0,3 száza­lékos rézoxidklorid 50 WP vagy a Miltox speciál szin­tén 0,3 százalékos tömény­ségben. Ha az almamoly is támadna, úgy 0,05 százalékos Dimilinnel permetezzünk a második nemzedék ellen. Gazdák társadalombiztosítása Nyíregyháza (KM) — Ha lassan is, de szaporodik az egyéni gazdák (farmerek) mezőgazdasági vállalkozók száma. Ez — azon túl, hogy az egyéni gazdálkodás je­lentős kezdőkiadásokkal jár — más problémákat is fel­színre hoz. Szerkesztősé­günkbe is érkezett néhány levél, például a gazdák tár­sadalombiztosításával kap­csolatban. Az egyéni gazda, mező- gazdasági vállalkozó, ameny- nyiben nincs más munkavi­szonya, olyan, amely társa­dalombiztosítással jár, vál­lalkozóként köthet társada­lombiztosítást. (Aki már nyugdíjas, annak nem kell biztosítást kötni, járulékot fizetni, őt már saját jogú nyugdíja alapján megilletik a társadalombiztosítási szol­gáltatások.) Annak a gazdá­nak azonban, aki megszakít­va tsz-tagságát, vagy más munkaviszonyát — önálló vállalkozásba kezd, erről a vállalkozói igazolványt be­szerzi —, hogy az SZTK- tagsága fennmaradjon, biz­tosítási járulékot kell fizet­nie. A biztosítási kötelezettség alá eső egyéni gazdálkodók­nak havi 1200 forintos járu­lékot kell fizetni. Ez az ösz- szeg már a nyugdíj járulé­kot is magában foglalja, azt külön nem kell fizetni. Van egy olyan rendelkezés is, hogy aki az öregségi jo­gosító korhatárt (férfiaknál ez 60, nőknél 55 év) már el­érte, illetve 1989. január 1. előtt betöltötte, de tovább dolgozik és nem nyugdíjas, kedvezményt kérhet és így havi 850 forintot fizet. A 850 forint azonban csak nyug­díjra jogosít, táppénzre és egyébre nem.

Next

/
Thumbnails
Contents