Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1991. június 4., kedd Külpolitikai jegyzet Máriás József E címszavakkal jellem­zi az RMDSZ II. Kongresszusának munkálatait a Romania I i- bera, a legismertebb ro­mán ellenzéki napilap. Ho­gyan látta, láttatta mind­ezt a hazai román sajtó ol­vasóival? Az említett lap tárgyila­gos, tömör tudósítást kö­zölt Marosvásárhelyről, tartózkodott attól, hogy jelzőkkel illesse az ott el­hangzottakat. Nem így a kormánypárt lapja, az Azi, amelynek be­számolójából az is kiderül, hogy a kormány előzetes, titkos tanácskozásokkal igyekezett a helyi román fórumokat önmérsékletek­re inteni. A lap elismerés­sel szól a szervezésről. Sü­tő András bevezető szavai­ról, egységre, testvériségre utaló felhívásáról, de igen élesen reagál Tőkés László felszólalására. Ezzel szem­ben az Adevarul arra a Tőkés-gondolatra reagál. amely a marosvásárhelyi vártemplomban hangzott el, amely ugyancsak meg­békélésre, egységre, barát­ságra szólítja Erdély né­peit. Méltatja továbbá a munkálatok nyíltságát, amelyet példaértékűnek nevez más hazai politikai fórumok számára. A tudó­sításból kiderül, hogy a lap a mérsékeltek Domokos Géza vezette szárnyával szimpatizál. A Curiarul National tudósítása már a címében is sokatmondó: A mérsékeltek az utolsó mé­tereken győztek. Részlete­sen vázolja az RMDSZ-en belüli frakciókat, erővona­lakat, azok törekvéseit. A z említettek a román közvélemény, illetve annak alakítói tükrét tárja elénk. Megállapíthat­juk: kifogásaik, megjegy­zéseik ellenére sem ellen­séges módon. Higgyük, hin­nünk kell abban, hogy egyszer talán annak is el­jön az ideje, hogy megér­téssel, a honfitársnak kijá­ró megbecsüléssel lesznek, viseltetnek irányunkban. Zöld út a környezetvédelemnek Budapest (ISB) — Nem sikerült az áttörés a kör­nyezetvédelem frontján — írja a kormány jelentése az elmúlt egy esztendőről. Különösen sok herce-hurca közepette választották meg a vidéki környezetvédelmi felügyelőségek igazgatóit. Az okokról Misley Károly, a tárca közigazgatási állam­titkára egyebek közt el­mondta: a 12 környezetvé­delmi felügyelőség igazgatói posztjára beérkezett pá­lyázatok közül a nyíregyhá­zi és a miskolci jelölttel ha­mar egyetértett a közigaz­gatási államtitkár. A működést nehezíti, hogy a felügyelőségek illetékessé­gi területe nem egyezik a közigazgatási mozgástérrel, a nyíregyházihoz tartozik például Borsodból Cigánd, Kenézlő és Zemplénagárd- nak a Tisza bal partján fek­vő része. Több szabolcsi község viszont a debreceni felügyelőséghez kötődik. BUDAPEST: Hans-Dietrich Genscher június 3-án Buda­pestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Jeszenszky Géza külügyminiszter fogadta a vendéget. KM-Telefotó A miniszter az autópályáról Helyszűke miatt június elsejei, szombati lapunk­ban némi rövidítéssel je­lenhetett meg három me­gyei országgyűlési képvi­selő — Gulyás József, Kállai Kristóf, Mádi László — véleménye a kormány legutóbbi, megyebeli láto­gatásával kapcsolatban. Kérésükre itt alább kö­zöljük a kényszerhelyzet­ben kimaradt részt: Idézünk Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter május 25-én (a látogatás előtt egy nappal kelti!) dr. An­tall József miniszterelnök úrhoz írt jelentéséből: „A 10 éves közúthálózat-fej­lesztési program az M 3- as autópálya építését az ezredfordulóig Nyíregyhá­záig irányozza elő, de ez nem jelenti azt, hogy itt az építés leállna, hanem az építést folyamatosan ter­vezzük a szovjet határig elkészíteni a következő év­ezred első éveiben törté­nő befejezéssel. Ez az au­tópálya már koncessziós formában készülne, és amennyiben a koncessziót biztosító befektető a mi terveinknél nagyobb épí­tési ütemet irányoz éld, akkor a gyorsításnak nincs semmi akadálya. Az M 3 autópálya építésének üte­mezése reálisan a legzsú­foltabb szakaszon, Gyön­gyös és Miskolc között szükséges. Ezután kell fo­lyamatosan tovább haladni Nyíregyháza irányába . .." A nyíregyházi Szakszervezetek Háza. Tervezte Bán Ferenc. Harasztosi Pál felvétele A Magyar Nemzet után Bán Ferenc nyíregyházi építész munkáiból nyílt ki­állítás a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában. A kiállítás június 30-ig tekint­hető meg. Biológiai példából, az anyag örök körforgásából, annak társadalmi mozgások­ra is értett törvényszerűsége­iből, és végső soron a görög anyagcsere szóból indultak ki a japán metabolizmus épí­tészei jó harminc éve. Kiku- take, Kurokawa és Tange, valamint az amerikai Louis Kahn, olyan ipari háttérrel rendelkeztek, és olyan infra­struktúrák építészeti képét keresték már akkor, amitől mi még ma is fényévi távol­ságra vagyunk. Azaz a Nyír­egyházán dolgozó Bán Ferenc által épített ottani művelő­dési központ mégis kivétel. Szinte a csodával határos módon sikerült neki, a tel­jesen értetlen közegbe egy olyan házat megvalósítani, amely ha nyugatabbra lenne, azóta is egyre zarándokol­nának hozzá a különböző nemzetiségű építészek. Ná­lunk még a szakma egy ré­sze is csak botránykőnek tar­totta ezt a kvalitásos alko­tást. Az eltelt évtizedek azonban az építész mostani kiállítá­sán újra bemutatott házat szinte a magyar modernista építészet ünnepélyes lezárá­saként láttatják. Pontosab­ban, a képzeletbeli modern magyar építészet lezárása­ként, mert az ismert törté­nelmi keretek között jósze­rével alig létezett nálunk ilyesmi. Tehát Bán Ferenc épített magának egy modern fix pontot, egy saját modern építészetet, amelyre a poszt­modern folytatást alapozhat­ta. Valójában posztmodern építészetünk sincs, csupán néhány, különböző tervezők által e küllemben megfo­galmazott. jó épület. Bán ezen a téren is rendhagyó al­kotó személyiség. A nyíregy­házi szakszervezetek szék­háza, a színészház, a borbá­nyai római katolikus temp­lom, a színház Mátészalkán és a városháza Tiszavasvá- riban olyan sorozat, amely­nek aLapján méltán elmond­ható, hogy itt posztmodern építészetről van szó. Attól „poszt" ez a gondol­kodás, hogy az építész meg­tartja a modernizmus szigo­rú geometriáját, gyakran nyers felületeket alkalmaz, hangsúlyozza a szerkezetet. De mindezeket az adott hely szelleméhez igazítja és ugyanakkor saját, eredetien gazdag imaginációjához ren­deli, nem pedig valamiféle internacionális arctalan teó­riához. Az utolsó másfél év­ben öt sikeres pályázatot is készített, amelyek közül ki- eanelkedett a Nemzeti Szín­házé és a sevillai paviloné. Ide készített tervei posztmo­dern főművek. A zsűri azon­ban ezeket építészeti értékeik elismerése mellett sem jutal­mazta első díjjal, minden bizonnyal a magyar moder­nizmusra vonatkozó anak­ronisztikus félreértés, idő­zavar miatt. • Megkezdődő#* q parlament ülése Gerbovits kivonult, Torgyán cáfol Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés hétfőn délután három órakor megkezdte munkáját. Az elnöklő Sza­bad György ismertette, hogy Richard Cheney, az USA vé­delmi minisztere levélben mondott köszönetét a Kuvait felszabadítására létrejött nemzetközi koalícióban való magyar részvételért. Napirend előtt kért szót rendkívüli ügyben Gerbo­vits Jenő (FKgP), aki hosz- szan bírálta a kormányzatot, amiért az egy esztendő alatt sem tett kellő lépéseket a tu­lajdonrendezés érdekében A kisgazda-képviselő felszóla­lásának végén tüntetőén ki­vonult a teremből. Ekkor élt a kétperces felszólalás lehe­tőségével Torgyán József, s minden alapot nélkülözőnek nevezte a vele kapcsolatban napvilágot látott „sajtórá- galmakat”. Elmondta, hogv Antall József telefonon be­szélt vele. s a miniszterelnö­köt felháborították a Tor­gyán Józsefet ért vádak. A képviselő hozzátette: szemé­lyének teljes „átvilágítása” a hét végére fejeződik be. s az eredményt természetesen nyilvánosságra hozza majd. Ezután — még ugyancsak napirend előtt, rendkívüli ügyben — Pető Iván kért szót. Az SZDSZ frakcióveze­tője rámutatott, hogy a kár­pótlási törvény ügyében a kormánynak kell új törvény­javaslatot kidolgoznia. A felszólalásra Kónya Imre MDF-frakcióvezető válaszolt, hangsúlyozva, hogy az ov- országnak nincs ideje halo­gatni a törvényhozási mun­kát. hiszen az egész átalaku­lási folyamat kerülhet ve­szélybe. A képviselők felelős döntést hoznak, a koalíció élni fog többségével, és to­vábbra is vállalja a felelős­séget a döntéseiért. — Tekintettel az osztrák kormány döntésére, misze­rint Ausztria nem kíván részt venni a Budapest—Bécs világkiállítás megrendezésé­ben, Magyarországnak szán­dékában áll 1996-ban egye­dül is — Budapesten és vi­déki helyszíneken — meg­rendezni a világkiállítást — határozott az Országgyűlés. O Az ülésszak hétfőn dél­után mentelmi ügyben is dön­tést hozott. Mádi László (Fi­desz) gondatlanságból sérü­léssel járó közlekedési bal­esetet okozott. A mentelmi bizottság azt indítványozta, hogy ne függesszék fel a kép­viselő mentelmi jogát, mert ez volt az első közúti balese­te, másrészről pedig a sérült a vele utazó feleség volt. Az Országgyűlés helyt adott a kérésnek, és nem függesztet­te fel Mádi László mentelmi jogát. Lapzártakor érkezett Budapest (MTI) — öt kiló kokaint foglalt le a magyar rendőrség, azt kö­vetően, hogy május 25-én az Interpol svájci irodája jelezte, hogy az aznap es­te Zürichből Budapestre érkező Swissair repülő­gép az egyik utasának csomagjában nagyobb mennyiségű kábítószer van. Ezt a zürichi repülőté­ren a tranzit poggyászok rutinellenőrzése során fe­dezték fel, de nem tud­ták azonosítani a gyanús csomag — egy nagy fe­kete hátizsák — tulajdo­nosát. így erre a magyar rendőrséget kérték fel — közölte az ORFK sajtó­irodája. Szöul (Reuter) — Csüng Von Sik dél-koreai mi­niszterelnököt szöuli diá­kok tettleg bántalmazták, amikor hétfőn látogatást tett a Hankuk Külföldi Tanulmányokra Szakoso­dott Egyetemen. Közélet Tölgyessy elégedetlen Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — Oj oldaláról ismerhettük meg a napokban Nyíregyházán Tölgyessy Péter SZDSZ par­lamenti képviselőt, legalább­is ígv vélje ezt a sorok szer­zője. A tévéközvetítésekből, nyilatkozatokból eddig úgy láthattuk, egy kemény, rendkívül határozott politi­kai vonalat képvisel. Itteni előadásával, az elhangzott kérdésekre adott válaszaival bizonyára sok hívet nyert meg, növelvén saját népsze­rűségét és a pártja iránti bizalmat, ugyanis egy filozó- fikusabb stílusban szólalt meg. a vívódó, töprengő, a megfelelő utat kereső ember osztotta meg gondjait a je­len lévő hallgatósággal. Nem titkolja, bizonyos mértékig elégedetlen az SZDSZ-szel, egyebek között azért, mert megismételt győ­zelem helyett vereséget szenvedett az időközi hely- hatósági választásokon. Nincs megfelelő arcéle en­nek a pártnak, mondotta a volt frakcióvezető — az MDF világosan megfogal­mazta, mit akar. Tisztázni kellene, kikhez kíván szólni az SZDSZ, kiknek a pártja kíván lenni. Azoknak a pártja kellene, hogy legyen, akik nem az állami beavat­kozásoktól remélnek segítsé­get, hanem a saját tehetsé­gükből kívánnak boldogulni, legyenek vállalkozók, kétke­zi munkások, vagy értelmi­ségiek. Az ellenzéknek a fe­lelőssége ebben a helyzetben az, hogy a hihető illúzióját adja egy majdan kialakuló jóléti társadalomnak. Sok a rögtönzés az SZDSZ- ben, nem derül ki egyériel- műen, mit akarnak a sza­badelvűek —, amit figyel­meztető jelnek kellene te­kinteni, mondotta a képvise­lő. Egy pártnak, ha nyíltan hatalomra törekszik, rendel­keznie kell megfelelő kon­cepcióval és olyan szemé­lyekkel, akik képesek a kor­mányzásra. Kifejtette azt is, nem két­séges, hogy az SZDSZ ma jobb pozícióban van az MDF-nél, az MDF sokat ve­szített tekintélyéből, az SZDSZ-nek viszont még nem volt lehetősége a bizonyítás­ra. Meglehet; az MDF kive­zeti az országot a válságból, de az is lehet, hogy a har­madik világ fejlődő orszá­gainak táborában kötünk ki. Vitatkozni nem szeretnék Tölgyessy Péterrel, de azt remélem, ez a „jóslat” nem fog teljesülni. Abban viszont igaza van, sokféle megszál­lás után, rajtunk múlik, mi magunk mire. vagyunk képe­sek, milyen lesz a jövendő Magyarország. Nyíregyházi építész fővárosi sikere Nyíltság és demokrácia

Next

/
Thumbnails
Contents