Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-19 / 142. szám

1991. június 19. szerda OLVASÓINK LEVELEIBŐL Kelet-Magyarország 11 B II IMII a lilllill El B lIBi § ff Őrség B ort, búzát, békessé­get — szól a magyar ember, ha nagyon jót akar. Bor lesz, búza talán elegendő, de a bé­kességgel bajban vágyónk. Különösképp a kinti, kör­nyezeti béke hiányzik; csuda tudja, honnan ter­mett elő ennyi tolvaj, szél­hámos, rabló, és gyilkos, akikről megírják a bűn­ügyi krónikákat. A rend­őrök lótnak-futnak haj­naltól pirkadatig, mert a bűn természete szerint fő­leg az éjszakát szereti, de a napfény sem riasztja vissza. Tán’ ötször any- nyi rendőr is kevés vol­na, mint amennyi ma ül­dözi a bűnözőket, elavult technikai eszközökkel fölszerelkezve, ritkán pi­henten. Ezt belátva, segítség­képpen szerveződtek, vagy alakulnak a megye településein a polgárőr­ségek. Erős lelkű, izmos, saját árnyékuktól nem ijedező férfiemberek áll­nak össze kisebb csapa­tokba, inkább éjjel, de szükség szerint nappal is járőröznek. Vigyáznak a lakosok nyugalmára, óv­ják javaikat. Kit kaland­vágya, kit erkölcse visz a polgárőrségbe, mert „csak” az a tudat a fizetségük, hogy mindenki örömmel látja őket, csupán, a bűnö­zők nem. Létük figyel­meztetés, jó esetben til­tás. Nyíregyházán az észa­ki városrész közismerten nem biztonságos. Ezért június 24-én, este hat órá­tól tartja alakuló ülését a 2-es számú gyakorlóisko­lában a „Közérdekű Va­gyonvédelmi Őrség”. Je­len lesz a városi rendőr- kapitányság vezetője, az önkormányzat képviselője, várják az érdeklődőket, és éjszakai járőrszolgálatra a fiatalokat. Már néhá- nyan járőröznek jó ide­je, azóta negyedével csök­kent a bűncselekmények száma a népes lakóne­gyedben. logászszemmel Rendelő Mi. Székely, Öze-tanyai la­kosok azt szeretnénk, ha a körzeti orvos hetente egy­szer, vagy kétszer kijárna ide rendelni. Öze-tanyán or­vosi rendelő is van, hatvan­négy ember él itt és ebből tíz-tizenöt ember rendszere­sen beteg és járóképtelen. Nem tudnak mivel bejutni a faluba, ezért szeretnénk, ha az orvos kijönne rendelni. Sajnos, ha hívjuk, sem min­dig jön ki, ezért szeretnénk, ha a szerkesztőség segítene. Székely, Öze-tanya lakói (A levél névtelensége elle­nére egy kis közösség prob­lémájáról szól, ezért lapunk megpróbált segíteni. Am mi derült ki Székely polgármes­terének leveléből? őzt-ta- nyán egy állami tulajdonú ingatlanon, szobányi nagysá­gú helyiségben sok-sok éve, valóban volt körzeti orvosi rendelés. A helyiség siral­mas állapotban van, jelen­tősebb pénzösszeg is kevés a rendelővé alakításához. Öze- tanya Székelytől mintegy három kilométerre van; au­tóbusszal, illetve a jói meg­épített utakon autóval lehet közlekedni, ráadásul a ta­nyát telefonnal is felszerel­ték. A körzeti orvos minden hívás esetén kimegy a hely­színre. A megkérdezett ta­nyasiak úgy vélik, a kevés értelmetlen, mögötte talán rosszindulat is lapul __) Betömött árok Segítséget kérünk gon­dunk megoldásában, amely- lyel azóta küszködünk, ami­óta megépítették a 4-es fő­utat. A nyíregyházi Inczédi- sornál és a Juhász Gyula utcánál lejt ez az út, s egy­kor a tanács építési osztálya mindkét oldalra csapadék- vízelvezető-lefolyót építte­tett be. Ez a páros oldalon kifogástalanul látja el fel­adatát. Mivel a Tóth Árpád út is magasabban van, a víz nyugodtan folyhatna a lefo­lyó felé, ám az egyik lakos az előtte lévő lefolyót egy­szerűen eltorlaszolja. Próbál­tuk már az árkot szabaddá tenni, de ez az asszony ásó­val, kapával, karóval támad ránk, borzalmas átkokat szór arra, aki szeretné kitakarí­tani. Sajnos, így a víz meg­áll a házaink előtt, teljesen megreked, a lakások alá fo­Esö után víztükörben nézik magukat a házak. A hepehu­pás úton megreked a víz a mélyedésekben, s a tócsákat a nap szárítja fel. Képünk Nyíregyházán, a Szarvas utcán készült. Harasztosi Pál felvétele lyik, pedig ez itt a Bujtos, amelyről köztudomású, hogy amúgy is vizes terület. Rá­adásul Medárd megfenyege­tett minket azzal, hogy negyven napig esni fog. De ha csak tíz napig esik, félő, már akkor is elönt bennün­ket a víz. A polgármesteri hivatalnak megküldtük le­velünket, de valószínűleg túl sok a dolguk, mert mind ez ideig válaszra sem méltatlak bennünket. A Juhász Gyula utca lakói Nvíreevháza Vannak még csodák Június ötödiken a szépen ápolt nyíregyházi temetőben jártam, egy temetési menet vonult el előttem. Meglát­tam egy öreg nénit, magába roskadva állt és sírt. Látha­tóan nem tartozott a temeté­si menethez, ezért odaléptem hozzá és megkérdeztem, hogy miért sír. Azt telelte, hogy hozzátartozói hantját jött gondozni, a virágokat megkapálni, amíg dolgozott, táskáját letette a sirra. Aztán elfeledkezett róla, otthagyta, pedig benne volt szerény kis nyugdíja. Arra gondoltam,. Földi Istvánné nyolcvannégy éves nyíregyházi lakos tás­kája már nem fog előkerül­ni, amikor a temetőgond­nokság felől egy férfi jött kerékpárral, kezében a néni táskája. Sándor Zoltán veit, a temetőgondnokság dolgo­zója, miután meggyőződött róla, hogy a nénié a táska, azonnal átadta neki. A néni örömében sírt, és száz fo­rintot akart adni hálaja je­léül, de a férfi ezzel hárí­totta el; ezerszer nagyobb szüksége van a néninek a pénzre. Hát ilyen is előfor­dul az Északi temetőben. Villanófényben Ökológiai prmatosítás (!) Petrilla Attila Nyíregyháza (E-Misszió) J únius ötödikén volt a Környezetvédelmi Vi­lágnap. Ennek okon, kicsit megkésve szeretnék elmondani néhány monda­tot arról, hogy a tőke —. egyébként nagyon szüksé ges — beáramlása, milyenj veszélyekkel járhat a kör­nyezetre. _ Ezt ökológiai gyarmatosításnak hívják, s következményeivel már jó- néhány, nemrég fejletlen, ma iparilag fejlett ország bir­kózik. Milliárdokat költe­nek arra, hogy az okozott károkat valamiképp eny­hítsék. Körülbelül ugyanaz tör­tént náluk, ami nálunk megkezdődött: Nyugat-Eu­rópából gyakran elavult, vagy környezetszennyezés miatt betiltott technológiát hoznak be, ez azzal is jár, hogy megint csak húsz­harminc éves elmaradá­sunk lesz a Nyugathoz ké­pest . . . Például egy reklá­mozott mosópor ki van tilt­va Európa sok országából, mert magas a foszfáttartal­ma. Ha a foszfát bejut a vizekbe, márpedig bejut, tönkreteszi a vizet. az élő­világot. mi pedig két kéz­zel kapunk utána. Meggyőződésem, hogy a tervezett autópálya, amely Olaszországból indul és a Baltikumig húzódna, így átmegy hazánk területén is, szintén jelentős környezeti rombolást okozhat. Azzal kecsegtetik a megyék, vá­rosok, falvak lakóit, hogy ahol az autópálya áthalad, ott fantasztikus felvirág­zást hoz, sorra nyílhatná­nak meg az üzletek, busás haszonnal járnának a vál­lalkozások. Ennek mi is na­gyon örülnénk, csakhogy, tessenek belegondolni: az autópálya használatáért ki­lométerenként már most hat forintot kérnek. Hon­nan volna arra pénze egy szegényebb falusi vagy vá­rosi lakónak, hogy 600 fo­rintot fizessen azért, mert elmegy a gyerekéhez, aki mondjuk száz kilométerrel arréb lakik? Vagy ott van piaca a megtermelt zöldsé­geknek, esetleg ott talált végre munkahelyet? Emel­lett fizeti a most is drága benzint és a kocsi adóját... Előre látható, hogy a ma­gyar forgalom az autópálya melletti gidres-gödrös dűlő- utakon fog bonyolódni. Ez olyan ok, aminek kö­vetkezménye azonnal észre­vehető a pénztárcáról. De vannak okok, amelyeknek következményei később de­rülnek majd ki a környe­zetszennyezési károkból: ezen az úton főként a ka­mionok fognak járni, azért, mert Európában szombat­vasárnap meg van tiltva <t közlekedésük. Még több szennyezőanyag, rákkeltő aldehid, szén-monoxid stb, jut a levegőbe, mint eddig jutott. Egy autópálya szé­lessége 28 méter, kétoldalt úgy 3—300 méteren belül nem lehet se kaszálni,, se legeltetni, ,se terményt be­takarítani, mert az autópá­lyáról kikerülő szennyező anyagok ott olyan mérték­ben koncentrálódnak, hogy emberi fogyasztásra alkal­matlanok az ott növő nö­vények. (Folytatjuk) Köszönjük a gyógyszer- tárat Községünkben néhány he­te szép, új gyógyszertárat adtak át. Nagy segítség ez nekünk, hogy helyben, kel­lemes és kulturált körülmé­nyek között vásárolhatjuk meg a szükséges orvosságo­kat, nem kell kilométereket utazni érte. A régóta dédel­getett terv megvalósításában igen nagy szerepe volt kör­zeti orvosunknak, neki és minden illetékes, jószándékú embernek szeretnénk kife­jezni köszönetünket. Környezetünk „Mérges“ zöldségek A környezetvédelmi szak­mában dolgozom, tisztában vágyóik sok veszéllyel, amit a környezetszennyezésnek köszünhetünk. Örülök, hogy olyan sok jó próbálkozás van országszerte, de szeret­ném, ha a döntésekben il­letékesek jobban odafigyel­nének ezekre. Nyíregyhá­zán számos zöldség-gyü­Dr. Kovács Mihály Termelőszövetkezeti szol­gálati lakásban lakik egy be­regi illetőségű olvasónk. A közelmúltban meglepetésére felszólítást kapott a tsz el­nökétől, hogy rövid határ­időn belül költözzön ki a lakásból, mert azt a tsz egy magánszemélynek eladta. Ol­vasónk szeretné tudni, hogy jogszerű volt-e az elnök el­járása, van-e a lakásban la­kó bérlőnek elővásárlási jo­ga, illetve milyen határidő­vel kötelezhető kiköltözése. Olvasónk problémája igen összetett, mert itt a Polgári Törvénykönyv előírásai a la­kásügyi jogszabályokkal ke­verednek. Az egész vita ki­menetelére döntő kihatással lehet az a bérleti szerződés —, ha egyáltalán van ilyen —, amit a lakásba beköltö­zéskor a tsz-szel kötött. Ebben az Írásbeli szerződésben rög­zíteni kellett, hogy milyen jogcímen, milyen feltétel, vagy meghatározott idő be­következtéig lakhatnak bér­lőként a lakásban; esetleg tagsági viszonyuk megszűné­séig, vagy határozatlan ideig. Ebben a szerződésben kellett rögzíteni a fizetendő bérleti díj összegét, a bérleti szer­ződés felmondására vonatko­zó feltételeket és egyéb fon­tos — bérlőre és bérbe adó­ra egyformán vonatkozó — tényeket. A termelőszövetkezeti tu­lajdon képezheti adásvétel tárgyát, annak értékesítési feltételeiről a tsz alapsza­bályzatában kell rendelkez­ni. Itt kell rögzíteni, hogy a közös vagyon (jelen esetben szolgálati lakás) értékesíté­séhez a vezetőség, a küldött- gyűlés, a közgyűlés, vagy esetleg /csak az elnök dönté­se szükséges. A bérlőnek elő­vásárlási joga csak az állami tulajdonú lakások esetében van, a személyi tulajdonú la­kásoknál — analóg ide so­rolható a szövetkezeti tulaj­don is — a bérlőnek nincs elővásárlási joga, de a cél­szerűség és a méltányosság is indokolttá teszi, hogy elő­ször a benne, lakó bérlőnek ajánlják fel megvételre az ingatlant. A bérleti szerződés fel­mondását, illetve a lakás ki­ürítésének szabályait a la­kásügyi jogszabályok egyér­telműen rendezik. A felmon­dást mindig írásban kell kö­zölni. Nem állami lakás ese­tében a bérbe adó meghatá- roziatt .felmondási ok nélkül, fß. Araásik megfelelő lakás nélkül is fel- rftíiutíntttja a bérleti jogvi­szonyt;.;, ha ezt a felek a szer­ződésben kikötötték. Ilyen esetben a felmondási határ­idő nem lehet kevesebb há­rom hónapnál. Nyilvánvaló, ha az előbbi feltétel nem lett a bérleti szerződésben rögzítve, akkor a bérbeadói felmondást in­dokolni kell. A felmondási idő nem lehet rövidebb ti­zenöt napnál, és a hónap utolsó napjára szólhat, tehát az olvasónk esetében adott kiköltözési időpont törvény- sértö, így érvénytelen. A felmondásra a bérlőnek írásban kell válaszolnia, hogy azt elfogadja, avagy nem Ha a bérlő a felmon­dást nem fogadta el, a bér­be adó a felmondás érvé­nyességének megállapítása és a lakás kiürítése iránt már a határidő lejárta előtt, de legkésőbb az azt követő har­minc napon belül pert indít­hat. Az előzőekben leírtak alapján olvasónk dönti el, hogy elfogadja-e a felmon­dást és kiköltözik, vagy vál lalja a peres utat. Vélelmez­hető az is, hogy a termelő- szövetkezet még csak elő­szerződést kötött a vevővel, hiszen bérlő által lakott, te­hát nem beköltözhető ingat­lant nem szívesen vásárol­nak meg. Főleg nem akkor, ha az az ingatlan egy bi­zonytalan kimenetelű peres eljárással is terhelt. Zsurakovszki Mihály Nyíregyháza, Északi körút Nyírpazony lakói nevében Olasz Ferencné mölcs stand áll forgalmas utcák sarkán. Két méterre autók, motorok robognak, ontják a füstöt, a korom, az ólomszennyeződés, ká­ros kemikáliái származékok rászállnak a takaratlan zöldségekre, gyümölcsökre. Az embereik nem tudják, milyen koncentrált mérget vesanek meg friss zöldség vagy gyümölcs gyanánt. Azt hiszem, a kereskedő sem tudja, mert azonnal nájlonfóliiába burkolna min­den árut. Engem leginkább az szomorít el, hogy nem tudják az illetékesek sem, vagy ha tudják, nem törőd­nek vele és kiadják az áru­sítási engedélyt főforgalmú, vagy zsúfolt autóutaktól pár lépésnyire. Ugyanezt láttam Mátészalkán, Vásárosna- ményban, sőt a kisebb te­lepüléseken is. A hivatal­nak nagyobb felelősséggel kellene viseltetni az embe­rek iránt, amikor zöldség­gyümölcs árusításra ad en­gedélyt. Dr. K. S. Sóstóhegy Szerkesztői üzenetek MOLNÁR PÁLNÉ, ZÁ­HONY : Ha munkaviszo­nyuk megszűnéséig a dol­gozókat megillető szabad­napokat nem adták ki. azt pénzben kell megvál­tani. Ez az idő túlmun­kának minősül, és ennek megfelelően pótlékkal kell elszámolni. KUCSORA BÁLINT NYÍREGYHÁZA; Talán van még lehetőség, ne siesse el a dolgot, tudja, a harag rossz tanácsadó. Jó volna néhány hetet vár­ni, s ha befárad szerkesz­tőségünkbe, részletesen megbeszélhetjük a prob­lémáját. FEKETE JÁNOSNÉ, CSENGER: A szociálpoli­tikai előírásokról az OTP Megyei Igazgatósága ad tájékoztatást, címünk: 4400 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. KÉPES LÁSZLÓ, VÁ- SÁROSNAMÉNY: Az 1991. március elsején hatályba lépett törvény értelmében, aki felmondással szünteti meg munkaviszonyát, vagy fegyelmi vétséggel elbo­csátják, az a felmondást vagy elbocsátást követően kilencven napig nem kap­hat munkanélküli-járadé­kot. Nagyon sajnáljuk önt, de így van, így kell tudo­másul vennie. A. GÁBOHNÉ, NYÍR­EGYHÁZA : Ha a gyer­mek keresete, jövedelme — bármely munkavégzés­re irányuló jogviszony ke­retén belül — három egy­mást követő hónapban meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, akkor a családi pótlék fo­lyósítását mindaddig szü­neteltetni kell, amíg a gyermek havi jövedelme több ötezerkétszáz forint­nál. (ötezerkétszáz forint az öregségi nyugdíj leg­kisebb összege ebben az évben) Eladták a lakását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents