Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-19 / 142. szám
1991. június 19. szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 Fekete könyv a Fefagnál Veszteség raklapon Az udvaron tornyosulnak az eladatlan raklapok. A szerző fetvétele H. Magyar László Nyíregyháza (KM) — A lolgozók mereven ragasztódnak álláspontjukhoz: ha vt igazgató marad, akkor valamennyien sztrájkolni ognak. Ez az ultimátum a i’EFAG vásárosnaményi faeldolgozó üzemében hang- ott el, jelezve azt, hogy a □unkavállalók nem értenek igyet a vezetővel, illetve a ezetési módszerekkel. A kora délelőtti órákban i gyár udvarán semmi sem elzi a feszült hangulatot, t portás nyugodt egykedvű- éggel, a megszokott mozdu- attal nyitja fel az autó lőtt a sorompót. Minden sendes. Egyedül csak a sok aklap láttán kapta fel a éjét a látogató: mádkor mintha nem halmozódott olna fel ennyi késztermék. Hogyan tovább ? Csonka László, az üzemi zakszervezeti titkár tájé- :oztat az előzményeikről: — Két három hónapra lehetünk vissza az időiben. l dolgozók egyszer csak azt ettek észre, hogy az álta- ak gyártott raklap csak yűl és gyűl az üzem udva- án. Megértették, hogy a áac begyűrűzése miatt ne- ézkes az értékesítés, de udták azt is, mikor vevő elentkezett, 5—10 forintos rengedménnyel lehetett olna üzlet. Az egyik nap zabó Tamás igazgató tájé- oztatót tartott a vezetékek a nehéz gazdasági elyzetről. Mondta, hogy ondotkozzunik el: kényszer - zabadság lesz vagy ellbo- sátás. Mi tájékoztattuk a olgozókat, akik magyarázatot követeltek. Létrejött végül a munkásgyűlés raá- j us közepén, amelyen az emberek véleménye a következő volt: ők több évtizeden keresztül felépítették ezt az üzemet, de az igazgató három év alatt tönkretette. Nem akarnak vele együtt dolgozni. Másnap az igazgató be sem jött, elment táppénzre. Az egyik csarnokban éppen kávészünetet tartanak az asszonyok. Először alig akarnak megszólalni, aztán szinte egymás szavába vágva mondják. — Tartjuk magunkat most is ahhoz, hogy nem alkarunk vele dolgozni. Soha nem jött hozzánk, nem beszélgetett velünk, ha valakinek problémája volt, elküldte. Az utolsó három évben, amióta itt volt igazgató, jelentkeztek a gondok. Van bőven áru, de nem akarja eladni. Üzletet nem kötött, nem kereste a piacot. Kikérte ugyan a mérnökök véleményét, de mindig maga döntött. Két hónapja nincs víz, nincs villany a női öltözőben. A poros munka után nem tudunk megmosakodni. D „fekete könyv” A csoportososulást látva egy-két férfi is megáll hallgatni a beszélgetést, majd átveszik a szót az asz- szonyoktól. — Vezetett egy fekete könyvet, amelybe azokat írta, akik ellene rosszat szóltak. Sok jó szakembert elküldött, mindenkit a munkakönyvvel fenyegetett. Szabó Tamás igazgató megfáradt belenyugvással járja körbe az ellene felhozott vádakat: — Ellenem hangolták az embereket. Valaki úgy tájékoztatta őket. hogy 5—10 forintos árengedménnyel lett volna üzlet. Az igazság az. hogy sok vevő ajánlatáig lementünk, de amikor elmondtam a feltételeket, visz- szavonták az ajánlatot. A feltétel az, hogy készpénzzel fizessenek, vagy a banktól hozzanak garanciát. Vitték volna a raklapokat, de ha a feltételek ellenére adjuk oda, ki tudja, mikor láttunk volna pénzt. A középvezetőkkel rendszeresen találkoztam, minden információval rendelkeztek. Nekik kellett volna tájékoztatni a dolgozókat a mindenkori helyzetről. Az kétségtelen, hogy az utóbbi időben kevesebbet voltam lent az üzemrészekben a piaci gondok miatt, örültünk, ha a bérre, az üzemanyagra ösz- szeszedtük a pénzt. Valóban van egy fekete színű, vastag naplóm, de abban nem az emberekről írogatok, hanem a termeléssel kapcsolatos tennivalókat. aktuális feladatokat jegyeztem fel. Félnek a dolgozók A gazdasági válság miatt az egész országban feszült a hangulat, a dolgozók félnek a munkanélküliség veszélyétől, megélhetési gondokkal küzdenek, illetve mindenhol problémát jelent a késztermékek értékesítése. Épp ezért a FEFAG vezetése egyrészt megérti a munka- vállalók indulatát, elkeseredett hangulatát, másrészt elhamarkodottnak találják a munkások döntését, hiszen a piaci viszonyokról Szabó Tamás semmit sem tehet. Egyelőre kinevezett helyettes vezeti az üzemet, s az igazgató személyéről majd később döntenek. Hatér kapu nélkül Nyíregyháza (KM — Réti ános) — Szabolcs-Szatmár- lereg megye áruforgalmi apui Románia felé Ilajdú- iihar, Békés és Csongrád legyében vannak. Ezt a ke- eskcdelmi, gazdasági, sőt iszomszédi képtelenséget, ki nem hiszi, járjon utána. >e az is, aki bízik benne, ogy az állapot nem maradat így örökké. Vállaj és Csanálos között gyanis minden feltétel ad- a van a forgalom megnyi- ísára — lévén, hajdanában tt működött határátkelő — íindössze egy kis belátó karaira, kormányközi meghat, odásra, és némi ráfor- ításra lenne szükség. Dr. Meszlényi Sándor ez- ?des, a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei parancsnoka tagja volt annak a delegációnak, amelyik június 6-án találkozott a román vámhatóságok vezetőivel, és egyebek mellett egyeztette az álláspontokat a sürgető probléma megoldására. — Határvámhivatalok megnyitására, létesítésére a pénzügyminiszter — az országos parancsnok személyén keresztül — tehet javaslatot a kormánynak. Többek között ezt a lépést is előkészítendő a dr. Balogh György vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka által vezetett delegációnk a román vámhatóság megbízott vezér- igazgatójával tárgyalt Artándon. Álláspontunk az volt, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megye távlatait tekintve is hátrányos helyzetben van azáltal, hogy nincs áruforgalmi kapuja Románia felé. Az áldatlan helyzet feloldása a megye önkormányzatának is kifejezett igénye, amit az országos vámigazgatás a legmesszebb menőkig támogat. A megnyitásra tervezett vámhivatalok között a Vállaj—Csanálos-i átkelő magyar részről az elsők között szerepel a rangsorban. — Mi hátráltathatja a döntés megszületését? — A román vámhatóság függőségi viszonyai eltérnek a mi szervezeti felépítésünktől. Ott a határőrség a ha tár menti vámhivatalok kezelője. Ezzel együtt ígéretet -kaptunk partnerünktől, hogy a szóban forgó határmegnyi- tást, mint kezdeményezést soron kívül továbbítják erre illetékes szerveikhez Megítélésem szerint ezt követően a két ország Külügyminisztériumának kell egyezségre jutni és majd utána vihető döntés végett a kormányok elé. Az általunk szorgalmazott Vállaj—Csanálos nagyhatárforgalom megnyitása, illetve ugyanez a lehetőség a nyírábrányi kishatárátkelő .átminősítésével — hangsúlvozom —.teljes egyetértésre, támogatásra talált a román tárgyalófelek részéről. Felvetett javaslatainkra várhatóan szeptemberben térünk vissza. ÁRCA A Vidéktoporogi helyi önkormányzat viharos ülésen tárgyalta meg udapest kérdését. Köztu- ott, hogy itt a végekén min- en korban megáll egy kiút az idő, és ma is halmo- :yttan hátrányos helyzetűek agyunk. Számunkra egy budapesti rándulás olyan, mintha kül- ildre mennénk, ha mi vi- ígkiállítást akartunk lát- i, Budapestre utaztunk ed- ig is. A gazdaságnak ez a iillogó tobzódása mindany- yiszor elkápráztat bennün- et. Szebbnél-szebb épületek etélkednek egymással, in- izetek és hivatalok hival- odva várják az ámuló vi- ékit. Roskadoznak a boltok, azar a vendéglátás és a yors közlekedési eszközökön árhová el lehet jutni. Bu- apestxe látogatnak az üzlet- rnberek és a turisták a vi- '. g minden tájáról: Magyar- rszág kirakata ez a város. Sajnos azonban túlságosan sokba került ez nekünk. Az elmúlt évtizedekben Budapest eme látványos kiállítása aránytalanul nagy részt vitt el a költségvetésből. Ezért a világkiállításért kében felutazunk Budapestre, és estére már ‘ otthon is vagyunk. A vidék Budapest külvárosa, csak idő kérdése, hogy Vidéktoporogit valóságosan is Nagy-Budapesthez Kni vesebb jutott a vidéknek. így városunk lakosságának is. önkormányzatunk ezért döntő többséggel megszavazta azt a határozatot, hogy nem támogatja a jövőben Budapestet, és petícióval fordul a parlamenthez, hogy a törvényhozás ne biztosítson számára előjogokat, vegye el privilégizált státusát. Kis ország vagyunk, nincsenek jelentős távolságaink. Minden fontosabb ügyünkcsatoljak. Mindenesetre ön- kormányzatunk már hozzájárult az egyesüléshez. Most, hogy a Budapesti Közgyűlés nem vállalta a világkiállítás megrendezését, önkormányzatunk ki kívánja húzni a kormányt szorult helyzetéből. Vidéktoporogi akár egyedül is vállalja a világkiállítás megrendezését. Véleményünk szerint jelentősen hozzájárulna városunk fejlődéséhez, számtalan infrastrukturális gondunk oldódna meg költségvetési támogatással. Mi nem akarjuk zsarolni a parlamentet nagyobb összegű hozzájárulásért, addig nyújtózkodunk ameddig a harminc milliárd ér. Bízunk abban, hogy a világkiállítás idevonzza a külföldi és hazai tökét, és váltakozói alapon nyereséggel megrendezhetjük. Végül is Amerikából nézve elhanyagolható az a 250 kilométer amennyivel keletebbre vagyunk. Budapestről ugyanolyan jó a közlekedés Vidéktoporőgiig, mint innen odáig. D e bízunk abban, hogyha a főváros komolyan érdeklődik a világkiállítás iránt a kelet—nyugati metró vonalát meghosszabbítják városunkig. Ha a parlament úgy dönt, — 1996-ban az ezeregyszáz éves Vidék- toporogi muskátli lesz a világ kirakatában. Kállai János A már nem fiatal nőt a kétszázmillión felüli lottónyeremény lehetőségének várakozó hangulatában faggatja a tv-riporter. Mit lenne, ha Fortuna őt részesítené kivételes kegyeiben? A magymamás külsejű gyáli asszony válaszai egyszerűek, de nem földhözragadtak. Megtudjuk: nagyobb összeget szánna egyházának a templom rendbetételére. Könnyed természetességgel beszél, nem hivalkodik. Szól az árva gyerekek istápolásáróí. a szegénységben vergődő öregek segítéséről. Magáról, egyelőre, semmit! A riporter próbál valami személyeset kiugratni. És magának nem is hagyna? — kérdezi. De- hogynem! Maradna nekem is elegendő. Vásárolnék és utazgatnék, mert én aligha jutottam el valahová is az életben. Nem vá- gyom külföldre, a hazámat akarom megismerni, mert ebből nekem még csak Gyál jutott... Elgondolkodom. Közeledik a nyár, programokat tervezünk. Pénzünk nincs. Legyintünk a csodaországokba vivő utazásokra. De vajon eszünkbe jut-e ilyenkor két vonatozás- nyi, kicsike országunk? Szeretjük-e eléggé ahhoz, hogy a szépségeiben való megmerítkezés legyen az elsődleges számunkra? Nem hiszem. Pedig a gyáli asszony az álommilliók birtoklása nélküli lehetőségekről beszélt; Tökösről, a beregi tájakról, a. Hortobágyról, Zala lan- kás dombjairól ... az itt élned, halnod kell felol- dozhatatlan kötelezettségéről. tMözben véget ér az K adás. Tovább töprengek, majd csöndben előhúzom a MALÉV, a SABENA, . a BOACTsps a TWA prospektusok alól" a MÁV menetrendjét. Találomra kinyitom. Betüzge- tem a baranyai aprófal-- vak nevét. Tervezem országos nyaramat. Az Országos Mentőszolgálat fehérgyarmati állomásának dolgozói — a nyári szünetet megelőzően — több felvilágosító egészségügyi előadást tartottak a fiataloknak. Szent- mihályi János főápoló-helyettes bemutatta a törésnél használatos (felfújható) rögzítőt, mely a hagyományos síntől gyorsabban, fájdalommentesebben elhelyezhető a végtagokon. Kommentár Por a tüdőbe Tóth Kornélia Á légszennyezés az egészségre káros érték kétszerese — halljuk gyakran a szível egyáltalán nem melengető híreket Budapest tisztátalan levegőjéről: A napokban éppen a főpolgármesteri hivatal és a társadalmi szervezeteket tömörítő Levegő Munkacsoport adta közre a környezetvédelmi kampány során . szerzett, megdöbbentő tapasztalataikat és az ehhez fűződő megoldási, vagy legalábbis mérséklésre tett javaslataikat. Ami máskor számunkra hátrány — az iparosítás alacsony foka — most az egyszer a megye előnyére válik. Márton Mihály megyei tiszti főorvostól tudjuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében 30 ponton méri a levegöhigiénés laborunk a szennyezettség fokát. Ebből Nyíregyházán 9 mérési pont található és szerencsére egészségre káros értéket nem kell regisztrálniuk. Korábban Nyíregyházán a Centrum Áruház és a bíróság környéke a korszerűtlen fűtés miatt igen szennyezettnek bizonyult, de a fűtés modernizálásával párhuzamosan javult a levegő minősége. így most a legrosz- szabb az állomás környékén és a legkiválóbb a Tölgyes csárdától a i$óstó felé a levegő. Ami megyénkben gondot okoz, az a por. Belélegezve ugyanis a tüdőben idült légúti betegségeket idézhet elő. Sok települést meg lehetne említeni, de köztük is igen rossz értéket mérnek Ti- szavasváriban, Rakamazon. A nagy nyíregyházi lakótelepeken évek óta szorgalmazzák a füvesítést, fásítást és ahol már beálltak a telepített facsemeték, számottevően jobb a levegő. M ivel az ipar szennyezésétől egyelőre megmenekült a megye, így a levegőhigiénés labor 15 éves, amortizálódott műszerparkjának felújítása is várat magára. Öröm is, meg nem is, hogy Pesten és Borsodban szerelik fel a külföldi alapítványból származó, monitoros mérőműszereket. Nézőpont) A gyáli milliók j
