Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-18 / 141. szám
1991. június 18., kedú EGYRŐL TÖBBET 11 Az oldalt összeállította GALAMBOS BÉLA A csodaszerek zsákutcája Hétmillió köbméter Tisza-vízzel töltötték fel első ütemben a „Rétközi tavat”, a Szabolcs veresmarti zsilipen keresztül a FETIVIZIG szakemberei GALAMBOS BÉLA FELVÉTELE HTESZ-hírek Dr. Molnár Józsefné Növényi termékeinket kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák), gyomnövények és állati kártevők (fonálférgek, rovarok, atkák, rágcsálók stb.) veszélyeztetik. Vegyszeres védekezés nélkül a világ — amúgy is szűkös — élelmiszertermelése 25%-kal lenne kevesebb. Ma még nem nélkülözhetők a hatékony növényvédő szerek, azonban ésszerű felhasználásuk egyre sürgetőbbé válik. A hatásos növényvédő szerekkel már megoldottnak látszott a növényi károsítok elleni védekezés, amikor a kemikáliák túlzott alkalmazásának káros hatásai jelentkezni kezdtek. Egyre több kártevő vált ellenállóvá a rovar- és atkaölő szerekkel szemben s egyes — korábban csak szórványosan elő-., forduló fajok — nehezen leküzdhető kártevőkké léptek elő. Előkerült a környezet- szennyezés problémája is: peszticidek (növényvédő szerek) halmozódtak fel a táplálékláncon keresztül a növényektől az állatokon át egészen az emberig. A biológusok, ökológusok és mezőgazdasági szakemberek világszerte próbálkoznak a fent leírt problémák kiküszöbölésével. A megoldást az integrált növényvédelem bevezetésében látják, ami figyelembe veszi egy adott károsító leküzdésének összes lehetőségét: kémiait, agrotechnikait, fizikait, biológiait egyaránt. Ezeket pedig úgy ötvözik, hogy az embert és környezetét legkevésbé veszélyeztető módon lehessen megvédeni a növényt. Az integrált növényvédelem tehát környezetkímélő növényvédelem. A védekezések során nem cél a kártevők teljes kiirtása, csupán az úgynevezett gazdasági kárküszöbérték alatt tartása, amely szint tulajdonképpen azt a kártevő egyedsűrűséget jelenti, aminek a kártétele megegyezik a kémiai védekezés költség'ével. Ez már egy merőben más felfogást jelent. mint a korábbi volt. <• Észlelni a kártevőt és nem védekezni ellene! A termelők szamára ez ma még igen szokatlanul hangzik. Ám több nyugati kutató, termelő, és már a mi tapasztalataink szerint is. ez az út vezet ki a kémiai növényvédelem zsákutcájából. amire jó példa a hazai almások védelmében az elmúlt időszakban végigjárt út. Az alma növényvédelme a hatvanas évektől kezdett intenzívvé válni. A bevezetésre került szerves foszforsav- észterek kiválóan pusztították az abban az időben előforduló kártevőiket: az almamolyt, sodrómolyokat, araszolokat. pajzstetveket. sőt még a piros gyümölcsfata- kácsatkát is. Hamarosan kialakult azonban ez utóbbi kártevő foszforsav-észterek- kel szembeni ellenállósága (rezisztenciája), s ettől kezdve csak speciális atkaölőszerekkel lehet a kártételét megakadályozni. Valószínűleg nem véletlen, hogy az országban először a mi megyénkben jelentkezett — itt is az intenzíven kezelt ültetvényekben és közel két évtizede — a délről érkezett al- malevélmoly. majd az alma- levél-sátorosmoly és az al- malevél-törpemoly. A szerves foszforsav-észterek zöme nem ad igazán jó eredményt a fajok ellen. A később bevezetett piretroidok forradalmasították a levélaknázómolyok és a sodrómolyok elleni védekezést. Sajnos. hamarosan megmutatkozott gyakori használatuk árnyoldala is. Ugrásszerűen felszaporodtak a vértetvek és a takácsatkák. Néhány éve kártevővé lépett elő a piros gyümölcsfa- takácsatka mellé a galago- nya-ta/kácsatka és a kétfoltos takácsatka is, de az almater- mésűek levélatikája sem ritka már ültetvényeinkben. A levéltetvek közül a zöld al- malevéltetű mellett egyre- gyakoribb a levélpirosító al- malevéltetű, sőt a (hamvasszürke színű) almalevélíetű is. Több helyen ismét gondot okoz a vértetü. Az almailon- ca, a kerti sodrómoly és a ligeti sodrómoly mellett, a nyolcvanas évek elejétől károsít a dudvasodrómoly. Gó- cosan az almalevél-gubacs- szúnyog. a különböző araszolok és bagolylepkék, szúbo- garak. vagy barkók kártételével is találkozni. Intenzív növényvédelem, újabb és újabb hatóanyagok alkalmazása mellett nem, hogy eltűnnének a kártevők, hanem még egyre újabb fajokkal gyarapszik a számuk. Á hagyományos gyakorlat eddig erre adott válasza: mind több és több peszticid felhasználása, miközben világszerte mind jobban előtérbe kerülnek a szigorú környezetvédelmi követelmények. — Hétfő délutánonként megkezdte működését az MTESZ-klub, ahol szívesen látnak minden műszaki, gazdasági téma iránt érdeklődőt (és családtagját) Nyíregyházán a Tudomány és Technika Háza harmadik emeletén. — Várják a további jelentkezőket a Valutapénztárosi tanfolyamra az MTESZtitkárságon (Nyíregyháza, Országzászló tér 10. III. e.). — Viillamosenergia-rend- szerünk jelene és jövője címmel tart előadást Balázs Péter, az ERŐTERV főmérnöke, a MEE főtitkára június 17-én 14 órakor a TITÁSZ Nyíregyházi Üzem- igazgatóságának III. emeleti nagyelőadójában (Bethlen G. u. 53.). 1 gyep, mint taknnyalap Traktorok piros-fehér egyenruhában Pazarló gazdálkodás a rét-legelőkkel A minőséghez hitel is jár Seres Ernő Kállósemjén (KM) — Közel száz megyei szakember vett részt azon a tanácskozáson, amelynek előadója dr. Barcsák Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese tartott. A tanácskozás témája a gyepgazdál'ko- dás volt a MAE állattenyésztési szakosztálya szervezésében, tapasztalatcserebemutatót a KáMósemjéni Űj Élet Tsz tartott. Magyarország gyepterülete — hangsúlyozta a professzor 1,3 millió hektár — ez a jövőben lényegesen nem fog melváltozni, viszont változtatásra van szükség a hasznosításban. Mi pazarló módon gazdálkodunk a gyepterülettel, a rét- legelőíkikel. A szakszerű gazdálkodásra jellemző a holland példa. Ott egy-egy vegyes számosállatot 0,4 hektár gyep tart el, nálunk 1,3 hektár jut egy számosállatra. A professzor véleménye: az ország számos mezőgazdasági termény, illetve termék termelésében a világ élvonalába tartozik. Ezt meg kell és meg lehet őrizni, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a külpiac minőségi igényeit terményeink és termékeink iránt. A termelésben gazdaságosságra, a kiviteliben minőségre van szükség. Erre a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok között feltétlenül szükség van, és lesz úgy is, hogy kialakuljon a szakemberképzés új rendje. Szakemberekre, specialistákra a jövőben is szükség lesz, ezt tükrözi azt a központi elképzelés is, amely a farmer-, a technikus és a szakmérnökképzés beindítására vonatkozik. Szakmai megállapítás, hogy gyepgazdálkodásban elsődleges a kérődző állatok gyeptákairmányigényé- nek kielégítése. Ehhez ismerni kell a (különböző célú gyeptelepítésék növényállomány-igényét, a beszerezhető fűfajokat. A gyep- keverékekben az angolper- je, a rétiperje, a réticsen- kesz, a vöröscsenkesz, a magyar rozsnak, a csomós- ebik, a nádascsenkesz és más fűfajtákkal jó legelők, kaszálók alakíthatók ki, figyelembe véve a fűfajok társíthatóságát. A gyepek táplálóainyag-ellátására vonatkozóan a professzor kifejtette: a gyep legfontosabb tápanyaga a nitrogén. Kiemelte azonban, hogy nitrogénből 200 kilogrammnál többet hektáronként felesleges kiszórni. A nagy adagú műtrágya csak megfelelő növényállomány és elegendő csapadék esetében hasznosul és lesz gazdaságos ... Az előadást vita követte. Dr. Fesztóri Sándor, a MAE Állattenyésztési Szakosztályának megyei titkára többek között elmondta: Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye gyepterülete 82 ezer hektár. A tömegtakarmány termő terület 155 ezer hektár. Több év átlagában az állat- tenyésztés zöldtakarmány- igenyénék csak 55 százaléka származik a jelentős kiterjedésű gyepterületről és ez nem megfelelő arány. Más gond, hogy a kérődző állatok fehérjeigényét a gazdaságok, á gazdák 45—50 százalékban drága és az állatok láplálkozásbiológiájá- val ellentétes abrak (táp) fehérjéből elégíti ki. Költségkímélő, gazdaságos módszer lenne,- ha a takarmányozásban az abrak aránvüi az indokolt 20—25 százalék lenne és a jó minőségű gyepre, szénára alapoznák a gazdák a jószágtartást. Nyíregyháza (KM — G. B.) A ma és a jövő mezőgazdasági szakembereiből verbuválódott Nagyszámú érdek* lődő részvételével tartották meg a napokban Nyíregyházán a Mezőgazdasági Főiskolán, majd a Ságvári Tsz szántóföldjén a STEYR traktorok és a hozzá kínált gépek gyakorlati bemutatóját az ausztriai gyár és a jó nevű traktorait mostantól fogva Kelet-Magyarországon kizárólagos joggal forgalmazó nyíregyházi Agroker Vállalat szervezésében. A robusztus, megbízható és hosszú élettartamú piros-fehér „egyenruhában” megjelenő STEYR traktorok, bár nem olcsóbbak a legjobb nyugati erőgépeknél, egy dologban legalábbis behozhatatlan előnyük lesz a konkurensekkel szemben: a Linz melletti gyárnál egyik cég sincs közelebb a magyar piachoz. A Győrben és Szolnokon már meglévő konszignációs alkatrészraktár és a mellettük induló két márka- szerviz, olyan biztosíték a majdani magyar tulajdonú STEYR gépek progléma- mentes üzemeléséhez, amelyhez hozzászámítva az azonnali gyári pótalkatrész küldés ígért lehetőségét, már szinte luxus színvonalú szervizszolgáltatást jelent egy traktornál, amelyre tíz év garanciát adnak. A forgalmazó Agrokerek kereskedőit és a garanciális szerviztevékenységet végző szerelőit, hamarosan a St. Valentinban lévő gyárba viszik speciális kiképzésre, hogy a STEYR által megkövetelt kiszolgálási színvonalat elsajátítsák. Terveik vannak a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolával is, akiket a javítás, karbantartás és a szakmai képzés bázisának szeretnének megnyerni. Hamarosan megtalálják a megyeszékhely környékén azt a referencia üzemet, amelyik a potenciális STEYR vásárlókat folyamatosan ellátja majd a megbízható, gyakorlati információkkal. Ahol a traktorok ára hét számjegyű, de értékesíteni szeretne a gyártó és forgalmazó, ott gondoskodni kell hitellehetőségekről is. A gyár magyarországi képviselete kétféle hitelkonstrukciót is kínál, a forgalmazó vállalatokon keresztül. Az egyik lehetőség devizahitel egy osztrák bank és az OKHB között. Az Agrokerrel egyeztetett vásárlási szándék után ez utóbbi bankhoz kell a hitelkérelmet benyújtani, amihez szükség esetén az Agroker hajlandó garanciát vállalni. Ennek a hitelnek 3—5 éves a futamideje és 15 százalékos az évi kamata. A másik, osztrákok által kínált kölcsönfajta, az úgynevezett céghitel, vagyis a gyártómű által nyújtott áruhitel lesz, vevő és eladó által közösen kialakított lejárati idővel, 12 százalék fix kamattal, amelyet a 15 százalék előleg befizetése után kaphat a STEYR traktor vásárlója. Tervezik egy előnyös lízing forma kialakítását is. A harmadik finanszírozási lehetőség a kezdő magánvállalkozáskhoz néhány hét óta igényelhető Start-hitel, amelynek meg- kérvényezésében minden segítséget megad a nyíregyházi Agroker. Legyen szó akár STEYR traktorról, akár pedig bármilyen általuk forgalmazott gépről, mint például az igen kedvező áron kínált keleti traktorok valamelyike. A 80 LE-s turbo traktornak meg sem kottyan a „Lely” fűkasza. A SZERZŐ FELVÉTELE
