Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-18 / 141. szám
1991. június 18., kedd HATTER Kelet-Magyarország 3 Fortély, s akarat Elbocsátás helyett felvétel Öltönyök készülnek a varrodában. A szerző felvétele Balogh Géza Kölese (KM) — Miképp lehet az, hogy miközben me- gyeszerte százával bocsátják el a dolgozókat a különféle munkahelyeken, addig a távoli Erdőháton van egy üzem, mely napról napra gyarapszik, s nemhogy elzavarná az embereket, de szisztematikusan keresi őkel? A Piremon Kisvállalat kölesei telepéről van szó. mely a maga százhúsz dolgozójával lassan a térség — ide számítva Fehérgyarmatot is — egyik meghatározó üzemévé növi ki magát. Aki az ország belsejéből az országhatárnak igyekszik, csak átsuhan a szatmári te lepülés főutcáján. Nem is gondolja, hogy a főtértől néhány lépésre, a régi téesz- iroda épületében az elmúlt években milyen remek kis kollektíva kovácsolódott ösz- sze. A Piremon a mozgás- korlátozottak vállalata. így aztán a kölesei üzemben is jó részt kisebb-nagvobb bajokkal küszködő emberek dolgoznak. összevont szemöldökök Ám az idegen ebből semmit sem tapasztal. Ö csak azt látja, hogy a varrógépek fölé összevont szemöldökkel koncentráló asszonyok hajolnak, az udvaron fiatal férfiak teherautót pakolnak. Egyedül Gellén Pálnak, az üzem vezetőjének a kezében látni görbebotot. De öt nem is azért szerződtették, hogy kocsit rakodjon, hogy öltönyöket varrjon. Hanem az eszéért, a szervezőkészségéért. öt éve, tehát kezdettől fogva az első számú irányitó, s ma már mosolyogva emlékszik vissza, hogy az induláskor sokan kétkedve csóválták a fejüket. — Tizenhárom fővel indultunk. s f alóban nem sok jel mutatott arra. hogy hamarosan százná! is többen leszünk — eleveníti fel az indulást Gellén Pál. — Csavarokat válogattunk, fulbe- lövésre való szegeket csomagoltunk ... a különféle biztosítékok összeszerelése már kimondottan komolv feladatnak számított. A nagy változás kezdetét 1986-ra lehet tenni. akkor fejeződött be az a tízmillió forintos beruházás, mely le rakta a mai tevékenységük alapjait is. Legjelentősebb részlegük, a varroda is abban az időben kezdie rneg működését. több mint harminc asszony dolgozik itt ma is két műszakban A gépek között sé- tá'va. egy-egy munkáltadnál megállva aztán kiderül: jól láttuk, bizony elfárad az ember egy-egy műszak végén. Ám az érintettek nem zsörtölődnek. Számolnak. Ha Gyarmatra, vagy Mátészalkára járnának, sokkal nagyobb terheket kellene vállalniuk, s a pénz se lenne több, mint helyben. Mert itt egy hónap alatt nyolc-tízezer forintot is megkereshet az ügyesebbje, s nem kell órak hosszat a buszon zötvkölődni. Bonyolult mozdulatok De mit csinálnak a többiek? Az üzemvezető sorolja: Vagy hatan gyönyörű keresztszemes garnitúrákat, több mint húszán rongys/ó- nyeget varrnak, vannak, akik a selejt injekcióstú mü- anyagtartozékait szedik le, mások a szövőiparban használatos csévékkel foglalatoskodnak. S ami a legküiönle- geseab: ámorcserjét vágnak, s küldenek a vállalat egyik hajdúsági üzemébe, ahol koszorúkeretet készítenek belőlük. Hogy mi az ámorcserje? Egy közönséges, vadon termő növény, amit — a társcég példáján felbuzdulva — a kölcseiek kutattak fel a Túr mentén, jelentős árbevételhez juttatva ezzel a kollektívát. Ugye emlékszik még a kedves olvasó az első, kérdő mondatra? Ha elolvassa még az alábbi néhány sort, talán megkapja a feleletet is. Az üzem legújabb terve: két méter hosszú, s nyolcvan centi széles szőnyegeket fonnak majd — gyékényből. lön a gyékényszőnyeg Hogy mennyibe kerül az alapanyag? Semmibe. A vízüggyel megegyeztek, hogy karbantartják majd az egyik csatornaszakaszt, s vihetnék annyi gyékényt, amennyit csak bírnak. Lám a fortély, s az akarat mire képes .. . Liftezd indulatok Nyíregyháza (KM — Cs. K.) — Liftet építenek Nyíregyházán a Bessenyei tér 3— 4. szám alatti mínigarzonos bérházban. Lábra kaptak már mendemondák is ezzel kapcsolatban, az egyik szerint furcsa, hogy csak, és épp most fognak bele az építésbe, amikor két kft. (a Nyírinköz és a Nyírgesztor) működik a házban az IKSZV volt irodahelyiségeiben, a másik szerint pedig állítólag a lakókkal akarják megfizettetni a bekerülési költséget A további találgatások elkerülése és a tisztánlátás érdekében kerestük meg Hlat- ky Attilát, az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat megbízott igazgatóját: — Ebben a házban többnyire idősek és nyugdíjasok laknak. A lift építésének gondolata már jó pár évvel ezelőtt felvetődött — mondta —, éppen az idősek miatt. A háznak emellett nagy az ügyfélforgalma is. korábban a vállalat itt működő egységei. most pedig a két kft. miatt. A felvonót a két kft. jelentős anyagi hozzájárulásával építjük, a lakóknak ez pénzükbe nem kerül, csak a felvonóhasználati díjat kell maid fizetniük. Előzetesen tájékozódtak arról, mit szólnak ehhez a lakók, de senki nem tiltakozott ellene. Ha ellenezték volna, nyilván nem építik meg — Ügy tudom, a lift eleve szerepelt az épület terveiben. ugyanis a meglévő fülkébe építjük be. de a költség annak idején igen nagy lett volna, s mivel az épület öt szintes, szabványelöírás szerint külön engedély kellett volna a lifthez. Ez az előírás azonban most már nem él. A vállalatunkra eső i-ész a teljes költségből körülbelül 700—800 ezer forint lesz. — Nem kell-e attól tartanunk. hogy -— mivel a két kft. az IKSZV-böl vált ki — a vállalat csúsztat nekik pénzt a liftre. — Ennél sokkal bonyolultabb á dolog. A Nyírinköz, amely az öt szintből négyet vesz igénybe, teljesen a piacból él. és az' irodákért is kemény bérleti díjat fizet, akárcsak a Nyírgesztor. Évek óta ..toltuk” magunk előtt a házban a ..liftügyet”, s most kapóra jöttek a kft.-k. Az épületszerkezet műszaki átadása hamarosan megtörténik. a héten telepítik a gépet, augusztustól már biztosan működik is a lift. Néhány lakótól érdeklődtünk. mit szóinak a felvonóhoz. Moldoványi Dezső, aki a negyedik emeleten lakik azt sérelmezi. hogy nem kérdezték meg őket, csak egy tájékoztatót dobtak be. úgy gondolja, leginkább a dolgozók érdekeit szolgálja majd a lift. Molnár Béla véleménye szerint lakógyűlést kellett volna összehívni, özvegy Kulcsár Gáborné, lgnéczi Gyuláné, s rajtuk kívül még sok idős nyugdíjas nagyon örül a liftnek, alig várják, hogy végre elkészüljön, s ne kelljen annyit lépcsőzniük. tárca mmmm A Nyír TPKBLSH Kft.-t pont egy éve jegyezte be a Cégbíróság. (A névadónak a magyar dacból csak ez a hét mássalhangzó jutott az eszébe.) A megyei hetilap a Cégbíróság hírei című rovatában a kutyafuttában egymás mellé rakott hét betű alatt ez állt: „Ügyvezető igazgató Lóbal- tay Levente”. Nos, mi történt Lóbaltay úrral az egy év alatt? Semmi. Csak meggazdagodott. Hogy mitől gazdagodott meg? Attól, hogy megfogta az Isten lábát. Ehhez még hozzájárult az is, hogy a szüleitől kapott 200 ezer forintot arra. hogy fizesse be az előleget egy szocialista gépkocsira. Ö azonban nem befizetett, hanem kifizetett. Kifizette a használtautó-pi acon egy kiszuperáít tsz-Volfél cm átmérőjű arany karkötő fityeg. (Minduntalan bele akad valamibe.) Mindenhová, még a WC-re is a távolkeleti kocsiján érkezik. Többnyire a belvárosi sörözőkben grasszál, a munka derogál neki. Egy újságíró meg is kérdezte tőle: csak kereskedik, jósol és mutogat, termeléssel, új érték előállításával nem akar foglalkozni? így válaszolt: — Dehogynem, kérem. Most nyitok egy víziüzemet, öt munkanélküli fizikai dolgozónak teremtek benne munkát. Feltaláltam ugyanis a langyos vizet. Az öt emberem a nagy, hideg vizes tartályba meleg vizet öntöget. így nyerjük a langyos vizet. Tuti. hogy a langyos vízre is lesz vevőm. ga árát és oldalbordájával megalapította a 2 személyes kft.-t. A Volgát a szomszéd országban eladta. Ott az árából vett 3 szál fenyörönköt és öt üveg kölnit. A rönkökből léceket fürészeltetett, s meghirdette, hogy építési vállalkozóknak tetőszerkezetet csinál. Összeszedte az előlegeket egy tetőt el is készített, majd lelécelt. Pár hét múlva Becsben tűnt fel, onnan nagy meny- nyiségű kávézaecot fiozott a megyeszékhelyen lévő villácskájába. A kávézaccból az oldalbordája naponta 9-től 18 óráig jósol. Nyitott egy boltot a város közepe táján. A bejáratnál ez a szöveg áll a plakáton: „Itt megláthatja a magyarok jövőjét. Egy kukkantás 30 forint”. A kukkantó egy sovány férfinak a pucér fenekét látja. Virágzik az üzlet, mert egyre többen kíváncsiak jövőjükre. Lóbaltay újabban Puma cipőben jár. olasz brődzse- kit és csokornyakkendőt visel. Bal csuklóján egy másKállai János V égzős teológusok pappá szentelésének adott helyet június 16-án a Bujtosi Szabadidő Csarnok, ahol első ízben került sor ilyen nagyszabású, szakrális eseményre. Veress András prefektus még a szentmisét megelőzően idézte VI. Pál pápa szavait: „Annyi papot kap Isten . hívő népe, amennyit megérdemel.” A hit- és egyházi életnek ez a csaknem mindig a templomfalak szent csöndességében zajló eseménye kilépett a legszélesebb körű nyilvánosság elé, mintegy jelezve: a nyitottság, a világ felé fordulás nem hagyta érintetlenül egyházainkat sem. A zsúfolásig megtelt, ez alkalomra szent hellyé magasztosult csarnok az egri papi szemináriumban végzett teológusok szüleit, hozzátartozóit és Bal- kány, Napkor, Ú jfehértó, Nagycserkesz, valamint Ajak római katolikus hívőit fogadta, akik közül a most pappá szenteltek származnak. A hitközösségek nevelő erejének szép bizonyítéka már önmagában az áldozatos pályára való indítás is, s az különösképpen, hogy az áldozó papok rendjébe lépőkben új, fiatal szolgálattevőit köszöntheti az egyházmegye. A papság szentségében Seregély István egri érsek részesítette az öt ifjú embert, akik alkalmasnak találtattak az Ür szolgálatára. „Kövess engem, és én őrzővé teszlek az én népem között!” — idézte Isten igéjét a felszentelendőkhöz intézett intelmeiben az érsek, s megfogalmazta: átalakuló világunkban igen nagy szükség van a keresztény hit elkötelezett terjesztőire. Á hálaadás és öröm jegyében lezajlott esemény önmagán túlmutató gondolatokat is ébresztett: a hitében ma- gára találó és erősödő nemzet nem lehet elhagyatott, nem lehet úrrá rajta az oly sokat emlegetett pesszimizmus. Megyénk szellemiségének öt új követe, vállalva a szolgálat terhét és kötelezettségét bajaink, gondjaink leküzdésében valamennyiünk segítségére lehet. Minden elvesz... Özvegy Kovács Elekné írja Nyírbéllekröl Az alábbi panasz- szal és főleg felvilágosításért fordulok Önökhöz. Az én elhalt férjem is oda volt 1944. november 14-től egészen 1947. július 14-ig. A sztalinói fogolytáborból engedték haza. Én is, mint sokan, előbb az akkori nyírbélteki Községi Tanácsra mentem. A szükséges nyomtatványt kitöltötték és a hadifogoly tagsági könyvét lefénymásolták és én mindezeket ajánlva tettem fel postára a Belügyminisztérium Titkárságára 1990. június 11én. Az ajánlási ragszám 5073. Majd érdeklődtem a budapesti Kárpótlási Hivataltól és már abban a levélben megint kitöltöttem egy nyomtatványt, ugyanolyat és a hadifogoly tagsági könyvének a fénymásolatát oda is elküldtem. Oda is ajánlva tettem postára. Ajánlási ragszám: 7505. Olyan híreket hallottam, hogy a Szovjetunióban volt hadifoglyokkal már nem foglalkozik a Kárpótlási Hivatal. Furcsának találom, hogy az én ajánlott levelemből két helyre is küldtem, és mind a kettő elveszett volna. Mégis mi az igazság? Hová fordulhatok még segítségért? Kommentár_______________________ Segélyből aranylánc? Dankó Mihály N emrégiben egyik településünkön hangos vitának voltam fültanúja. Egy férfi azt bizonygatta: az idősekre gondolva — ő a faluban senkinek sem adna egy fillér segélyt, mert senki sem szorul rá! Érvként felsorolta: akik az idősek klubjába járnak, egészséges, életerős emberek. Egy teljes apparátust és intézményt kell miattuk fenntartani. Tud olyanról, aki a kapott összeget takarékban gyűjti és fennen dicsekszik; unokájának aranyláncot vesz ballagásra. A válaszok meglehetősen bátortalanok voltak. Sokan hajlamosak a látszatnak hinni. Ma, amikor önhibájukon kívül egyre több idős és fiatal kerül a tönk szélére, nehéz elfogadni az érveket. A statisztikák szerint nő a szegénység. S akkor éppen azoktól a rászorulóktól vonnák meg a támogatást, akik eddig sem élveztek „sok jót” az életből? A falusi ember még mindig büszke, szemérmes, szégyell másokhoz fordul-> ni. Ezt kell észrevenni, és alaposan feltérképezni az igénylőket. Ismert, hogy korábban a segélyek elosztásánál voltak „hiányosságok”. A törvény olyanoknak is lehetőséget teremtett, gkik nem voltak igazán nehéz helyzetben. A megválasztott új önkormányzatoktól többek között elsősorban azt várták, „tegyék helyre” a szociális támogatások elosztását. Ez a legtöbb helyen meg is történt, de félő, az ilyen és ehhez hasonló szélsőséges megnyilatkozások azt eredményezik: azzal o bizonyos fürdővízzel kiöntik a gyermeket is. Nézi© A | Hozói
