Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-03 / 128. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. június 3., hétfő Külpolitikai jegyzőt Szóváltás (KM — P. G.) A román külügyminisztérium szóvivője határozottan elutasította azt a beállítást, miszerint országának bármilyen követelése is volna a szerb Bánsággal és Kelet-Szerbi- ával szemben. Ez keltett figyelmet az elmúlt napokban a két szomszéd országban. A nyilatkozat szerint az állásfoglalásra azért került sor, mert a román diplomácia figyelmét felkeltet- ■ te a Borba című lap május 28-i számában „A szerb terjeszkedés sorsszerűsége” címmel megjelent írás, amelyben a szerző egyebek köpött kijelentette, hogy „Románia nem titkolja törekvéseit a Bánság és Ke- let-Szerbia iránt”. (A Külügyi szóvivő utalt a Borbá- ban megjelent magyarországi tudósításra is, amelyben a cikkíró egy nappal később, május 29-én „A magyar hadsereg és a jugoszláv válság” címmel arról írt, hogy milyen lehetséges reakciót fog kiváltani Magyarországon egy esetleges jugoszláviai polgárháború.) A külügyi szóvivő mindezzel kapcsolatban megjegyezte: — Nincs olyan román politikus és kormányszemélyiség, aki ilyen értelmű célzást tett volna. Közlése szerint nem ismerik e hamis információk forrását, de az az érzésük, hogy a híresztelések célja nem más, mint hamis feszültségeket kelteni a „hagyományosan baráti és konfliktusmentes román-jugoszláv kapcsolatokban". Mégis mire alapozták az idézett kijelentést, amely ezek szerint hamis hír, nem lehet tudni. EloM az ukrán államfő Budapest (MTI) — Leo- nyid Kravcsuk, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnöke, aki Göncz Árpád meghívására Magyarországon tartózkodik szombaton a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogatott. A vendéget és kíséretét Kocsis Károly, az egyetem rektora fogadta, aki az agrár felsőoktatásról adott tájékoztatót. Elmondta: a gödöllői intézmény a képzés megreformálása előtt áll. Szeptembertől új rendszer szerint a mezőgazdaság gyakorlati igényeihez alkalmazkodva a merev ötéves oktatás helyett új formákban, 2— 3, 5 és 6 éves tanterv lép életbe. Hivatalos látogatásának befejeztével szombaton délután elutazott Magyarországról Leonyid Kravcsuk. az ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke. Az ukrán államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának tett eleget. Egy másik „Cseni! Dajka Béla Moszkva Európa és Ázsia határvonalán, az Urál hegység festői csúcsai között kis település bújik meg. Neve Oz- jornij, ami tavi falucskát jelent. A környék nyír- és fenyveserdői, az ápolt porták, a színesre festett házikók faragott gerendái idilli hangulatot árasztanak. Ki gondolna itt arra, hogy a levegőben láthatatlan veszély leselkedik: nagyfokú radioaktív sugárzás . . . A Komszomolszkaja Pravda című szovjet napilap riportere egy kerületi főorvos és egy higiénikus specialista kíséretében kereste fel ezt az alig több, mint ezer lakosú települést, hogy megtudják, miként élnek itt az emberek, a világtól elzártan, s immár negyven éve a halál árnyékában. A történet 1949-ben kezdődik. Ekkor indult meg a közelben felfedezett tóriumlelőhely feltárása, és a kitermelt érc feldolgozása. Azt viszont senkinek sem árulták el, hogy nem csak érczúzót, hanem dúsító üzemet is működtettek itt, ami a gyatra biztonsági rendszer miatt valóságos életveszélyt jelentett. A falu lakóit becsapták, senki nem adott választ a titokzatos halálesetekre, s arra, hogy miért születnek szellemi fogyatékos, végtagcsonkulásos gyermekek. A helybeli lakosok emlékezete szerint a termelést 1964-ben beszüntették, de a halálos sugárzást már nem tudták kiirtani a földből; A környéken jelenleg is több, mint hetven nyílt sugárzási góc található, közülük a legveszélyesebb három kis domb — korábbi atomtemetők halmai. Az itteni emberek mély beletörődéssel szemlélik helyzetüket. Azt mondják: nekik már úgyis mindegy, hogy hol töltik el életük hátralévő részét. Nem követelnek felelősöket, nem akarnak bírósági eljárást, ügyészi kivizsgálást. Urán-gate. A Komszomolszkaja Pravda újságírója ezt a címet adta riportjának. Valószínűnek látszik azonban, hogy az eset legfeljebb csak az olvasók felháborodását váltja ki. Ebből az ügyből nem lesz botrány. Vasárnap a zalaegerszegi könyvheti ünnepségen Göncz Árpád dedikálta műveit. MTI Telefotó Ha tizenegy esztendeje startolt Farkas Bertalan Forró pereefc a ,eszó,,ósfeor A MAI NAP cikke alapján. — Farkas Bertalan született 1949-ben Gyulaházán. Kisvárdán járt középiskolába, Szolnokon és a Szovjetunióban repülőtiszti főiskolára, hat évet vadászrepülőként a pápai alakulatnál szolgált. 1978-tól két even át Csillagvárosban készült az első magyar űrutazásra. 1980. május 26-án Kubaszov szovjet űrhajóssal a világűrbe indult. A Szaljut—6 űrállomás fedélzetén 8 napot töltve Popov, Rjumin és Kubaszov űrhajósokkal együtt a tervezett tudományos programot teljesítette. 1980. június 3-án sikeresen visszatért. A feladatot becsülettel, tisztességgel végrehajtotta. — Lenne néhány kérő,és, amiről korábban nem nagyon esett, eshetett szó. Például: titok-e. hogy önök, mint űrhajósok imltak, vagy sem hadititkok birtokában? — Ez érdekes, állandóan rám akarják erőltetni, hogy mindenféle hadititkok tudója voltam. De hát ki kell ábrándítanom, ez nem igaz. A mi utazásunk teljesen békés célú volt. — Előfordulhatott-e, hogy Kubaszov olyan feladatokat is kapott, amelyről önnek nem volt tudomása. Mondjuk katonai célúnkat? — Ezt kizártnak tartom. Közösen készítettek fel bennünket, tudnom kellene, ha lett volna ilyen feladata. — A nagy ünneplésben csak a jóról, a tökéletes utazásról esett szó. De vajon volt-e az űrutazás során olyan technikai, vagy emberi baki, amit akkor titokban kellett tartani? — Inkább úgy fogalmaznék: voltak forró pillanataink. Olyanok, amelyek nehezen visszaadhatok, amikor tényleg arra gondoltam, innen csaknem lehetetlen a visszaút. A helyzet a következő volt... A Szaljut—6 űrállomásra már korábban csatlakozott egy űrhajó, a Szojuz—35, fedélzetén Popov és Rjumin űrhajósokkal. Ahhoz, hogy ők biztonságosan visszatérhessenek, űrhajót kellett cserélnünk, hiszen egy-egy űrhajó világűrben tervezett élettartama nem több három hónapnál. Ebből következően mi a Szojuz—35-tel terveztük a visszatérést. Igen ám, de az űrhajó hajtóműve a tesztelés során nem indult. Adva volt tehát négy kozmonauta, és egyetlen használható. kétszemélyes űrhajó, a miénk. Amikor mindez kiderült, hát nem repestünk a boldogságtól. Azt hiszem, ez az a szituáció, amikor az emberek hajba kapnak egymással, ha mással nem, hát szavakkal gyilkolják egymást, hiszen itt valóban az életben maradásról lehet szó. — Ez azt jelenti, hogy ott. bezárva az űrállomásba, marcangolni kezdték egymást? — Az űrhajós ennél sokkal fegyelmezettebb. Mindenki elúszott a gondolataival, belegondolt, vajon mi következik. Emlékszem, Kubaszov akkor oda úszott a levegőben hozzám, átölelt, Bérei, légy nyugodt, te leszel az első, akit visszakül- dünk. Rjumin pedig saját feszültségét legyűrve, idősebb testvérként yigaszte.lt, rá se ránts, legfeljebb heteket, vagy hónapokat töltesz el az űrben velünk, s nem nyolc napot, de hát van víz, étel, oxigén és feladat, akkor hát mi a baj. Persze próbáltuk vigasztalni egymást, de azért ezt a négy és fél órát nem kívánom senkinek. — Végül mégiscsak sikerült a visszatérés... — És tudja, mi az egészben a legérdekesebb? Hogy a hajtómű azért nem indult be először, mert az indítógombot jóval tovább kellett nyomva tartani ahhoz, hogy az automatika elektromos rendszere végigvigye az indítási parancsot. — Azt hiszem, amit most elmondott, igazi szenzáció, hiszen erről nem olvashattunk eddig soha. Mint ahogyan arról sem, vajon mennyi pénzt kapott ön ezért az űrutazásért, menynyi volt a félelem bére? Hogy volt ez egyáltalán. Előre elmondták: dublőr ennyi, kozmonauta annyi, plusz veszélyességi pótlék, miegy más? — Akár hiszi, akár nőm, előzetesen fogalmunk sem volt, mennyi fizetséget jelent majd mindez. Nem is érdekelt, egészen másra figyeltünk. Azt azért tudom, hogy visszatérésünk után egy bizottság döntött az ösz- szegről, a legmagasabb szinten. — Azért mégiscsak érdekelne, az akkori vezetés mennyire kóstálta az ön teljesítményét? — Most mondjak egy számot? — Igen, arra kérem, mondjon egy számot. — Nem hiszem, hogy ez olyan borzalmasan fontos, de hát jó ... Százötvenezer forint.. . — Ezt nem mondhatja komolyan. Én milliókra gondoltam. — Kaptam egy betétkönyvet, és abban ennyi állt: 150 ezer forint. Flip lépett Cnlina Milliós lakmározás Budapest (VH) — Nagy volt a felhajtás szombaton dél tájban Budapesten az 1. számú Központi Házasság- kötő Teremben, ahol Staller Ilona (Cicciolina), az egykori pornósztár és Jeff Koons amerikai szobrász kelt egybe. Kisebb tömeg várta a Mercedesen érkező boldog párt, ám a bejárati kapun a szűk násznép mellett csak az olasz, az amerikai és argentin tévések mehettek be a világraszóló esküvőre. A boldogító „igen” után az autókara ván a Gorkij-fasori evangélikus templomba hajtott, s a Cicciolinához közel álló körök elmondása szerint a bő egyórás ceremónia mélyen meghatotta az újra házasságba menekülő arát. A procedúra után az autócsoda a Hilton felé robogott, ahol Ilona megvált menyasszonyi ruhájától és a lagzihoz illő öltözetbe bújt, majd a városligeti Robinzon étteremben kezdődött az egész napos lako- mázás, szórakozás, ami csaknem egymillió forintjába került Cicciolináéknak. Nem véletlen, hiszen íme a menü: rostonsült, fogasfiié, bazsalikomos rákragu, Wel- lington-bélszín vagy speciális töltött csirke, majd eperkehely. Végül hatalmas, 90 centiméter magas, 130 kilogrammos tortaszívből csipegethettek a szerencsés vendégek, s a tortán 30 centis marcipánfigura állt, amely az édes párt ábrázolta. Cicciolináék még nem döntötték el, hogy Görögországban, vagy Mexikóban töltik a mézesheteiket. Világkiállítás: _________________ Mindenért fizetni kell Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Igen, nem — a világkiállítást helyeslő és ellenző tábor érveit többnyire e két szélsőséges álláspont köré rendeződnek, s ma még csak kevesek számára világos, hogy bármelyik megoldást is választjuk — tehát megrendezzük vagy sem a világkiállítást —, gazdasági szempontból egyik döntés sem ítélhető el. Az érvek és ellenérvek elemzésére Vértes Andrást, a Gazdaságkutató Intézet igazgatóját kértük fel. A világkiállítás megrendezése több szempontból is kockázatos vállalkozás, de ennek elsősorban Magyarország határain túl kell keresnünk az okait — szögezi le elöljáróban Vértes András. Nem tudni ugyanis, hogy egy gazdasági, politikai és társadalmi értelemben is széteső, összeomló térségben, mint amilyen Ke- let-Európa, mit hoz a jövő. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a pártok túlpolitizálják a világkiállítás ügyét. Vannak pártok, amelyek túl durván támadják a kiállítást és gazdaságilag nem teljesen megalapozott érvrendszer alapján utasítják el. Mások, hasonló stílusban, ennek éppen az ellenkezőjét teszik. A gazdaságilag is megalapozott pro és kontra érvek ütköztetése helyett politikai csatákat vívnak az Expo ellenzői és támogatói. lapzártakor érkezett A lengyelek akkor is létre akarják hozni Magyar- országgal a vámmentes övezetet, ha a csehszlovákok nem csatlakoznak ahhoz — közölte Andrzej Budzinski külgazdasági együttműködési miniszter- helyettes budapesti tárgyalásai befejeztével a Rzecz- pospolita című lap vasárnapi számában. ★ A kommunista többségű albán parlament háromnapos vita után szombat éjszaka hozott elvi döntése értelmében új, pártoktól független kormányt alakítanak az országban a gazdasági összeomlás elkerülése érdekében. Drága választások Budapest (MTI) — A tavaly őszi önkormányzati választásokra 51,4 millió forinttal költöttek többet, mint amennyi az előirányzott ősz- szeg volt. Az elszámolások alapján összesen 611,4 millió forintot használtak fel a választásokra, miközben az Országgyűlés az önkormányzati választások lebonyolítására 560 millió forintot biztosított. A tavaly lebonyolított négy országos választásra fordított, közvetlenül és közvetve jelentkező kiadások együttesen megközelítették az 1,8 millárd forintot. A négy választás — 1989. novemberi, 1990. júliusi népszavazások, a képviselő-választás és az ön- kormányzati választás — egyenlege azonban úgy alakult, hogy végül is 29,3 millió forintot takarítottak meg — ez derül ki az Álllami Számvevőszék közzétett jelentéséből, amely a tavaly őszi ön- kormányzati választásokkal kapcsolatos állami feladatok végrehajtására biztosított költségvetési pénzek felhasználásáról, és a tavalyi négy választás pénzügyi összegzéséről szó' Az Országgyűlés tavalyi határozata alapján végzett az Állami Számvevőszék vizsgálatot az önkormányzati választásokra az állami költségvetésből elkülönített 560 millió forintos pénzügyi előirányzat felhasználásáról. A többletfelhasználásként jelentkező 51,4 millió forintból 10 millió forinttal költöttek többét a helyi, 38,4 millió forinttal többet a központi feladatok végrehajtására. A tartalékkeret túllépése megközelítően 3 millió forintos többletkiadást eredményezett. A választás első fordulójára 405 millió forint, a második fordulóra 155 millió forint áll rendelkezésre. Az önkormányzati választások finanszírozására a Belügyminisztérium Választási Irodája a helyi feladatok ellátására az első fordulóra 322,5 millió forintot, a második fordulóra 131,5 millió forintot. azaz összesen 454 millió forintot utalt át. Ez az összeg 19 millió forinttal több, mint az országgyűlési határozattal jóváhagyott költségvetési támogatás.
