Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

1991. június 17., hétfő HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Ne« esélytelei a fejlődésre Nézőpont! Takarékon Seres Krno Örömhírek . V _______I___ Megyénkre figyel a kormány (7.) Seres Ernő Á z ágazatvezetó pon­tos kimutatást kért arról, hogy a négy kombájn javításához, fel­újításához mennyi anyag­ra, alkatrészre lesz szük­ség. A lista elkészült és azon a végösszeg 700 ezer forint. Az ágazatvezetó közölte a szerelők csoport­vezetőjével, hogy számol­jon újra, de úgy, hogy a felső határ, amit elkölt­hetnek 300 ezer forintnál nem lehet több. Ebből vi­ta támadt. A csoport veze­tője kijelentette, nem ga­rantálja, hogy a négy kombájn zavarmentesen kibírja a szezont. Három kombájn talán, de egy már nagyon ramaty. Akkor három kombájnnal ara­tunk majd — mondta a fö- ágazatvezetö — és tart, ameddig tart, mert nincs pénz. A szükség nagy úr. Ma nem a célszerűség, a jo­gos igény, de a pénztelen­ség diktálja a tempót. Nem egy vagy két helyen, hanem általánosan. Az említett ágazatvezetőn kí­vül még legalább százan gondolkodnak úgy, hogy költségkímélő gépjavítás­sal, minimális ráfordítás­sal üzemeltessék eszköze­iket. És ennek nemcsak az az oka, hogy méregdrága az anyag, az alkatrész, de az is, hogy bizonytalan a megtérülés. Többiektől hal­lottam már. hogy nem biz­tos mikor és mennyi pénzt kapnak a kenyérgabonáért. Nincs értékesítési stabili­tás, és számolni kell azzal, hogy a búzából, rozsból nem lesz azonnal bevétel. Arra pedig nagy szükség lenne. A kombájnjavítás tehát takarékon történik. A ta­karékosság önmagában nem rossz dolog, de ha a, megyében lévő közel ezer kombájn tizede, huszada üzemképtelen lesz, az ke­ményen visszaüthet. Az aratás elhúzódása — szem- pergésen át az időjárási kártételig — komoly vesz­teségeket hozhat. Tehát bármennyire kevés is a pénz, a gépjavításnál, a felkészülésben a veszte­ség is szempont lehet. Adatbank a könyvtárban A Nyíregyházán Megtartat! kihelyezett karmáayílésea a -ml—■- h—*r* ***■- Kg ílhHimrigrmi háfaá­tével több fefembJá fasbl- kásott, käsättäk Hajnal Béta a Megyei Statisztikai Hiva­tal igazgatója. Bevezetőjében aura utalt, hogy Magyarországon a terü­leti különbözőségeik: kialakua- lása kétezer évre vezethető vissza. Egy tanulmány kimu­tatta: az észak-magyarorszá­gi és a nyugat -dunántúli ré­szek között az elmúlt húsz évben nemhogy csökkentek volna, hanem növekedtek a különbségek a területek fej­lettségét. lakóinak életminő­ségét tekintve. Egy másik tanulmány szerint — amely­ben a voít NDK. Lengyelor­szág és hazánk viszonyait vizsgálták — a megyénkéhez hasonló fejletlenség csak Északkelet-Lengyelország- ban található Ha a volt nyíregyházi járás területét nem tekintjük, a többi me­gyei rész helyzete még rosz- szabb. MukaiíftflKkkel A megyénkre kedvezőtlenül ható tényezők között emlí­tette az ipart visszafejleszté­seket, illetve a növekvő munkanélküliséget. Megem­lítette: a 40 évnél fiatalabb megyénkben ingázók iskolai végzettsége, szakmai struk­túrája jobb. mint az orszá­gos átlag. Sajátságos éghajlati adott­ságok is közrejátszanak ab­ban. hogy megyénk latosan nehezebb megélhetési körül­ményekkel küszködnek, mint az ország más részein élők. Igazolják ezt a tényt a rádió reggeli időjárás jelem täse:. melyek azt közük, hogy itt gyakran mérnek 3—4 fokkal hidegebbet — télen ugyan­Gyégykezelés a kísvárdai kórházban. ahhoz a komforthoz itt jóval többet kell fűteni. Szakem­berek úgy vélik, itt legalább IS—20 százalékkal több ener­giát szükséges felhasználni, ami különösen nagy gondot jelent a szénárak emelése­kor. Eléggé általánosan ismert az a rólunk alkotott véle­mény. hogy ez a megye az utóbbi években mindig csak kér — az persze más kérdés, kapunk-e annyit. mint amennyit szeretnénk —, ugyanakkor nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, meny­nyit ad ez a megye Évente legalább ötszáz diplomást adunk az országnak, mivel az évenként végző mintegy 750 Szabolcs-szatmár beregi szál - mazású szakember közül csak kb. 250-en térnek visz- sza és vállaltiak munkát a szőkébb hazában. Jó. ha sza­badon választhatnak az em­berek munka- és lakóhelyet, de nem mindegy, hogy vá­lasztanak-e. vagy rákénysze­rülnek elhagyni ezt a vidé­ket. Az elmúlt 40 évben mintegy 250 ezren mentele el a megyéből véglegesen. fis kérbázak Biztatta a kormány jelen­lévő tagjait, éljenek a lehe­tőséggel és megyénket jár­va ismerkedjenek meg azok­kal a helyekkel, amelyek lát­tán sok hazai és külföldi vendég elégedetten távozott. Szociálpolitikai kérdések­hez kapcsolódva Fazekas Im­re, a kisvárdai kórház igaz­gatója egyes egészségügyi intézmények hátrányos hely­zetére hívta fel a figyelmet, konkrétan a kisebb kórhá­zak gépi felszereltségének hi­ányosságairól szólt. Surján László népjóléti mi­niszter utalt arra, hogy az egészségügynek vannak még tartalékai, amit jobban ki le­hetne használni. Felvetette azt a problémát, amely itt a határ szélén hamarosan je­lentkezhet a várhatóan meg­növekedő idegenforgalom ELEK EMIL FELVÉTELE miatt: a külföldi betegek el­látása plusz terheket róhat az egészségügy itteni szak­embereire. A megyének ad­ható konkrét segítségről el­mondta: heteken belül elő­rehaladhatnak a tárgyalások svájci laborfelszerelések ide­telepítéséről. „Tűzoltás” Antall József miniszter- elnök zárszavában egyebek között kijelentette, irreális volna azt mondani, hogy et­től a kormányüléstől várható a megye hátrányos helyzeté­nek megszűnése. de nem esélytelen a megye, kilábal­hat ebből a helyzetből és el­indulhat a fejlődés útján. Je­lentkeznek bizonyos tűzoltási feladatok, melyeket az ón- kormányzatok és a kormány összefogásával lehet elvégez­ni. A továbbiakban a kor­mány egy rövid és egy hosz- szabb lejáratú programot dolgoz ki azzal a céllal, hogv a megye felzárkózhasson. Nyíregyháza (KM — B. EJ — Lépni kívánnak a kor ki­hívására a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond könyvtárban, azt mérlegelve, hogy a nyu­gati országokban a gazdasá­gi, vállalkozási programok­hoz nélkülözhetelen a napra­kész információ Lehetőséget szeretnének teremteni a ke­reslet és a kínálat találkozá­sára. a különböző üzleti kap­csolatok megteremtésére Ez­ért a jövő év január elsejétől új közhasznú információs szolgálatot működtetnek. TÁRCA J ó híreket hallok. Itt a nyár. Veszem, észre, iz­zad a Stohanek. El­maradt a sztrájk. Látom, senki sem dolgozik. Na de a legjobb. Végre veszik, vi­szik és levágják a túlsúlyos sertéseket, örülök. Mondom is: — Szomszéd űr, örülök. — Na végre. De Sztrúmó szavaival élve, mondhatta volna szebben is kislovag. Például így: örveudek a sze­rencsének Stohanek úr. Ez félreért. Sürgősen helyre teszem — Nem örveudek. Főleg magárnak nem. Szerencsém meg végképp nincs. Még egy vacak kettesem sem akadt a lottón. Csak nyerné már meg valaki az ötöst, mert ide­gesít. — Akkor hát miért vidul? — Főként, hogy nem volt sztrájk. És a disznókat le­vágják. — Ügy kell a disznóknak. De mondja szomszéd ár, biz­tos maga abban, hogy min­den disznót levágnak? Én például ismerek egy-kettőt... Milyen a közhasznú szol­gáltatás? Az érdekeltekhez elküldendő tájékoztató sze­rint egyre töbl> ember szeret­né megtudni, hol van a lakó­helyéhez legközelebbi patika, ki vállal ablaktisztítást, ho­vá fordulhat, ha elromlott a fűnyírója, hol vannak ked­vezményes vásárok. Mind­ezekről a legfontosabb köz­hasznú információkat egy adatbankban fogják tárolni, amelyhez az érdeklődők egy­szerűen hozzáférhetnek. Ennek az adatbanknak a — Ne személyeskedjen. Ál­lítsa magát takarékra. Hajt­sa fel a kávét, dobja be a féldecijét és viszlát. — Elmegy? — Nem megyek el csak elegem van. Maga megy el. Végtére is én itthon vagyok. — Jó. elmegyek. De előbb árulja el, miért örül maga annak, hogy nem volt sztrájk? — Mert zavartalan lesz a turistaforgalom. Hallhatta mit mondott az egyik prominens politikus. A turisták nem szeretik a zű­rös szituációkat. Márpedig ha zűr van, akkor lőttek az idegenforgalomnak. létrehozásához megkeresik azokat a cégeket, kft-ket, in­tézményeket, amelyekről úgy vélik, érdekük, hogy a könyvtár nyilvántartásában szerepeljenek. Az adatbank tartalmazni fogja az alapte­vékenységek körét, illetve adott esetben a cégek speciá­lis egyedi adatait is. Amint azt a tájékoztatóban olvas­hatjuk: minimális költséggel maximális reklámhoz adnak segítséget a vállalkozások­nak, magánszemélyeknek, munkahelyeknek. — Hát ez jó. — Mi jó? — Eszembe jutott egy pom­pás szójáték. Figyeljen, má­jusban volt a hidegenforga- lom. Megfagytak a turisták. Most meg lesz a ridegenfor- galom — Miféle ridegenforgalom? — Miféle, miféle?! Tanúja voltam, amikor azt mondta a pincér a turistának, ne­ked meg mi kell csórikám? Maradtál volna otthon a fe­nekeden. — Na, ne! Miféle turista volt az. akivel így beszélt az a pincér. — Nem olyan, amilyenre maga gondol. Vegye figye­lembe szomszéd úr, hogy négy égtáj van a világon. Észak, dél, nyugat és kelet. Válasszon? V álasztok. Kiteszem a szűrét a Stohaneknek. Nekem ne vegye el a kedvem az örömöktől. De mi­nek is örülök? Egye fene. Annak örülök, hogy végre örülök. Vallási felekezeire való tekintet nélkül ötven idős lelkészt fogad be az a papi otthon, melyet a nyíregyházi volt Feren­ces rendházban alakítottak kL A Szent Antal plébániához tartozó otthont, valamint a kápolna fölé emelt tornyot jú­nius 16-án az ott megtartott Szent Antal-bűcsú alkalmával szentelte meg dr. Seregély István egri érsek. BALÄZS ATTILA FELVÉTELE Kommentár Kováts Dénes Á sok személygépkocsi és teherautó tisztán­tartása nem kevés vizet (és területet) igényel a megyeszékhelyen is. Az ugyanis kevés — bár je­lentkező a forgalomirányító jelzőlámpáknál épp elég akad —, hogy az autók első szélvédőjét le­tisztítják a gyerekek. Nem véletlen talán, hogy több autómosó is nyílt Nyíregyházán, bár vélhető­en nem tudják teljesen ki­elégíteni az igényeket. igaz, az is előfordulhat, hogy az igény sem annyi, amennyinek lennie kellene. Sokan ugyanis inkább az olcsóbb megoldást választ­ják: maguk mossák a par­kolókban, az út szélén jár­müvüket. Nem ritkán viz- tócsákon keresztül1 keli át­vergődnie a gyalogosoknak, bokáig gázolva a mosó ha­bos patakokban. Rossz ez nemcsak nekik, de a kör­nyezetnek is. Ezért szomorú hallani a Westsik utcai autómosó be­zárásáról, ahol olcsón le­moshatták autójukat a tu­lajdonosok. Azt hiszem, azoknak, akik kevésbé en­gedhetik meg maguknak, hogy másokkal (géppel) mosassák le gépkocsijukat, ilyen mosókra lenne — többre! — szükségük. Mert azt a néhány tízest érdemes lenne rászánni azért, hogy ne a lakókörnyezetet árasz- szák el vízzel, ne ott foly­jon a mosóhabos víz. Igaz, a kényelem sokak sajátossága — néha bocsá­natos bűn — ez esetben azonban nem szabad csak a kényelmi szempontokat fi­gyelembe venni. A közterület felügyelők — ha tetten érnek valakit, megbüntetik, de gyanítom, a lebukás veszélye minimá­lisnak mondható. Ezért lenne szerencsés, ha közösen tennénk azért — ki-ki a maga területén —, hogy rendben tartsuk környezetünket. Saját érde­künkben. Adó, kedveziéff Záhony (KM — Cs. KJ — Két új helyi adó bevezetésé­ről döntött Záhony önkor­mányzati testületé. Az egyik a vállalati kommunális adó. a másik pedig a vállalkozni nyereségadó. Előbbinél je­lentős kedvezményt kapnak a cégek, ha záhonyi lakoso­kat foglalkoztatnak. A la­kosságot közvetlenül érintő helyi adót az idén nem ve­zetnek be Rendeletet alko­tott a testület a kamatadó- hozzájárulásrol Jelenleg 102 kérelem vár elbírálásra, kö­zülük 85-öt tartanak alkal­masnak arra, hogy tárgyal­janak arról, kaphatnak-e tá­mogatást Bejelentették to­vábbá, hogy Záhonyt felvet­ték a testvérvárosok világ szövetségébe. Bár testvérvá­rosa még nincs, már vannak érdeklődők, így például Iz­raelből Or-Aqtcc város, és folynak a tárgyalások a kár­pátaljai Csappal is. Nyíregyháza (KM — Cs-Kj '— A város közlekedésének helyzetéről, a középtávú szo­ciálpolitikai és egészségügyi programról, a közüzemi viz­es csatornadíjakról tárgyal többek között Nyíregyháza közgyűlése következő, június 17 í ülésén. Szó lesz még az új Zeneiskola és a 4. számú Általános Iskola rekonstruk­ciójáról, a gyepmesteri te­lepről és a város távbeszélő - hálózatának önerős fejlesz­téséről is. Az ülés — amely délután egykor kezdődik a városházán — nyilvános. Baraks» Erzsébet Móná és környezet

Next

/
Thumbnails
Contents