Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

121 ft. ‘-Kde t - CM agya rország hétvégi rmítekCcte 1991. június 15. | // Őszinte kincsrablók! BLÚZOK NYÁRRA Jókedvű régészek Pompei, a Vezúv lávasírjából kiásott római város számos meglepetést tartogatott már ed­dig is a régészeknek. Azt azon­ban nem tudták, hogy átok is ül az 1912 esztendeje eltemetett romokon vagy még inkább a lele­teken. Nos, a fölfedezéshez öt névtelen kincsvadász juttatta az ásatások felügyelő professzorát azzal, hogy Spanyol- és Finnor­szágban postázott csomagokban visszaküldte azokat a tárgyakat, amelyeket az elmúlt évek során loptak el. „Miután hosszú ideig tűnődtem azon, hogy tulajdon­képpen mitévő legyek, úgy dön­töttem, hogy visszaadom a lopott kincseket. Azóta ugyanis, hogy a lakásomba hoztam ezeket a szobrokat, meg más tárgyakat, a bajok tömege zúdult a családom­ra. Nyilván azért, mert ezeket a tárgyakat elátkozták!” Az őszinte levél jókedvre derí­tette a régészeket. És nem is azért, mert hisznek a szemmel verés, vagy a latin átok minden- hatóságában. A szobrok annyit sem értek, mint a felhasznált csomagolóanyag, tehát az átok is felesleges lett volna. Ugyanis egytől egyig másolatot loptak el a kincsrablók! Villányi Zsuzsa Megint és mindig favorit a blúz! A kosztüm, a blézer, a kis- kabát alól elmaradhatatlan. Szoknyával, nadrágszoknyával, pantallóval, mindennapi visele­tűnk. A nagy bőségű kimonóujjak hátrább szorultak, de változatlan kedvenceink lesznek a kissé mé­lyített karöltők, és a nyári blúzok­nál a rövid, japán szabású ujjak. 1. Minden korosztálynak ajánl­hatjuk az ejtett vállú, mély karöl- tős, bő ujjú csíkos kazahot. Ol­dalán felsliccelt, két nagy rátü- zött zsebbel a csípőn. 2. Kosztümhöz belső gombo- lású, sima vonalú, angolos ing­blúz. A mellvarrást 3—3 levasalt hajtás adja. Dísze az állógallér­hoz dolgozott 15 cm hosszú és 30 cm széles berakott legyezős rész. Minden korosztálynak és súlycsoportnak javasoljuk. Anya­ga csíkos, egyszínű vagy mintás selyem. 3. Rövid ujjú japán blúz, belső gombolással. A gallér és az ujj- pánt egyszínű. Készülhet bármi­lyen anyagból. 4. Modern, sportos, ejtett vál­lú, kissé mély karöltős blúz, a vállrész alatt húzva. Az eleje be­tétrészébe rejtett a négy begom­bolható zseb. Utazáshoz jól ki­használható. Anyaga lehet pup- lin, vászon, ballon. Ha vékony kordból készül, kis felsőkabát­nak is viselhetjük. Színes dobozok A konzervdobozokat a legtöbb háztartásban kidobják a szemét­be. Pedig a különféle formájú és nagyságú dobozokból egy kis ügyeskedéssel csinos tartókat, tárolókat készíthetünk, s ezek­nek konyhában, fürdőszobában, gyerekszobában jó hasznát ve­hetjük. A konzervdobozok szélét — ha éles, egyenetlen — dolgozzuk simára, folyékony mosogató­szerrel zsírtalanítsuk kívül-belül. Ezután élénk színű festékkel kenjük be, végül lakkozzuk le. A dobozok dekorálását úgy is meg­oldhatjuk, ha szép színű és min­tájú öntapadó-tapétával bevon­juk. { ) Az ily módonjccsinosított do­bozokba csomagolt fűszereket, kozmetikai apróságokat, írósze­reket, ceruzákat, radírt, tollat, hegyezőt stb. tarthatunk. A nő néhány kézimunkával, kötött, horgolt, hímzett terítővei, párnahéjjal még a legsivárabb lakást is otthonossá tudja tenni. Talán a legősibb ezek közül a hímzés, amely a varrásból fejlő­dött ki, és lett díszítőművészetté. Hímző népművészeink méltán váltak elismertté a világon. Amíg alkotásaik Európa különféle or­szágaiban, Amerikában, Auszt­ráliában, Japánban öregbítik a magyar népi hímzések hírét, itt­hon a lakásokat elárasztották a gyári utánzatok, műkézimunkák. Nincs varázsuk, melegségük, nem őrzik készítőjük egyénisé­gét, hanem lélektelenek. Bár a mai fiatalasszonyok poli­technikai, gyakorlati órákon in­kább férfimód barkácsolni tanul­tak, ujjaikban ott rejlik déd­anyáik, nagyanyáik finom ügyes­sége a hímzéshez. Ami hímzett, mindig divatos, mert különleges, egyéni; formáival, színeivel ma­gához vonzza a szemet. A hím­zés alkotás, pihentet, nyugtat és örömet ad. Ha nincs elég időnk, szép kézimunka még a legegy­szerűbb varrógéppel is elkészít­hető. Rég megúnt blúzokat, ki­lyukadt pulóvereket egyedien újjá tehetünk hímzésekkel, csak fantázia kell hozzá. Csupán négy dolgot kell a varrógépen beállí­tani, s ez nem több fél percnél: 1. Lesüllyesztjük a kelmeto­vábbító fogaslécet. 2. Nullára állítjuk az öltés- hossz-szabályozót. 3. Levesszük a nyomótalpat. 4. Leengedjük a nyomótalp­leszorító kart. Egy csavaros ke­ret szükséges még, amibe bele­szorítjuk a hímezni kívánt anya­got. Ha az anyagok természetét, viselkedését nem ismerjük ta­pasztalatból, csak ott vásárol­junk,'ahol kellő szaktanácsadás­sal is szolgálnak kelmékről, fo­nalakról, hímzőcérnákról. Ennyi elővigyázatosság szükséges ahhoz, hogy ötletes, szép kézi­munkáink lakásunk vagy épp ru­háink maradandó díszeivé válja­nak. Az alvászavarokról Dr. Szabó Erzsébet A pihentető, nyugodt alvás a mai ember hajszolt, egészségte­len életmódja mellett sokak szá­mára elérhetetlennek tűnik. Nem véletlen, hogy az orvosi rende­lőkben olyan gyakran hangzik el a következő kérés: „Altatót tes­sék felírni, mert nem tudok alud­ni!" Pedig az altatók az alvásza­varok csak egy részében haté­konyak. Az alvás kóros megvál­tozásának ugyanis sokféle oka és megjelenési formája van. Az egészséges emberek alvá­si szükséglete tág határok között mozog. Vannak, akik 5-6 órai al­vással is pihentnek érzik magu­kat, míg másoknak 10-12 órára is szükségük van ehhez. Az al­vásidő csecsemő- és gyermek­korban hosszabb, a kor előreha­ladtával fokozatosan csökken­het. Az alvásra vonatkozó pa­naszok esetén figyelembe kell venni a beteg életkorát és koráb­bi alvási szokásait. A nyugdíjba vonuló ember ne kezdjen altatót szedni azzal a felkiáltással: "most már van időm aludni, de nem tudok”, ha előzőleg keve­sebb alvással is beérte. Az elalváshoz ajánlatos meg­felelő körülményeket biztosítani. Különösen a váltott műszakban dolgozóknak kell ezekre figyel­met fordítani. Az alvásra szolgá­ló helyiség ne legyen túl meleg, lefekvés előtt alaposan szellőz­tessük ki. Ne legyen benne erős fény. A zajforrásokat — ha más­képp nem megy, füldugóval — iktassuk ki. Nem tanácsos köz­vetlenül lefekvés előtt nehezen emészthető ételeket és sok fo­lyadékot fogyasztani. Nehezíti az elalvást a nagyfokú testi és szel­lemi kimerültség. Ilyenkor a lan­gyos fürdő segíthet. Fontos a kényelmes fekhely és hálóruha. Az életmód szintén befolyásol­ja az alvást. A mai szokások szerint nagyon sokan éhgyomor­ra erős kávéval kezdik a napot. Később, ha valami izgalom éri őket, „bekapnak” egy nyugtatót, s bódultságot okozó hatását újabb kávéval ellensúlyozzák. Este pedig következik az altató. Mivel a természetes alvást egyetlenegy készítmény sem tudja tökéletesen előidézni, reg­gel kábán, nehezen ébrednek. Ekkor jön az újabb kávé, s az ördögi kör úgy folytatódik, hogy egyre több kávé és gyógyszer kell, de a hőn áhított frissesség elmarad. A legtöbb alvászavarnak vala­milyen, az egyén számára meg­terhelő körülmény van a hátteré­ben. Napjainkban ilyen nyo­masztó dolog lehet pl. a fenyege­tő munkanélküliség, az egyre nehezebb megélhetés, az ezek­ből fakadó feszült családi és munkahelyi légkör. Ilyenkor két­féleképpen változik meg az al­vás: az egyének estére kimerül­tek, belezuhannak az ágyba, de 1-2 óra múlva kipattan a sze­mük, s csak hajnalban tudnak visszaaludni. A másik esetben az egyén képtelen az elalvásra, szinte fél az éjszakától, amit megint virrasztva tölt. Szárfiukra központi kérdéssé válik, hogy tudnak-e majd aludni, vagy me­gint a plafont nézik, ezekben az esetekben az altatók hosszas szedése nem jelent megoldást. Sok testi, lelki betegség kísérő tünete lehet a nyugtalan alvás vagy a teljes álmatlanság. Ekkor indokolt az altatók szedése. A szer kiválasztása, a szükséges mennyiség és a gyógykezelés időtartamának meghatározása azonban mindig a kezelőorvos feladata. Az indokolatlan és szakszerűtlen altatószedés nem az annyira kívánt kellemes pihe­nést, hanem súlyos zavarokat idézhet elő! Rizsből készül... Receptajánlat A rizs valószínűleg a késői kőkorszakban, Délkelet-Ázsiá- ban vált kultúrnövénnyé. Ott lett ez a mocsári növény ősidők óta a térség legfontosabb élelmi- szemövényévé. A búza és a ku­korica után napjainkig az emberi­ség legnagyobb területen müveit növénye maradt. Mintegy 8000 fajtáját ismerik és terjesztik vi­lágszerte. Parajos rizs HOZZÁVALÓK (4 személy­nek): 1 fej hagyma, 2 dkg vaj, 4 dl vte, só, bors, szerecsendió, 1 kis csomag mélyhűtött paraj, 25 dkg rizs. A hagymát megtisztítjuk, és apróra vágjuk. Vajban megpárol­juk. Vizet öntünk hozzá, fűsze­rezzük, majd a parajt és a rizst hozzátesszük, és negyedórát főzzük. Töltött kel virág rizzsel _______________ HOZZÁVALÓK 25 dkg rizs, 5 dkg margarin, fél liter tej, 1 zsömle, 2 db tojás, 25 dkg darált hús, só, bors, szerecsendió, liszt, 1 kelvirág, cukor. A rizst sós vízben kb 20 per­cig megpuffasztjuk, és margarin­nal kizsírozott formába töltjük. Közben egy kelvirágot megtisztí­tunk és háromnegyed liter folya­dékkal (fele tej, fele víz) felönt­jük, megsózzuk, és félkészre főzzük. A zsömlét beáztatjuk, kinyomjuk, és hagymával pikán­san fűszerezzük. A vegyes vag­dalt húst a zsemlével, a hagymá­val 1 tojással, sóval, borssal és szerecsendióval pikáns masszá­vá gyúrjuk, és a kelvirág bordái közé kenjük. Az esetleg kimaradt húspástétomot a rizsre tesszük. Margarinból, lisztből és a karfiol- léből híg rántást készítünk és sóval, szerecsendióval, egy csi­pet cukorral ízesítjük, 1 tojássár­gájával berántjuk, és a kelvirágra öntjük. Az egészet sütőben (200—225 fokon) átsütjük. Rizsfelfújt HOZZÁVALÓK: 4 dl tej,20 dkg rizs, 1 csipet só, 1 csomag vaní liás cukor, 3 dkg vélj, 3 tojás, 12 dkg cukor, egy fél citrom reszelt héja, másfél dl málnaszörp, 1 csomag mazsola. A megmosott rizst 4 dl vízben kezdjük főzni. Egy csipet sót és vaníliás cukrot teszünk bele. Ha a víz már félig elfőtt, 4 dl tejet öntünk rá, és kis lángon, lefedve puhára főzzük. Közben a vajat habosra keverjük a cukorral és a tojássárgákkal. A rizst kihűtjük, belekeverjük a cukros tojássár­gát, a mazsolát, és a tojások keményre vert habját. Zsírral ki­kenünk egy tepsit, finom zsemle- morzsát szórunk az aljára, majd beleöntjük a rizsmasszát. Kis lángon pirosra sütjük. A málna­szörpöt langyosan, csészében adjuk a tésztához. Sebész és ítélet-végrehajtó A jogtörténet a büntetés módja között számon tartja a kasztrá­lásra ítéltetést; a visszaeső bű­nösöket a bíróság nem csak a szabadságuk, hanem a férfias­ságuk elvesztésével Is sújthatta. Ez volt a múlt. És a jelen? A moszkvai Pravda meglepő szén zációval szolgál ez ügyben. Egy sebészorvos az önbíráskodást alkalmazva szolgáltatott igazsá­got lánya megerőszakolásáért. A lap nevek említése nélkül meg­írta: a doktor elkeseredését fo­kozta, hogy a rendőrség, bár el­fogta és azonosította is a liliom- tiprót, szabadon engedte. A se­bész úgy látta, hogy ezek után az igazságszolgáltatásban sem bízhat, magára vállalta hát a megtorlást. Megkereste a tettes lakását, csellel kinyittatta az aj­tót, majd elkábította a fiatalem­bert. Ezt követően a magával hozott szikével kiherélte „pá­ciensét”, majd a „műtét” tárgyi bizonyítékát műanyag zacskóba téve, a corpus delictível feladta magát a rendőrségen. Vassné Figuia Erika „Intimitás” jeligéjű olvasónk írja: „Tíz éve vagyunk házasok. Néha már úgy érzem, nem bí­rom tovább a hallgatást. Csak tesszük mindennapi dolgain­kat, élünk szokásaink szerint, de a gyerekek dolgain kívül nincs semmi mondanivalónk egymásnak. A házasélet bizal­mas perceiből is hiányzik már minden gyengédség. Ezentúl már mindig így lesz?" Ha már idáig juttatták há­zasságukat, nem kell találgat­ni, hogy miért. Ejég naponként elhagyni a figyelmesség, gyengédség egy-egy pillana­tát, szavát. Először a búcsú vagy a hazatérés csókját, egy simogatást, ha párunk fárad­tan leül. Majd elhallgatni egy- egy megérzést, gondolatot, amiről azt hisszük, hogy nem érdemes kimondani... Nem kell hozzá tíz év, hogy eltűnjön közös életünkből min­den összetartó szépség, me­legség, érzés. Ebben a stá­diumban gyakran úgy érzik a házasfelek, hogy szinte már gyűlölik egymást, vagy lega­lább is teljesen közömbösek egymás iránt S gyakran kere­sik egy harmadikban azt, amit — úgy vélik — nem tudnak már megtalálni egymásban. Azt ajánlom, ne várjanak to­vább. Beszéljenek nyíltan kö­zös életükről- (Hányszor kell ezt tanácsolnunk, pedig hány­szor vezet töréshez az, hogy amit a nők barátnőjükkel, mun­kahelyen kolléganőikkel, a fér­fiak egy pohár bor mellett, ba­rátjuknak teljesen apróléko­san, részleteiben feltárnak, nem annak mondják el inkább, akire tartozik (férjnek, feleség­nek), aki egyedül hivatott arra, hogy közös érdekükben képes legyen változtatni. Egy nyu­godt este, egy ünnepi alkalom vagy egy erre tervezett kirán­dulás lehet az az alkalom, amikor ezt megbeszélhetik. És újra kell kezdeniük. Hiszen becsülik egymást, sőt, ha ala­posan magukba néznek, rá­jönnek, hogy szeretik is. Csak nem szabad lebecsülni az apróságnak tartott figyelmes­ségeket. Ha a feleség tíz év múlva is ugyanúgy tud örülni a kapott virágnak (de ehhez kell, hogy kapjon), mint mennyasszony korában és nem teszi közöm­bösen a vázába, ha a férj úgy dicséri felesége főztjét, mint korábban, amikor még való­színűleg sokkal kevesebb ügyességgel főzött, s folytat­hatjuk a sort a frizurán, ruhán keresztül a végtelenségig, ak­kor közelebb fogják érezni magukat a másikhoz. A többi intim együttlét harmóniája ugyanúgy mindkettőjükön mú­lik. Higgye el, gyengédségre nevelni éppúgy lehet, mint le­szoktatni róla. A házasság harmóniája naponta épül, s ilyen apró, jelentéktelennek tűnő mozzanatok, figyelmes­ségek, gondolatok, érzések építik. S ez közös, s sok ener­giát igénylő „munka”. A lakásöltöztető kézimunka Összetartó szavak ^ WM «sevoSfi.

Next

/
Thumbnails
Contents