Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-11 / 135. szám
4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1991. június 11., kedd Külpolitikai jegyzet mliÉik kőidről Balogh József C sak hisszük, hogy fegyelmezetlenségeink nem láthatók határainkon túlról. Hogy menynyire így van, egy hank, a bázeli központit Nemzetközi Fizetések Bankjának éves jelentése a tanú. amely ha nem is magyar betegségnek, de a térség egyik legnagyobb problémájának tartja a munkafegyelem lazulását. És ez nem valamiféle öncélú megállapítás, helyzetelemzés, amely jelenünkről szól, de megváltoztatásával elérhető közelségbe kerülhet a várva várt jobblétet hozó jövő. A bank szakértői úgy látják, hogy az alacsony termelékenység megszüntetésének nem csupán a fegyelem javulása lehet a záloga, hanem a oiac diktálta árak bevezetése, s az olyan termékek gyártásának megszüntetése, amelyekre nincs kereslet. Van fenyegető veszély is, amire felhívják a figyelmet, mégpedig: ha a kereskedelmi bankok a veszteségesen termelőknek adnak hitelt, ami Magyar- országon, Lengyelországban és Jugoszláviában is meglehetősen gyakori. Receptet is kínál a bank: meg kellene osztani a hitelek terhét a bankok és az állam között, noha mindegyik országban igen magas a költségvetés hiánya és szükség lenne a csökkentésükre És van egy meglehetősen szembetűnő megállapításuk még: a hivatalos statisztikákban alig szerepel az újdonsült magánszektor és a kisvállalatok termelése, pedig számuk tavaly csaknem megkétszereződött. Milyen következtetés vonható le ezekből a megállapításokból? Hogy a legrövidebb idő alatt ki kell alakítani a mindent átfogó pénzügyi rendszert, ami nem csak megkönnyítené a reformokat, hanem előfeltétele is annak. fiffiii a fcgytatW Bdapest — MTI — A Budapesti Katonai Bíróság hétfőn hirdetett ítéletet harckészültséget veszélyeztető katonák — Bíró Imre őrvezető és öt társa — elleni bűnügyben. A vádlottak 1991. június 3-án, a Budapest légvédelmét biztosító egyik alakulatnál hadműveleti szolgálat teljesítése során elhagyták szolgálati helyüket. Szeszesitalt vásároltak leittasodtak, és így feladataik ellátására képtelenné váltak. A bíróság Bíró Imre úrvezetőt szolgálatban kötelességszegés miatt 8 hónapi börtönbüntetésre és lefokozásra, Vígh József honvédet és Oláh Róbert honvédet 7 hónapi börtönbüntetésre, Csatlós Mátyás honvédet 5 hónapi fogházbüntetésre, Nagyfalusi János honvédet 6 hónapi börtönbüntetésre, míg Ozs- wald Zoltán honvédet négv- hónapi fogházbüntetésre ítélte. Az I., II., III. és V. rendű vádlottaknak fegyelmező zászlóaljban, míg a IV. rendű vádlottnak katonai fogdában kell a büntetést letöltenie. Kötelezi a kötelezi Az avasnak nincs halasztó hatálya Budapest — MTI • — A Hungária Biztosítónál az autósok eddig valamivel több mint 500 ezer kötelező gép- járműfelelősség-biztosítást kötöttek, ám az intézmény vezetői úgy vélik, hogy még mindig sok a tisztázatlan kérdés, az érdekeltek nem tudják pontosan, mire terjed ki ez a biztosítás, milyen igénnyel léphetnek fel a szerződés alapján. A már felmerült, illetve a várhatóan felmerülő kérdésekre válaszolt hétfői sajtótájékoztatóján Uzonyi Tamás, a biztosító vezérigazgatója. Elöljáróban leszögezte: az Alkotmánybírósághoz benyújtott óvás a biztosítási rendszert nem befolyásolja, nincs halasztó hatálya, a jogszabály július 1-jétől mindenképpen életbe lép. Sokan méltatlankodnak amiatt, hogy a biztosítók ne-„ gyedévre előre kérik a díjakat. Ez a pénzügyi kormányzat és az Érdekegyeztető Tanács döntése volt. Szó van azonban arról, hogy a későbbiekben mód lesz a díj havi fizetésére is. A Hungária Biztosító, a többi biztosítóval egyetemben, nem tudott megállapodást kötni egyik pénzintézettel sem — elsősorban az OTP-nél próbálkoztak —, hogy átutalási betétszámláról lehessen fizetni a díjat. Lehetőség lesz viszont arra, hogy akik minimum két hónapig, maximum hat hónapig leállítják gépkocsijukat, ezzel arányosan kevesebb díjat fizessenek. Kompenzáció félmillió családnak Pengeváltás a Parlamentben Budapest (MTI) — Horn Gyula (MSZP), Pető Iván (SZDSZ) és Kónya Imre (MDF) napirend előtti „pengeváltásával” kezdődött az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. Horn Gyula a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által csütörtökre meghirdetett sztrájkját olyan ügynek ítélte meg, amely azért tartozik a parlament elé, mert az az egész kormány tevékenységét érinti, amely pedig felelős a parlamentnek. Pető Iván hangsúlyozta: a kormányt a kialakult helyzet miatt súlyos felelősség terheli, mert nem követett el mindent a jelenlegi helyzet megelőzése érdekében. Bírálta a szakszervezeti funkcionáriusokat is, akik megítélése szerint megalapozatlanul és idő előtt hívtak fel sztrájkra, és akik más munkahelyi ügyekben nem ilyen következetesek. Ezután a T. Ház megszavazta a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról, a rövid távú feladatokról és önkormányzati -igazgatásáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását. Ezt követően szintén elfogadta, hogy az 1991. évi költségvetési folyamatok alakulásáról szóló beszámolót, az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot és az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságáról szóló ország- gyűlési határozati javaslatot a T. Ház sürgősséggel tárgyalja meg. A továbbiakban úgy döntött, hogy napirendre tűzhető Hasznos Miklós (KDNP) önálló indítványa egy országgyűlési határozati javaslatról a gyermekvállalás, a gyermeknevelés és a lakásépítés fokozottabb támogatására, valamint az az ömol- nár Miklós (FKgP) és Pásztor Gyula (FKgP) által benyújtott önálló indítvány, amely az országgyűlési képviselők politikai feddhetetlenségének mielőbbi megállapítására irányul. Ezután elkezdték a vitát az Alkotmánybíróság által kifogásolt kárpótlási -törvényjavaslat tárgyalási rendjéről. Este háromnegyed hétkor az Országgyűlés váratlanul kénytelen volt megváltoztatni tárgysorozatát. A képviselők nem kezdhették meg a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény határozathozatalát, mert az ellenzéki képviselők jelezték, hogy a törvény számos pontja kétharmados szavazattöbbséget igényel. Mivel azonban e kérdésben az alkotmányügyi bizottság állásfoglalására volt szükség, az elrendelt szünetben a T. Ház főbizottsága ülést tartott, s megvitatta a kérdést. Mint kiderült: az ellenzéki képviselők csak szerdára tudják összeállítani a szerintük kétharmados többséget igénylő törvényhelyek listáját, így bizottsági állásfoglalást sem lehetett hozni, tehát a határozathozatalt kénytelen volt elhalasztani az Országgyűlés. Az idővel való gazdálkodás okán az elnöklő Dörnbach Alajos megpróbálta folytatni az egyes állami ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény általános vitáját, erre azonban — az elfogadott napirend alapján — a képviselők nem voltak felkészülve. Így a volt egyházi ingatlanok sorsának rendezéséről kidolgozott jogszabály általános vitájával folytatta munkáját. Kivonulás korábban Budapest (MTI) — A szovjet csapatkivonás mintegy tíz nappal korábban fejeződik be, mint amit a tavaly márciusban aláírt magyar- szovjet kormányközi szerződés határidőként megállapított — tájékoztatta az MTI munkatársát hétfőn Keleti György ezredes, a HM szóvivője. Silov altábornagy a csapatkivonás befejező időpontjaként június 19-ét jelölte meg, amikor ő, mint a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, utolsó szovjet katonaként távozik Magyarország területéről. A szovjet Déli Hadseregcsoport katonáit szállító vasúti szerelvények közül az utolsó előtti vasárnap hagyta el Magyarország területét. Jelenleg már háromszáznál I kevesebb szovjet katona és polgári alkalmazott tartózkodik hazánkban. Egy részük a még át nem adott ingatlanok további sorsát intézi, többségük pedig a Mándok térségében lévő katonai táborban lakik, s eddig a magyar-szovjet határon az átrakással összefüggő feladatokat végezték. A szóvivő tájékoztatott arról, hogy hétfőn délelőtt Budapesten Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és Viktor Silov altábornagy, a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, magyar és és szovjet kormánymeghatalmazottak vezetésével megkezdődtek a szovjet’ osapat- kivonás zárójegyzőkönyvét előkészítő tárgyalások. Képújságnnk Belgrad: Több tízezren tüntettek június 9-én, a Köztársaság téren megtartott ellenzéki nagygyűlésen. A megmozdulás résztvevői követelték az egész szerb kormány lemondását, valamint új választások kiírását szorgalmazták. Hanover, New Hampshire, USA: Alekszandr Szol- zsenyicin, az Egyesült Államokban élő Nobel- dijas szovjet író megigazítja „kalapját” június 9-én, miután a helyi főiskola tiszteletbeli doktorrá választották. Budapest: Szabad György, az Országgyűlés elnöke június 10-én, a Parlamentben fogadta Kaya Érdemet, a Török Nemzetgyűlés elnökét. Megoldódik a sertésválság Budapest (MTI) — Megkezdődött a felvásárlás, s akár egy hónapon belül megoldódhat a sertésválság, melyet a túlsúlyos sertések elad- hatatlansága okozott a gazdáknak — mondta az MTI munkatársának Sárossy László földművelésügyi államtitkár. A megoldásukat szolgáló döntés értelmében felvásárolják a túl tartott állatokat, s ezzel megszabadítják a termelőket a túltartásból adódó többletköltségek terhétől és más gondoktól. A becslések szerint az országban jelenleg 60—80 ezerre tehető az ilyen sertések száma. Legnagyobb a feszültség Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok éí Bács-Kiskun megyében. A felvásárlás után a vállalatok készletezik majd a többlethúst a hűtőházakban, s a tárolás többletköltségét az állam fizeti. Magyarország mellett Játék a nemzetiséggel A volt nagykövet a román vezetőkről Budapest — (MTI) — A szociális csomag átcsoportosításával 420 ezer család helyett 470 ezer vehetné igénybe az energiaár-emelések miatti néhány ezer forintos kompenzációt. Ezt az ellen- tételezéssel foglalkozó ÉT ad hoc bizottsága hétfői ülésén Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium államtitkár-helyettese mondotta. Kifejtette: a szociális csomag 2,5 milliárd forintjából a energiaár-emelés kompenzációjára eredetileg 1,66 milliárd forintot, a házi gondozószolgálat fejlesztésére, a közétkeztetésre, a gyógyszer- áremelések finanszírozására a fennmaradó részt tervezték. A javaslat szerint a gyógyszerár-finanszírozás hatékonyabb megoldásával, kevesebb tiszteletdíjas házi gondozó alkalmazásával 216 millió forintot csoportosíthatnának át az energiaár ellentételezésére. így erre a célra 1,66 milliárd forint helyett 1,87 milliárd forintot lehetne fordítani. A szakszervezetek 800 ezer háztartásra kértek kompenzációt. Lakner Zoltán rámutatott: a IV. negyedévben egyszeri nyugdíjemelés esetleg megoldható. A 2,5 milliárd forintos szociálpolitikai csomagon kívül a kormányzat más intézkedéssel is megpróbál enyhíteni a családok gondjain. Az ülésen a tárgyaló felek további egyeztetést tartottak fontosnak. Brüsszel — MTI — Az Európai Közösség Közvéleménykutató Intézetének hétfőn közzétett felmérése szerint a 12 ország közvéleményében erős támogatást élvez az, hogy az elkövetkező öt—tíz év során Magyarország csatlakozhasson a közösséghez. A magyar tagságot Görögországban támogatták a legtöbben. a megkérdezettek 81 százaléka. Ezt követően a sorend: Olaszország 79, Németország 78, Belgium 76, Dánia 74, Franciaország 71, Spanyolország 69, Hollandia 68, Anglia 67, Írország 66, Portugália 65 és Luxemburg közvéleménye 49 százalékban mondott igent. Washington — MTI — Ion Iliescu román államfő cinikus hatalmi politikára, személyes helyzete erősítésére használja fel a nemzetiségi kérdést: bármikor kész kijátszani a románakat a magyarok egyik nemzetiségét a másik ellen, ha ettől népszerűséget remélhet — bár lett volna lehetősége, hogy tekintélyével segítse a problémák megoldását. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának David Funderburk volt bukaresti amerikai nagykövet. A professzor Ronald Reagan elnök idején, 1981—1985 között volt posztján, majd lemondott, tiltakozásul a Ceau- sescu-rendszernek nyújtott amerikai támogatás ellen. — Az amerikai hírszerzésnek annak idején voltak adatai Ion Iliescuról, Petre Románról. Semmi nem jelezte, hogy a jövő emberei lennének, ellenkezőleg: az adatok arra mutattak, hogy meglehetősen ortodox felfogású funkcionáriusok — mondotta. Fundenburk szerint az amerikai kormány azért nem folytat határozottabb politikát az emberi jogokért Romániában, mert más, fontosabb világpolitikai kérdések miatt Románia háttérbe szorult. Feltételezi azt is, hogy — tekintettel Moszkva és Bukarest jó kapcsolataira, amit a két kormány új szerződése is tükröz — Washington Mihail Gorbacsov iránti tapintatból is kesztyűs kézzel kezeli Romániát. A kérdésre, milyen amerikai politikát látna szívesen a magyar nemzetiség ügyében, a volt bukaresti nagykövet kijelentette: — Bizonyos magyarok és bizonyos románok nem tudják ésszerűen mérlegelni a történelmileg kialakult helyzetet, a tényt, hogy az évezredes magyar múlt ellenére a térségben román többség alakult ki. Ilyenformán egy reménység lehet, amit az amerikai politika is támogathat: a nyelv, a kultúra maradéktalan ápolását biztosító, mesz- szemenő politikai önigazgatás a magyarlakta területeken — egy jövendő szabad, demokratikus Romániában.
