Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

1991. május 9. Kelet-Magyarorsiág 3 Ca—_ JmLXnlrApmMnwvM» Ebben a pénzszűke világban a legki- ^ ® aiakOnKOrmanyZat. sebb segítséget is öremmel fogadnak az iskolák. Fehérgyarmaton a Széchenyi úti suliban a szülők és a diákok kezdeményezé­sére társadalmi összefogással végezték el R tavaszi nagytakarítást, az ablakkeretek, aj­tótokok, lábazatok festését úgy, hogy az iskola csak az anyagot adta. Megroggyant a lugoai birodalom (2,) j A vadakat lelőtték, ugye? A nyírlugosi birodalom megroggyanása után négy kft. mindenfajta törés nélkül munkálkodik. A mélyhűtő és gyorsfagyasztó kft. felszámolás alatt áll, a nyírlugosiak nem is vállalnak szívesen munkát a társaságnál, mert bizonytalannak ítélik az ottani ajánlatot. Emiatt lengyel vendégmunká­sokat szerződtettek, akik a letelt turnusok után már elutaztak Az idegenforgalmi kft. ve­zetőjét Réty Gábort a tulaj­donos képviselője, a szaná­ló szervezet munkatársa Páz­mán Sándor április elején mentette fel munkaköréből. Ráadásul a vadászati jogot is visszavette a kft.-tői Páz- mán Sándor, aki elmondta, a 30 ezer hektáros területen alig maradt vad, sorra lö­völdözték le őket. Közben a vadászati ágazatnak a kül­földiek vadásztatásából be- folyt bevétel alacsonyabb volt a lehetőségeknél. Nem igaz, hogy a vadászat vesz­teséges lenne, jelentette ki a szanáló szervezet munka­társa. Mindez a Földművelés- ügyi Minisztériumnak is fel­tűnt, szakemberei az elmúlt három év vadgazdálkodását májusban megvizsgálják. Az esetleges felelősségre vonás már az ő hatáskörükbe tar­tozik. Az idegenforgalmi kft.- től Pázmán Sándor hat va­dászt átvett, velük együtt a Nyírlugosi ÁG-nál 10-en dolgoznak. Fővadásznak Er­dei Istvánt nevezte ki. Bér csak haszonért — Az állami gazdaságnál valamilyen munkakörben csak az maradhat, akinek van hasznos munkája és ennek eredményeként bért lehet fizetni számára — nyi­latkozta Pázmán Sándor. A négy működő kft.-ből 1261 hektáron gazdálkodik a Nyírmező Mezőgazdasági Kft. A terület egy részét ré­szes művelésbe adták, ahol elsősorban gyümölcster­mesztéssel foglalkoznak, mondta Keszler János ügy­vezető igazgató. Felvásárlás és bérhizlalás is szerepel te­vékenységi körük között. A 120 dolgozó idén 120—130 milliós árbevételt produkál­hat. Érdekesség, hogy 552 hektár földterület már a kft. tulajdonába került, ez­zel csak ők rendelkeznek. Szintén nyereséges a Zöld­ség-Gyümölcs Kft., tájékoz­tatott Csont Attila ügyveze­tő. Az 1989-es induló évben 23 milliós veszteséget köny­veltek el, tavaly viszont hárommilliós nyereséget. Ti­zenegy környező községből vásárolják fel az alapanya­got és a termelésbővítés le­hetőséget adott létszámbőví­tésre, 196-ról 216-ra növel­ték a dolgozók számát. A korábbi gépesítési ága­zat alakult át műszaki és szolgáltató kft.-vé, nyilat­kozta Botos Ferenc ügyve­zető. Gépek javítása, áru- és személyfuvarozás és épí­tőipari tevékenység tartozik profiljukba. Hozzájuk tartozik még az üzemi konyha és az irodák is. Veszteségük a két évvel ezelőtti 200 ezerről 3,5 millióra nőtt, mindezt a ren­delések csökkenése okozta. Csökkennek a megrendelések A húsüzem átalakítása után hozzákezdtek a Cserhá­gó Hotel bővítéséhez, új szobák és étterem kialakítá­sához. Csakúgy mint a hús­üzemnél nem tisztázott, ki állja költségeiket. A hotel komfortosabbá tétele szer­vesen bekapcsolódik az ide­genforgalmi elképzelések­be, mely szerint külföldi tu­ristákat fogadnának, de csak akkor, ha az üzemeltetés gazdaságos lesz. Ismét bein­dul a külföldiek vadásztatása is. Az állami tulajdonú 2100 hektáras erdő használati jo­gát élvező Erdészeti és Fa- feldolgozó Kft. a kitermelt fákat faipari üzemében dol­gozza fel. A megrendelések számukra is drasztikusan le­apadtak, a vagyonuk csök­kent, így ők is veszteségesek, mondta Fenyvesi János ügy­vezető. Az elmondottak alap­ján mind a négy kft. veze­tői és dolgozói törődnek az állagmegóvással, a felújí­tással, ugyanakkor keserűen mondták, őrzésvédelemre so­kat fizetnek ki. A tulajdono­si szemlélet csak részben ér­vényesül, akik ott dolgoznak munkahelyük biztonságáért megteszik a tőlük telhetőt. Sürget az idő Az egyetlen potenciális ve­vő kiesése miatt újabb ár­verés kiírása már hosszadal­mas lenne, ezért a szanáló szervezet most azokat az ajánlattevőket keresi meg. akik decemberben egy-egy részegységet kívántak meg­vásárolni az állami gazdaság­ból. Ha továbbra is tartják vételi szándékukat, akkor tárgyalnak velük. Az idő egyre jobban sürget, a va­gyon megőrzése közben emészti a költségeket, a meg­roggyant birodalom új tulaj­donosra, vagy tulajdonosokra vár. Máthé Csaba Gondolatok egy kormányülés előtt Előnyeink hátrányai MEZŐGAZDASÁGUNK ELŐNYEI között említette a földművelésügyi miniszter, múlt heti, az agrárprogramot ismertető sajtótájé­koztatóján, a komparatív előnyöket, más szóval azt a tényt, hogy olcsóbban állítunk elő egységnyi termékeket, mint tőlünk nyu­gatabbra bárhol. Ez az egyik aduászunk a kö­zös Európa irányába közelítő játszmasoro­zatban. A kérdés csak az, hogy a termelési költsé­geink e kedvező összehasonlítást lehetővé tevő alakulása meddig és milyen úron tart­ható fent? A minisztérium rendelkezésre álló tavalyi adatokhoz képest, mezőgazdasági szakembe­rek egybehangzó állítása szerint, legalább negyven százalékos költségnövekedés kö­vetkezett be eddig az új gazdasági évben. Ennek jelentős részét a termeléshez felhasz­nált eszközök, anyagok — gépek, alkatré­szek, energia, vetőmag, műtrágya, növény­védő szer stb. — áremelkedése tette ki. A folyamatot tartósnak feltételezve — semmi nem indokolja, hogy ne ezt tegyük — roha­mosan csökkenni fog az alacsony költségek­ből származó előnyük. Mondhatja erre bárki, hogy a költségeket nemcsak a fentebb említettek adják. Való­ban. Ott vannak még o munkabérek a kom­paratív előnyök zálogaként. Ilyen előnyök­ből azonban nem tudom meddig kérnek majd a mezőgazdasági dolgozók. Ugyanis, ha a magyarországi átlagjövedelmeket mond­juk ötödének, hatodának vesszük a Nyugat- Európában szokásosnak, akkor még további 20—30 százalékot nyugodtan levonhatunk belőle, hogy a szabolcsi kereseteket megkap­juk. Errefelé ugyanis sok eset ben még a nettó négyezer forintot sem érik el a külön­böző téesz üzemágakban. NEM TARTHATÓK SOKÁIG ilyen szinten a keresetek, amelyek mellett már régen éhen haltak volna százak és százak, ha nem falun laknak, ahol kikerül azért valahogy a kony­hára való, megtermelhető a jószágnak is a takarmány. Mindazonáltal lassacskán ez is veszélybe kerül, ugyanis ezeknek az embe­reknek annyira megcsappantak az anyagi tartalékaik, hogy önmaguk még egy fél hold termelési költségeinek a megelőlegezésére sem képesek. Pedig a bankok, a pénzhiány és a piac szorításában levegő után kapkodó nagy­üzemek már többé nem tudják, nem akarják meghitelezni a talajművelés földbérletét, mű­trágya, vetőmag tíz—húszezer forintot is meghaladó költségeit. A kedvezőtlen adottságú térségek alacsony képzettségű és bérű mezőgazdasági dolgozói­ra, így a szabolcsi emberekre is. most már majdhogynem kinyilvánítva is, egy újab­ban megismeri veszély, a munkanélküliség leselkedik. Hol van már a tavalyi hó, ami­kor olyan elképzeléseket lehetett hallani, hogy a mezőgazdaság majd felszippantja az iparból utcára került munkanélkülieket. Ma már arról lehet hallani, hogy két—három- százezer mezőgazdasági munkás válik hama­rosan fölöslegessé az agrárszektorban. Az új agrárpolitikát és a négyéves agrárprogra­mot kidolgozó Földművelésügyi Minisztéri­um ’94-ig mintegy kétszázezer, de már a kö­vetkező évben százezer „felszabaduló" mun­kaerővel számol az ágazatban. Vajon mennyi jut ezekből Szabolcs-Szat- már-Bereg megyére? Sajnos várhatóan aránytalanul sok mindkettőből. Persze a földművelésügyi tárcának igaza van: az ága­zattól annyira elvárt gazdaságosság és ver­senyképesség egyszerűen nem egyeztethető össze a foglalkoztatási kötelezettséggel. Az európai hatékonyságot elérni akaró magyar mezőgazdaság nem képes a jelenlegi agrár- népesség eltartására. E GONDOK MEGOLDÁSA azonban már összkormányzati feladat kell legyen. Mun­kahelyek teremtésével, az elmaradott térsé­gek fejlesztésével, átképzésekkel és csak a végső esetben munkanélküli-segéllyel lehe­tőséget kell biztosítani a térségünkben élő embereknek is az élethez. Minden bizonnyal ez a szándék vezette a miniszterelnökünket is, amikor a megyei képviselők nyomásának engedve még ebben a hónapban egy kihe­lyezett kormánvülóst tart Nyíregvházán. Galambos Béla Alapos kifouásank Igazságtalan elosztás Egy április végén közzé­tett adat szerint Magyar- országon 145 ezer munka­nélkülit tartottak nyil­ván. Ezt az Országos Munkaügyi Központ je­lentéséből tudhattuk meg, s azt is. hogy az év első két hónapjában fantasz­tikus mértékben nőtt ez a szám. Mindezzel együtt a mun­kanélküliek aránya a teljes munkaerő-állományhoz vi­szonyítva három százalék voll. Nem így Szabolcs- Szatmár megyében, ahol már ugyanebben az idő­ben 8,8 százaléknál tartot­tunk, de Borsodban is 5,2-t mértek, Hajdú-Biharban pe­dig 3.6 százalék volt. Ehhez képest érdekesen alakult a Foglalkoztatási Alap decentralizált részé­nek elosztása, amit bár áp­rilis első felében osztottak el, már e számok ismere­tében tehette az Országos Munkaerőpiaci Bizottság. Az első helyen Borsod me­gye szerepelt 145 millióval, s Szabolcs-Szatmár-Bereg 114,5 milliójával a második helyre került, mégis megle­petésnek számít, hogy Bu­dapest és Pest megye f75 milliót kapott, noha a fővá­rosban például feleannyi munkahelvet kínálnak, mint ahányan elveszítik munka­helyüket. Az elosztást egyébként egy elfogadhatónak ítélt mutató alapján végezték el, hiszen a teljes összeg 45 százalékát a munkanélküli­ek létszáma szerint, tíz szá­zalékát a lakosság száma szerint, tizet pedig attól függően ítéltek oda, hogy mennyi a munkanélküliek között a pályakezdő. A se­gédmunkások aránya öt szá­zalékot jelentett, a válság­szektorok 15 százalékot kap­tak, s ugyanennyit ért a Foglalkoztatási Alap tavalyi felhasználása is. (b. j.) HUNNIflCOOP-vállalkozásban: Hawaii szelet ananásszal MATT „Az élet bonyolultabb, mint a sakk. Több a figu­ra.” Karpov, volt világbajnok ISMERI A DÖRGÉST „Az amerikai képviselőit mind lajhárok. Én arra sem fogadnám fel őket, hogy a füvet lekaszálják a ker­temben.” Minnesota! törvényhozó HELYZET VAN! „Tény, hogy a kuvvaiti háború zavart akozott a PFSZ-ben. De ez a zavar összhangban van az általá­nos zavarral, amely e za­vart térséget uralja.” Abu íjad PFSZ-vezető COWBOYLOGIK A „Lóháton ülve minden probléma könnyebben meg­oldható.” Ronald Reagan FELFEDEZÉS „A Szovjetunió a világ egyetlen országa, ahol hi­degen szolgálják fel a le­vest, melegen a Coca-Colát, és ahol órákig állhatsz sor­ba a töküres üzletek előtt.” G. Blake, Moszkvába menekült kém ESZMÉNYKÉPZÉS „A nőket is be kellene vonni a leendő papok okta­tásába, hogy a fiúk tökéle­tesíthessék a bennük élő eszményképet az aszonyok- ról.” Decaurtnay bíboros A gazdasági gondok, az ér­tékesítés beszűkülése, a szovjet piac kiesése jelentő­sen sújtja a Kisvárdai HUN- NIACOOP Baromfifeldol­gozó Vállalatot Ls. Kevesebb mint felére kellett csökken­teni a termelést, ez maga után vonta a dolgozók lét­számának leépítését is. Ebben a nehéz helyzetben hoztak létre egy német céggel közös vállalkozást, 51—49 százalékos részesedéssel. A FREILANP Kft. a kisvárdai üzem vámszabad területén működik 45 dolgozóval. A német cég technológiája alap­ján csirke- és pulykamellet konyhakész állapotba dol­goznak fel (paníroznak, íze­sítenek, fűszereznek). A 10 féle feldolgozott szeletből egyet említünk, a Hawaii sze­letet, amelyet ananásszal, meggyel ízesítenek. A kész­terméket a megrendelő ál­tal szállított 4 színnyomásos ízléses dobozokba csomagol­ják, és természetesen nyuga­ti értékesítésre szállítják. Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents