Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-07 / 105. szám
1991. május 7. Kelet-Magyarorsraáe 7 Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ A kárpótlási törvény után 1949-ben másfélmillió gazdaság volt A lakulóban vannak a kárpótlási irodák. Miután a törvény hatályba lép, elkészül a végrehajtói utasítás, a megyénként létrehozott irodák megkezdik működésüket. Országosan kétmillió kárpótlási ügyre számítanak, megyénként 50—60 ezerre. Nézem a statisztikát, arra szeretnék választ kapni, hogy a kárpótlás földügyben hány birtokost, szántóföldben mekkora területet érinthet. Miután a kárpótlási törvény az 1949. július 8-a utáni tulajdonosi sérelmeket veszi figyelembe, mérvadó az 1949. június 30-i állapot. Akkor Magyarországon 1 millió 613 ezer embernek volt egy ka- teszteri holdtól 25 kateszteri holdig birtoka. Ebből 219 ezren voltak azok, akiknek a földje nem érte el az egy holdat. 31 ezren voltak, akiknek 20-tól 25 kateszteri holdig terjedt a szántója. A legnépesebb 333 ezer azoknak a száma, akik 5—8 hold földdel rendelkeztek. 1949. július 30-án még 47 ezer volt azoknak a száma, akik 25 kateszteri holdon felüli birtokkal rendelkeztek, öt év alatt ezeknek a száma csappant meg a legnagyobb mértékben, hétezerre zsugorodott. Ha a negyvenhétezer nagybirtokost is számítjuk, akkor a földtulajdonosok száma 1949. június végén 1 millió 660 ezer volt, ezeknek együttes szántóföldterülete 9 millió 381 kateszteri hold. A kárpótlási törvény szerint termőföld tekintetében ezer aranykoronáig (1 millió forintig) 100 százalékos kárpótlást kapnak a volt tulajdonosok. Ezer aranykoronán felül a kárpótlási összeg degresszív, maximális értékhatár 5 millió forint. Az 1949-as birtokviszonyok szerint az 1 millió 660 ezer tulajdonosból az ezer aranykorona értéket csak az a 47 ezer jogosult egy része érheti el. Itt Szabolcs-Szatmár-Beregben, ismerve a földek aranykorona értékét, 80—100 kateszteri hold az a terület, amelynek értéke az ezer aranykoronát, vagyis az 1 millió forint értéket elérheti. Egyszóval a kárpótlásból a megyében csak nagyon kevesek lesznek milliomosok. Azoknak a száma viszont, akik néhányezer forint kárpótlási kötvényt kaphatnak sokezer. Ezek után néhány adat arról is, hogy miként alakultak a birtokviszonyok (szektoronként) a megyében a kollektivizálás után. 1981-es állapot. Szabolcs-Szatmár-Bereg összes földterülete 627 669 hektár, ebből állami (á. g. állami erdőgazdaság stb.) 138 645 hektár. Szövetkezetek közös területe 396 484 hektár. Kistermelők, ebből háztáji 56 938, egyéni gazdaság 35 602 hektár. A háztájit figyelemén kívül hagyva az egyéni gazdák földterülete alig haladta meg az öt százalékot, ennek is alig egyharmada volt a szántóföld, viszont a kert, gyümölcsös, szőlő a 32 602 hektárból 20 445 hektárt tett ki. Mára a föld szektoronkénti megosztottsága lényegesen változott, hiszen a háztáji megduplázódott, kivett 'földekkel valamelyest nőtt az egyéni gazdaság területe. A privatizáció, a kárpótlási törvény hatályba lépése az ország földterületének hasznosításában, birtoklásában alapvető változásokat idéz majd elő. Valószínű, hogy az állami szövetkezeti szektor által hasznosított terület csökkenni fog és fokozatosan növekszik majd az egyéni gazdálkodók (farmerek) földterülete. Hogy ez miként megy végbe, azt ma még nehéz lenne megmondani, de egy biztos, a földmozgás a kárpótlással, ezt követően a földtörvénnyel és szövetkezeti törvénnyel megindul. Az nem valószínű, hogy a gazdaságok száma (kis-, közép- és nagybirtokok) ismét másfél millió lesz, de az biztos, hogy sok ezren vállalkoznak majd a gazdálkodásra és nemcsak a földszeretet miatt, inkább mert rá lesznek kényszerülve. S. E. Luft a varasodásjelzü lér-és szinliatás az epváríakliól KERTI VIRÁGOK Az évi 15—17 permetezés nagymértékben növeli a té- lialma-termesztés költségeit, ugyanakkor nem biztos, hogy a védekezés hatékonyan és mindig a legmegfelelőbb időben történik. A hatékonyságban és az idöbeniségben még a legtapasztaltabb kertész Is tévedhet. A téli alma egyik legnagyobb kártevője és minőségrontója a varaso- dás. Az ellene való védekezéshez jó segédeszköz a LUFT varasodási előrejelző készülék. Nagyüzemekben már sok helyen alkalmazzák a műszert. Első alkalom, hogy a megyében a LUFT a kisárutermelők szolgálatára lehet. A Dow- Elanco cég képveseleti irodája ugyanis a vajai ker- tészkedők rendelkezésére bocsátott egy készüléket. A műszert Dani Endre nyugdíjas iskolaigazgató almáskertjében állították fel. A LUFT működése egyszerű. Az almafa koronájában elhelyezett érzékelő levélrész méri a nedvesség- tartalmat, a hőt, a relatív páratartalmat, a levélnedvesség periódusának hosz- szúságát. Az érzékelővel mért adatokat a készülék szalagra rögzíti, amelyeket a kezelő leolvashat és meghatározhatja a permetezés idejét és módját. Dani Endre a Nyírkert szaktanácsadójának, Somogyi Tamásnak a segítségével a készülék kezelését elsajátította. Így gazdaboltjában a vásárlóknak mindenkor részletes tájékoztatót adnak. A varasodásjetzőt Dani Endre ellenőrzi és a kapott adatokat értékeli. A vegyszer és köztük a Rubigán is eléggé drága ahhoz, hogy az okszerű fel- használást minden gazdálkodó figyelembe vegye. A LUFT adatainak birtokában a permetezés takarékosan történhet. Csak akkor és csak annyi Rubigant kell kipermetezni, amennyit a varasodás elleni védekezés megkíván. A Vaján elhelyezett készülék — mint írtuk — első a kistermelők szolgálatában és ha beválik, akkor más településeken is alkalmazzák — mondta Balogh Lajos, a Dow-Elan- co megyei képvsielője. A kert lakásunk megnagyobbított része, s nemcsak gondozzuk, rendben tartjuk, hogy hasznát vegyük munkánk gyümölcsének — leszüretetjük a meggyet, barackot, konyha- asztalra tegyük a paprikát, paradicsomot —, hanem azon is fáradozunk, hogy kielégítse a szép iránti igényünket, akárcsak egy rézkarc, egy festmény a falon, egy üdezöld páfrány, egy szobafenyő vagy más cserepes növény az ablak közelében. A legtöbb házkörüli és hétvégi kertben jobbára már elvirágoztak a jácint, a nárcisz és a többi korai hagymás növények. Kezdődik a nőszirom vagyis az íriszek sokféleségének, a pünkösdi rózsának és más évelőnek a szezonja, s szinte nincs olyan kert, ahol hiányozna a rózsa. Nehéz lenne akár csak egy részét is felsorolni azoknak a dísznövényeknek, amelyeket néhány éve elültettünk, és azóta, a természet menetrendje szerint újra és újra ki virágoznak. A házikertben még jobban megakad, de a hétvégi pihenésünk színhelyén, a hobbikertben bizony már hiányos az egynyári virágok választéka. így aztán előfordul, hogy a nagy tavaszi és nyár- eleji virágözön után nyár derekán és ősszel már alig akad egy-egy élénk, virágos színfolt a hétvégi kertben. Az egynyári kerti virágok legtöbbjét most, szabadföldbe, állandó helyére is elvethetjük. Sok közülük még a vetés gondját is leveszi vál- ilunkről. Nemcsak az évelőkből, az egynyáriakból is tudunk szép tér- és színhatást elérni. Gyakran sorba vetjük, palán- tázzuk a virágokat az utak mentén. Ha van hely. ilyenkor is célszerű jó térhatásra törekedni. Az út melletti első sorba az alacsony, sokszínű teltvirágú porcsinrózsát helyezem el, amely késő őszig díszít majd. A következő sorba kerülhet a kistermetű, sötétbronz színű bársonyvirág a tagetes, majd a pirosvirágú oroszlánszáj, a sárga körömvirág vagy éppen egy másik későig virágzó kedvenc a rézvirág, a zinnia. — Ez utóbbi az árnyékos helyet is tűri. Árnyékban, északi oldalon díszlik a begónia, a lobélia és a sarkantyúka is. Csoportos ültetésben is nagyon szépek az egynyári virágok. Gondoljunk csak egy hatalmas bokor — bokorrá növő — égszínkék virágú borágóra (borvirág), mellet-^ te egy lila zinniára, a lakkfényes szirmú szalmavirágra, a fehér őszirózsára, a kénsárga bársonyvirágra. Több tucatra tehető az egynyári virágok faja. fajtáik száma pedig — ahogy mondani szokás: — végtelen. Honnan, miképpen szerezhetjük be ezek magvait? — Legegyszerűbb, és fajtaazonosság szempontjából legbiztonságosabb megvásárolni a magot tasakonként a vetőmagboltban. Persze, ez nem olcsó mulatság. Másrészt az egynyári virágok magja többnyire olyan apró, hogy egy grammos tasak tartalmával egy egész vikendtelket beültethetnénk. Míg a sarkantyúka és a csodatölcsér 6—10 szem magja tesz ki egy grammot, a porcsinrózsából úgy körülbelül 200 ezer mág- ra van szükség, hogy megüsse ezt a súlyt. — Marad hát a jószomszédság, meg a saját maggyűjtés.Samu András Az amerikai fehér szövőlepke posztítása megelőzhető Az első nemzedék májusban öreg kertészek a megmondhatói, hogy milyen földrengésszerű pusztítást okoztak a negyvenes évek elején az 'amerikai fehér szövőlepke falánk hernyói az utcai sorfákon és a szórványgyümöl- csösökben. A lepkefaj lárvái elsősorban az alma-, a cseresznye-, a dió- és az eperfákat támadták meg. Mivel jelenlétük bármilyen külföldre szánt megzőgazdasági-kerté- szeti terméken exportgátló tényező, ezért fellépésük esetén ne késlekedjünk, hanem védekezzünk. A kertészkedők a hernyók cártételét először a lombko- •ona külső részein észlelhetik. A lárvák kezdetben a leveleken csak hámozgatnak, le később átrágják a levél- emezt is. Pusztításuk nyomán csak a levélnyelek és a vastagabb erek maradnak vissza. A falánk hernyók laza szövedékben hernyófészekben élnek. Bábállapotban telelnek át, a legváltozatosabb búvóhelyeken. Az első nemzedék lepkéi májusban rajzanak. A nőstények négyszáz-ötszáz tojást raknak, csomókban, a fák csúcsi részein levő levelekre. A tojások szabad szemmel alig láthatóak, gömbölyűek, s zöldesszürke színűek. A lepkék finom pot- rohszőreikkel lazán befedik a tojásokat. Hét-tizennégy nap eltelte után kelnek ki a lárvák. Fiatal korukban együtt élnek, ekkor növényvédő szerek felhasználása nélkül a hernyófészkek levághatok és megsemmisít- hetők, elégethetők. A hernyók a harmadik, negyedik vedlésük után. szétszélednek, ellenőrzésük és az ellenük való védekezés nehezebbé válik. Védekezésre jó hatású készítmény a De- cis 2,5 EC 0,05 százalékos töménységben. A legújabb úgynevezett bio-preparátum közül a Thuricid HP 0,05 százalékos dózisban (0,5 kg/ha mennyiségben) a perspektivikus készítmények közé sorolható. A 0,1 százalékos Uni- fosz hagyományos szer. Dr. Széles Csaba Nagypiac volt május 4-én Nincs filléres áru Három dolog is motiválta, hogy május első szombatján nagypiac volt Nyíregyházán. Mindenekelőtt az, hogy anyák napja volt és sokan úgy gondolták, a piacon talán olcsóbban vásárolhatnak virágot. Vágott virág bőven volt, szegfű, gerbera garmadával, de a vásárlóknak csálódniuk kellett. A gerberát 50—60 forintra tartották, a szegfű száláéit 35— 45 forintot kértek. Vették, hiszen egy-két forinttal így is olcsóbb volt, mint a virágüzletekben. Summa summarum egy tisztességes virágcsokor, némi zölddél 500—600 forintba került. A háziasszonyok természetesen a hétvégi főzéshez vásároltak. Ha egy szatyorba leveszöldség, burgonya, saláta, hagyma, sóska, tojás és egy-két paprika, paradicsom került, ennek az együttes ára sem volt kevesebb 400— 500 forintnál. Az ó-burgonyát 30—35 forintért, a sárgarépát 30 forintért, a tojás darabját 4 forintért, a salátát fejenként 20 forintért, a paradicsomot 200 forintért kínálták. Ha valaki babot akart főzni és alkudott, 140 forintért már vehetett egy kilogramm szárazbabot. Á primőr sárgarépa, petrezselyem csomóként egyaránt 25—30 forintba került. A harmadik dolog, amiért — főként a kerttulajdonosok — a piacra mentek, az a palánta. Óriási volt a felhozatal paradicsom-, paprika-, karalábé-, korai káposzta- és virágpalántákból. A paradicsompalántákat 12—15— 18 forintért kínálták, hasonló volt a paprikapalánta ára is, fajtától függően. Vásárló kevés akadt, úgy tűnik, a kerttulajdonosok, hobbitelkesek többsége saját maNyíregyházi piacon. (Harasztosi Pál felvétele) ga hajtat palántákat, hiszen 100—150 négyzetméter beültetése több ezer forintért mégiscsak drága dolog. Sokan jöttek a nyíregyházi piacra, főleg vidékiek naposcsibéért, kiskacsáért. Kacsából kevés volt, darabját 60 forintért adták, a naposcsibe-kínálat megfelelt a keresletnek, darabját 35—40 forintért lehetett megvásárolni. Hogy mennyien voltak szombaton a nyíregyházi piacon, azt csak becsülni lehet, de kora reggeltől délig minden bizonnyal megfordult ott 30—40 ezer ember. Közülük két' ember nyilatkozata. Az egyik palántát árult olcsóbban és talán szebbet is mint más, elégedett volt: „Eddig eladtam, vagy 500 tő paradicsomot, 100, vagy 200 paprikapalántát, karalábépalántát is valamennyit. Mit mondjak, nekem megvan a vevőköröm, hiszen itt árulok már évek óta.” A másik megkérdezett egy háziasszony: „Kész rablás, ami itt van. Uram, én öt emberre főzök, akkora a család. Nincs filléres áru, sőt, forintos sem. Ebben a két szatyorban 600 forintért alig viszek valamit, és akkor még húst, tejet, kenyeret is vennem kell. Nem is szeretek erről beszélni.” S. E.-*l - »1 -1i iBliTnliiri mi a > ví%Tc ■■» <11 fTi i Till? <tl I x i-S x-^^rx f -ű KISTERMELŐK-KISKERTEK j
