Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-06 / 104. szám

Vasárnapi kosár TUDÓSÍTÁSUNK A VASÁRNAPI ELLÁTÁSRÓL A MEGYESZÉKHELYEN (4. oldal) Közös Véget ért lyelvétzeti hnlerencia Az Első Magyar Alkalma­zott Nyelvészeti Konferencia, melynek házigazdája és sgyik szervezője a nyíregy­házi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola volt, má­jus 4-én — kora délután — befejezte kétnapos munkáját. A. záró — plenáris — ülésen az elnöki tisztet betöltő Papp Ferenc akadémikus összegez­te a mindvégig nagy érdek­lődéssel kísért, országos ren­dezvény néhány meghatáro­zónak ítélhető momentumát. A húsz szekcióban elhang­zott százhatvan előadás az alkalmazott nyelvészet csak­nem minden területét átfog­ta, s éppen az igen széles spektrum miatt szinte lehe­tetlen szakmai mérleget ké­szíteni. Egy azonban biztos — fogalmazta meg Papp professzor — a konferencia a gondolatinspiráció fóruma­ként működött, s ez vala­mennyi jelenlevő számára értékessé tette a nagyszabá­sú rendezvényt. Ráirányítot­ta a figyelmet arra is, hogy új szellemi arculatú, demok­ratizálódó világunkban mi­lyen nagy szerepe lesz a he­lyes nyelvhasználatnak, a jó előadói vagy egyszerűen: „csak” beszédkészségnek, s egy formálódó nyelvi illem­tannak. Az idegen nyelvek tanulásának és használatának előretörése eddig még soha­sem tapasztalt mértékű. A mű- és szakfordítás, a tol­mácsolás, a szótár- útikönyv­készítés ma jóval gazdagabb motivációs környezetben zajlik, mint korábban. Fi­gyeljünk tehát még jobban a nyelvekre: a sajátunkra éppúgy, mint más népekére! A vendéglátó főiskola ha­talmas feladatot vállalt ma­gára a konferencia megren­dezésével, s ennek a vállalás­nak — rendkívüli pontosság­gal, vendégszeretettel — ma­radéktalanul eleget tett Tol­mácsolva a Magyar Tudomá­nyos Akadémia köszönetét a remek szervezésért, bejelen­tette, hogy a következő al­kalmazott nyelvészeti konfe­renciát Szegeden — remél­hetőleg, hasonlóan kellemes körülmények között — fog­ják megrendezni. (kállai) Mire lutja a tarifa­emelésből? (2. oldal) Ez az összeírás része a hetedik világösszeírásnak is, amelyet az ENSZ mező- gazdasági világszervezete (FAO) tízévente szervez, és amelybén most 110 or­szág vett részt. Az így nyert ismeretek alapot ad­nak az illetékes szervek­nek a szükséges agrárpoli­tikai döntésekhez és segít­hetik a termelés, értékesítés biztonságának megteremté­sét. A KSH Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Igazgatósága köszönetét fejezi ki az összeírásban résztvevőknek az elvégzett munkáért, a lakosságnak a türelméért, hogy néhány kivételtől el­tekintve bizalommal fogad­ta az összeírókat, és adat­szolgáltatásával segítette ezt á munkát. A szálkái Rózsadomb ?aiátos jelleget ölt a mátészalkai Északi lakóte- rózsadomb. (B. A. felv.) CP °gy az itteniek híviák> a mátészalkai A mezőgazdasági terme­lést és tulajdonviszonyo­kat felmérő 1991. évi álta­lános mezőgazdasági össze­írás áprilisi teljeskörű helyszíni felvétele megtör­tént, melyet a KSH — a kormány döntése alapján — a kistermelők körében haj­tott végre. A megyében több mint ezer összeíró dolgozott: a községekben minden háztartást összeír­tak, a városokban csak a gazdaságnak tekinthetőket. A felvétel a gazdaság szer­kezetére vonatkozó legfon­tosabb jellemzőkre terjedt ki (a gazdálkodó adatai, iskolai végzettsége, a gaz­dasághoz tartozók száma és foglalkozása, a gazdaság földterülete tulajdonformák és használat szerint, a me­zőgazdasági gépek állomá­nya és az állatállomány). Bush kórházban George Bush amerikai el­nöknél szombaton, közép-eu­rópai idő szerint késő este kocogás közben szívritmus- zavarok léptek fel. Az elnö­köt kórházba szállították, de a Fehér Ház szóvivője né­hány órával később közölte: az eddigi vizsgálatok szerint nincs szó szívrohamról, csak múló rendellenességről. Tekintettel az elnök korá­ra, a hír természetesen így is komoly nyugtalanságot vál­tott ki, ezért a Fehér Ház ha­marosan sietett hangsúlyoz­ni, hogy különösebb aggoda­lomra nincsen ok. Busht Camp Dávidból helikopteren szállították a haditengerészet Washington melletti kórhá­zába, ahol őt és a kormány tagjait általában kezelik. Az elnök saját lábán ment az intenzív osztályra, ahol a be­ható vizsgálatok megállapí­tották: a szívben nincs fizi­kai elváltozás és nincs jel ar­ra, hogy szívrohamról lett volna szó. „Győzni csak akkor győztünk, ha sikerül annak bizonyítása, hogy ez a rendszer (az új magyarországi rend­szer) valóban képes a nép életszínvonalát emelni” — közölte Göncz Árpád köztársa­sági elnök a Der Spie­gel munkatársával. A hamburgi hírmagazin hétfői számába betervezett interjú szövegét a Der Spie­gel szerkesztősége a hét végén bocsátotta az MTI bonni irodájának rendelke­zésére, abból az alkalomból, hogy a Magyar Köztársaság elnöke vasárnap este Bonn- ba érkezett, hétfőtől pedig négynapos hivatalos látoga­tást tesz Németországban. Magyar—svájci együttnűkSdéssei Műtét fagyasztósos módszerrel Köztudott, hogy hazánkban — és főleg megyénkben — mostanában kevés pénz jut az egészségügy technikai eszközeinek fejlesztésére. A goindokon próbál enyhíteni a nemrég alakult magyar- svájci érdekeltségű Kryo Egészségügyi Szakambulan­cia Kft. (A Kryo a fagyasz­tásra, mélyhűtésre utal.) A társaság a nyíregyházi Szent István u. 30. sz. alatt kor­szerű műszerekkel, berende­zésekkel ellátott egészség- ügyi létesítményt hoz létre a következő hetekben. A kft. ügyvezető igazgató­ja, dr. Jeney István sebész adjunktus elmondta, hogy a kijelölt épület átalakítása a befejezéséhez közeledik, ha­marosan megkezdik a műsze­rek, berendezések telepíté­sét. Várhatóan júniusban kezdődik itt a gyógyító mun­ka. Bevezetik az úgynevezett i gyasztásos sebészetet, amellyel mínusz 89 fokon já­róiéi egeken, fájdalom nélkül lehet apróbb műtéteket vé­gezni. A sebészet mellett nőgyógyászati, valamint fül- orr-gégészeti ellátást is be­vezetnek, hallásvizsgálatot is végeznek majd. Utóbbnak főleg a zajos munkahelye­ken dolgozók örülhetnek. Megyénk üzemei, vállalatai dolgozóik egészségének meg­óvása érdekében átalány- díjas szerződést köthetnek majd az egyedinek mondha­tó egészségügyi kft.-vei. Göncz Árpád az interjú­ban elismerte, hogy a kelet­európai, köztük a magyaror­szági változások után az em­berek köráben most csalódás érezhető, azt hitték, hogy a Nyugat-Európa felé vezető út egyetlen diadalmenet lesz. „Az emberek nyilván­valóan csodára számítottak, csodák azonban sajnos, nin­csenek. A gazdasági rend­szer, amelyről már régéta sejtettük, hogy képtelen a népek problémáit megolda­ni, minden képzelőerőt fe­lülmúlóan eredménytelen­nek bizonyult” — mondta Göncz Árpád, s hangsúlyoz­ta: minden probléma, amit az elmúlt negyven évben a szőnyeg alá söpörtek, most egyszerre jelentkezik. A ve­szély ott kezdődik, amikor a demokráciát és a szabad piacgazdaságot azonosítják a munkanélküliséggel és a nyomorral. A szocializmus agóniáját követően a piac gyakran a brutális korai ka­pitalizmus formájában je­lentkezik. „Azon kell fára­doznunk, hogy ezt a nenj örömteli szakaszt minél gyorsabban magunk mögött hagyjuk. Győzni csak akkor győztünk, ha sikerül annak bizonyítása, hogy ez a rend­szer valóban képes a nép életszínvonalát emelni.” Göncz Árpád a Der Spie­gelnek adott interjúban elis­merte azt is, hogy bizonyos nosztalgiák tovább élnek az elmúlt idők iránt, „amikor Magyarország még a béke szigetének érezhette magát, miközben bizonyos tekintet­ben ma is az”. Németországról Göncz Ár­pád úgy vélekedett, hogy a bonni politika nagyon igyekszik „Magyarország Európába vezető útját egyengetni. Minden egyes alkalommal- amikor Ma­gyarország bajba került, Németország anyagilag is segített. A németektől még­sem várhatjuk el, hogy he­lyettünk építsék fel orszá­gunkat, ez a mi feladatunk marad. Nem akarunk úgy tenni, és nem is szabad úgy tennünk, mintha Né­metország adósunk lenne." A NYÍREGYHÁZI Malomüzemben hamarosan befejezik a hengerpad karbantartását, ehhez nagymértékben hozzá­járul a Malomipari Vállalat Központi és Javító Szerelő Üzeme, ahol a búzaőrlő hengerek rovátkolását végzik. Ké­peinken (fent) a hengerpárok villamos berendezését sze­relik. (Lent) A javító üzemben Czuczor Árpád búzaőrlő- hengert rovátkol. Harasztosi Pál felvétele. A VOR-BÓL ELIT Nincs elbocsájtás A Vörös Október Ruha­gyárat átkeresztelték Elit Ruhagyárra. A név mellett mi változott, vagy mi válto­zik? — kérdeztük az Elit Ruhagyár nyíregyházi gyá­rának vezetőit. Megtudtuk: a változás már két évvel ezelőtt elkezdődött, amikor a VOR a keleti piacról át­ment a nyugati piacra. Most is van megrendelés, nincs szükség létszámleépítésre. Az idei tervek közt szerepel a nyíregyházi gyár privati­zálása. Hosszú ideig a nyíregyhá­zi gyár a termékeinek a 30 százalékát szovjet piacra szállította. Tavalyelőtt tel­jesen beszüntették a szovjet exportot, azóta termékeik 90 százaléka nyugati exportrg, 10 százaléka belföldi piacrá kerül. Férfiruhákat és ki­sebb tételben továbbra is női blézereket készítenek. Amerikai, angol, holland és dán megrendelők kötik le a gyár kapacitásának nagy ré­szét, a szovjet piac „bedugu­lása” itt nem érezteti hatá­sát. Az elmúlt bő két évben volt egy természetes lét­számcsökkenés, de senkit nem küldtek el a gyárból. Mivel van megrendelés és alapanyag, a jövőben sem (Folytatás a 4. oldalon) Göncz Árpád Németországban Interjú a Spiegelben XLVIII. évfolyam, 194. szám ARA: 6,18 FORINT ___________1991. május 6., hétfő | Adatbank a mezőgazdaságról

Next

/
Thumbnails
Contents