Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
1991. május 4. Kelet-Magyarország 3 Vitában érlelődik A Nemzeti fllaptanterv ISMÉT IZGALMAS TÉMA került iá tantestületek asztalára. Elkészült a NAT (Nemzeti Alaptanterv) második fogalmazványa, melyet az oktatási kormányzat meg ebben a tanévben országos vitára kíván bocsátani. A dolog tétje nem kicsi. Ezzel az évtizedek óta emlegetett tartalmi reform érkezett sorsdöntő állomásához. Itt dől el ugyanis, hogy az elkövetkező évtizedekben az iskolák milyen műveltségtartalmakat közvetítenek, milyen tantárgyi struktúrát választanak, mennyire válnak alternatívvá és hatékonyabbá. Szakmai körökben ismeretes, hogy e dokumentumoknak milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. Születését mennyi kétkedés, rokon- és ellenszenv követte. Hogy a közel kétéves munka. egy országos és egy regionális vita után is mennyire nem vált a szűk szákmai körökön túl ismertté. Éppen ezért iskolákba érkeztük utón számítani kell a szakmai mep- oszlottságra, az elutasítás és a támogatás bizonytalanságaira, a vitára! Mint ismeretes, a magyar közoktatást az elmúlt évszázadokban, de legalábbis Mária Terézia óta erősen centralizált. keményen regulativ típusú tantervek szabályozták. Ez a dokumentum mindezzel megpróbálja a szakítást, nem központilag szabályozott tananyagra, iskola- struktúrára, az óraszámokra, módszerekre építve, hanem éppen ennek ellenkezőjével erősen, vagy túlliberalizáltan, de a nemzeti értékeket is vállalva kívánja új pályára állítani a magyar iskolapolitikát, pedagógiai közgondolkodást. Amit nehéz lesz tudomásul vennünk, hogy a NAT pl. nem határoz meg kötelező tantárgyakat, hanem műveltségterületekben, műveltség- tömbökben gondolkodik. Az iskolai követelményrendszert pedig nem bontja le tételesen évfolyamokra, csak életkorhoz kötött elemi és alapszintekben határozza meg. Ugyancsak nem szabja meg a tantárgyi óraszámokat sem, hanem csak a tanítási napok minimumának és műveltségi területek közötti arányoknak a meghatározására vállalkozik. A NAT ÍGY CSAK A KŐTELEZŐ 16 éves korig, a tankötelezettség felső határáig fogalmazza (fogalmazhatja) meg az általános, mindenki számára közös iskolai tartalmakat és követelményeket. Ezen túli iskolastruktúrák -tartalmi szabályozása döntően intézményi feladat lesz. A két szintet viszont — nyugat-európai minták alapján — elsősorban fejlődéslélektani alapon különíti el. a 6—12 évig integráló elemi és a 13—16-ig tartó alapszintre. Mivel az alaptanterv lényege, hogy a mindenki számára szükséges és mindenkitől elvárható közös ismereteket, készségeket, képességeket tartalmazza, így azok elsajátíthatónak tűnnek, bármilyen iskolatípusban is tanuljon a fiatal. Teljesítése elvileg tehát nem függ az iskolaszervezettől, sőt tág lehetőséget ad a különböző iskolaszervezeti variációkhoz való alkalmazkodáshoz. (3 f 4, 6+6, 4+8, 6+4) azök fejlesztéséhez is. Másik izgalmas kérdéscsoportot a műveltségtömbökkel való ismerkedés jelentheti. A tantárgyi, diszciplináris értékekben gondolkodó tudatunknak váltani kell, műveltségterületekben és az ezekre épülő műveltségtömbökre kell végig gondolnunk a valamennyiünk számára szükséges közös műveltség és tudás iskolai feldolgozását. Ennek a hatalmas ismeret- anyagnak az átfogását az alaptanterv az alábbi 10 műveltségtömbben kísérli meg: anyanyelvi kommunikáció. idegen nyelvek, matematika, természetismeret, ember és társadalom, művészetek, informatika, technika-környezetkultúra, életvitel-család- háztartás, testnevelés és sport. E MÜVELTSÉGTÖMBÖK ISMERETANYAGA a helyi szükségletek és lehetőségek variációjában sokféleképpen szervezhetőek tantárgyakká. Elképzelhető, hogy pl. egyes iskolákban a technikát és a háztartási ismereteket vagy a technikát és az informatikát egy tárgyon belüli tanítják. Ugyanígy az is lehetséges. hogy a természetismereteken belül a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz továbbra is külön tárgyként szérepelnek, de arra is mód lesz, hogy e tárgyakat részlegesen vagy teljesen integrálják. A különböző műveltségterületekből pedig az iskoláknak kell,— adott viszonyaikhoz szabott — helyi tanterveket, tantárgyakat formálni. Mindez eredményeként fokozatosan alakul majd ki egy oly an tan könyv- és tanítási programpiac. amely reális feltételeket teremt arra, hogy az iskolák a kínálatból szabadon választva (vagy önálló fejlesztésekkel) a helyi igényeknek megfelelően, helyi tantervek alapján dolgozzanak. Egy így működő iskola- rendszer folyamatos ellenőrzésében — az alaptanterv készítői — fontos szerepet szánnak a dokumentumhoz közvetlenül kapcsolódó vizsga- rendszernek. Maga az alaptanterv éppen ezért mindkét szinten az értékeléshez és a vizsgakövetelmények összeállításához is fontos támpontokat ad; ügyelve arra, hogy a néLkülözhetetlen közös tudás mellett tág lehetőség legyen az egyéni és helyi különbségek érzékelésére, a helyi követelmények érvényesítésére is. AZ alaptanterv Így összességében egy új iskolai modell lehetőségét ígéri. Tudom, hogy vitára az idő sem a legkedvezőbb. Az iskolában tornyosuló évvégi tengernyi munka közepette, a megkopott vitázó kedvünk mellett is mégis remélni merem, hogy konstruktív gondolatok sokasága tovább színesíti és gazdagítja azt az anyagot, amelyet a kormányzat az oktatási törvény tervezetével együtt az ország- gyűlés nyilvánossága elé kíván terjeszteni. Dr. Kuknyó János Alku és érdekvédelem Születőben az új kollektív Végkielégítés, túlóra, nyugdíjfolyósítás átvállalása, az igazgató és a munkavállalók jogai, a szociális juttatásokhoz szükséges pénz előteremtése... Még hosz- szan lehetne sorolni, hogy mi mindennel foglalkoznak az úgynevezett Kollektív Keret Szerződések, amelyek szakmánként külön-külön a közeljövőben jelennek meg. S ezek figyelembevételével belátható időn belül új kollektív szerződéseket kötnek megyénk vállalatai is. A konzervgyárban, a kereskedelemben és egy építőipari kft.-nél szereztünk tapasztalatokat. A Nyíregyházi Konzervipari Vállalatnál Garasos Lászlóné érdekvédelmi koordinátor elmondta, a Konzervipari Dolgozók Szakszervezete minden gyárnak kiadta a keretszerződés vitaanyagát. Ezeket a támpontokat, valamint az új gazdasági és politikai helyzetet is figyelembe vették, amikor a közelmúltban módosították a gyárban a régi kollektív szerződést. (Ha meglesz az országos keret és megszületik az érvényes rendelkezés, teljesen új kollektív szerződést hoznak tétre-) Nos, a frissnek mondható módosításban ez áll: „Létszámcsökkentésre kerülők esetén — legalább tízéves vállalati munkaviszonnyal rendelkezőknél — végkielégítés címén egyszeri juttatást kell adni. Mértéke a felmondásifelmentési időre járó átlag- kereset. Korkedvezmény Létszámcsökkentési intézkedéssel összefüggésben alkalmazható a korkedvezményes nyugdíjazás. A közös megegyezéssel létrejött nyugdíjfolyósítás vállalati átvállalása esetén az érintett dolgozóra nem vonatkoznak a felmondási, felmentési és vég- kielégítési szabályok”. Az érdekvédelmi koordinátor hangsúlyozta: megnövekszik a helyi kollektív szerződések szerepe, ezért olyan szerződést szeretnének kötni a munkaadó képviselőivel, a vezérigazgatóval, amely szerződés humánus, de egyben a termelési, gazdálkodási értékeket is szolgálja. Az idei módosításban még egy lényeges dologra hívta fel a figyelmet az érdekvédelmi koordinátor. Idézzük a módosítást: „Szervezeti változások, létszámcsökkentés előtt a vállalat írásban tájékoztatja a munkavállalókat képviselő érdekképviseletet a végrehajtás idejét megelőzően legalább egy hónappal. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érintett munkavállalói réteget, az intézkedést kiváltó okot, az érintett személyek névsorát”. Új bértarifa A Belkereskedelmi Dolgozók Szakmai Szakszervezetének megyei titkára, Mrenkó László elöljáróban elmondta : április elején a keretszerződés megkötésére az alapszervezetek felküldték a meghatalmazást a szakmai szak- szervezet központjába, a gazdasági, kereskedelmi vezetők pedig a Magyar Gazdasági Kamarának küldték el a meghatalmazást. A szakszervezet központja és a kamara ugyanis közösen ad majd ki egy keretszerződést. Az adaptálható, helyi sajátosságokkal kiegészíthető keret . minden fontosat tartalmaz majd, ami a munkaadók és munkavállalók viszonyát szabályozhatja. A keret kiemelten foglalkozik majd a munkahelyek védelmével, pontosabban megtartásával, az új bértarifarendszerrel, a munkaerő minőségi cseréjével, az átképzéssel. A tervezetben többek köat ez áll: A felmondási idő a 10—20 évig a munkáltatónál eltöltött idő esetén minimum 5 hónap, 20 év felett minimum 6 hónap. Ha a munkaviszony privatizáció, átszervezés, vagy jogutód nélküli megszűnés miatt szűnik meg, a munkavállalónak végkielégítés jár. Tízéves munkaviszony után 4 havi átlagkereset, 15 év után öthavi, 20 év után 10 havi, 25 év után 12 havi”. A keretszerződést májusban, vagy júniusban „szentesítik” Budapesten. E szerződés tükrözi majd megyénk kereskedelmi dolgozóinak véleményét, kívánságait is. Helyi törvény Szokolay Sándor, a Kelet- szakszer Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az építőipari társaságukban kettőszáznyolcvan ember dolgozik. Öt-tízfős kft.-knek nincs szükségük kollektiv szerződésre, de ők alakulás után nem sokkal, már tavaly megkötötték a kollektív szerződést. S ennek ő mint munkaadó örül. Ezért, mert a „helyi törvény” szabályozza a túlmunkát, a bérezést és más fontos dolgokat. Igazgatói intézkedéseit a jövőben is megkönnyítheti a kollektív szerződés. N. L. Ruhaipari gépbemutatói, varrógépeket, szabászgépeket mutattak be Nyíregyházán, az Ipari és Szolgáltató Központban. (H. P. felv.) •JEGYZET Eltiltás Kádat Mihályt letessékelték a televízió képernyőjéről, mert szereplése összeférhetetlen képviselői mivoltával. Akárhogy szeretném, nem tudok napirendre térni a bejelentés felett, amit maga az érintett adott elő közismerten kellemes, finom modorában az „Unokáink sein fogják látni’* című műsorának legutóbbi adásában. Kész, passz, választhat: vagy a műsorvezetés, vagy a képviselőség. Vagy országos ügyekben hallatja hangját a Parlamentben, vagy nemzeti értékeink megbecsüléséért az ország nyilvánossága előtt. A kettő — a döntéshozók szerint — nem fér össze. Milyen boldog lenne kis hazánk, ha benne csak ez az egyetlen összeférhetetlenség várna orvoslásra. Ha például nem gyerekek sokasága járna abba az iskolába, ahol édesapja vagy édesanyja tanít, esetleg mind a kettő, és olyan is van, hogy egyikük igazgatóhelyettes, netán igazgató. Ha például jó néhány hegy- és pénzosztó főnök közvetlen hatáskörébe nem tartozna felesége, férje, gyermeke, sógora, komája. Ha például a hatalom legfelső régióiban a székek elosztásánál nem lenne plasztikusan érzékelhető rokoni kötődések, baráti kapcsolódások működése. Akkor pont Rádai Mihály közszereplése összeférhetetlen parlamenti tagsá- gával? Rádai Mihály az én szememben egy legislegűjabb kori vallásalapító, aki olyan mozgalmat hívott életre több mint tíz évvel ezelőtt, amely- hez foghatóan értékes és széles körű alig-alig található e századi történelmünkben. 0 mert először visszafordulni és az emberek figyelmét visszafordítani letűnt korok nem múló, de ba nem vigyázunk rájuk, múlandó értékei, lelket nemesítő kincsei felé. ö merte felemelni kameráját és szavát a rombolás, a nemtörődömség megnyilvánulásai ellen, amelyek először proletár, majd szocialista kultúrára hivatkozva hagyták veszendőbe menni vagy herdálták el tudatosan azt, ami korábbi nemzedékek, századok alkotásaiból megmaradt. Mozgalma — ami reméljük örökre beíródik kultúránk történetébe — nem szólam, hanem tett! Tett, amiből még mindig keveset tapasztalunk magunk körül. Pedig egyre égetőbb szükség lenne rá. Állami politika rangjára emeltük a múlt értékeinek legnemesebb indíttatású restaurálását, ugyanakkor az ügy egyik legelső papjának, vagy inkább vándorszerzete- sének nem engedik meg, hogy személyesen hirdessen igét arról, ami előhírnöke volt mindannak, amiért később síkra szálltunk. Vajon miféle pártpropagandát fejthetne ki Rádai Mihály alattomban a képernyőn, miközben reliefekről, kapubérletekről és stukkókról beszél? Tudnám javasolni a tévé vezetőinek, hogy akkor mozdítsák el a képernyőről, amikor már csak az ő képviselőségével összeférhetetlen műsorvezetcse lesz az egyetlen és utolsó, ami nincs rendben az intézmény házatáján. (réti) Az anya sorsa Hitet adni az életnek A z özvegyasszonyok faluja. Uszkát, e csöppnyi, Batár-menti települést csak így nevezik a környéken, Milotán, Tiszabe- csen, de még a távoli Bereg- ben is. Pedig negyvenöt őszén ott is férfiember nélkül maradtak a falvak, de sehol másutt nem tértek vissza oly kevesen a hírhedt „málenkij robot”-ról, mint ide, Uszkába ... Szép, kövér orgonák nyílnak a főutcán, ragyog a május eleji délelőtt. Nagy, vén diófák, s öreg, szikrázó házak a lombosodó fák alatt. Az egyik portán öregasszony serénykedik: tapasztja a ház falát. A nagy tél lerágta róla a meszet, lapátnyi foltok éktelenkednek a fehér falon. Nem asszonynak való munka ez, de Szirmai Károlyné- nak hamar meg kellett szoknia, hogy csak magára számíthat. Uszkából hatvanhárom férfit vittek el annak idején a szovjetek, köztük volt az ö férje is. De a hazatérők között már hiába kereste. Itt maradt három gyermekkel, egyedül a nagy idegenben. Leteszi a maltereskannát, a simítólapátot, s mikor megszólal, rögtön kiderül, hogy nem idevalósi. Fjrcsa, nyitott „e” betűket mond, valahol a Dunántúlon beszélik ilyen lágyan, asszonyosan a magyart. — Tudják, merre van Za- laszentgrót... ? — mosolyog szelíden. — Mellette van egy falu, Csáford... ott születtem én, s nevelkedtem. A harmincas évek elején, a híres gazdasági válság űzte fel őt is Pestre, s találkozott össze sorstársával, az uszkai Szirmai Károllyal. Házasság lett a találkozásból. Férje a Ludovika kertészetében dolgozott, de jött Gömbös, aki azt mondta, nekik nem kell civil. .., így aztán munka nélkül maradtak. Hazajöttek hát Uszkára. — Volt egy kis földünk, még Pestről veszegettünk össze két és fél holdat. Meg jártunk napszámba ... részibe aranti. De az is jó volt... csak ne jött volna a háború. S ne kellett volna az uramnak elmenni. Tizenhárom évet éltek együtt, s álmában sokszor A házról gondoskodni kell. kocogtatják az ablakot, és ő még ma is arra riad, hogy szalad, mert megjött az ember. Nehezen, csapzottan ébred, s hogy szemét az ablakra fordítja, nem Iát semmit, csak a nagy kerek holdat, a szikrázó csillagokat. Lassan ötven éve már, hogy azon a ködös, esős novemberi hajnalon elment Szirmai Károly... és még ma is nehezen hiszi, hogy örökre. Másfél évvel később kezdtek hazaszállingózni az uszkai férfiak, de Szirmai Károlyról senki sem tudott. Vagy senki sem merte megmondani az asszonynak, hogy hiába várja. Aztán persze csak megsajnálták. „Bözsi, meghalt Károlyod. Éhenhalt szegény, nem bírta tovább a munkát.” Szirmai Károlynak az apja is a háborúban maradt oda, özvegyen nevelte fel az anyja. Húsz évvel később a lánya is özvegyen maradt, négy gyermekről kellett egyedül gondoskodnia. — Ha nem tisztelném az Urat, most átkozódhatnék: Miért mindig ezt a kis falut, ezt a szegény családot bünteti...!? Hát mit követtünk mi el, hogy mindig rajtunk csattan az ostor!? A kis ház kertje a Batár- ra rúg, itt tornyosul tíz lépésnyire a vastag, meredek gátja. Mögötte meg rögtön a Batár... a túlsó oldal már idegen ország, öreg körtefák hajolnak át egyik partról a másikra. Ha megfújja őket a szél, a szovjet fa levele magyar földre hull. S a magyar fa termése szovjet avaron pottyan. Miért nem tudtunk, tudunk, mi úgy élni, mint azok az odvas, sokat látott, sokat tapasztalt körtefák ...!? — Jaj .. . nagyon keserves életünk volt nekünk, uszkai özvegyasszonyoknak. Jöttek azok a kegyetlen negyvenes, ötvenes évek. Árpát daráltunk, abból sütöttük a kenyeret. Meg eljártunk rizsét aratni Túrkeve, Kisújszállás alá. Olyan kíméletlen brigádvezetők voltak, hogy éjszaka is kihajtottak bennünket. .. mert nappal pergett a kalászból a rizsszem. Nyolc kiló terményt kaptunk egy-egy hold után, de mentünk volna mi kevesebbért is. Mert itthon volt a három gyermek ..., s élni kellett valahogy. A folyón túl rigó rikkant, fent, a magasban egy gólya repül át. Valami száraz gazt visz a csőrében, fészekrakásra, fészekjavításra készül. Mint itt, lent a földön Szirmai Károlyné. Mert élni kell, s örökké újra kezdeni. Még ha nehéz is, még ha egyedül is maradt az ember. Balogh Géza
