Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám

1991. május 29. Kelet-Magyarország 3 A sor végén H a most rengeteg lenne a pénzem, dollármil­liók, forintban milliár- dok, akkor sem vennék álla­mi gazdaságot — mondta volt a francia üzletember (?). Túlzottan leértékeltek, leér­tékelődtek. A francia egyko­ri hazánkfia, jól tájékozott, újságolvasó ember. A megyét is ismeri, járt ide vadászni többször is. De nem ez az ér­dekes, hanem az, hogy miért is nem venne magának rész­ben vagy egészben egy álla­mi gazdaságot? Mert ismeri a kormány ag­rárpolitikai programját, az állami gazdaságok privatizá­lási koncepcióját. Ezek sze­rint azok az állami gazdasá­gok, amelyek a mezőgazda- sági termelést alapvetően be­folyásoló tenyésztési közpon­tok, génbankok, kutató- és oktatóbázisok, nem eladók. Ilyen vagy 30—40 van az or­szágban. A döntően áruter­melésre szakosodott, de jól működő állami gazdaságok közül 60—70 privatizálása teljes körű lehet. A harmadik kategóriában. a presztízs- okokból felduzzasztott és ál­lami támogatásokkal, mes­terségesen életben tartott, gazdálkodásra képtelen álla­mi gazdaságok privatizálása viszont teljes körű és sürgős. Van az országban jelenleg 126 állami gazdaság. A kor­mány privatizációs javasla­tára eredetileg 40 körüli volt azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek eredeti álla­potukban fentmaradnak. Az­tán készült egy lista 32-es létszámmal és mára az élme­zőnyt húszra csökkentették. Ebben az élmezőnyben egyetlen egy Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei állami gazdaság sem szerepel. Sőt, korábban sem, hiszen a mi gazdaságaink erőteljesen a harmadik kategóriába, a sor végére soroltattak. Hogy mi lesz velünk? Amit a kor­mányprogram javasol. Pri­vatizálás úgy. hogy jön a külföldi tőke és hajlandó befektetni, vagy úgy. hogy hazai pénzemberek adják üz­letrészvásárláshoz, a meg­újuláshoz szükséges forinto­kat. Ha ez nem megy, kö­vetkezik a felszámolás, az árverés, a vagyonértékesítés. Sok a lehetőség csak egy nem, hogy állami támogatás­sal a gazdaságok fentmarad- janak, ha saját erőből, mun­kájuk révén nem tudnak megélni. A francia tehát nem ven­ne állami gazdaságot a megyében. Lehet, hogy igaza van. Főként azért, mert valóságban voltak és van­nak is gondok termeléssel termékértékesítéssel, a pénz­ügyi egyenleg sem volt min­dig. mindenütt jó és stabil. Ha a privatizálás mindent megold majd, ha mégis lesz befektető, vevő. vagy bármi, adja az ég. hogy gondoldó legyen. Csak az a baj. hogy mi nagyon keleten vagyunk és nagyon a sor végén. Seres Ernő EXPO-nálás L egyen, ne legyen, ak­kor vagy később, csak a kiválasztott területen, Budapest minden kerületében szétszórtan, eset­leg más városokban is, ne­tán az egész országot tekint­sük egy óriási kiállítási piacénak? Bírjuk-e majd és ha nem, akkor mi lesz7 Ugye, mennyire ismerős, sőt már lassan unalomig ismert kérdések. Vég nélkül áradnak hóna­pok óta a parlamentből fel­röppenve, hírközlő csatorná­kon átzúdulva, majd lecsa­pódva az öltözőkben, piacon, futballmeccsen, vagy névna­pokon kialakult beszélgeté­sekben. Igent, vagy nemet mondjunk a világkiállítás­ra? Megvallom, azon sokak egyike vagyok, aki szerint ha lesz lesz, ha nem, nem. Se bú, se kár. Vannak ennél sajgóbb sebeink is. Bár ... most kellene az a sokat em­legetett nemzeti öntudat, önbecsülés, vagy önérzet, hogy bebizonyítsuk a világ­nak, de elsősorban önma­gunknak, saját önbizalmun­kat növelendő, hogy igenis meg tudjuk csinálni! Egy nagy tárgyiasuló összefogás­sal! És éppen ez az, amiért ma­gam sem tudok dönteni, de miért? Azt hiszen, joggal tartok tőle, hogy már megint nem egészen, vagy nem pon­tosan vagyunk tájékoztatva. Ebből eredő kérdéseim a következők: Mi jelentkeztünk a meg­rendezésre — úgy tudom, igen — vagy a rendezvény- nemzetközi ítészei akarják ránktukmálni? Olyan lesz, amilyenre sikerül, amennyi­re erőnkből futja vagy van­nak minimális követelmé­nyek? Felmérték- e a rende­zés felett bábáskodó külföl­di döntnökök, hogy gazdasá­gunk jelenlegi állapotában, a legoptimálisabb fejlődési ütemet feltételezve is képe­sek leszünk-e megfelelni a világ várakozásának? Mit kell konkrétan produkálnunk a megnyitóig épületekben, inf­rastruktúrában és miegyéb­ben? Nekünk kell egyedül állnunk a cehhet, vagy a kiállító országoknak is van kötelezettségük? Azaz meny­nyibe kerül az egész és ab­ból mennyi jut ránk?A ránk esőből mennyit hoznak a befektetők, és mennyit kell nekünk kiizzadnunk? Nehogy ezentúl éveken át arra hivatkozzunk minden megszorító intézkedésnél, minden áremelésénél, hogy ki kell termelni a vi­lágkiállítás költségeit. Mert akkor köszönjük, nem ké­rünk az egészből! Ismer- jük-e, tudjuk-e, hogy az ed­digi világkiállítások végén mit mutatott a kassza? a bevétel, a kiadás és a kettő egyenlege szempontjából? Már jócskán soroltuk ígére­tes fényeit, nem ártana sor­ra venni most már a lakos­ságra vetülő várható árnyait sem! Az olimpiai városok kije­lölését minden esetben olyan vizsgálódás előzi meg a NOB részéről, ami eleve eldönti, hogy az illető város egyálta­lán szóba kerülhet-e- a meg­rendezés odaítélésénél gon­dosan mérlegelve a pil­lanatnyi állapotokat és a megvalósításra váró ter­vek realitását. ilyen világkiállításügyben nincs? Ha volt, mit mondtak a so­kat tapasztalt expológusok. ha csak ezután lesz, mire számíthatunk? Ök úgy lát­ják, mert mi is úgy látjuk, vagy mi csak akkor láthat­nánk úgy, ha ők szintén ugyanúgy látnák? Nem mindegy! E zeket és még gondo­lom sok mást kellene egyszer tömören és világosan tudtára adni an­nak a sokmillió embernek, akik végül is egyaránt átél­nek majd jót, rosszat, áldást és átkot, abból is, ha lesz, miként annak következtében is, ha nem. Addig a politi­kusok, közgazdászok nagy- és kis menedzserek nyugod­tan szerválhatnak érvet és ellenérvet a fejük felett, amit ugyebár mi ezenközben csak kapkodunk, ahogy Jul- csa az első teniszversenyen. (réti) VIHAR ELŐTTI CSEND Szétesik-e a Köztér? Amíg az állami cégek többségében elég hangosan zajlik a privatizáció, addig a közterület-fenntartó vállalatnál csend honol. Olyan vihar előtti. Tiszavasváriban 300 millió forintos beruhá­zásból épül az új szak­munkásképző intézet. Mint ismeretes, a torna­terem szerkezete a már­ciusi szélviharban ösz- szedőlt. Az építőipari vállalat új szerkezetet rendelt a gyártótól. (Elek Emil felvétele) KIS TŰZOLTÓK. A II. országos tűzvédelmi vetél­kedőn Budapesten az általá­nos iskola kategóriában a mátészalkai 5-ös számú Ál­talános Iskola versenyzői ha­todik helyezést értek el. míg középiskolások között a vá- sárosnaményi II. Rákóczi Ferenc középiskola tanulói, Sándor László, Gerzon Jó­zsef és Gál Róbert alkotta csapat az előkelő második helyet szerezte meg. — Vagy talán már gyüle­keznek is a kis kft.-fellepek? Betéti társaság — Szó sincs róla! — cáfol meg Soltész József igazgató. — Eddig is csak kényszerből változtattunk. Rendkívül rá­fizetéses volt a „nagybani ’ virágelosztónk az Ungvár sé­tányon, illetve a Toldi utcai üzletünk. Egy másik keres­kedelmi területen való hasz­nosításukra betéti társaságot hoztunk létre még tavaly au­gusztusban, amelyben fele részben a vállalat, fele rész­ben a társaság ügyvezető igazgatója, s néhány külső tag érdekelt. A második be­téti társaságunk a város zöldfelületeinek bérbeadása­kor alakult. Az önkormány­zat azt a döntést hozta, hogy a parkok fenntartását vállal­kozók kezébe adja. Így mi — nem a vállalat, hanem a parképítési és a -fenntartási részlegünkből alakult társa­sággal — csak egy pályázó voltunk a sok közül. — Ebben a „bété"-ben ön is benne van! kis feszültséget okoz. Még­sem fogunk addig semmit tenni, míg a tulajdonviszo­nyok nem tisztázódnak. Ha az, ami ma még állami tu­lajdon, az önkormányzaté lesz, akkor milyen alapon osszuk fel? S ha részben a dolgozókra száll? Miért kap­ja most az, aki valamicske tőkét össze tud kaparni ? Nézze! Nekem, s még né­hány embernek ez még va­lahogy menne. De itt nem­csak rólunk van szó: Azok­ról is, akik olyan területen dolgoznak, olyan munkát vé­geznek, amelyik kft.-ben is biztos, hogy ráfizetéses len­ne! Míg mi, mondjuk, kivá­lasztjuk a legjövedelmezőbb területet, rájuk azt hagyjuk, ami senkinek sem kell? Ért­se meg! A lakossági szemét- szállítást, a közterület taka­rítását nem lehet privatizál­ni! INDULATOK Egy emlékmű körül Már hírt adtunk arról la­punkban is, hogy Kisvárdán lebontják a főtéren álló fel- szabadulási emlékművet. Az üggyel kapcsolatban számos mendemonda kering az okokról, s a lebontott már­ványlapok sorsával kapcso­latban. Oláh Albert, a város pol­gármestere elmondta: számos kiváltó oka volt e tettnek. Egyrészt a műemlék-felügye­lőség csak úgy járult hozzá az emlékmű által takart pa­lota (ma könyvtár) felújítá­sához, ha megtörténik a le­bontás, másrészt városképi­városrendezési szempontok is e döntés mellett szóltak. Arról nem beszélve, hogy baleset- illetve életveszélyes is volt már néhány márvány­lap, egyik-másikukat csupán néhány szál rozsdás drót tar­totta. Egyébként sem mű­emlékről van szó. A szovjet konzulátussal is egyeztettek, így a felirattal ellátott márványlap a mú­zeumba kerül, a többi — pontosan lemérve, megszá­molva, hiszen nagy értékről van szó — a könyvtár pincé­jében kapott ideiglenesen helyet. S ami még tény: nem lett csúnyább a városkép ... K. D. 'Szövegelés (Francia diákok dolgozataikéi) történelem „Az emberiség három nagy korszaka a következő: kőkorszak, bronzkorszak és nyugdíjas korszak. A kő­korszak két részre osztha­tó, éspedig a pattintott kő­korszakra és a habkő kor­szakra." ÓSZÖVETSÉG „A leghíresebb zsidót Mó­zesnek nevezték, és a Bib­lia első részében élt. A Si­nai hegyen tíz parancsno­kot kapott.” NAPÓLEON „Bonaparte nagy generá­lis volt. Fiatalon vette el Jozefint, de aztán hamaro­san, jó stratégaként belátta, hogy mivel nincs gyereke, újból meg kell nősülnie. El­zavarta tehát Jozefint, és elvette Szent Ilonát.” FÖLDRAJZ „Az Amerikai Egyesült Államok 48 ország uniója, melynek fővárosa Washing­ton. Plusz ott van Alaszka, melyet a cár eladott Ame­rikának, mert szüksége volt költőpénzre. BIOLÓGIA „A szív egy üreges és la­pos csont, amely a szere­lemhez szükséges." GALILEI „Galileinek sikerült meg­forgatni a Földet, a püspö­kök azonban megkínozták, mert nem akarták, hogy fo­rogjon." MADÁRTAN „A kakukk olyan madár, amely egy másik madár to­jását költi ki és fordítva. Amikor hideg van, a mada­rak hiába próbálnak vala­mi rágcsálnivalót keresni." ZOOLÓGIA „A tehénnek minden év­ben borja születik, hála a bikának, mely emlő nélkül tehén. Mesterséges megter­mékenyítéskor a bika sze­repét az állatorvos veszi át." — Ha arra gondol, hogy így akarom „átmenteni” ma­gam, téved! Én csak a vál­lalati részt képviselem, s ha majd más lesz az igazgató, akkor a társaságban is ő ül a helyemre. — Nem volt véletlen a kérdésem. Mostanában egyre többen, s egyre hevesebben támadják önt, s a KÖZTER-t! Ráfizetéses lenne — Ha van egyáltalán ilyen támadás, azt inkább vállala­ton belülről kapom. Nem vé­letlenül. Lassan majd min­den állami tevékenységet privatizálnak, ám mi eddig még nem léptünk. Ez nem — Mindezekből azt értsem, hogy eddig érintetlen maradt a vállalati vagyon? Új formában — Így van! A két betéti társaságba csak pénzzel száll­tunk be. A helyiségeket, gé­peket csak bérbe adjuk. — Még terv sem készült az esetleges átalakításról? — Dehogynem. Július vé­géig nyeri el végleges formá­ját, de az új formában leg­feljebb csak januártól kez­dünk dolgozni. Ám a vélemé­nyem mindezek után is az, hogy a város nem adhat ki a kézéből bizonyos szolgáltatá­sokat. S ehhez szüksége van egy stabil közterület-fenntar­tó vállalatra is. — 1 — A IL világháború hősi halottainak tiszteletére lakossági adományokból állítottak emlékművet Kállósemjénben. Ké­pünk a vasárnapi avatáson készült. (Szabó László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents