Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-25 / 121. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. május 25. „NYAKLÓ NÉLKÜL” A HATÁRON Színészélet Váradon Thália templomainak igehirdetői I A színházi vendégjátékok mindig sok élményt kínálnak. A vendégszerep lő művészeknek ugyanúgy, mint a színházlátogatóknak. A másfajta világlátás és gondolkodás frissítőleg hat mindnyájunkra. Ezt igazolta a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának vendégjátéka is Nyíregyházán. Igaz, ez április 15-e óta némi nehézségbe ütközik, mert a szovjet fél azóta nem hiszi el kisgyerekekről, öregasszonyokról és egyéb nem eleggé „prominens” személyekről, hogy XY vállalat, cég, kft. stb. képviselői, kvázi az átjutás is nehezebb. Fuvaronként 1200 Ennek ellenére az ügyesebbre még átjut, legfeljebb nehezebben tér vissza a másik oldalon meglévő sorbán- állás miatt. De megoldás mindenre van, csak meg kell találni! Mondják, ez némi (pluszkiadást jelenthet, de még így is megéri! Mert számoljunk csak! Egy átlagos Zsiguli tankjába belefér vagy 40 liter benzin (az egyszerűség kedvéért most ne foglalkozzunk a megnagyobbított tankokkal, meg a póttartályokkal, mert ugye ez szabálytalan). A 40 liter tehát 3 rubeljével számolva 120 rubel, ami összesen 400—450, vagyis literenként 10—12 forint (az egyszerűség kedvéért kerekítettünk). Ezt a környéken (Záhony, Kisvárda, Nyíregyháza) bármikor el lehet adni literenként 35—40 forintért, így 20—30 forint tiszta nyereség, vagyis fuvaronként 800—1200 forint realizálható. Ez az üzlet, nem a Gorenje, meg a Brasil kávé! — Mennyi? — hangzik a kérdés a kisvárdai piacon a Lada csomagtartójának támaszkodó tulajhoz, akinek lába mellett vagy százliternyi piros benzin sorakozik katonás rendben, műanyag kannákban. — 40! — így a tömör válasz. — 35-ért az egészet megveszem, magának így is megéri! ★ Újabban egyébként az a hír járja, hogy a román benzin jobb! Ezt látszik alátámasztani, hogy a szatmárnémeti rendszámmal ellátott Dácia gazdája 45-re tartja benzinét. Mikor közlöm vele, hogy itt legfeljebb negy-- ven literje, akkor szinte sértődötten mondja, hogy ez prémium, vagyis a mi extrabenzinünknek megfelelő minőség, ezért hát a drágaság. Meg különben sem olyan könnyű áthozni a határon. A román vámos ugyanis mérőpálcával ellenőrzi a tartályban lévő mennyiséget, ráadásul még be is jegyzi az útlevélbe az eredményt, így ellenőrizendő, ki mennyire tartja meg a havi 40 literes" kvótát (ennyi hozható ki havonta az országból). Ezt ellensúlyozandó, állítólag találtak fel olyan módszert, amivel a szerv feledékennyé tehető a beírást követően. Az üzlet változó intenzitással, de még virágzik. Vannak persze, akik mindennek nem örülnek. A kisvárdai benzinkút kezelője szerint: — A hatás egyértelműen érezhető, szinte a felére csökkent az utóbbi időben a forgalom. Jelentősen nőtt viszont az extrabenzint tankolok száma, igaz többségük csak néhány litert vesz, hogy az orosz benzin oktánszámút javítsa. Rizikó az oktánnal Az oktánszámot illetően valóban van némi rizikója a dolognak, mert ugye az mégsem várható el, hogy az utcán betöltött benzinnel, negyvenért, minőségi bizonyítványt is adjanak. így hát előfordulhat, hogy az olcsó szerzeménytől úgy zakatol az autó, mint egy békebeli Sin- ger-varrógép. Node, ennyi kockázatot illik vállalni, meg különben az autószerelőknek is élni kell valamiből. Ha mindezek után valaki azt hiszi, azért tettem a dolgot szóvá, mert valami bajom van vele, az nagyon téved. A rubel „tiszta” ügy, a vám- jogszabályok szerint pedig az üzemanyagtartályban lévő üzemanyag kifelé deviza- mentes, befelé vámmentes, és az sincs megszabva, hogy ki hányszor lépheti át a határt, ha érvényes útlevele van, legfeljebb a forintkiviteli szabályt illik betartania. (Max. 2000 forintot vihet ki, legfeljebb 500 forintos címletekben.) Kiajánlott forint Esetleg a külföldinek kifizetett forint ügye tehető szóvá, ez forintkiajánlásnak minősül. Arról az egyértelműen gazdasági előnyről pedig még nem is esett szó, hogy ezért a benzinért az államnak nemhogy dollárt, de egyetlen centet sem kell kiadnia! Most amikor a világpiacon emelkedik a motorbenzin ára! Szóval ne ítéljünk elhamarkodottan! Különben is újabb, talán még a benzinnél is jövedelmezőbb üzlet bukkant fel a (lát)határon: a réz. A rézrudakért, tömbökért igen jól fizet a MÉH. Egyelőre egyetlen szépséghibája van a dolognak, a réztömböket nehéz eldugni a benzintankban. De ahogy én a honfitársaimat jsmerem, előbb-utóbb erre is kitalálnak valamit... — Nagy megtiszteltetésnek vettem ezt a feladatot. Igyekeztem olyan szobrot készíteni, amely eddigi törekvéseimet összefogja. Azt hiszem, hasonló nagyságú alkotás nem sok készül az országban a közeljövőben. Azt szeretném, ha mindenkihez szólna, kortól, iskolázottságtól függetlenül. Hogy ki mit fog látni benne, milyen érzéseket, emlékeket kelt az emberekben, az persze más kérdés. — Ügy tudjuk, önt elsősorban a monumentális szobrászat érdekli. — A szobrászat mellett mindig is az építészet és a Kovács Aladár: Téli zsoltár című játékát láthattuk Med- gyesfalvy Sándor és Fábián Enikő főszereplésével. Előadás előtt, illetve két jelenet között sikerült velük szót váltani. — Marosvásárhelyi vagyok, itt végeztem a főiskolát is 1985-ben. Hat éve vagyok Nagyváradon, s az eltelt évadok igazolták döntésem heközösséghez kötődő feladatok izgattak. Több szép feladatot kaptam már életemben, így például én készíthettem Szolnok várossá válásának 900 éves évfordulójára az emlékművet, amely Európa egyik legnagyobb szobra, de büszke vagyok a Vácon található Dózsa-szoborra is. Külföldön is akad néhány munkám. — Hogyan kezdett hozzá a kompozíció megtervezéséhez? Érték önt egyáltalán háborús élmények? — Hadd idézzem Radnóti: Nem tudhatom című megrázó erejű szép versének néhány sorát: „ ... de élnek dolgozók itt, költők is bűn- telen, / és csecsszopók, akikben megnő az értelem ...” Nos, én azokhoz az ártatlan kicsinyekhez tartozom, akiket a II. világháború szőr,- nyűségeivel sújtott. 1942-ben születtem, és most is őrzöm a világpusztítás emlékeit. A légitámadások elől sokat bújkáltunk a pincékben, sa hideg a csontozatomat támadta meg. Hosszú évekig betegeskedtem. Egy alkalommal pedig egy bomba légnyomása emelte meg az engem karjában tartó anyámat, s érthető, ha ez nála sokkos hatást okozott. — Így talán az ön emlékezete is ott látható a szobron. — Válóban. Két nézete van a szobornak. Az egyik a bombázás elől menekülő nő a gyerekkel. Édesanyám ihlette ezt a gondolatot. A másik oldala a Piéta, de Mária helyére egy negyven év körüli parasztasszony került. A férfira azért nem húztam katonaruhát, hogy általánosabb legyen a háború áldozatát jelképező figura. lyességét. Sok jó szerep „szakadt” a nyakamba, s nincs ennél fontosabb a színész számára. Annak ellenére, hogy nagyon nehezen élünk, alapvető eszközök hiányoznak a színházban, tájelőadásainkon olykor olyan hideg van, a színpadon, hogy megfagy a lavórban a víz. Mégis játszani kell. A darab, amelyben most Apáczai Cse— Már most is vitatkoznak arról, hogy kard, vagy kereszt a szobor háttere, a fő motívum. — A kardot igyekeztem megformálni. Abból indultam ki, hogy az elvesztett háború olyan, mint a törött kard. Persze keresztre is asszociálhat a nézelődő. Vállalom a kereszt motívumot is, de nem vallási oldalról. A kereszténység gyökerei stabil értékrendnek felelnek meg. amely kiállta az idők próbáját . . . Nos, vasárnaptól kezdve a megyeszékhely egy uj, öt méter magas, süttői fehér mészkőből készült szoborral lesz gazdagabb. Köszönet érte a szobrásznak, a kuratóriumnak és mindazoknak, akik pénzszűke világunkban is támogatták a háború áldozataira emlékeztető alkotás megszületését. Fábián Enikő és Medgyesfalvy Sándor. re Jánost játszom a hazatérő értékek tiszteletéről szól. Nagyon aktuális a téma ma is, itt Erdélyben. Apáczai tudta, hova tartozik. Azonosult a magasabb kultúrával Hollandiában, de azt is tudta, hogy ezt át kell plántálni a hazai viszonyokba. A darab az erdélyi turnékon missziószerű küldetés volt. Olykor Tőkés László is elkísér bennünket. Egy-egy előadásunk olyan volt, mintha igét hirdettünk volna. Nekem személy szerint sokat jelentenek a vendégszereplések, mert harmincéves koromig nem jártam Magyarországon. Nyitottabb lettem, jó volt találkozni az itteni kollégákkal. (Az öltöző előtt beszélgetünk. Sándorhoz lép egy férfi, gratulál, megöleli, a sírástól rázkódik a válla. Megérkeztél, fiam, suttogja. Zavartan nézünk rá.) — Belebújtam Aletta bőrébe — mondja két jelenet között Apáczai felesége, Fábián Enikő. Igyekeztem megismerni a nagy tudós életútját, a küzdelmeit. Egészen a házsongárdi temetőig. Amikor Magyaroszágon vendégszerepelünk szomorúan látom, hogy milyen emberi körülmények között élnek itt. De mi vállaltuk a kissebbsé- gi létet. Sokan elmentek. Abban is nagy-nagy szépség rejlik vállalni ezt a kegyetlen életet. Én székely vagyok. Szászok, székelyek, románok között éltem gyermekkoromban. Csodálatos volt. Megérintett engem is a kivándorlás szele, de nem tudnám elhagyni azt a szellemiséget, ami eddig is éltetett. A Romániában élő magyarok számára csak a templom és a színház maradt. Nem lehet feladni egyiket sem. Bodnár István Nagy István Attila Abonyi István Kereszt vagy kard? Az alkotó művéről A miniszterelnök mond avatóbeszédet vasárnap Nyíregyházán, az Országzászló téren a II. világháború áldozatainak emlékművénél. Az ünnepségen természetesen ott lesz Gyurcsek Ferenc, Munkácsy-díjas szobrászművész, a köztéri szobor alkotója is. Vele beszélgettünk a hét közepén az utolsó simítások elvégzése közben. Ami Hegyeshalomnál a kávé, az Záhonynál (Csengersimánál) a benzin. Hozzák is „nyakló” nélkül, nemre, korra, nemzetiségre való tekintet nélkül. A képlet igen egyszerű! Vásárol az ember az egykoron szebb napokat megélt KGST-piacon (Istenem, hogy múlik el a világ dicsősége!?) némi rubelt (a jelenlegi árfolyam 3—3,5 — alkudni szinte kötelező), átmegy a határ másik oldalára, ahol vesz szupernek mondott benzint (ha nem vigyáz, mosóbenzint is sózhatnak rá!) literjét 2 és fél — 3 rubelért, lehetőség szerint ezt megteszi napjában többször is. BENZEVC8ENCS Újabb üzlet: a rézrúd Megnyílt a Szt. Athanáz Hittudományi Főiskola könyvesboltja. j~L Valamennyi katolikus kiadvány templomi kellékek és kegytárgyak a lakosság, a plébániák és parókiák ellátására. C I M : Bethlen G. u. és Bercsényi u. sarok a Görög Katolikus Püspökség épületében. Egész évben virágerdöt óvnak a fóliasátrak a megye legnagyobb virágkertészetében. Üjfehértón. (B. A. felv.)
