Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

1991. május 18.

y Kelet

Magyarország

HÉTVÉGI MELLÉKLETE

myflt vita— a munkahelyteremtő

pénzeszsák, amit az Európai Közös- ség a Phare-program keretében fel- MJt ajánlott, elég tömött, de hogy ki kerül B ■ alá, és kinek milyen mértékben nyílik meg a zsák szája, még nem lehet tudni. Hat régió, közöttük a szabolcsi, pályázik a több száz milliós pénzekre. Megyénkből a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány pályázatát fogadták el. Ez volt az első lépcső, a második, hogy az Európai Közösség öt tanácsadó cégnek küldte el felhívását, akik támogatnák ezt a régiót egy vállalkozói központ üzleti tervének létrehozásában.

angol fontról

A cégek közül az angol Lancashire Enterprises plc. nyert, amelynek pénzügyi igazgatója, David Miller, innovációval és befektetéssel foglalkozó szakembere, Stuart Thompson és egyik munkatársa, Robin Grayson négy hetet a megyénkben töltött. Az elkészült tervről és tapasztalataikról kérdeztük őket. Lapunkat Máthé Csaba képviselte.

K-ii.z — Arra kérném, mutassa be olvasóinknak cégüket!

D. M.: — Északnyugat Angliá- ban, Manchester közelében található a cégünk. Az ország kevésbé virágzó területei ezek, ahol a munkanélküliség aránya a munkaképes lakosság 10 százalékát is meghaladja Az utóbbi öt évben segítségünkkel hétmillió fontot ruháztak be közepes vállalkozók, míg az Európai Közösségtől kapott 1 millió fontból egy év alatt ezer vállalkozót képez tünk ki. Számtalan vállalattal, céggel, vállalkozóval állunk kapcsolatban, jelenleg havonta 700 vállalkozónak nyújtunk tanácsot. Kétszáz alkalmazottunk munkálkodik a cégnél, de nemcsak Angliában, hanem Brüsz- szelben, az Európai Gazdasági Közösség székhelyén is két irodát működtetünk. A volt szocialista országok közül Lengyelországban kétéves kereskedelmi iskolát indítottunk.

K-M.: — Az Önök cége is megkapta négy másik társaságában azt a kiajánlást, mely szerint ennek a régiónak segíthetnek az üzleti terv létrehozásában. Mi motiválta Önöket abban, hogy éppen ezt a megyét támogassák?

S. T.: — A múlt évben már jártam Nyíregyházán, az akkori megyei tanács nagytermében a SEED Alapítvány meghívására egy előadást tartottam. Akkor ismerkedtem meg az INFOORG iroda vezetőjével. Kovács Istvánnal és munkatársaival, akik azóta a PRIMOM Alapítvány keretében dolgoznak. Ismertették velem üzleti koncepciójukat, bemutatták az adatbankjukat, és szóltak a megye gazdasági helyzetéről. Pályázatunkban már ez is szerepelt, hogy a régióban megfelelő kapcsolattal rendelkezünk, ami szerintem segített abban, hogy mi kaptuk a megbízást Nem idegenként érkeztünk ide, a korábbi találkozó kellő alapot adott a továbblépéshez.

K-M.: — A munkájukhoz, az elhelyezésükhöz a megyei önkormányzat, a PRIMOM alapítvány és különböző vállalatok, vállalkozók nyújtottak segítséget. Hogy érzik, akikkel beszélgettek, akiktől beszámolót hallottak munkájukról, mennyire tekintették szívügyüknek ennek a programnak a létrehozását?

D. M.: — Budapesten amúgy megsúgták nekünk, hogy Magyarország talán legelmaradottabb térségébe utazunk, és ott nem lesz könnyű dolgunk. Kellemesen csalódtunk. Az itteniek vendégszeretők, jól dolgoznak, innovatívok. Nem csak őket okolnám a kialakult helyzetért,

ami szerintünk megváltoztatható a régió előnyére. Ebben eddigi tapasztalatunkkal támogatjuk az Önök megyéjét.

K-M.: — A pénz egy olyan megyében, ahol állandóan tőkeszegénység hallható, rettentően fontos. Ötletben, vállalkozói lehetőségekben, úgy érzem, nincs hiány, ennek finanszírozása a közel 40 százalékos hitelkamatokkal már nagyon nehéz. Önök milyen javaslattal állnak elő?

R. G.: — A legtöbb vállalkozó kis vagyonnal rendelkezik, így a magas hitelkamatok és infláció mellett nehéz olyan vállalkozást találni, amely gyors vi$szatérüRobin Grayson, David Miller, Stuart Thompson és Máthé Csaba

K-M.: — Áttekintették a megye gazdálkodását, átvizsgálták a helyi gazdálkodószervek szükségleteit és a képzési igényeket, valamint

Csak ötletadás

Sokan félreértették a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány felhívását, mely szerint a vállalkozói központ üzleti tervének elkészítéséhez ötleteket várnak, amelyeket az angol tanácsadó cég szakembereivel közösen beépítenek a készülő tanulmányba. Pályázatként értékelték azok a vállalkozók, kft-k, akik elküldték levelüket a PRIMOM-hoz, és sokan felháborodva mondták, semmilyen visszajelzést nem kaptak róla.

Az alapítvány munkatársaitól megtudtuk, a program végeztével, amikor a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elfogadja és támogatja az üzleti tervet, valamennyi ötletadót tevéiben értesítik, milyen mértékben szponzorálják ötletüket. Egyébként a felhívásra 53 ötlet érkezett be, a tanácsadástól a repülőgépgyártásig, a sétahajózástól a banki tevékenységig számtalan lehetőség felmerült. Legelőször az angol szakemberek azokat tanulmányozták át, amelyeket angolul is beküldtek, majd azokat, amelyek vállalkozásélénkítést céloztak meg. Az 53-ból 20 ilyen volt. Azért volt néhány, ahol igencsak vastagon fogott a toll az összegrovatban, hiszen 50 milliós tételek is szerepeltek.

Egyelőre korai értékelni a beküldött ötleteket, bár az 53 igénylő 290 millió forintos kérelme jelentősen meghaladja a lehetőségeket. Várhatóan a mikrohitel akció során 300 ezer forintokat kapnak a vállalkozók, míg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól már milliós nagyságrendben lehet hitelt igényelni, ennek nagysága várhatóan 10 millió alatt marad.

lést ígér. Angliában már bevált módszer a mikrohitel, amit itt is megoldhatónak találunk. Maximum 300 ezer forint hitelt adnánk egyes vállalkozóknak, fedezet nélkül, meghatározott kamattal. Mindezt meghirdetnénk és a bejövő pályázatok alapján választanánk ki a 80—90 támogatásra érdemes ötletet. Gondolkodtunk azon, hogy mely területek élveznének előnyt, végül úgy döntöttünk, hogy nem preferálunk különböző ágazatokat. A gazdasági fellendülés szempontjából Magyarország számára nem az a legmegfelelőbb, hogy gombamódra szaporodnak a kereskedelmi vállalkozások, előbb meg kell termelni a produktumot és csak úgy lehet eladni. A cél, hogy a termelő vállakózások fejlődjenek.

K-M.: — A tanulmánytervben külön említik a hitelből megvalósult vállalkozások által befizetett jutalékot. Milyen pluszfizetésre gondolnak?

R. G.: — A hitelkonstrukció fix kamatozású lenne, a sikeres, jól menő vállalkozások nagyobb kamatot fizetnének.

átvilágították a megyében már működő források, létesítmények és szervezetek egész sorát. Az információgyűjtés végén a leendő vállalkozói központnak mik lesznek a legfőbb céljai?

D. M.: — A megye egészséges gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen egy hatékonyan működő vállalkozói központ létrehozása. A megye viszonylagos gazdasági elmaradottsága mindezt megkívánja. A központ segítené a gazdasági átalakulási folyamatokat, bátorítaná a jó ötleteket kitaláló vállalkozókat és ehhez tanácsokat, támogatást nyújtana. Egy olyan szervezeti struktúra kialakítása a cél, amely hatékonyan tudja biztosítani az üzleti fejlesztésre vonatkozó szolgáltatások egész sorát. Szinte majdnem mindegyik vállalkozó említette a megyében előállított termékek eladási lehetőségeinek bővítését, ez is egyik feladata a központnak. Nem feledkezünk meg az üzleti szaktudásra vonatkozó képzés kiszélesítéséről, a megye technológiai szintjének és innovációs képességének fejlesztéséről sem. A munkahelyteremtés, a mezőgazdaság modernizálása, a vállalkozások különböző szektorai közötti integráció elérése is szerepel a tervben. A project pénzügyi alapját nemcsak a Phare-program keretében megpályázott pénz jelentené, különböző országos és egyéb nemzetközi forrásokra is gondolunk.

K-M.: — Még ideérkezésük előtt a megyében lévő vállalkozóktól, vállalatoktól ötleteket és megvalósulásra váró terveket kértek, amelyekre nem történt meg a visszajelzés. Mi lesz ezeknek a sorsa?

S. T.: — Ezeket felhasználjuk az üzleti terv készítése során, nem fognak elveszni.

K-M.: — Nem is olyan régen hangzott el egy előadáson, hogy az egyre növekvő munkanélküliek a megélhetésükért rákényszerülnek valamilyen vállalkozásra, de ehhez nem rendelkeznek megfelelő szakismerettel. Ennek megoldása nélkül nehéz lesz a fellendülést elérni.

R. G.: — Olyan hálózatot alakítunk ki, amely megnevezi azt a bizonyos szakértőt vagy szakértőket, akik megfelelő speciáis szaktudással rendelkeznek, és a kellő információkat megadják a vállalkozóknak. Az utóbbiak számára pedig különféle tanfolyamokat szervezünk. Az információátadásban építünk a PRIMOM alapítványon belül működő INFOORG Irodára is.

K-M.: — Féloldalas lenne a terv, ha kizárólag Nyíregyházán működne információs és tanácsadó szolgáltatás. Hasonlókat terveznek-e máshol?

D. M.: — Egész megyét átfogó irodahálózat kialakítását céloztuk meg. Első lépésként Mátészalkán kívánunk ilyet létrehozni, a város körüli térség vállalkozóinak nem kell a megye- székhelyre utazniuk. Szálkán 2-3 ember adatbázissal támogatná a vállalkozókat. A megye többi városaiban a helyi önkormányzatokkal közösen kívánunk kialakítani irodát, ahol egy vagy két munkatárs segítené a helyi vállalkozók munkáját. Egy hatékony információs hálózat a külföldi piacok feltárását és közös vállalkozások létrehozását menedzselné.

K.-M.: — A volt nyíregyházi szovjet laktanyát két hete az Állami Vagyonügynökségtől átvette a PRIMOM alapítvány, és őrzését három emberre bízta. Mikor dezdödhet Ön szerint az átalakítás?

S. T.: — Nagyon fontos a régió szempontjából egy innovációs centrum (inkubátorház) létrehozása a volt szovjet laktanyában. Egyfajta szakmai központként fog működni a helyi gazdaság problémáinak megoldását megbízó kis innovációs cégek számára, akik megkapnak minden feltételt munkájukhoz. Az átalakításra a tanulmányterv elkészült, a pénzügyi finanszírozás Szerepel az üzleti tervben. A külfádi technológiákat is itt vezetnek be.

Í-M.: — Négy hétig együtt joztak a PRIMOM alepít- y szakembereivel. Az üz- terv elkészültével meg- <ad a kapcsolatuk az ala- ánnyal?

D.| M.: — Nem. A Lancashir Enterprises plc. egy úgynevezett ikerkapcsolatot szeretne kialakítani a PRIMOM-mal, amely alapján a két szervezet a jövőben együtt tudna dolgozni. Ennek kevány, majd a Phare-program munkatársai még nem döntöttek arról, vajon a régió üzleti terve mekkora nagyságrendű pénzt érdemel a nagykalapból. Önök mekkora ösz- szegre számítanak?

D. M.: — Maximum körülbelül 300 millió forintra. Az induláshoz, az augusztusban induló vállalkozói központhoz közel 100 vállalkozó támogatásához elegendő, de majd 1-2 év múlva lehet megmondani, a régió mennyit profitál mindebből.

K-M.: Az előzetes tanulmánytervben nem szerepel az idegenforgalom kérdése. Önök szerint ez elhanyagolható ebben a térségben?

S. T.: — Ezzel mi is számolunk és fontosnak tartjuk. Sajnos, nincs megfelelő stratégiai terve a megyének az idegenforgalomról, és ehhez kapcsolódó

Mini INFOORG Irodák

.

Csütörtökön Budapesten, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szakembereinek mutatták be a vállalkozói központ üzleti tervét. Ennek Információ és tanácsadás című részéből mazsoláztunk.

Az angol szakemberek szerint a PRIMOM megyei vállalkozásélénkítő alapítványnak elsődleges forrásként kéll üzleti adatokat közölni a hozzájuk fordulóknak. Feladatként jelölték meg számára más ügynökségek szervezését, illetve olyan információs háttér kialakítását, amely megfelelő támaszt nyújt a vállalkozóknak. Jelenleg havonta 200 információs igény jelentkezik a megyei alapítvány keretében működő INFOORG Irodánál, amelynek jelentős része Nyíregyházáról származik. Sajnos az irodának nincs olyan kiadványa, amely tevékenységét leírná, propagálná. Az iroda adatbázis-szolgáltatásait bővíteni kellene, viszont a más elektronikus rendszerekhez való csatlakozás évi egymillió forint lenne. Felmerült a szolgáltatások dija is, többségében ingyenesek lesznek, a speciális információk kerülnek pénzbe.

A mátészalkai központ tervében szerepel, hogy az irodát a helyi önkormányzat tartaná fenn és legalább egy dolgozó bérét fizetné, a másikét a központ finanszírozná. A mátészalkai iroda élvezné a Mátészalka Alapítvány tagvállalatainak támogatását is. Mátészalkán kívül minden olyan önkormányzat, amely kész bekapcsolódni a rendszerbe, támogathatja egy mini INFOORG I roda létesítését. Az önkormányzat adná a helyiséget, a munkatárs bérét és önkormányzati támogatást, a PRIMOM ehhez kapcsolódva a számítógépet, telefont, telefaxot és a háttértámogatást nyújtaná. A tervek szerint hét ilyen mini INFOORG Iroda létesülne Tiszavasváriban, Kisvár- dán, Záhonyban, Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton, Nyírbátorban és Csengerben.

rétében angliai tanulmányútra hívtijk meg az alapítvány szakembereit.

K-M.: — Mindezek egyelőre feltételes módban szerepelnek, hiszen a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítinfrastruktúra sem áll a rendelkezésre. Szállodák, éttermek, különböző szolgáltatások szükségesek egy megfelelő image kialakftásához.

K-M.:— Köszönöm a beszélgetést.

5