Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-17 / 114. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. május 17. Göncz imád az USA-ba utazott Göncz Árpád csütörtökön az Egyesült Államokba uta­zott. A Magyar Köztársaság elnökét a Zsidó Világkong­resszus hívta meg. A tervek szerint New Yorkban meg­beszélést folytat Pérez de Cueillarral, az ENSZ főtitká­rával. Részt vesz a Zsidó Vi­lágkongresszus ünnepségso­rozatán, amelyen átveszi más kiemelkedő személyiségekkel — köztük George Bush el­nökkel — együtt a Szabad­ság Lángja-díjat. Előadást tart Kaliforniában a magyar politikai és gazdasági hely­zetről. Ellátogat a Connecti­cut Egyetemre, ahol díszdok­torrá avatják. A tíznapos utazás során találkozik poli­tikusokkal, üzletemberekkel és az Amerikában ' élő ma­gyarok képviselőivel. Mentőt hívtak a mentőhöz A csecsemő megmenekült Szokatlan balesethez riasztot­ták tegnap délután háromnegyed kettőkor a mentőket Nyíregyhá­zán : a Kelet Áruház előtti cso­mópontban személykocsival üt­között és felborult egy mentő­autó. A részleteket Ferdinand László ügyeletes mentőtiszttől és Meke Zoltán rendőr főtörzsőr­mestertől tudtuk meg. Eszerint a Vay Ádám kőrútról a Rákóczi utcára tartott a meg­különböztetett jelzést használó mentőautó, amely egy háromna­pos csecsemőt szállított volna inkubátorban a repülőtérre, hogy onnan repülővel Budapestre vi­gyék. A kicsinek ugyanis vele­született szívrendellenessége van, s azonnali műtétre szorul. A mentő 15—20 km-es sebességgel haladt át a piros jelzésen, s az Egyház utcáról jobbra kanyarodó jármű takarásában későn vette észre az ugyancsak Egyház utca felől a szabad jelzésen kb. 60 km-es sebességgel haladó kis Polskit, és belehajtott. Akkora erejű volt az ütközés, hogy a mentő felborult, a kis Polski pe­dig felsodródott a járdaszigetre (szerencsére épp nem állt ott senki). Vezetője, egy 34 éves fia­talember — egyedül volt a ko­csiban — súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. A mentő vezetője és az ápoló csak könnyen sérült, a csecse­mőn és az őt kísérő orvoson azonban szerencsére egy karcolás sem esett. Amikor ugyanis a mentő megbillent, az orvos ref- lex-szerűen elkapta az inkubá­tort, s így megmenekült a kis­baba, s azóta már meg is ér­kezett Budapestre, s talán már meg is műtötték. Maga a mentőautó azonban to­tálkáros lett. Az ügyben a vizs­gálat tart. (cservenyák) Szovjet—kínai csúcstalálkozó volt Moszkvában, ahol Gór' bacsov és Csiang Cö-pin tárgyaltak. (KM telefotó) A politika és az állampolgárok Zárónyilatkozat elfogadá­sával csütörtökön délután befejezte munkaprogramját Budapesten az Európa Ta­nács égisze alatt A politika és az állampolgár címmel megtartott nemzetközi konfe­rencia. A tanácskozás résztvevői — gyakorló politikusok, kép­viselők, társadalmi szerveze­tek vezetői, újságírók — az állampolgárok politikai akti­vitásának összefüggéseit ele­mezték a kétnapos eszmecse­rén. Különös figyelmet szen­teltek az úgynevezett nem kormányzati szervezetek — egyesületek, mozgalmak, cso ­portok — és a tömegtájé­koztatás szerepének az állam­polgár politikai aktivitásának növelésében. Közbiztonsági razziák Gettókrónika Kisvárdán (Folytatás az 1. oldalról) A megyei rendőr-főkapi- tány tájékoztatójában szólt arról, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságon szervezeti átalakítást hajtot­tak végre, az országos főkar pitány munkáját közbizton­sági és bűnügyi igazgató se­gíti. Ennek megyei tükröző­dései lesznek, a napokban itt is szervezeti átalakítást hajtanak végre. Szólt arról is, hogy az el­múlt hetekben két jelentő­sebb akciót hajtottak végre, egyik — a pénznyerő auto­maták ellenőrzése — orszá­gos visszhangot váltott ki. Eddig kb. 160 pénznyerő automatát foglaltak le. azóta izzanak a telefonok, mert sokan próbálnak „elintézni” valamit. Az ügyészség jog­Ahogy lassan, de biztosan megismerjük 1919, 1944—45, 1948 és 1956 történelmi igazságait, úgy foszlik szét Szamuely Tibor, Há- mán Kató, Zalka Máté, az 1919- es úttörők és az 1944—45-ös „par­tizánhősök” köré szőtt hazug mítoszok dicsfénye. A nekik szentelt „hagyományok” emic- keire különösebben nem kíván­csiak már az emberek. Az úttö­rőmúzeumot senki nem látogat­ja, mivel kiállítási anyagában érdemtelenül túlteng az említet­tek „életművének” dicsőítése. Évente egyszer összejön 25—30 gyerek a hagyományőrző napok­ra. Elkíséri őket a korkedvez­ményezett vagy obsitos úttörő­vezetők népes csapata, hogy es­ténként a Hegy alj a termésének színe-javát élvezve nosztalgiáz­zanak. Ezért, erre a célra fenn­tartani, lefoglalni egy épületet felesleges fényűzés. Különösen az, ha az épület egyéb, haszno­sabb, kegyeletesebb célt is szol­gálhatna. Mi úgy tervezzük, hogy a Rá- kóczi-szabadságharc emlékkiállí­tása mellett ebben az épületben rendezzük be vagy az 1848—49-es vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékkiállítását. Ha valaki kocsmát akarna nyit­ni benne, az ellen mi is tilta­koznánk. Él bennünk a gyanú, hogy ennek ellenére az már megvalósult volna. De 1948 vagy 1956 emlékét becsempészni a va­jai ősi falak közé?! Ki hallott még ilyet! Ebben az összefüg­gésben ütköznek hát okok és célok, nézetek és érdekek. Az úttörőmúzeum mellett kar- doskodók szívesen hivatkoznak arra, hogy . .a megye közös­sége óriási áldozattar emelte”, bogy „A kis múzeum megyei közadakozásból született óriási áldozattal”. (KM március 25. szerűnek találta az akciót. Egy-egy esetnek legtöbbször három gyanúsítottja is van, hiszen a behozó, a tulajdo­nos és az üzemeltető is megpróbálta kihasználni azt a helyzetet, ami a szerencse- játékok szabályozásával fog­lalkozó törvény megalkotá­sáig zavarosnak nevezhető. A közterületek rendjének megjavítására is indítottak akciót, ez azonban nemcsak rendőri feladat. Tájékoztatta dr. Hajzer László a sajtó munkatársait arról is, hogy az ORFK prog­ramja alapján 1991. május 16-án 14 órától közbiztonsá­gi akció kezdődött Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, s ez több napig fokozott el­lenőrzést jelent mind a köz­lekedés. mind a közbiztonság területén. szerző: Ratkó József) Ebből csak annyi igaz, hogy a megye kö­zössége (meg az egész országé) most hozza az ilyen létesítmé­nyekért az óriási áldozatot a felemelt árakban, a kivetett adókban, a kiadott munkaköny­vekben. Mert ez a „kis múze­um” is abból a nagy adósságból született, amit ránk hagytak örö­kül azok a megyei és országos vezetők, akik 1977-ben mintegy kétmillió forintot szakítottak ki a megyei költségvetésből erre a „közadakozásból” született „kis múzeumra”. A lehetséges teljes igazság ér­dekében meg kell még jegyez­nünk egy-két tényt. Az üggyel kapcsolatban többször leírtuk: ,,Az úttör^múzeumot tisztességes emberi szándék hozta létre.. Megismerve a múzeum születé­sének dokumentumait, utólag meg kell kérdőjeleznünk előző állításunk és véleményünk igaz­ságtartalmát. Nem igaz az sem, hogy „lebontásra ítélt romépü­letből” emelték az úttörőmúzeu­mot. Csupán, mint annyi min­denre, a hatalom erre is rátette a kezét. Arra hivatkoznak, hogy éven­te 30—40 ezer látogatója volt a Hagyományőrző Múzeumnak. Tételezüzk fel, hogy csupán tá­jékozatlanság következménye a Vay Adám Múzeum látogatói számának összevetése vagy szán­dékos keverése az úttörőmúzeum látogatóinak számával. Arról vi­szont hallgatnak, hogy a leg­utóbbi három esztendőben már úgy szervezték az országos ha­gyományőrző napok programját, hogy abból éppen a Vay Adám Múzeum megtekintése maradt ki. A helyette beállított progra­mokat ne minősítsük. Rendes emberek és tisztességes gondo­Kisvárda történelmi múltjának szerves része a város zsidóságá­nak története. Annak a népcso­portnak a múltja, amely pezsgő életével tette mozgalmassá és el­ismertté a várost — annak más lakóival karöltve. A kisvárdai zsidók letelepedésének első ada­tai az 1747. szeptember 20-i üsz- szeírásból ismertek. Ekkor Kis­várdán egyetlen zsidó élt. Az 1784—85. évi népszámlálás adatai szerint 118 volt a számuk. 1910- ben már 3036. A legtöbb 1941-ben, 3770. Az 1977-es adatok 160-ról szólnak. S ma ali; éri el a har­minc főt a zsidó lakosok száma a városban. A városban a zsidók először az Eszterházyak különleges’ enge­délyével telepedtek le. A zsidó kereskedők fellendítették a vá­ros kereskedelmi életét, s a nagy számban élő kisiparosok is jó nevet szereztek maguknak. A kisvárdai zsidó hitközség 1796- ban alakult meg a nagykállói latok is áldozatául estek eseten­ként. Mi valljuk a történelmi évfor­dulók megünneplésének tudat- formáló erejét. Mi úgy tervez­zük, hogy 1848—49-es és az 1956- os forradalom és szabadságharc emlékkiállítását október 23-án nyitjuk meg. Öle az úttörőmú­zeumot annak idején, 1977-ben november 4-re ütemezték. A két nap különbsége fájdalmasan iszonyatos. Úgy érezzük, elég volt Muhiból, Mohácsból, Maj- tényból és Mosonmagyaróvárból is. Emlékezni kell rájuk. De ün­neplésükben és ünneplőik haza- fiságában nem tudunk hinni. Varga Béla a vajai Vay Múzeum igazgatója Asztalos János a múzeum munkatársa (Szerkesztőségünk ezennel a vi­tát a lapban lezárja, azzal, hogy nézeteiket a továbbiakban egy­más között, illetve a hivatalos úton tisztázzák.) hitközség részeként. 1840-ben vált önállóvá, első rabbijukat 1844- ben választották meg Weinber­ger Ábrahám személyében. A város zsidó gyermekei 1899 szeptemberében már sajat isko­lájukban kezdték meg tanulmá­nyaikat. Ez az épület ma a vá­ros zeneiskolája. A századfordulón vette kezde­tét a zsinagóga építése, melyet 1903-ban adnak át rendeltetésé­nek. Ma a Rétközi Múzeum mű­ködik a falai között. A fellendülés után sok keser­ves nap köszöntött a város zsi­dóságára. 1938 tavaszán „szabad- csapatok” érkeztek a városba. Ez, mint hajdan a keresztesha­dak, a „szabadcsapatok” is elő­ször a helyi .„ellenséggel”* a zsidókkal akartak leszámolni . . . Ezek az overallba öltözött alaku­latok, mielőtt még harcba kerül­tek volna a „cseh ellenséggel”, néhány „hazafias” cselekedetet hajtottak végre magyar terüle­ten. Amint beléptek Kisvárdára, rögtön külön adót vetetlek ki a zsidó lakosságra. Levágták az útjukba kerülők szakállat és pa- jeszát, betörtek a zsidó üzletek­be és kirabolták azokat. A he­teken át tartó zaklatások miatt a zsidók nem mertek az utcára ki­menni . . . 1944. március 19-ét követően — 47 évvel ezelőtt — megkezdődött — listák alapján — a zsidóság prominens személyiségeinek a letartóztatása. A gettózás 1944. április 8-án vette kezdetét. A kisvárdaiakat április 15-én kezd­ték beszállítani a gettóba, ami április 30-ig tartott. A városi Zsidó Tanács jelentése szerint a gettó létszáma 7 ezer fő volt, az élelmezés katasztrofális, a bár násmód rossz. A gettó központja a zsinagóga és a környéke volt. A gettóból két részletben in­dultak vagonokba az ismeretlen balsors felé. Egy csoportban 3500 ember, férfi, nő, gyermek és ag­gastyán volt. Az első transzport május 29-én, a második május 31-én hagyta el Kisvárdát bezárt vagonokban. Rosen Wasser Jó­zsef így emlékezik vissza a get­tózásra : „Gyalogmenetben vitték őket a Kisállomás felé és ott beterelték őket Schwarz fakereskedő udva­rába. (A mostani Tüzép-telep.) A vasúti sínek egészen az ő rak­táráig vezettek. A négy udvar­ban már bent álltak a vagonok. Minden vagon előtt egy tábori csendőr állt gépfegyverrel. Kb. 40 csendőr vigyázott a 3500 em­berre.” Mindez már történelem. És fontos emlékezni. Egy ilyen ke­gyelet' hely szinte adott a volt zsinagóga épületében. Vincze Péter Fegyverrel szökött meg Fegyverével megszökött szolgálati helyéről, a Ferihe­gyi Nemzetközi Repülőtérről Szaniszló István határőr, sa- jószentpéteri lakos május 16- án a hajnali órákban 04—05 óra között. Személyleírása: 188 cm magas, erős testalkatú, vilá­gosbarna hajú, barna szemű, dús fekete szemöldökű, fü­lei fejhez simulok, szája le­felé görbülő. Ruházata: keki színű gyakorló. Felbukkaná­sa az ország bármely részén várható. A rendőrség kéri, hogy bárki, aki Szaniszló István hollétéről, felvilágosítást tud adni, az a legközelebbi rend­őrt, vagy rendőrkapitánysá­got értesítse. Megtalálása, észlelése esetén fokozott óva­tosság és körültekintés indo­kolt, mivel fegyveres ellenál­lására számítani lehet. vissz Emlékezni kell, ünnepelni nem Közérdekű állásfoglalást juttattak el lapunkhoz korábban meg­jelent cikkek miatt a vajai Vay Ádám Múzeumból az ottani úttö­rőmúzeummal kapcsolatban. Terjedelmi okokból e helyen a nyi­latkozat leglényegesebb részeit közöljük. Nem lesz végkiárnsitás Hasznos füstölgés dohányügyben A magyar dohányipar — más ágazatokhoz hasonlóan — technikai innovációra szo­rul, hogy megőrizhesse he­lyét a nemzetközi piacon. Világcégek fejezték ki szán­dékukat: felvásárolnák a je­lentősebb magyar dohány- feldolgozó üzemeket. Az ágazat évi 30 milliárd forint bevételhez juttatja a költség- vetést. A dohányzás visszaszőTí- tását célzó erőfeszítések el­lenére tény, hogy a világ-' piacon megjelenő kereslet évi két százalékkal növekszik, elsősorban a fejlődő és a kelet-európai államokban ta­pasztalható fogyasztásnöve­kedés miatt. Magyarországon mintegy 25 ezer ember fog­lalkozik — jórészt magán- gazdaságokban — dohány- termesztéssel, Debrecenben, Egerben és Pécsett dohány­ipari centrumok alakultak ki. A sikeres kereskedelmi tevékenységnek köszönhe­tően 1990-ben az állami költ­ségvetés 30 milliárd forint tiszta bevételt könyvelhetett el. Az iparág azonban nem jut hozzá ebből az összeg­ből az egyre sürgetőbb esz­közkorszerűsítéshez és ter­meléstámogatási alap képzé­séhez nélkülözhetetlen kere­tekhez. Az ellenőrzött állami privatizáció folyamatában színre léptek a neves világ­cégek: megvásárolnák és ma­guk működtetnék a dohány­gyárakat. A „dohányosok” úgy dön­töttek, hogy politikai pártfo­gást keresnek. Dragon Pál képviselő a közelmúltban interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez a do­hánygazdaság privatizáció­jának államháztartási és munkaerő-gazdálkodási osz- szefüggéseiről. Öt kérdeztük: — Mire alapozta az inter­pellációt? — Gazdasági szakértők szerint egy hektáron évente 150—200 ezer forin^ értékű termést lehet elérni dohány­ból. Ennek termesztése tipi­kusan kisüzemi munka, a szőlő műveléséhez hasonló fokú gondosságot igényel. Az eddigi költségvetési mu­tatók alapján megállapítható, hogy az állam számára ma is kulcsfontosságú ez a ha­gyományosan „kincstári” ága­zat. A dohányipar szerepel a privatizációs programban, ami jó elhatározás, de a végrehajtásra nagyon oda kell figyelni! A multinacio­nális cégek hajlamosak ar­ra, hogy miután megsze­rezték a kiemelkedő feldol­gozó üzemeket, így a befo­lyást az adott ország piacá­ra, már nem foglalkoznak a kistermelők sokaságával, azok fokozatosan kiszorul­nak, a nyersdohányt több­nyire filléres áron fejlődő országokból szerzik be. — Van-e lehetőség ennek elkerülésére úgy, hogy köz­ben végbemenjen a technikai fejlesztés, s az ágazat nyere­ségessége is biztosított le­gyen? — Az interpellációban azt javasoltam, hogy az állam a külföldi partnerekkel alapít­son vegyes tulajdonú gazda­sági társaságokat, így nem veszítenénk el a ráhatás esz­közét. A feldolgozott dohány mindenképpen versenyké­pes termék a világpiacon, ne mondjunk le a haszon meg­tartható részéről, de a nyers­anyagot termelők kenyerét se veszélyeztessük! — Kupa Mihály válasza azt tartalmazza, hogy a mi­nőségi hiányok miatt kétsé­ges a magyar dohány piaci versenyképessége. — Ezen a ponton nem fo­gadom el a választ. Tájéko­zódtam az ügyben, s állítha­tom, hogy Kelet-Európábán és a Szovjetunióban erősek a pozícióink, s az exportunk évről évre bővülést mutat. A Debreceni Dohánykutató In­tézetnek köszönhetően egyre jobb minőséget tudunk pro­dukálni, nem kell tartani az értékesítéstől. — Általánosságban viszont elfogadta a választ. — Igen, mert megfelelő kormányzati hozzáállást tűk- • röz. Az állam felismerte a ■ tőkebevonás . Szükségességét, • de fenn kívánja tartani az • ágazat kincstári jövedékhozó jellegét. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az állam hajlandó vegyes tulajdonú cégeket alapítani, de a fon­tosabb üzemekben megőrzi az állami többséget, s a part­nerválasztásnál előnyben ré­szesíti azt a jelentkezőt, aki a tenjnelési rendszerek fej­lesztését is ígéri. (bpszerk. — Krecz Tibor) iáték a játékban 2x nyerhet! A képen látható boltunk áruajánlata. Május 20-tól: AMÍG A KÉSZLET TART! — Gázkazánok — Szilárd tüzelésű kazánok (lemez, ill. öntvény) — Terménydarálók — Automata mosógépek — BRIG—GS 3,5 LE motorok, valamint minden 25 000,— Ft feletti vásárlás esetén sorsjegyet húzhat, és visszanyerheti a vételár 10° ír, 20%-. 30",,-. 40%-, vagy akár 50%-át is! (2103) OAtEKQS KEDVŰ VHsAuUmO f«in(U«kUHteäk t* íS2'n*'1/ fíJT1“1 K1**™***!»! Víll.l.t «00. Ky smetjstíjfis ^ *h>i1- -o'"““ *• 1. dl) •ikraniUt.l «Itff ív. dl) ol.tauu 8i.s sssr ’■ -s r1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents