Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-17 / 114. szám
4 Kelet-Magyarország 1991. május 17. Göncz imád az USA-ba utazott Göncz Árpád csütörtökön az Egyesült Államokba utazott. A Magyar Köztársaság elnökét a Zsidó Világkongresszus hívta meg. A tervek szerint New Yorkban megbeszélést folytat Pérez de Cueillarral, az ENSZ főtitkárával. Részt vesz a Zsidó Világkongresszus ünnepségsorozatán, amelyen átveszi más kiemelkedő személyiségekkel — köztük George Bush elnökkel — együtt a Szabadság Lángja-díjat. Előadást tart Kaliforniában a magyar politikai és gazdasági helyzetről. Ellátogat a Connecticut Egyetemre, ahol díszdoktorrá avatják. A tíznapos utazás során találkozik politikusokkal, üzletemberekkel és az Amerikában ' élő magyarok képviselőivel. Mentőt hívtak a mentőhöz A csecsemő megmenekült Szokatlan balesethez riasztották tegnap délután háromnegyed kettőkor a mentőket Nyíregyházán : a Kelet Áruház előtti csomópontban személykocsival ütközött és felborult egy mentőautó. A részleteket Ferdinand László ügyeletes mentőtiszttől és Meke Zoltán rendőr főtörzsőrmestertől tudtuk meg. Eszerint a Vay Ádám kőrútról a Rákóczi utcára tartott a megkülönböztetett jelzést használó mentőautó, amely egy háromnapos csecsemőt szállított volna inkubátorban a repülőtérre, hogy onnan repülővel Budapestre vigyék. A kicsinek ugyanis veleszületett szívrendellenessége van, s azonnali műtétre szorul. A mentő 15—20 km-es sebességgel haladt át a piros jelzésen, s az Egyház utcáról jobbra kanyarodó jármű takarásában későn vette észre az ugyancsak Egyház utca felől a szabad jelzésen kb. 60 km-es sebességgel haladó kis Polskit, és belehajtott. Akkora erejű volt az ütközés, hogy a mentő felborult, a kis Polski pedig felsodródott a járdaszigetre (szerencsére épp nem állt ott senki). Vezetője, egy 34 éves fiatalember — egyedül volt a kocsiban — súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. A mentő vezetője és az ápoló csak könnyen sérült, a csecsemőn és az őt kísérő orvoson azonban szerencsére egy karcolás sem esett. Amikor ugyanis a mentő megbillent, az orvos ref- lex-szerűen elkapta az inkubátort, s így megmenekült a kisbaba, s azóta már meg is érkezett Budapestre, s talán már meg is műtötték. Maga a mentőautó azonban totálkáros lett. Az ügyben a vizsgálat tart. (cservenyák) Szovjet—kínai csúcstalálkozó volt Moszkvában, ahol Gór' bacsov és Csiang Cö-pin tárgyaltak. (KM telefotó) A politika és az állampolgárok Zárónyilatkozat elfogadásával csütörtökön délután befejezte munkaprogramját Budapesten az Európa Tanács égisze alatt A politika és az állampolgár címmel megtartott nemzetközi konferencia. A tanácskozás résztvevői — gyakorló politikusok, képviselők, társadalmi szervezetek vezetői, újságírók — az állampolgárok politikai aktivitásának összefüggéseit elemezték a kétnapos eszmecserén. Különös figyelmet szenteltek az úgynevezett nem kormányzati szervezetek — egyesületek, mozgalmak, cso portok — és a tömegtájékoztatás szerepének az állampolgár politikai aktivitásának növelésében. Közbiztonsági razziák Gettókrónika Kisvárdán (Folytatás az 1. oldalról) A megyei rendőr-főkapi- tány tájékoztatójában szólt arról, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságon szervezeti átalakítást hajtottak végre, az országos főkar pitány munkáját közbiztonsági és bűnügyi igazgató segíti. Ennek megyei tükröződései lesznek, a napokban itt is szervezeti átalakítást hajtanak végre. Szólt arról is, hogy az elmúlt hetekben két jelentősebb akciót hajtottak végre, egyik — a pénznyerő automaták ellenőrzése — országos visszhangot váltott ki. Eddig kb. 160 pénznyerő automatát foglaltak le. azóta izzanak a telefonok, mert sokan próbálnak „elintézni” valamit. Az ügyészség jogAhogy lassan, de biztosan megismerjük 1919, 1944—45, 1948 és 1956 történelmi igazságait, úgy foszlik szét Szamuely Tibor, Há- mán Kató, Zalka Máté, az 1919- es úttörők és az 1944—45-ös „partizánhősök” köré szőtt hazug mítoszok dicsfénye. A nekik szentelt „hagyományok” emic- keire különösebben nem kíváncsiak már az emberek. Az úttörőmúzeumot senki nem látogatja, mivel kiállítási anyagában érdemtelenül túlteng az említettek „életművének” dicsőítése. Évente egyszer összejön 25—30 gyerek a hagyományőrző napokra. Elkíséri őket a korkedvezményezett vagy obsitos úttörővezetők népes csapata, hogy esténként a Hegy alj a termésének színe-javát élvezve nosztalgiázzanak. Ezért, erre a célra fenntartani, lefoglalni egy épületet felesleges fényűzés. Különösen az, ha az épület egyéb, hasznosabb, kegyeletesebb célt is szolgálhatna. Mi úgy tervezzük, hogy a Rá- kóczi-szabadságharc emlékkiállítása mellett ebben az épületben rendezzük be vagy az 1848—49-es vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékkiállítását. Ha valaki kocsmát akarna nyitni benne, az ellen mi is tiltakoznánk. Él bennünk a gyanú, hogy ennek ellenére az már megvalósult volna. De 1948 vagy 1956 emlékét becsempészni a vajai ősi falak közé?! Ki hallott még ilyet! Ebben az összefüggésben ütköznek hát okok és célok, nézetek és érdekek. Az úttörőmúzeum mellett kar- doskodók szívesen hivatkoznak arra, hogy . .a megye közössége óriási áldozattar emelte”, bogy „A kis múzeum megyei közadakozásból született óriási áldozattal”. (KM március 25. szerűnek találta az akciót. Egy-egy esetnek legtöbbször három gyanúsítottja is van, hiszen a behozó, a tulajdonos és az üzemeltető is megpróbálta kihasználni azt a helyzetet, ami a szerencse- játékok szabályozásával foglalkozó törvény megalkotásáig zavarosnak nevezhető. A közterületek rendjének megjavítására is indítottak akciót, ez azonban nemcsak rendőri feladat. Tájékoztatta dr. Hajzer László a sajtó munkatársait arról is, hogy az ORFK programja alapján 1991. május 16-án 14 órától közbiztonsági akció kezdődött Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, s ez több napig fokozott ellenőrzést jelent mind a közlekedés. mind a közbiztonság területén. szerző: Ratkó József) Ebből csak annyi igaz, hogy a megye közössége (meg az egész országé) most hozza az ilyen létesítményekért az óriási áldozatot a felemelt árakban, a kivetett adókban, a kiadott munkakönyvekben. Mert ez a „kis múzeum” is abból a nagy adósságból született, amit ránk hagytak örökül azok a megyei és országos vezetők, akik 1977-ben mintegy kétmillió forintot szakítottak ki a megyei költségvetésből erre a „közadakozásból” született „kis múzeumra”. A lehetséges teljes igazság érdekében meg kell még jegyeznünk egy-két tényt. Az üggyel kapcsolatban többször leírtuk: ,,Az úttör^múzeumot tisztességes emberi szándék hozta létre.. Megismerve a múzeum születésének dokumentumait, utólag meg kell kérdőjeleznünk előző állításunk és véleményünk igazságtartalmát. Nem igaz az sem, hogy „lebontásra ítélt romépületből” emelték az úttörőmúzeumot. Csupán, mint annyi mindenre, a hatalom erre is rátette a kezét. Arra hivatkoznak, hogy évente 30—40 ezer látogatója volt a Hagyományőrző Múzeumnak. Tételezüzk fel, hogy csupán tájékozatlanság következménye a Vay Adám Múzeum látogatói számának összevetése vagy szándékos keverése az úttörőmúzeum látogatóinak számával. Arról viszont hallgatnak, hogy a legutóbbi három esztendőben már úgy szervezték az országos hagyományőrző napok programját, hogy abból éppen a Vay Adám Múzeum megtekintése maradt ki. A helyette beállított programokat ne minősítsük. Rendes emberek és tisztességes gondoKisvárda történelmi múltjának szerves része a város zsidóságának története. Annak a népcsoportnak a múltja, amely pezsgő életével tette mozgalmassá és elismertté a várost — annak más lakóival karöltve. A kisvárdai zsidók letelepedésének első adatai az 1747. szeptember 20-i üsz- szeírásból ismertek. Ekkor Kisvárdán egyetlen zsidó élt. Az 1784—85. évi népszámlálás adatai szerint 118 volt a számuk. 1910- ben már 3036. A legtöbb 1941-ben, 3770. Az 1977-es adatok 160-ról szólnak. S ma ali; éri el a harminc főt a zsidó lakosok száma a városban. A városban a zsidók először az Eszterházyak különleges’ engedélyével telepedtek le. A zsidó kereskedők fellendítették a város kereskedelmi életét, s a nagy számban élő kisiparosok is jó nevet szereztek maguknak. A kisvárdai zsidó hitközség 1796- ban alakult meg a nagykállói latok is áldozatául estek esetenként. Mi valljuk a történelmi évfordulók megünneplésének tudat- formáló erejét. Mi úgy tervezzük, hogy 1848—49-es és az 1956- os forradalom és szabadságharc emlékkiállítását október 23-án nyitjuk meg. Öle az úttörőmúzeumot annak idején, 1977-ben november 4-re ütemezték. A két nap különbsége fájdalmasan iszonyatos. Úgy érezzük, elég volt Muhiból, Mohácsból, Maj- tényból és Mosonmagyaróvárból is. Emlékezni kell rájuk. De ünneplésükben és ünneplőik haza- fiságában nem tudunk hinni. Varga Béla a vajai Vay Múzeum igazgatója Asztalos János a múzeum munkatársa (Szerkesztőségünk ezennel a vitát a lapban lezárja, azzal, hogy nézeteiket a továbbiakban egymás között, illetve a hivatalos úton tisztázzák.) hitközség részeként. 1840-ben vált önállóvá, első rabbijukat 1844- ben választották meg Weinberger Ábrahám személyében. A város zsidó gyermekei 1899 szeptemberében már sajat iskolájukban kezdték meg tanulmányaikat. Ez az épület ma a város zeneiskolája. A századfordulón vette kezdetét a zsinagóga építése, melyet 1903-ban adnak át rendeltetésének. Ma a Rétközi Múzeum működik a falai között. A fellendülés után sok keserves nap köszöntött a város zsidóságára. 1938 tavaszán „szabad- csapatok” érkeztek a városba. Ez, mint hajdan a kereszteshadak, a „szabadcsapatok” is először a helyi .„ellenséggel”* a zsidókkal akartak leszámolni . . . Ezek az overallba öltözött alakulatok, mielőtt még harcba kerültek volna a „cseh ellenséggel”, néhány „hazafias” cselekedetet hajtottak végre magyar területen. Amint beléptek Kisvárdára, rögtön külön adót vetetlek ki a zsidó lakosságra. Levágták az útjukba kerülők szakállat és pa- jeszát, betörtek a zsidó üzletekbe és kirabolták azokat. A heteken át tartó zaklatások miatt a zsidók nem mertek az utcára kimenni . . . 1944. március 19-ét követően — 47 évvel ezelőtt — megkezdődött — listák alapján — a zsidóság prominens személyiségeinek a letartóztatása. A gettózás 1944. április 8-án vette kezdetét. A kisvárdaiakat április 15-én kezdték beszállítani a gettóba, ami április 30-ig tartott. A városi Zsidó Tanács jelentése szerint a gettó létszáma 7 ezer fő volt, az élelmezés katasztrofális, a bár násmód rossz. A gettó központja a zsinagóga és a környéke volt. A gettóból két részletben indultak vagonokba az ismeretlen balsors felé. Egy csoportban 3500 ember, férfi, nő, gyermek és aggastyán volt. Az első transzport május 29-én, a második május 31-én hagyta el Kisvárdát bezárt vagonokban. Rosen Wasser József így emlékezik vissza a gettózásra : „Gyalogmenetben vitték őket a Kisállomás felé és ott beterelték őket Schwarz fakereskedő udvarába. (A mostani Tüzép-telep.) A vasúti sínek egészen az ő raktáráig vezettek. A négy udvarban már bent álltak a vagonok. Minden vagon előtt egy tábori csendőr állt gépfegyverrel. Kb. 40 csendőr vigyázott a 3500 emberre.” Mindez már történelem. És fontos emlékezni. Egy ilyen kegyelet' hely szinte adott a volt zsinagóga épületében. Vincze Péter Fegyverrel szökött meg Fegyverével megszökött szolgálati helyéről, a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtérről Szaniszló István határőr, sa- jószentpéteri lakos május 16- án a hajnali órákban 04—05 óra között. Személyleírása: 188 cm magas, erős testalkatú, világosbarna hajú, barna szemű, dús fekete szemöldökű, fülei fejhez simulok, szája lefelé görbülő. Ruházata: keki színű gyakorló. Felbukkanása az ország bármely részén várható. A rendőrség kéri, hogy bárki, aki Szaniszló István hollétéről, felvilágosítást tud adni, az a legközelebbi rendőrt, vagy rendőrkapitányságot értesítse. Megtalálása, észlelése esetén fokozott óvatosság és körültekintés indokolt, mivel fegyveres ellenállására számítani lehet. vissz Emlékezni kell, ünnepelni nem Közérdekű állásfoglalást juttattak el lapunkhoz korábban megjelent cikkek miatt a vajai Vay Ádám Múzeumból az ottani úttörőmúzeummal kapcsolatban. Terjedelmi okokból e helyen a nyilatkozat leglényegesebb részeit közöljük. Nem lesz végkiárnsitás Hasznos füstölgés dohányügyben A magyar dohányipar — más ágazatokhoz hasonlóan — technikai innovációra szorul, hogy megőrizhesse helyét a nemzetközi piacon. Világcégek fejezték ki szándékukat: felvásárolnák a jelentősebb magyar dohány- feldolgozó üzemeket. Az ágazat évi 30 milliárd forint bevételhez juttatja a költség- vetést. A dohányzás visszaszőTí- tását célzó erőfeszítések ellenére tény, hogy a világ-' piacon megjelenő kereslet évi két százalékkal növekszik, elsősorban a fejlődő és a kelet-európai államokban tapasztalható fogyasztásnövekedés miatt. Magyarországon mintegy 25 ezer ember foglalkozik — jórészt magán- gazdaságokban — dohány- termesztéssel, Debrecenben, Egerben és Pécsett dohányipari centrumok alakultak ki. A sikeres kereskedelmi tevékenységnek köszönhetően 1990-ben az állami költségvetés 30 milliárd forint tiszta bevételt könyvelhetett el. Az iparág azonban nem jut hozzá ebből az összegből az egyre sürgetőbb eszközkorszerűsítéshez és termeléstámogatási alap képzéséhez nélkülözhetetlen keretekhez. Az ellenőrzött állami privatizáció folyamatában színre léptek a neves világcégek: megvásárolnák és maguk működtetnék a dohánygyárakat. A „dohányosok” úgy döntöttek, hogy politikai pártfogást keresnek. Dragon Pál képviselő a közelmúltban interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez a dohánygazdaság privatizációjának államháztartási és munkaerő-gazdálkodási osz- szefüggéseiről. Öt kérdeztük: — Mire alapozta az interpellációt? — Gazdasági szakértők szerint egy hektáron évente 150—200 ezer forin^ értékű termést lehet elérni dohányból. Ennek termesztése tipikusan kisüzemi munka, a szőlő műveléséhez hasonló fokú gondosságot igényel. Az eddigi költségvetési mutatók alapján megállapítható, hogy az állam számára ma is kulcsfontosságú ez a hagyományosan „kincstári” ágazat. A dohányipar szerepel a privatizációs programban, ami jó elhatározás, de a végrehajtásra nagyon oda kell figyelni! A multinacionális cégek hajlamosak arra, hogy miután megszerezték a kiemelkedő feldolgozó üzemeket, így a befolyást az adott ország piacára, már nem foglalkoznak a kistermelők sokaságával, azok fokozatosan kiszorulnak, a nyersdohányt többnyire filléres áron fejlődő országokból szerzik be. — Van-e lehetőség ennek elkerülésére úgy, hogy közben végbemenjen a technikai fejlesztés, s az ágazat nyereségessége is biztosított legyen? — Az interpellációban azt javasoltam, hogy az állam a külföldi partnerekkel alapítson vegyes tulajdonú gazdasági társaságokat, így nem veszítenénk el a ráhatás eszközét. A feldolgozott dohány mindenképpen versenyképes termék a világpiacon, ne mondjunk le a haszon megtartható részéről, de a nyersanyagot termelők kenyerét se veszélyeztessük! — Kupa Mihály válasza azt tartalmazza, hogy a minőségi hiányok miatt kétséges a magyar dohány piaci versenyképessége. — Ezen a ponton nem fogadom el a választ. Tájékozódtam az ügyben, s állíthatom, hogy Kelet-Európábán és a Szovjetunióban erősek a pozícióink, s az exportunk évről évre bővülést mutat. A Debreceni Dohánykutató Intézetnek köszönhetően egyre jobb minőséget tudunk produkálni, nem kell tartani az értékesítéstől. — Általánosságban viszont elfogadta a választ. — Igen, mert megfelelő kormányzati hozzáállást tűk- • röz. Az állam felismerte a ■ tőkebevonás . Szükségességét, • de fenn kívánja tartani az • ágazat kincstári jövedékhozó jellegét. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az állam hajlandó vegyes tulajdonú cégeket alapítani, de a fontosabb üzemekben megőrzi az állami többséget, s a partnerválasztásnál előnyben részesíti azt a jelentkezőt, aki a tenjnelési rendszerek fejlesztését is ígéri. (bpszerk. — Krecz Tibor) iáték a játékban 2x nyerhet! A képen látható boltunk áruajánlata. Május 20-tól: AMÍG A KÉSZLET TART! — Gázkazánok — Szilárd tüzelésű kazánok (lemez, ill. öntvény) — Terménydarálók — Automata mosógépek — BRIG—GS 3,5 LE motorok, valamint minden 25 000,— Ft feletti vásárlás esetén sorsjegyet húzhat, és visszanyerheti a vételár 10° ír, 20%-. 30",,-. 40%-, vagy akár 50%-át is! (2103) OAtEKQS KEDVŰ VHsAuUmO f«in(U«kUHteäk t* íS2'n*'1/ fíJT1“1 K1**™***!»! Víll.l.t «00. Ky smetjstíjfis ^ *h>i1- -o'"““ *• 1. dl) •ikraniUt.l «Itff ív. dl) ol.tauu 8i.s sssr ’■ -s r1