Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. május 18. Á Szentföld városaiban A koncessziós törvényről Antall befejezte izraeli látogatását Keresztény vagyok, termé­szetes hát, hogy ha eljövök a Szentföldre, akkor felkere­sem Betlehemet is. Örömmel láttam, hogy az egyszerű em­berek itt felekezetre való te­kintet nélkül békében tud­nak egymás mellett élni — így összegezte szerda délelőt­ti élményeit Antall József miniszterelnök, aki hivatalos izraeli látogatásának utolsó napján — felesége társasá­gában — a zsidó, áz iszlám és a keresztény vallás, évezre­des szent helyeivel ismerke­dett A jeruzsálemi óvárosban tett séta során elsőként a Si­ratófalnál, a vallásos zsidók legszentebb imahelyén idő­zött a magyar kormányfő. Innen az al-Aksza mecsetbe, az iszlám hívők Mekka és Medina után legnagyobb becsben tartott zarándokhe­lyére vezetett az útja. Az épület szomszédságában lévő sziklamecset előtt Szaaded- din el-Alami jeruzsálemi fö- mufti köszöntötte a vendége­ket. A 691-ben épült mecse­tet aköré a sziklatömb köré emelték, ahonnan a hagyo­mány szerint Mohamed pró­féta a mennybe emelkedett. Antall József a páratlan szépségű épülettel ismerked­ve megjegyezte, hogy a mu­zulmánok legészakibb szent helye éppen Budapesten van: Gül Baba türbéje. A Via Dolorosán, Jézus utolsó földi útján haladva a Szent Sír templomba látoga­tott ezután a küldöttség. A bazilikát Krisztus keiesztre feszítésének a hagyomány szerinti színhelye fölé emel­ték, s öt keresztény felekezet papjai miséznek benne. A rövid szentföldi ismerkedés Betlehemben, a Születés templomában fejeződött be; itt Eliasz Freidzs, a város keresztény vallású palesztin polgármestere üdvözölte a magyar kormányfőt. A temp­lomban a jászol előtti szer­tartás szent énekei után a távolról érkezettek ajkáról magyarul is felcsendült a betlehemi ének. Szerdán Antall József be­fejezte izraeli látogatását és hazaindult. n világkiállítás A kormányülés napirendjén Ismét foglalkozik a kor­mány a világkiállítással. A testület csütörtöki ülésén most már meg kell hozni a végső döntést az ügyben. Az MTI értesülése szerint elké­szült a világkiállítással kap­csolatos törvénytervezet, amelyet, ha a kormány jó­váhagy, rövid időn belül a parlament elé terjeszt. A tes­tület álláspontja ebben a kérdésben az elmúlt idő­szakban lényegesen nem vál­tozott, így várhatóan a vi­lágkiállítás megrendezése mellett fog állást foglalni a kormány. Téma lesz az energiahor­dozók. fogyasztói árának emelése is. Az már eldöntött, hogy a következőkben sor kerül a szén, a földgáz és a távhőszolgáltatás árának emelésére. Kérdéses az idő­pont, valamint az, hogy mi­lyen módon kompenzálják a növekvő költségeket azoknál a családoknál, amelyek az áremelés miatt nagyon nehéz helyzetbe kerülnének. Az ülés napirendjére kerül a KGST kérdése is. Május 17-én és 18-án ugyanis Moszkvában a KGST-tagálIa- mok képviselői erről fognak eszmét cserélni, és addig ki kell alakítani a magyar ál­láspontot is. Ez az elmúlt hó­napokban többé-kevésbé már körvonalazódott. Alapvető Kérdés, hogy a KGST mi­képpen szűnjön meg, létre­jöjjön-e utódszervezet, vagy már arra sincs szükség. A moszkvai megbeszélésen dön­teni kell a közös vagyon hasznosításának kérdéséről is. Emellett a kormány várha­tóan foglalkozni fog a ked­vezményes üdültetéssel, az ügyészség alkotmányos hely­zetével, és egyes lakossági csoportok . fokozott szociális támogatásával is. Michcl Rocard (balra) eddigi miniszterelnököt — saját ké­résére — felmentették tisztségéből, jelentették be a hirt május I5-én. Francois Mitterrand köztársasági elnök az 57 éves Edith Cressont (jobbra) az európai ügyek volt minisz­terét bízta meg a kormányfői teendőkkel. (MTI telefotó) Kismértékű halpusztulás A levelek! víztározó busái bánták Halpusztulásról kaptunk hírt, amely a leveleki víztá­rozóban történt a közelmúlt­ban. Az eset körülményeiről és a kár mértékéről Ling Frigyestől, a leveleki Dózsa Tsz. főkönyvelőjétől, a helyi horgászegyesület elnökétől kaptunk tájékoztatást. — Egy szokásos, minden tavasszal megismétlődő mi­nimális mértékű halpusztu­lásról van szó csupán — mondta el Ling Frigyes. — A tavat már tíz éve bérlő Gyomaendrődi HTSZ három évvel ezelőtt helyezett ki bő kétszáz mázsa busaivadékot a tározóba. A mára átlagosan egy kilogramm súlyú halak vérmérsékletüknél fogva igen elevenek és a tavaszi jégolvadáskor a darabokra hasadt jégnek nekiúszva ki- sebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. A sérült példá­nyok közül néhány bizony később el is pusztul. Ez kö­vetkezett be. — Amikor a halőrünk je­lezte, hogy nagyobb számú haltetemet sodort ki a szél a partközeibe, mint korábban mindig tettük, értesítettük a hal gazdáját, a gyomaend- rődieket. G. B. Kétféle megközelítésben A kizárólagos állami tu­lajdon, illetve tevékenység hatékony működtetéséről fo­gadtak el nemrégiben tör­vényt a Parlamentben. A koncessziós törvény jelentő­ségéről és a nemzetgazdaság fejlődésében betöltendő sze­repéről két, egy ellenzéki, s egy kormánypárti képviselőt kérdeztünk. — Elégedett az ellenzék az elfogadott törvénnyel? — Tudathasadásos állapot­ban vagyunk — válaszolja Szalay Gábor, a Szabad De­mokraták Szövetségének gaz­dasági szakértője. — Egy­részt, viszonylag sok módo­sító indítványunkat elfo­gadták a honatyák, s ez elé­gedettséggel tölt el bennün­ket, hiszen ezáltal jobb lett a törvény; másrészt azonban meggyőződésük, hogy ez a kerettörvény önmagában vé­ve az ég egy világon semmi­re sem jó: ma ugyanúgy nem lehet koncessziós szer­ződést kötni, mint tegnap. Hiszen az első koncessziós szerződéseket majd csak ak­kor lehet aláírni, ha megszü­letnek az ágazati törvények. Most elsőnek a szerencsejá­tékokkal kapcsolatos tör­Á vízről vitáztak Hz ezredfordulóig terveznek Közel egymilliárdos beru­házással, napi húszezer köb­méteres kapacitással bővült az elmúlt évek során és két ütemben megvalósult fejlesz­tés révén a nyíregyházi Re­gionális Vízmű víztermelő­képessége. A szerdán rende­zett előadóülésen, melynek házigazdája a Magyar Hidro­Vizsgálják, emlékezhet-e a határőr T I* I rr.. I ■■ I■ / r ■ r . Tarkon lőtte elöljáróját Nem tudni, hogy Prinda Miklós örült-e vagy sem ta­valy augusztus 27-én, amikor angyalbőrbe bújtatták, s a határőrség nyírbátori állományába került. Arrafelé sok a határsértő. Kioktatták mindenre, elmagyarázták a fegyve­rek működését. Egyszóval, kiképezték határőrnek. Nem is volt vele különö­sebb gond. Hamar összeme­legedett társaival, elsősor­ban Márton Tiborral barát­kozott. ök ketten többször is adtak szolgálatot a romá­nok, pakisztániak és egyéb menekülők által látogatott szakaszon. így érkezett el 1990. december 3. Délután egytől Mártonnal hozta össze hősünket a határőrsors. Együtt vezényelték őket a bátorligeti 15-ös tájékozódá­si ponthoz. Márton volt az elöljáró, a járőrparancsnok, Prinda pedig a beosztott. Megkapták a karabélyt, az ügyeletes még azt is ellen­őrizte, hogy a fegyverek Egy, a korábbi NDK kommunista szakszervezete által adományozott hímzett faliszönyeg került kalapács alá a szocialista realizmus alkotásainak árverésén Varsóban. A képen lát­ható faliszőnyeg 220 dollárért kelt el. A kiállított 224 tárgy közül a legtöbb vételára a ki­kiáltási árat sem érte el, de az árverés így is 14 500 dollárt hozott. (Telefotó — MTI Kül­földi Képszerkesztőség) üres- és biztosított állapot­ban vannak, a tárakban húsz-húsz lőszer rejtőzik. Az ominózus szakaszhoz érve levették magukról a menetfelszerelést, beszélget­tek egy sort, majd meg­uzsonnáztak. Márton lefe­küdt az árokba elhelyezett szalmára. Prinda — a nyo­mozás során, eddig ki nem derített körülmények között — a fegyverét kibiztosította, csőre töltötte, és öt centi távolságból tarkón lőtte elöljáróját, aki azonnal meg­halt. Ekkor valami bevillan­hatott az agyában, mert a karabélyt elhajította, majd a táskájából kötszert vett elő. és átment szanitécba. A si­kertelenség láttán felvette a telefont, és jelentette a tör­ténteket. Az igazságügyi el­meorvos szakértő szerint Prinda Miklós a cselekmény elkövetésekor „beszámítási képességét kizáró vagy kor­látozó kóros elmeállapotban nem szenvedett.” Utána vi­szont súlyos érzelmi megráz­kódtatás érte — így tovább a vélemény —, ami miatt fennállhatott nála az emlé­kezetzavar. A szakértők azt is megállapították, hogy gyilkos cselekménye előtt és az alatt nem igazolható az amnézia. A Debreceni Katonai Ügyészség így emelt vádat Prinda ellen. Az első tárgya­lásra május 14-én került sor, dr. Kardos Sándor had­bíró alezredes büntetőta­nácsa előtt. (A Mai Nap nyomán) lógiai Társaság megyei szer­vezete volt az MTESZ-szék- házban, két ellentétes szem­szögből világították meg a várhatóan határidőn belül, ez év augusztusában átadásra kerülő létesítményegyüttest, melynek döntő fontosságú egysége a tiszaberceli vízmű­telep. A beruházó Tisza-menti Regionális Vízművek részé­ről megjelent Nyári Endre ismertette a megvalósítás főbb műszaki és bekerülési adatait. A szakember el­mondta, hogy a tiszaberceli víz minőségét tekintve van olyan, mint a kiváló kótaji és mennyiségileg is olyan biz­tonságot teremt a megye- székhely és körzete számára, hogy az ezredfordulóig nem kell vízhiánnyal számolni. Felhasználói és fogyasztói szemszögből bíráló szavakkal illette a beruházást Móricz István, a SZAVICSAV szak­embere, aki szerint sem vet­ték figyelembe az általa kép­viselt érdekcsoport költség- takarékos, a fogyasztó szá­mára is olcsóbb vízszolgálta­tást célzó ésszerű javaslatait. vény. De akkor csakis ezzel összefüggő koncessziót lehet kötni... A törvény megalko­tásakor tulajdonképpen csak arra kellett vigyáznunk, hogy legalább olyan hibát ne vétsünk, ami később az ága­zati törvényéket rossz irány­ba befolyásolja. — Milyen haszonnal járhat hosszú távon e törvény? — Kétségtelen, a megkö­tendő koncessziós szerződé­sek hasznára válhatnak a nemzetgazdaságnak. Azt azonban nem szabad elfelej­teni, hogy a koncesszióba adás az állami tulajdon meg- kövesítését jelenti, így ez a tulajdon nem privatizálható. S bár most a koncessziós tör­vény elősegíti a piaci viszo­nyok kialakulását, a véglete­sen centralizált gazdaság le­mondását — később lehetet­lenné teszi az adott területen a privatizációt és a versenyt is. Ha előretekintünk, láthat­juk, hogy a liberalizált gaz­daságunkban nincs is ilyen jellegű törvény. Komor Sándor, a Magyar Demokrata Fórum frakciójá­nak tagja másképpen véleke­dik a koncessziós törvény hasznáról: — Több mint száz évvel ezelőtt, 1836-ban kon­cesszió keretében épült meg a Lánchíd. A befektetésért cserébe az építők öt évre megkapták a hídon áthala­dók vámszedési jogát. A Lánchidat a mai napig hasz­náljuk, pedig a felépítése nem került pénzébe a ma­gyar államnak. A koncessziós törvény tehát olyan vállal­kozások elindítását teszi le­hetővé, amelyek hasznot haj­tanak a koncesszornak, il­letve a tulajdont használatba vagy az adott tevékenységet működtetésbe adó államnak is. A kerettörvény megalko­tása után, most az. ágazati törvényeket szavazzuk majd meg. Minderről egy törvényt alkotni ugyanis, már csak a terjedelmessége miatt is, le­hetetlen lenne. — Az ellenzék szerint a törvény hosszú távon gátol­ja a piaci viszonyok kiala­kulását. — Kinek származna hasz­na abból, ha egy autópálya a saját tulajdonában len­ne... Végül is nem a tulaj­don joga a lényeges a kon- cesszor számára, hanem az, hogy a használatából, il­letve a tevékenység gyakor­lásából nyeresége származik. Ezért tehét olyan létesítmé­nyeket fognak üzemeltetni a koncesszorok, amiknek a tu­lajdoni . joga huszadrangú kérdés. A hangsúly a hasz­non van, ennek megszerzé­sét viszont lehetővé teszi a törvény. (bp szerk — Ráthy Sándor) A Tiszanagyfalui Új Élet Mg. Termelő- szövetkezet kb. 200 db 100 négyszögöles üdülőtelek létesítését kezdte meg 7 ha horgásztó kia­lakításával, Tiszanagyfalu és Tiszaeszlár határában, szép fekvésű környezetben. A telek értéke 65 000 Ft, mely víz, villa­ny, szilárd útburkolattal lesz ellátva. A telek értékesítése 1991. május 01-jétől kezdődik, 40 százalék előleg a tsz. pénztá­rába történő befizetésével. A teljes összeg rendezése 1991. decem­ber 20-án válik esedékessé a tulajdonjog beírásával egy időben. Közelebbi informá­ció: a tsz-elnöknél és főkönyvelőjénél. Cím: Tiszanagyfalu, Szabadság út 38. Telefon: 06-42-12-488. Telex: 73-486. (2055)

Next

/
Thumbnails
Contents