Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. május 16. A rendszerváltás áldozatai Háisirató Sényőn több felvonásban Bárkit megállíthattam és megkérdezhettem volna Se­nyén azzal, hogy mit hallott Pavelcsákék lakásügyéről, min­denki tudott volna valamilyen részlettel szolgálni. Egy ilyen kis településen az emberek ismerik a másik gond- ját-baját, főleg ha az említett lakáscsere-akció közel fél éve zajlik. Aki véleményt nyilvánított a polgármestert okolta azért, hogy Pavelcsákék még mindig a szülőknél laknak, így veszni látszik 750 ezer forintjuk, ugyanakkor Angyalék is elbuktak 100 ezer forintot azzal, hogy Pavel­csákék még mindig nem költöztek a házukba. Csak első hallásra kacifántos a történet. törölni kellett volna, de mégsem tették. Mindezeket januárban pótolták. Se pénz, se poszté Kis tornácos, hátul újabb résszel megtoldott kertes ház az idősebb Pavelcsáké. Az ajtón belépve mélyen kell meghajolni, nehogy a szemfába verjem a fejem. Belül félhomály, ugyanis a nyolchónapos gyermek a va­kító fényben nehezen tudna elaludni. . Érkezésemkor már felébredt, .anyja pelenkázza, majd amikor kész, férjével, Pavelcsák Csabával ülünk le beszélgetni. Nem érződik rajtuk a beletörődés, a meg­alkuvás. inkább küzdenek tovább az igazukért és még azt is fontolgatják, hogy ma- gánindítványt adnak be a polgármesterrel szemben! Csalóka kedvezmény A férj édesanyjánál lak­nak immár nyolc éve, Kezd kikerekedni a történet. Há­rom gyermeket nevelnek és már szeretnének önálló la­kásba költözni. A múlt év decemberében megtudták, hogy a Szabadság úton An­gyalék be akarnak költözni Nyíregyházára és ezért elad­ják családi házukat. Éppen kapóra jött számukra, hi­szen egy tavaly december 31-ig érvényben lévő rendel­kezés szerint ha üresen álló falusi lakást a polgármesteri hivatalon keresztül vesznek meg, akkor a három gyer­mekre 600 ezer, míg első la­káshoz jutóként plusz 150 ezer illeti meg őket. Angyal Istvánék is elfogadták, mi­szerint a polgármesteri hiva­talnak ajánlják fel házukat és a testület jelöli ki a ”e- vőt. várhatóan Pavelcsáké- kat. Angyalék 1 millió 150 ezerért adják a házat, ami­be Pavelcsákék 150 ezret fi­zettek volna, a többit OTP- hitellel és a szociálpolitikai kedvezménnyel egyenlítet­ték-volna- ki. — Nem értem a polgár- mestert, miért nem akar rajtunk segít,eni — mondja indulatosan Payelcsákné. — December 1-8-án bejelentet­tük vételi szándékunkat a lakásra, amit a polgármester írásban is elismert. Utólag derült ki, mi csak szóban tettük meg ajánlatunkat, a hivatalnál senki nem mondta, hogy le kellett vol­na mindezt írni. Lajsz Mik­lós polgármester közben mindig mondta, várjunk, el lesz intézve. Hozzátette, meg kell még várni Ángyáléknál a hagyatéki tárgyalást, mi­vel Angyalné az édesanyjá­tól örökölte a lakást. Utób­bi pedig annyira egyértelmű volt, hiszen a faluban min­denki tudja, hogy Angyalnén kívül más örökös nics. Vé­gül kicsúsztunk az időből, csak január 18-án jelöltek ki bennünket vevőknek — hajtja le fejét elkeseredetten az asszony. Zavarok a papfron A Szabadság úton takaros porta az Angyaléké, a telek­kel együtt irigylésre méltó. A ház háromszobás, parkettás, fürdőszobás, egyszóval ideá­lis egy öttagú család számá­ra. A házigazda, Angyalné legalább olyan bosszús, mint Pavelcsákné, viszont nekik 100 ezer forintjuk már elve­szett. Ennyi foglalót adtak ahhoz, hogy Nyíregyházára beköltözhessenek. Mivel, el­húzódott az ügy, veszett a pénz is. Még mindig tartják a házat Pa vei csákóknak, de hirdetést is feladtak. An­gyal Istvánná nem érti, miért kellett hitegetni a másik há­zaspárt. Már egyszer szerző­déskötésre is behívták őket, de kiderült, hogy a polgár- meseri hivataltól a határo­zat csak hiányzik. Ök to­vábbra is Nyíregyházára szándékoznak költözni, és még mindig várnák, talán sikerül Pavelcsákéknak el­adni lakásukat. — Pavelcsákék a rend­szerválás áldozatai — je­lenti ki Lajsz Miklós. Sényő polgármestere. miközben maga elé veszi azt a két elő­adói ívet, amelyet eddig már megtöltöttek az iratok. — Hátrányt, méltánytalan­ságot nem szenvedtek, ugyanakkor előnyt sem él­veztek. 1990. december 31- én megszűnt a már említett szociálpolitikai kedvezmény és az első lakáshoz jutók tá­mogatása, ezt visszamenőleg nem adják meg. Hozzánk ta­valy semmilyen írásos anyag nem érkezett, mely szerint Pavelcsákék megvennék, An­gyalék eladnák a házat. A vevő idén január ll-én. az eladó január 27-én juttatta el hozzánk levelét. Ezekre decemberben semmiképpen nem tudtunk volna határo­zatot hozni Mutatja a Szabadság utcai ház tulajdonlapját, amelven még Angyalné nagyapjának, Zakar Jánosnak és felesé­gének a neve szerepel. Ezen még 220 ezer forint jelzálog szerepel, amit ugyan régen — Ahhoz, hogy december­ben a testület határozatot hozhatott volna, a követke­zők kellettek volna: üresen álló ház, megfelelő tulajdon­lap, és kifüggesztés az el­adásról. Egyik sem volt rendben, így törvénysértést nem akartunk elkövetni. Ha a kötelezettséget felvállaljuk és az OTP nem fizet, akkor nyakunkba veszünk 750 ezer adósságot. Arra kértem Pa- velcsákékat, kezdjenek épít­kezésbe, a telekvásárlásnál az összeg 30 százalékát el­engedjük, támogatjuk őket az építkezésben. Javasoltuk, hogy egy másik házat pró­báljanak megvenni, ami nem annyira komfortosabb, mint az Angyaléké. de mégis ön­álló lakás, ök egyiket sem fogadták el. ragaszkodnak a Szabadság úti házhoz. Így nem tudunk rajtuk segíteni. Se pénz. se posztó. Igazá­ból veszett 100 ezer, meg pa­píron 750 ezer forint. Az ügy jelenlegi állása szerint mi­nimális esélyük van Pavel­csákéknak a Szabadság úti lakásba költözni, hiszen a múlt évi aktákat már telje­sen lezárták. Pénzük nincs annyi, hogy pótolják a 750 ezer forint támogatást. Ta­lán ha decemberben a hiva­talnál felvilágosítják őket, írásban kell beadni igényü­ket, akkor... Mára kevés választási lehetőségük ma­radt: vagy a kevésbé kom­fortosabb házat vagy tovább­ra is a szülői házat választ­ják. Építkezésre a pénzükből nem is gondolhatnak. Máthé Csaba Nyíregyházi építész kiállítása Országos megméretés Évente egy-egy jelentős építész, vagy építészcsoport munkáiból rendez kiállítást a Budapest Galéria. Eddig négyen mutatkoztak be a szakmai körökben igen ran­gos tárlaton, köztük Mako- vecz Imre, a volt pécsi épí­tészcsoport és még két al­kotó. Az idén, május 16-án Dán Ferenc nyíregyházi építész rajzait, dokumentumait lát­hatja az érdeklődő közönség június 30-ig. Hogyan került sor a rangos fővárosi bemu­tatkozásra? — kérdeztük Bán Ferencet. — Tavaly szóltak nekem, hogy vállalnám-e. ha sikerül elintézni a bemutatkozást, mert elég nagy tülekedés van a kiállítóteremért az építészek körében. Abban egyeztünk meg a kiállítást rendezőkkel, hogy nagyrészt rajzokat küldök a tárlatra. Lesz persze pár fotó is ben­ne, de sokkal érdekesebb a rajz-, grafikai jellegű mun­ka. Mit adhat ez a tárlat az építésznek? — Először is nagy megtisz­teltetés, mert kevés építész bemutatkozására nyílik itt le­hetőség. Azt sem kell tagad­ni, hogy egyúttal hírverés is egy ilyen bemutatkozás, a megbízásoknál azt keresik, akiről hallanak. Ezért elha­tároztam, hogy félreteszem a szemérmességet, nem sze­rénykedem tovább, ma már nem nagyon lehet megélni, ha az ember bezárkózik, vagy elzárkózik a nyilvános megjelenéstől. S azért is jó, a kiállítás, mert rákényszerí- tett arra, hogy a szekrények­ben heverő rajzokat, külön­böző anyagokat előszedjem, rendbeszedjem. Így 1966-tói, lényegében 25 év munkáinak fellelhető rajzai kerülnek a kiállítóterembe. Meg arra is jó lesz a bemutatkozás, hogy az ember hall véleményeket, s nagyjából helyre tudja ten­ni magát. S min dolgozik most az építész, amikor jócskán meg­csappantak a pénzforrások, az építkezésre fordítható pénzek? — Kiváltam a Nyírtervből, egy kft. tagja vagyok. Van munka, de olyan időket élünk, amikor menni is kell utána. Ezért is örülök a tó­városi bemutatkozásnak, sa már említett szakmai szem­pontok miatt. S még valami­ért, akárhogyan is, megmé­rettetés ez is, amire mindig szüksége van az embernek a további erőfeszítések előtt. Több hete elkészült Vásárosnaményban, az Üveggyár előtt a gyalogosok kényelmét, biztonságát szolgáló betonjárda. A korábban elhelyezett tábla azonban maradt, talán azt gon­dolván, nem árt egy kis testmozgás az itt közlekedőknek. (E) Alföldi társadalom Szabolcsi részvétel A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kuta- tátások Központja nemrég megjelentette az „Alföldi Társadalom’- c. kiadvány 1991. évi II. kötetét. A Bé­késcsabán kiadott tudomá­nyos gyűjteményben két me­gyénkben szerző dolgozatát is megtalálhatjuk. Takács Péter tollából az „Adalékok a Szabolcs megyei zsidóság társadalmi helyzetéhez 1848- ban" c. tanulmányt olvashat­juk, Kuknyó János pedig „A közoktatás területi fejleszté­sének kérdései egy alföldi nagyvárosban” címmel írt fi­gyelmet érdemlő elemzést. Takács Péter dolgozatkez­dő mondata a szerzői indítta­tás alapmotívumát emeli ki: „Történetírásunk korábban valamiféle szégyenlős sze- mérmetességgel kezelte a magyarországi polgárosodás egyik karakterisztikus cso­portját, a zsidóságot.” Vizs­gálódása széles adatbázisra épül, következtetései ezért is helytállóak. Az 1882-ben Tiszaeszláron bekövetkezett, a zsidóság körül kialakult társadalmi detonáció majd per lokális környezetét szán­dékozott akalékokkal körül­bástyázni munkájában a nyíregyházi történész, s így megkönnyíteni a „kétoldalú szembenézést”, akkor, ami­kor — mint vélik: újra fel­törhetnek az indulatok a kérdés körül. Kuknyó János — mint a művelődési terület jó isme­rője — Nyíregyháza közokta­tásfejlesztésének történetét, körvonalazható perspektívá­it teszi elemző munkája tár­gyává. A városon belüli is­kolafejlesztési arányok és tendenciák vizsgálatát a tár­sadalmi mobilitás összefüg­gésrendszerében vázolja, ál­lást foglalva a nyitott, ru­galmas, a helyi igényeket job­ban szem előtt tartó iskola- szerkezet kialakítása mellett. (kj> Táncos kalapolás Szokatlannak tűnhetett, amikor néhány hónapja a Nyírség Táncegyüttes tánco­sai a nyíregyházi városköz­pontban elkezdték ropni a táncot. A járókelők meg- megálltak, élvezték a zene és a tánc ritmusát. „Kalapolás” volt ez, még akkor is, ha a cél, amelynek érdekében történt, túlmutat az együttes saját szándékain. A fiatalok elhatározták, hogy turnéra indulnak az Egyesült Államokba. A kiadásokat elő kell teremteni valahogy, ezért az együttes pártolóje­gyeket bocsátott ki, amelyek megvásárlói közül került volna ki az a szerencsés tá­mogató, aki száz forintért el­kísérhette volna az együttest a tengeren túlra. Azért a fel­tételes mód, mert még így sem jön össze annyi pénz, amennyi a kiutazáshoz fel­tétlenül szükséges. Azért ne gondolja senki, hogy a pártolók utazás nél­kül maradnak. Az már biz­tos, hogy az együttes augusz­tusban spanyolországi fellé­pésre utazik. D emarcsek György tájékoztatása szerint a kiutazó neve a megyei nép­táncbemutatón rendezett sor­solás után derül ki. Az együttes addig is szor­galmasan készül. Pénteken indulnak Szolnokra, az or­szágos néptáncfesztiválra. (n. i. a.) Lottó láz H étről hétre halmozó­dik a lottó öttalálat nyereményalapja, így aztán péntekre már a 130 millió forintot is túllépi. Ekkora összeg hallatán ösz- szefut az emberek szájában a nyál, és természetes, hogy olyan ember is szelvényért áll sorban, aki eddig csak megmosolyogta a szeren­csevárókat. Vak tyúk is ta­lál szemet, mondja, így miért ne nyerhetné pont ő ezt az összeget. A lottó, a szerencsejá­tékok sorában számsorsjá­tékként szerepel. Valaha kis lutrinak nevezték, bár az elnevezés a lényegén nem változtat, mert ennek a játéknak a szerkezete olyan, hogy a fogadók nagy része nem nyerhet, és egé­szében elveszíti a feltett összeget. Ezért nagyon sok országban betiltották, és helyette a nagyobb nyerési esélyt biztosító osztálysors­játékot vezették be. Ma­gyarországon 1897-ben a VII. t. c. szüntette be elő­ször a kis lutrit. Csak hát az állam mindig rájön, hogy a mondás, miszerint a lottón nyerni lehet, de veszíteni muszáj, kimon­dottan csak a fogadókra vo­natkozik, mert a lottójöve­dék letétele nélkül a szá­mokat ki sem szabad húzni. Ilyen óriási nyerési lehe­tőségtől szédülten ígéretek is elhangzanak a szelvény­re várók soraiban. Volt, aki megígérte, hogy a 130 mil­liót tíz egyenlő ráaare oszt­va, ahányan a sorban van­nak, mindenkinek azonosan ad. Igaz, a szelvény árát kéri vissza. Jelentem, a 2 Ft-ot félretettem! Cs. L. Mindenki megdöbbenésére, csak úgy. az egyik napról a másikra megszűnt Kisvárdán a privatizáció következtében az OFOTÉRT üzlete. Ezt követően az üzlet két alkalma­zottja vállalkozott egy OFOTÉRT-jellegű üzlet megnyitásá­ra. A május 10-én megnyílt üzlet a Mártírok út 7. szám alatt már fogadja a vevőket. ■y " m Nyugati autó alkatrész forintért! Minden típushoz originál és utánnyomott alkatrészek rövid szállítási határidővel. EUR#ST Kereskedelmi és Ipari----------------KFT---------------­Nyíregyháza, Szabadság tér 10. (Krúdy mozi. ép.) Telefon: 10-448, 11-261 16. Fax: 10-418 Németországban, Svájcban, Belgiumban történő használt autó vásárlása előtt keresse fel irodánkat. Mercedes, Volkswagen, Audi, Ford, Mazda, Nissan a típusok behozatali lehetősége, r^_ valutaügvintézés, vámoltatás! (2178) m

Next

/
Thumbnails
Contents