Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-16 / 113. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. május 16. A rendszerváltás áldozatai Háisirató Sényőn több felvonásban Bárkit megállíthattam és megkérdezhettem volna Senyén azzal, hogy mit hallott Pavelcsákék lakásügyéről, mindenki tudott volna valamilyen részlettel szolgálni. Egy ilyen kis településen az emberek ismerik a másik gond- ját-baját, főleg ha az említett lakáscsere-akció közel fél éve zajlik. Aki véleményt nyilvánított a polgármestert okolta azért, hogy Pavelcsákék még mindig a szülőknél laknak, így veszni látszik 750 ezer forintjuk, ugyanakkor Angyalék is elbuktak 100 ezer forintot azzal, hogy Pavelcsákék még mindig nem költöztek a házukba. Csak első hallásra kacifántos a történet. törölni kellett volna, de mégsem tették. Mindezeket januárban pótolták. Se pénz, se poszté Kis tornácos, hátul újabb résszel megtoldott kertes ház az idősebb Pavelcsáké. Az ajtón belépve mélyen kell meghajolni, nehogy a szemfába verjem a fejem. Belül félhomály, ugyanis a nyolchónapos gyermek a vakító fényben nehezen tudna elaludni. . Érkezésemkor már felébredt, .anyja pelenkázza, majd amikor kész, férjével, Pavelcsák Csabával ülünk le beszélgetni. Nem érződik rajtuk a beletörődés, a megalkuvás. inkább küzdenek tovább az igazukért és még azt is fontolgatják, hogy ma- gánindítványt adnak be a polgármesterrel szemben! Csalóka kedvezmény A férj édesanyjánál laknak immár nyolc éve, Kezd kikerekedni a történet. Három gyermeket nevelnek és már szeretnének önálló lakásba költözni. A múlt év decemberében megtudták, hogy a Szabadság úton Angyalék be akarnak költözni Nyíregyházára és ezért eladják családi házukat. Éppen kapóra jött számukra, hiszen egy tavaly december 31-ig érvényben lévő rendelkezés szerint ha üresen álló falusi lakást a polgármesteri hivatalon keresztül vesznek meg, akkor a három gyermekre 600 ezer, míg első lakáshoz jutóként plusz 150 ezer illeti meg őket. Angyal Istvánék is elfogadták, miszerint a polgármesteri hivatalnak ajánlják fel házukat és a testület jelöli ki a ”e- vőt. várhatóan Pavelcsáké- kat. Angyalék 1 millió 150 ezerért adják a házat, amibe Pavelcsákék 150 ezret fizettek volna, a többit OTP- hitellel és a szociálpolitikai kedvezménnyel egyenlítették-volna- ki. — Nem értem a polgár- mestert, miért nem akar rajtunk segít,eni — mondja indulatosan Payelcsákné. — December 1-8-án bejelentettük vételi szándékunkat a lakásra, amit a polgármester írásban is elismert. Utólag derült ki, mi csak szóban tettük meg ajánlatunkat, a hivatalnál senki nem mondta, hogy le kellett volna mindezt írni. Lajsz Miklós polgármester közben mindig mondta, várjunk, el lesz intézve. Hozzátette, meg kell még várni Ángyáléknál a hagyatéki tárgyalást, mivel Angyalné az édesanyjától örökölte a lakást. Utóbbi pedig annyira egyértelmű volt, hiszen a faluban mindenki tudja, hogy Angyalnén kívül más örökös nics. Végül kicsúsztunk az időből, csak január 18-án jelöltek ki bennünket vevőknek — hajtja le fejét elkeseredetten az asszony. Zavarok a papfron A Szabadság úton takaros porta az Angyaléké, a telekkel együtt irigylésre méltó. A ház háromszobás, parkettás, fürdőszobás, egyszóval ideális egy öttagú család számára. A házigazda, Angyalné legalább olyan bosszús, mint Pavelcsákné, viszont nekik 100 ezer forintjuk már elveszett. Ennyi foglalót adtak ahhoz, hogy Nyíregyházára beköltözhessenek. Mivel, elhúzódott az ügy, veszett a pénz is. Még mindig tartják a házat Pa vei csákóknak, de hirdetést is feladtak. Angyal Istvánná nem érti, miért kellett hitegetni a másik házaspárt. Már egyszer szerződéskötésre is behívták őket, de kiderült, hogy a polgár- meseri hivataltól a határozat csak hiányzik. Ök továbbra is Nyíregyházára szándékoznak költözni, és még mindig várnák, talán sikerül Pavelcsákéknak eladni lakásukat. — Pavelcsákék a rendszerválás áldozatai — jelenti ki Lajsz Miklós. Sényő polgármestere. miközben maga elé veszi azt a két előadói ívet, amelyet eddig már megtöltöttek az iratok. — Hátrányt, méltánytalanságot nem szenvedtek, ugyanakkor előnyt sem élveztek. 1990. december 31- én megszűnt a már említett szociálpolitikai kedvezmény és az első lakáshoz jutók támogatása, ezt visszamenőleg nem adják meg. Hozzánk tavaly semmilyen írásos anyag nem érkezett, mely szerint Pavelcsákék megvennék, Angyalék eladnák a házat. A vevő idén január ll-én. az eladó január 27-én juttatta el hozzánk levelét. Ezekre decemberben semmiképpen nem tudtunk volna határozatot hozni Mutatja a Szabadság utcai ház tulajdonlapját, amelven még Angyalné nagyapjának, Zakar Jánosnak és feleségének a neve szerepel. Ezen még 220 ezer forint jelzálog szerepel, amit ugyan régen — Ahhoz, hogy decemberben a testület határozatot hozhatott volna, a következők kellettek volna: üresen álló ház, megfelelő tulajdonlap, és kifüggesztés az eladásról. Egyik sem volt rendben, így törvénysértést nem akartunk elkövetni. Ha a kötelezettséget felvállaljuk és az OTP nem fizet, akkor nyakunkba veszünk 750 ezer adósságot. Arra kértem Pa- velcsákékat, kezdjenek építkezésbe, a telekvásárlásnál az összeg 30 százalékát elengedjük, támogatjuk őket az építkezésben. Javasoltuk, hogy egy másik házat próbáljanak megvenni, ami nem annyira komfortosabb, mint az Angyaléké. de mégis önálló lakás, ök egyiket sem fogadták el. ragaszkodnak a Szabadság úti házhoz. Így nem tudunk rajtuk segíteni. Se pénz. se posztó. Igazából veszett 100 ezer, meg papíron 750 ezer forint. Az ügy jelenlegi állása szerint minimális esélyük van Pavelcsákéknak a Szabadság úti lakásba költözni, hiszen a múlt évi aktákat már teljesen lezárták. Pénzük nincs annyi, hogy pótolják a 750 ezer forint támogatást. Talán ha decemberben a hivatalnál felvilágosítják őket, írásban kell beadni igényüket, akkor... Mára kevés választási lehetőségük maradt: vagy a kevésbé komfortosabb házat vagy továbbra is a szülői házat választják. Építkezésre a pénzükből nem is gondolhatnak. Máthé Csaba Nyíregyházi építész kiállítása Országos megméretés Évente egy-egy jelentős építész, vagy építészcsoport munkáiból rendez kiállítást a Budapest Galéria. Eddig négyen mutatkoztak be a szakmai körökben igen rangos tárlaton, köztük Mako- vecz Imre, a volt pécsi építészcsoport és még két alkotó. Az idén, május 16-án Dán Ferenc nyíregyházi építész rajzait, dokumentumait láthatja az érdeklődő közönség június 30-ig. Hogyan került sor a rangos fővárosi bemutatkozásra? — kérdeztük Bán Ferencet. — Tavaly szóltak nekem, hogy vállalnám-e. ha sikerül elintézni a bemutatkozást, mert elég nagy tülekedés van a kiállítóteremért az építészek körében. Abban egyeztünk meg a kiállítást rendezőkkel, hogy nagyrészt rajzokat küldök a tárlatra. Lesz persze pár fotó is benne, de sokkal érdekesebb a rajz-, grafikai jellegű munka. Mit adhat ez a tárlat az építésznek? — Először is nagy megtiszteltetés, mert kevés építész bemutatkozására nyílik itt lehetőség. Azt sem kell tagadni, hogy egyúttal hírverés is egy ilyen bemutatkozás, a megbízásoknál azt keresik, akiről hallanak. Ezért elhatároztam, hogy félreteszem a szemérmességet, nem szerénykedem tovább, ma már nem nagyon lehet megélni, ha az ember bezárkózik, vagy elzárkózik a nyilvános megjelenéstől. S azért is jó, a kiállítás, mert rákényszerí- tett arra, hogy a szekrényekben heverő rajzokat, különböző anyagokat előszedjem, rendbeszedjem. Így 1966-tói, lényegében 25 év munkáinak fellelhető rajzai kerülnek a kiállítóterembe. Meg arra is jó lesz a bemutatkozás, hogy az ember hall véleményeket, s nagyjából helyre tudja tenni magát. S min dolgozik most az építész, amikor jócskán megcsappantak a pénzforrások, az építkezésre fordítható pénzek? — Kiváltam a Nyírtervből, egy kft. tagja vagyok. Van munka, de olyan időket élünk, amikor menni is kell utána. Ezért is örülök a tóvárosi bemutatkozásnak, sa már említett szakmai szempontok miatt. S még valamiért, akárhogyan is, megmérettetés ez is, amire mindig szüksége van az embernek a további erőfeszítések előtt. Több hete elkészült Vásárosnaményban, az Üveggyár előtt a gyalogosok kényelmét, biztonságát szolgáló betonjárda. A korábban elhelyezett tábla azonban maradt, talán azt gondolván, nem árt egy kis testmozgás az itt közlekedőknek. (E) Alföldi társadalom Szabolcsi részvétel A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kuta- tátások Központja nemrég megjelentette az „Alföldi Társadalom’- c. kiadvány 1991. évi II. kötetét. A Békéscsabán kiadott tudományos gyűjteményben két megyénkben szerző dolgozatát is megtalálhatjuk. Takács Péter tollából az „Adalékok a Szabolcs megyei zsidóság társadalmi helyzetéhez 1848- ban" c. tanulmányt olvashatjuk, Kuknyó János pedig „A közoktatás területi fejlesztésének kérdései egy alföldi nagyvárosban” címmel írt figyelmet érdemlő elemzést. Takács Péter dolgozatkezdő mondata a szerzői indíttatás alapmotívumát emeli ki: „Történetírásunk korábban valamiféle szégyenlős sze- mérmetességgel kezelte a magyarországi polgárosodás egyik karakterisztikus csoportját, a zsidóságot.” Vizsgálódása széles adatbázisra épül, következtetései ezért is helytállóak. Az 1882-ben Tiszaeszláron bekövetkezett, a zsidóság körül kialakult társadalmi detonáció majd per lokális környezetét szándékozott akalékokkal körülbástyázni munkájában a nyíregyházi történész, s így megkönnyíteni a „kétoldalú szembenézést”, akkor, amikor — mint vélik: újra feltörhetnek az indulatok a kérdés körül. Kuknyó János — mint a művelődési terület jó ismerője — Nyíregyháza közoktatásfejlesztésének történetét, körvonalazható perspektíváit teszi elemző munkája tárgyává. A városon belüli iskolafejlesztési arányok és tendenciák vizsgálatát a társadalmi mobilitás összefüggésrendszerében vázolja, állást foglalva a nyitott, rugalmas, a helyi igényeket jobban szem előtt tartó iskola- szerkezet kialakítása mellett. (kj> Táncos kalapolás Szokatlannak tűnhetett, amikor néhány hónapja a Nyírség Táncegyüttes táncosai a nyíregyházi városközpontban elkezdték ropni a táncot. A járókelők meg- megálltak, élvezték a zene és a tánc ritmusát. „Kalapolás” volt ez, még akkor is, ha a cél, amelynek érdekében történt, túlmutat az együttes saját szándékain. A fiatalok elhatározták, hogy turnéra indulnak az Egyesült Államokba. A kiadásokat elő kell teremteni valahogy, ezért az együttes pártolójegyeket bocsátott ki, amelyek megvásárlói közül került volna ki az a szerencsés támogató, aki száz forintért elkísérhette volna az együttest a tengeren túlra. Azért a feltételes mód, mert még így sem jön össze annyi pénz, amennyi a kiutazáshoz feltétlenül szükséges. Azért ne gondolja senki, hogy a pártolók utazás nélkül maradnak. Az már biztos, hogy az együttes augusztusban spanyolországi fellépésre utazik. D emarcsek György tájékoztatása szerint a kiutazó neve a megyei néptáncbemutatón rendezett sorsolás után derül ki. Az együttes addig is szorgalmasan készül. Pénteken indulnak Szolnokra, az országos néptáncfesztiválra. (n. i. a.) Lottó láz H étről hétre halmozódik a lottó öttalálat nyereményalapja, így aztán péntekre már a 130 millió forintot is túllépi. Ekkora összeg hallatán ösz- szefut az emberek szájában a nyál, és természetes, hogy olyan ember is szelvényért áll sorban, aki eddig csak megmosolyogta a szerencsevárókat. Vak tyúk is talál szemet, mondja, így miért ne nyerhetné pont ő ezt az összeget. A lottó, a szerencsejátékok sorában számsorsjátékként szerepel. Valaha kis lutrinak nevezték, bár az elnevezés a lényegén nem változtat, mert ennek a játéknak a szerkezete olyan, hogy a fogadók nagy része nem nyerhet, és egészében elveszíti a feltett összeget. Ezért nagyon sok országban betiltották, és helyette a nagyobb nyerési esélyt biztosító osztálysorsjátékot vezették be. Magyarországon 1897-ben a VII. t. c. szüntette be először a kis lutrit. Csak hát az állam mindig rájön, hogy a mondás, miszerint a lottón nyerni lehet, de veszíteni muszáj, kimondottan csak a fogadókra vonatkozik, mert a lottójövedék letétele nélkül a számokat ki sem szabad húzni. Ilyen óriási nyerési lehetőségtől szédülten ígéretek is elhangzanak a szelvényre várók soraiban. Volt, aki megígérte, hogy a 130 milliót tíz egyenlő ráaare osztva, ahányan a sorban vannak, mindenkinek azonosan ad. Igaz, a szelvény árát kéri vissza. Jelentem, a 2 Ft-ot félretettem! Cs. L. Mindenki megdöbbenésére, csak úgy. az egyik napról a másikra megszűnt Kisvárdán a privatizáció következtében az OFOTÉRT üzlete. Ezt követően az üzlet két alkalmazottja vállalkozott egy OFOTÉRT-jellegű üzlet megnyitására. A május 10-én megnyílt üzlet a Mártírok út 7. szám alatt már fogadja a vevőket. ■y " m Nyugati autó alkatrész forintért! Minden típushoz originál és utánnyomott alkatrészek rövid szállítási határidővel. EUR#ST Kereskedelmi és Ipari----------------KFT---------------Nyíregyháza, Szabadság tér 10. (Krúdy mozi. ép.) Telefon: 10-448, 11-261 16. Fax: 10-418 Németországban, Svájcban, Belgiumban történő használt autó vásárlása előtt keresse fel irodánkat. Mercedes, Volkswagen, Audi, Ford, Mazda, Nissan a típusok behozatali lehetősége, r^_ valutaügvintézés, vámoltatás! (2178) m
