Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-15 / 112. szám
11 1991. május 15. '»'i V 't * u/3 >' ‘‘ ■ ' A Kelet-Magyarország Nem volt máshol hely. se vasrúd vagy betonoszlop a ház körül... (E. E. felvétele) ÍGY? A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Erre az útra lépett egy mátészalkai asszony, de bánja már keservesen, hogy munkahelyi gyűlésükön fölsorolta, mit tart helytelennek: a vezető kedves embereinek munkaerkölcsét, a kiválóan dolgozók el nem ismerését, a piackutatás hiányát, az elhanyagolt vízcsapok örökös csöpögését... Keményen kritizált abban a hitben, hogy jót cselekszik, és a demokrácia megadta ehhez a jogot. Mindenki tudta, nem kíván megbántani senkit, mégsem tapsolták meg. Óvatos kétszínűséggel hallgattak azok is, akik biztatták, lelkesítették a gyűlés előtt. A munkahelyi vezető dúlt-fúlt, és másnap közölte az asszonnyal, jobban jár, ha ő maga mond fel, mint ha elbocsátják. Az asszony napokig itatta az egereket, aztán kilépett. Tiszta lappal akart új munkahelyre menni, hiszen csak azokat bocsátják el, akiknek baj van a munkájával, tisztességével. Gyorsan ráeszmélt, mit művelt önmagával: munkalehetőség nincs, ráadásul három hónapig munkanélküli járadékot sem adnak annak, aki kilépett, vagy fegyelmivel bocsátották el. Addig élhet a semmiből két kiskorú gyermekével. .. Szegény asszony, ha sí- rás-rívás helyett jogászhoz fut, megtudta volna, hogy csak írásban, és valós okokkal bizonyítva lehet felmondani a dolgozónak. Ellene pedig erősen kritikus hajlamán kívül más kifogás nem volt. A munkahelyi vezető magatartása azonban elgondolkodtató. Vajon erkölcsös módon szabadult meg a kényelmetlenné vált dolgozótól? És érti-e, hogy a demokrácia a másként gondolkodás tisztelete is, megtorlás nélkül? De az asszonyon már ez sem segít. Miiek ügyeimébe Felhívással fordulunk tagjainkhoz, továbbá azokhoz a nyugdíjnélküli idős emberekhez, akik az 1991. január elsején hatályba lépett új nyugdíjjogszabályi feltételekkel rendelkeznek, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei kirendeltségénél (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.), ugyanis: 1. Megszűnt az 5 év meg- szakítási idő, így résznyugdíjra jogosultaik azok. akik megelőzően összesen legalább 10 év szolgálati időt szereztek. 2. Az új rendelkezések kimondják, hogy az édesanya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal kell növelni, ahány gyermeke született 1968. január l-je előtt. Amennyiben az anya 1968. január 1. előtt született gyermeke vagy gyermekei tartósan betegek, illetve fogyatékosok (voltak), a növelés 550 naptári nap. Ez azt jelenti, hogy az 1968. január 1. előtt született gyermek jogcímén adható szolgálati időt abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az anya valamennyi szolgálati időt is szerzett ezenkívül. Kizárólag a gyermekek születésének jogcímén nem lehet neki ellátást megállapítani. A gyermek születését születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni, ez társadalombiztosítási célra illetékmentes. Az említett szolgálati idő elhalt gyermek esetében is figyelembe vehető — feltétel, hogy a gyermeket anyakönyvezték. Példák: Ha valaki 8 év ténylegesen szerzett szolgálati idővel rendelkezik és 1968. január 1. előtt három gyermeket szült, 11 év szolgálati idő alapján öregségi résznyugdíj megállapítását kérheti. Ha 19 év szolgálati időt szerzett és 1 gyermeket szült, 20 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik, és öregségi teljes nyugdíj megállapítását kérheti. Ha pl. 4 év szolgálati ideje van, két gyermeket szült, a résznyugdíj megállapítására nincs lehetőség, de 6 év alapján nyugdíjszerű rendszeres ellátásra való jogosultságát vizsgálni kell. Az 1968. január l-je előtt született gyermekek jogcímén adható szolgálati időket a korhatár betöltése előtt, rokkantsági nyugdíjigények esetében is figyelembe kell venni 1991. január 1-től. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a szolgálati idő együttes beszámítása (gyermekekkel együtt) után sincs legalább 5 év szolgálati idő, úgy semmilyen társadalombiztosítási ellátás megállapítására nincs lehetőség. Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szervezete 6800 Hódmezővásárhely, Bercsényi u. 21. M Ilk és Gemzse többéves köz- igazgatás után az elmúlt évben különvált. A szétválás egyik jelentős eredményének tartjuk, hogy községünkben megindult a fellendülés az itt élők érdekében. Mér tavaly ősszel a falu lakossága társadalmi munkában lerakta a ravatalozó alapzatát. A munka ebben az évben is folytatódik, emellett a polgár- mesteri hivataltól megkaptuk az anyagot, hogy az egyik legelhanyagoltabb utcájának, a Dózsa György utcának a járdáját megépítsük. Megmozdult az utca ap- raja-nagyja és társadalmi munkában megcsináltuk a .körülbelül négyszáz méter hosszú járdát. Az emberek szívesen jöttek dolgozni, az asszonyok frissen sült lángossal kedveskedtek nekik. Végül, a számunkra igen jelentős eseményt vidám, hangulatos szalonnasütéssel zártuk. Gazdagabbak lettünk egy járdával és egy élménnyel. Balogh Andrásné Gemzse. Dózsa György u. 26. Iláp a pop Testvérem gyámja vágyóik, árvaellátását április óta nem kaptam meg. holott a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítése szerint áprilisban a szokott időben utalták. Ügyem tavaly decembere óta folyik, vagyis inkább döcög, me.rt testvérem árvaellátásának és családi pótlékának folyósítását arra való hivatkozással szüntették meg tavaly október végén, hogy tizenhatodik életévét betöltötte és továbbtanulását nem igazolta. Holott az iskolalátogatási bizonyítványt én akkor már ex- pressz-ajánlva elküldtem nekik Budapestre. Az elmaradt összeget papíron március végén utalták ki, de áprilisban sem kaptam meg. Ügy látszik, az ügyintézésükkel továbbra is bajok vanak, mert most az árvaellátás maradt el. Amit csinálnak. az a mai körülmények között egyenlő a nélkülözésre kényszerítéssel. Vagyis várjon a polgár és éhezzen. Virányi Andrásné Nyíregyháza, Folyóka u. 6. sz. Válaszol az illetékes fefflUl A Kelet-Magyarország április 24-diki számában megjelent „Hús volt, nincs” című olvasólevélben foglaltakat. egyértelműen visszautasítom. Novák Miklósné tisza- szabolcsi lakos panaszában általánosít, állításai csak annyiban valósak, mint amennyire lakáscíme . . . Sértőnek, hitelrombolónak tartom, ahogyan üzemünkről nyilatkozik. Ha valóban volt hús(féleség)-ihiány Tiszado- bon, illett volna tisztázni, hogy ez nem a boltosok hiányos árumegrendelése miatt volt-e? Szívesen vettük volna, ha észrevételét hozzánk is eljuttatja. Tudtommal a tsz-húsbolt saját vágásból korlátlan mennyiségben tudja az igényeket kielégíteni. Csak mi vagyunk a felelősek? Ezúton nyugtatom meg a panaszost, hogy rajtunk nem múlik a körzet ellátása, az általunk folyamatosan előállított húsféleségekből korlátlan mennyiséget tudunk a boltokba kiszállítani, ha azt igénylik. Természetesen nem „csak csont”-ra gondolok! Mikó Józsefné ügyvezető igazgató TISZAHŰS KFT. Tiszalök (A szerk. megj.: Nem gondoltuk volna, hogy a Novák Miklósné Tiszadob, Széchenyi u. 33. sz. aláírással és címmel megjelent levél ekkora vihart kavar. Novák Miklósné szintén Tiszadob, de Gárdonyi u. 29. számú házban lakó olvasónk posta- fordultával tiltakozott, hogy a levelet nem ő írta, ne éljenek vissza a nevével. Mindezt közöljük azzal, hogy a lapban megjelent lakcímen tessenek keresni a levél íróját.) Masználbatóak Vajon mi lesz a nyíregyházi, Vay Ádám körútra telepített felvonulási épületek sorsa? — kérdeztük március közepi lapszámunkban. Fotó- riporterünk fényképen mutatta be az építkezés környéki, korántsem esztétikus látványt nyújtó barakkszerű épületeket. A Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalat illetékesei a következő választ adták kérdésünkre: A DOMUS Áruház melletti területen álló felvonulási épületek a Vay Ádám körút „C”-jelű tömbjén, a Bercsényi-Egyház utca sarkának beépítésén, illetve más városközponti építkezéseken dolgozó munkások szociális ellátását biztosítják. Körbekerítették és őrzik, hogy a szanált, de még nem hasznosított területen ne alakulhasson ki az ilyenkor jellemző, áldatlan állapot. Ameny- nyiben a város önkormányzata úgy kívánja, hogy a területet hasznosítás céljára adják vissza, azt természetesen teljesítik, de a felvonulási épületeket esetleg ideiglenesen még hasznosíthatják a további építkezéseknél. ItBZÓ kedvezmény Több olvasónk érdeklődött, hogyan módosultak az 1991. január 1-jén életbe lépett kormányrendelettel a szociálpolitikai kedvezmény feltételei, pl. bővítésre kinek adható, és van-e különbözet fizetésére mód. Az OTP a teljesség igénye nélkül adott tájékoztatást olvasóinknak: A szociálpolitikai kedvezménykülönbözet nyújtására van lehetőség. Az után az eltartott után, akire már elszámoltak szoc. pol. kedvezményt, újabb lakás építése, vásárlása esetén csak akkor adható kedvezmény, ha annak összege időközben emelkedett. Vagyis a kedvezmény összege az újabb lakás építéséhez (vásárlásához) nyújtható, és a korábban elszámolt összeg különbözetéig terjedhet. Szociálpolitikai kedvezmény három vagy több gyer- meg eltartásáról gondoskodó, személyi vagy önkormányzati tulajdonú lakásukat bővítő családoknak szintén nyújtható. A kedvezmény összegének a felét adhatják akkor, ha a meglévő lakás mérete — kizárólag az együttlakó szülők és eltartott gyermekek száma szerint — nem éri el a lakásigényük mértékének alsó határát és a bővítéssel legalább egy, 12 m2-nél nagyobb lakószoba létesül. Az oldalt összeállította Tóth M. Ildikó Szerkesztői üzenetek Csomós Istánné, Nyíregyháza: Az I., II. csoportba tartozó rokkantaknak nem kell televízió-előfizetési díjat fizetniük, de a III. csoportba tartozókra ez a kedvezmény nem vonatkozik. Kérelmet kell beadni a lakóhely szerint illetékes postához, csatolni a rokkantságot megállapító határozat fénymásolatát és a kérelem beadását követő hónap esejével megadják a felmentést a fizetés alól. Varga Zoltánná, Vásá- rosnamény: Javasoljuk, hogy küldjön nyilatkozatot a MÁV Nyugdíj Igazgatóság részére arról, van-e munkaviszonya vagy nincs. Amint levelükben olvashatta, enélkül ügyét nem tudják elintézni. Bokor Sándor, Űjfehértó: A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 1991. január 1-jétől életbe lépett módosító rendelkezései lehetővé teszik, hogy eldöntse, a földjáradékot összevonja-e teljes jövedelmével, vagy nem. Ha összevonja, akkor a föld járadék kifizetésekor erről írásban nyilatkoznia kell a termelőszövetkezetnek. Mándai Mihályné, Nagy- kálló: A koron túli, beteg árva árvaellátásának alap- feltétele, hogy munkaképesség csökkenése elérje a 67 százalékot, és rokkantságát tizenhat éves kora előtt állapítsák meg. Ügyével a Társadalombiztosítási Igazgatóságot kell megkeresnie. Zsurki Tamás, Fehér-. gyarmat: Ha a dolgozó három egymást követő munkanapon nem jelentkezik a munkahelyén, a munkáltató önkényes kilépőnek tekintheti és munkakönyvét „kilépett” bejegyzéssel kiadhatja. Ha azonban a dolgozó a távolmaradását később igazolja, a munkaviszonyt helyre kell állítani. Villanófényben Zajos világ Zajban élünk és ezért gyakran vágyunk csöndre, mert a zaj — az ember számára zavaró hanghatás — a szervezetünket is igénybe veszi. A fül hallásküszöbét meghaladó hangoktól például emelkedik a vérnyomás, a hajszálerek beszűkülnek, fokozódik az anyagcsere, csökken a nyál- és gyomornedv-elvá- lasztás. Ezek a tünetek fennállnak, amíg a zajt halljuk, ezért sem lehet arról beszélni, hogy hozzászokunk. Sőt, a hallás károsodik, halláscsökkenés alakulhat ki, ha a minket érő zaj szintje huzamosabb ideig, mindennap meghaladja a 75—85 decibel értéket. Ez már komoly probléma — gyakori a túl hangos zenét naponta hallgató fiataloknál —, gátolja a mindennapi életet, a beszéd fontos megértését. Maga a „normális”, indulatok nélküli beszéd egy méterre 60 decibel erősségű. Különféle variációk vannak, de ennyinél is kevesebb; nappal 50, éjszaka 40 decibel a zajkibocsátás határértéke, amely az üzemeknek megengedett. A gyorsan fejlődő városokbslh, többek között Mátészalkán, Vásáros- naményban és elvétve Nyíregyházán tapasztaltunk túllépéseket. A zaj is egyfajta környezetszennyezés, mert az ember művi környezetét szennyezi, de megyénk nem dicsekedhet nagy ipartelepek sokaságával, ezért nem túl zajos. Inkább az emberi környezeten belül van zajprobléma. Sok vállalkozó, pénz híján, saját lakásában vagy az alagsorban nyit műhelyt és működtet gépeket. Ezek hangja zavaró és idegesítő lehet a lakóknak, akik védik nyugalmukat és harcolni kezdenek ellene. Az önkormányzati hivataloknak nagyon körültekintőnek kell lenniük, amikor az engedélyt kiadják a vállalkozónak. A másik komoly zajhatás, amellyel felügyelőségünk többek között foglalkozik, a közlekedés zaja. Nyíregyházán megmértük öt főforgalmi út zajkibocsátását, ezeknél nappal 65, éjszaka 55 decibel a határérték. Például a forgalmas Kun Béla úton nappal és éjszaka is egy-egy decibellel volt több a zaj erőssége a megengedettnél (öt napig folyamatosan mértük). A Bocskai úton nappal 7, éjszaka 9, a volt Csályi Ferenc úton pedig nappal 8, éjszaka 10 decibel túllépést tapasztaltunk. Közlekedni kell, de még túl sok zajos jármű van az utakon, és nincs azok ellen sem védelem, akik „feltuningolják’’ autójuk, motorkerékpárjuk motorját és dobhártyarepesztő hanggal robognak el a járókelők mellett. Főleg a fiatal fiúk szeretik ezt, és fogalmuk sincs arról, hogyan rombolják saját szervezetüket, ha már másokra nem gondolnak. A környezetvédelembe tehát a zaj elleni védekezés is beletartozik, ezt is fontos fölismernünk. Zsíros Tibor Felső-Tisza-vidéki Környezet- védelmi Felügyelőség Környezetünk Csak a csonkja maradt Ne vágj ki minden fát! — kérte egy fehér- gyarmati asszony majális előtt a lapban. A gerge- lyiugornyai temető kapujának sarkánál lévő gyönyörű nyírfa soha senkinek nem volt útjában. A Tanácsköztársaság útjának legszebb fája, a temető bejáratának szimbóluma volt, vandál emberek saját felhasználásukra mégis könyörtelenül kivágták. Azt a fát diákok üitették, mindenki gyönyörűségére. Amióta halálra ítélték, nem kívánok arra sem menni, mert szívembe mar a látvány, ha meglátom az egészséges és szép fa csonkját. Egy szomorkodó asszony Gergelyiugornya
