Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. május 15. Antall József levele Merkurtelep Nyíregyházán Iliescu meghívást kapott hazánkba „A magyar miniszterelnök a román elnökhöz írott leve lében szorgalmazta a kétoldalú kapcsolatok kulcskérdései­nek megoldását. Arról a reményéről írt, hogy az érdemi előrelépést lehetővé fogja tenni a hivatalos politikai szin­tű kontaktusokat is” — ismertette a levél egy részét ked­den az MTI kérésére Herman János, magyar külügyi szó­vivő. A távirati iroda aznap dél­előtt jelentette, hogy a ro­mán külügyi államtitkár a A jövő hét végére várható az Alkotmánybíróság dönté­se a kárpótlási törvénnyel összefüggő, a köztársaság el­nöke által feltett kérdések­ről — nyilatkozta dr. Holló András, az Alkotmánybíró­ság főtitkára az MTI munka­társának keddi érdeklődésé­re. román rádiónak adott inter­jújában Iliescu elnök ma­gyarországi meghívásáról be­kötelezettségét írja elő. Ab­ban az esetben, ha az Alkot­mánybíróság a köztársasági elnök alkotmányossági aggá­lyait nem tartja megalapo­zottnak, a köztársasági el­nök e döntés kézhezvételé­től számított 5 napon belül köteles a törvényt aláírni és kihirdetni. szélt. A vizitet a magyar kor­mányfő abban a levélben kezdeményezte — mondta a diplomata —, amelyet Somo­gyi Ferenc magyar külügyi államtitkár adott át szomba­ton a román államfőnek. Herman János emlékezte­tett arra, hogy tavaly no­vemberben Göncz Árpád köztársasági elnök a mostani miniszterelnöki levélben fog­laltakhoz hasonló tartalmú szóbeli üzenetet intézett Ion Iliescu elnökhöz. Ez az üze­net — melyet Szokai Imre helyettes külügyi államtitkár ismertetett a román elnökkel — is konkrét javaslatokat tartalmazott. A külügyi ve­zetés bízik abban, hogy már a közeli jövőben válasz ér­kezik a miniszterelnöki le­vélben foglalt magyai javas­latokra. A szóvivő kitért az MTI-nek e javaslatok részle­teit firtató kérdése elől, mondván: „A két fél nem ál­lapodott meg a levél nyilvá­nosságra hozásában, ezért a magyar fél szerint, további részletek ismertetése nehezí­tené az előrelépést.” Várhatóan a jövő héten Dönt az Alkotmánvhíróság Ismeretes, hogy nehéz helyzetbe került a Merkur személygépkocsi-értékesítés. Ezért is született a döntés, hogy az országban harminc kiskereskedelmi értékesítő telepet létesí­tenek, jól prosperáló helyi szervizekkel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az Autótem­pó Kft.-re esett a választás új és használt gépkocsik értékesítésére. A nyíregyházi tele­pen 14 típusú gépkocsit forgalmaznak készpénzért. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot az, hogy kilenc típusú gépkocsit 20—40 százalékkal olcsóbban adnak, — amennyiben az ügyfél lemond a garancia érvényesítéséről. (Elek Emil felv.) Könyvpremier Ungvárról Találkozó a szerzőkkel Kedden történt a Parlamentben Dr. Holló András elmond­ta: a köztársasági elnök má­jus 13-án nyújtotta be in­dítványát az Alkotmánybíró­sághoz az Országgyűlés által elfogadott kárpótlási tör­vénnyel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság az indít­vány tárgyában eljárást megindította. A testület az ügyben május 17-én zárt 'kö­rű teljes ülést tart. s erről az Alkotmánybíróság elnöke ér­tesítette a köztársasági elnö­köt, az Országgyűlés elnökét, a miniszterelnököt, a Legfel­sőbb Bíróság elnökét, az igazságügyminisztert és a legfőbb ügyészt. A főtitkár szükségesnek tartotta, hogy reagáljon arra a sajtóban megfogalmazott és a rádióban elhangzott meg­állapításra. miszerint az Al­kotmánybíróságnak a köz- társasági elnök indítványára 5 napon belül kellene vá­laszt adnia. Hangsúlyozta: az alaptörvény e tekintetben az Alkotmánybíróság számára csak a soron kívüli eljárás Hasiskereskedők Pécsett Kábítószer-kereskedőket vett őrizetbe a rendőrség Pé­csett. A három helybéli fia­talembert május 9-én. csü­törtökön állították elő, mi­után a pécsi Ámor bárban egy igazoltatást követően 730 gramm hasist találtak náluk. A május 9-i számban két — abszolút eltérő — ismertető cikk jelent meg a Világkiállítás kap­csán. Az egyik azt mondta — cáfolva Zilahy Józsefnek, a Me­gyei Közgyűlés alelnökének az információját —, hogy az autó­pálya megépítésének semmi kö­ze nincs a Világkiállításhoz, míg a másikban Baráth Etele (akinek ez a kenyere) próbálja „etetni” a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyeieket, megcsillantva előttük megannyi csodát, amit a Világ- kiállítástól remélhetnek. A Világkiállítás azonban sze­rintem egy olyan újraelosztás (redisztribúció). amely nemhogy a mi javunkra, hanem egyene­sen a mi kárunkra — s különö­sen a hátrányos helyzetű régiók­ban élők hátrányára — történik. Hiszen mindannak ellenére, hogy a Világkiállítást olyannyira misztifikálták, oly sok illúziót tápláltak irányába, nem árt tud­nunk, hogy eddig csak minden tizedik volt nyereséges, az is csak éppen hogy. Látnunk kell ugyanis, hogy a költségvetés közvetlen és közve­tett részvétele miatt a kockáza­tot nekünk, adófizető és az inf­lációt igencsak megszenvedő ál­lampolgároknak kell viselnünk. Az erősödő és mind sok- oldalúbbá váló kárpátaljai kulturális kapcsolatok jegyé­ben szerveztek érdekes könyvbemutatót a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban tegnap délután. A Megyei Irócsoport és a könyvtár meghívására ellá­togattak Nyíregyházára a „Sorsközösség” c. kötet szer­zői: Dupka György, Horváth Sándor és Móricz Kálmán. Könyvük pontosan megfo­galmazott alcíme — A kár­pátaljai magyarok a 80-as évek r égén — jól kifejezi a soknemzetiségű földrajzi te­rület számunkra mégiscsak legtöbbet jelentő etnikumá­nak társadalmi-történelmi mozgásirányait egy olyan időszakban, amikor a hatá­rainkon kívül élő magyarság sorskérdései iránt idehaza is jelentősen megnőtt az érdek­lődés. A vékonyka kötet tanul­mányai. írásai nemcsak Kárpátalja magyarjainak a helyzetét taglalják, de mégis elsősorban hozzájuk szól­nak. Mint szerzőik közül Móricz Kálmán elmondotta, az anyaggyűjtés ideje — 1989 — óta újabb fontos változá­sok történték: előre- és visz- szalépésekre egyaránt lehet példákat említeni. Gondok, nehézségek akad­nak. Mindmáig nem szüle­Ebből a beruházásból ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg szinte semmit nem fog kapni, hiszen még a legrózsaszínűbb tervekben sincs a megyében rendezett vi­lágkiállítási esemény! S még ha az autópálya megépülne (ame­lyért majd komoly autópálya­használati díjat kell fizetnünk, amennyiben „összejön” a kon­cesszió) . akkor is hiú remény lenne, ha a Bécsből Budapestre átránduló turisták nagy számban keresnék fel megyénket. Az Expóból — ha nyeresége­sen megrendezhető lenne (de ezt a magyar FORMA—1 tapasztalata nem igazán támasztja alá) — el­sősorban Budapest profitálna. (Bár nem árt elfelejtenünk, hogy Budapest NEM-et mon­dott, s nem hiszem, hogy ha a gazdaságosság nyilvánvaló lett volna akár csak Budapest-relá- cióban, akkor ez a döntés szüle­tik.) Az utóbbi 2—3 évben sok vonzó ötletet. ígéretet hallot­tunk. Am mint a majálisi lufik esetében, itt is többnyire csak a felszín, a külcsíny a szemet kápráztató! Mádi László országgyűlési képviselő FIDESZ tett meg például az ott élő magyarság közel fél évszá­zados történelmének elfo­gultságoktól mentes szintézi­se, sőt, egyes sajtótermékek­ben tovább él a korábbi, tor­zításoktól sem megszabadult szemlélet. Gazdasági gondok is ne­hezítik a magyar nyelvű könyvkiadást. A jövedelem­centrikus gondolkodás eleve visszasorolja a kisebb pél­dányszámú kiadványok meg­jelentetését, pedig — mint Móricz Kálmán említette — terveik között szerepel a „Sorsközösség” c. kötet je­lezte út folytatása. A hírt adó, életet jelző, to­vábbgondolkodásra serkentő könyv premierjének beveze­tő előadását Katona Béla irodalomtörténész tartotta. (Folytatás az 1. oldalról) Mint a mellékelt kép is mutatja az első oldalon, la­punk nyári magazinja cím­oldalán a pápa portréjával jelenik meg. Közli Keresztes Szilárd görög katolikus püs­pök nyilatkozatát az egyház­fő magyarországi útjának megszervezéséről; bemutat­ja II. János Pál életútját, a teljes látogatási programot, ezen kívül arról is tájékozód­hatnak az olvasók, miként védik a kiemelkedő egyházi személyiséget, s hogy mit kell tudniuk a Máriapócsra érkezőknek. Emellett sok változatos, színes írás gazdagítja a csak­nem 100 oldalas KM nyári magazint. Megtudhatjuk, hogy merre jártak s miért megyénk országgyűlési kép­(Folytatás az 1. oldalról) ló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg, a pártok vezérszónokainak felszólalá­sával. Salamon László, az MDF vezérszónoka bevezetőjében méltatta az egyházak múlt­beli szerepét a vallásgyakor- lásban, a gyógyításban, a ta­nításban és a szociális ellá­tásban, majd reményét fe­jezte ki, hogy a „romók he­lyén megkezdődik az újjá­építés”. Az MDF eszmeisé­gére utalva — amely azonos a helyesen értelmezett sza­badelvűséggel — közölte, hogy a pártja nagyra érté­keli ma is az egyház szerepét a nemzeti értékek megöl zésé­ben. Mivel az egyház „szol­gáló szerepéhez" megfelelő tárgyi feltételekre van szük­ség, ezért az MDF támogatja a tárgyalandó törvényjavas­latot. „Annak, hogy a vallássza­badság a gyakorlatban meg­valósuljon, az állam és az egyház szétválasztása a biz­tosítéka" — jelentette ki fel­szólalásában Mészáros Ist­ván, az SZDSZ vezérszóno­ka. A tárgyalandó törvény- javaslat a szabaddemokraták megítélése szerint ennek a kritériumnak több szem­pontból sem tud meg)elelni, mert az egyházak nem jut­nak a működőképességükhöz szükséges javak megfelelő mennyiségéhez, állandóan függőségben lesznek at álla­mi költségvetéstől, s így ma­gától a politikától is. A tör­vényjavaslat ezenkívül egy egész aknamezőt helyez a társadalom talpa alá: a szó­viselői; „Kossuth-díjas a Vasgyár utcából” címmel a Nyíregyházáról indult Sza- kály Györgyről és családjá­ról olvashatunk egy másik írásban. Exkluzív' interjút adott a Kelet-Magyarország munkatársának Nyíregyhá­zán a világhírű zongoramű­vész, Richard Claydermann. Megismerkedhetünk az if­júság legújabb kedvenc éne­kesnőjével, Szandival, aki Pintácsi Alexandra néven mutatkozik be a magazin ol­vasóinak. Három színésznő­ről — akik Nyíregyházáról indultak a világhír felé — szól a következő összeállí­tás. „Kellett neked Talpra ma­gyar!" címmel egy tősgyöke­res nyíregyházi férfi kalan­dos, változatos életét is be­mutatja a magazin. „Istenem, ban forgó ingatlanok nagyob­bik részének jelenlegi tulaj­donosai és használói, neveze­tesen az önkormányzatok és a közintézmények diktátum­ként értékelik a javaslatot; számos társadalmi réteg elé­gedetlenségét váltja ki, hi­szen jogosan tiltakoznak majd azok. akik azt tapasz­talják, hogy működő közszol­gáltatások (iskolák, kollégiu­mok, szociális otthonok) szűnnek meg; pénzügyi bom­ba robbanna, hiszen a költ­ségvetési kihatásokról még csak felmérés sem készült; a tízéves visszaadási határidő pedig teljes bizonytalanságot okoz az ingatlanpiacon és a beruházások területén. Az SZDSZ ebben a formában nem fogadja el a törvényja­vaslatot, mert több kárt okozna, mint hasznot. A Független Kisgazdapárt meggyőződése, hogy az egy­házaknak vissza kell kapni­uk évszázados tulajdonukat — jelentette ki Kováts Lász­ló, a párt vezérszónoka. Mél­tatta az egyházak szerepét a hitéletben, az oktatásban, a nevelésben, az egészségügy­A törvénytervezet általá­nos vitájához hozzászólt Szűcs M. Sándor, az MDF me­gyei parlamenti képviselője, református lelkész is. Beszé­ez csoda!”, ez a címe annak az írásnak, amely a Tisza- vasváriban élő és ott simo- gatással gyógyító Kiss Sán­dort mutatja be. Aki megvá­sárolja a KM nyári magazin ’91-et, ezzel együtt hozzájut a nyíregyházi időjós előrejel­zéséhez is, hiszen közli a kiadvány az 1991. évi Dávid- naptárt, amely szerint július­ban várható a kánikula. Fürdőruha-parádét, a leg­frissebb francia divatot épp­úgy megtalálják az olvasók a magazinban, mint a nyírbá­tori jubileumi Zenei napok teljes programját. Ezúttal is jó szórakozást és kikapcsoló­dást nyújt a keresztrejtvény, melynek helyes megfejtői között 18 ezer forint értékben sorsolnak ki vásárlási ’ utal­ványokat. ben, szociális és kulturális téren. Reményét fejezte ki, hogy a kormány az ország gazdasági helyzetének rend­betétele után módot talál ar­ra, hogy biztosítsa az egyhá­zak gazdasági autonómiáját. A kisgazdák tíz év helyett öt évre javasolják módosítani a visszaadás időtartamát. Az iskolai hitoktatás újbóli be­vezetése körüli felzúdulásra utalva Kováts László kije­lentette: hiába választották szét az államot és az egyhá­zat, az államnak összes köz­jogi intézkedése során tá­maszkodnia kell a vallásra. A parlamenti pártok és a függetlenek vezérszónokai után négy bizottság számolt be a képviselők állásfoglalá­sáról. Az alkotmányügyi bi­zottság szoros szavazati eredmény mellett alkalmat­lannak ítélte a javaslatot az általános vitára. A gazdasá­gi, továbbá a költségvetési, valamint az emberi jogi bi­zottság tagjai ellenben úgy találták, hogy a törvényja­vaslat alkalmas az általános vitára bocsátásra. dében elmondta, hogy az egyházak már nagyon vár­ták ezt az időt, hiszen ke­ményen megszenvedték a múltat. Véleménye szerint nem kell félni attól, hogy a papok hatalomra jutnak, hi­szen a múltban is a tulajdo­nukkal a közösség szolgála­tában tevékenykedtek és a jövőben is ezt kívánják ten­ni. Hiszen nagy szükség van ma a lelki, hitbeli békére. Szűcs M. Sándor munka­társunknak elmondta, hogy módosító indítványt terjesz­tenek elő, amelyben kérik, hogy 50 holdig a gyülekeze­tek kapják vissza a földjü­ket, tudniillik a templo­mok, parókiák nagyon le­romlott állapotban vannak és fenntartásukat a földgaz­dálkodás elősegítené, más­részt csökkenne a függősé­gük, a költségvetéstől, s nem lennének kiszolgáltatva az államnak. Ragaszkodnának még ahhoz is, hogy minden egyház kapjon vissza lega­lább egy-egy nyomdát. Az egyházak egyébként tolerán­sak kívánnak maradni to­vábbra is és készek minden józan kompromisszumra. Vidék és a Világkiállítás Fokozhatja az elmaradottságot (kállai) Jön a nyári magazin Szabolcsi képviselő felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents