Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-14 / 111. szám
4 Kelet-Magyarország 991. május 14. A kárpótlás ügyében Göncz M az lotmiytnsrtoz Mal Göncz Árpád, a Magyar Népköztársaság elnöke az április 34-én elfogadott kárpótlási törvény ^alkotmányosságát illetően hétfőn levelet intézett az Alkotmánybírósághoz. Az államfő — aki döntését hétfőn sajtóértekezleten ismertette — négy kérdést tett fel, amelyek jellege miatt az egész törvényt át kell tekintenie a testületnek. Befejeződött az éhségsztrájk Eredményre vezetett a váci hústizem képviselői és a Földművelésügyi Minisztérium között az FM-ben hétfőn reggel megkezdődött tárgyalás. E szerint a váci gyáregység leválva a Pest- Nógrád Megyei Húsipari Vállalattól július 1-jétől önállósulva működik tovább. Amint ismeretes az üzem privatizációja körüli bizonytalanságok miatt múlt hét csütörtökétől a váci üzemben éhségsztrájkba kezdett a dolgozók egy része, követelve: az üzem önálló egységként dolgozhasson, mivel a munkások megítélése szerint a veszteségeknek a vállalati központ megkötései voltak a fő előidézői. A sztrájkolok közül 20-an a hét végén és hétfőn reggel is kitartottak, ám amikor a kedvező döntésről a hír megérkezett, ők is — immár jól bereggelizve — munkába álltak, az éhségsztrájk befejeződött. (Folytatás az 1. oldalról) általa rendkívülinek minősített témára, ami a napirend előtti felszólalását indokolta; s a plénum is meglehetősen hangosan kommentálta a képviselőnő szavait. A történtek nyomán kért szó' Torgyán Jó:»ej. A kisgazda honatya emlékeztette az Országgyűlést arra, hogy a Házszabály értelmében Maczó Ágnes jogát és kötelességét gyakorolta, amikor felszólalt. A Ház nem engedheti meg magánalf a felszólalást kísérő méltatlan hangnemet, s a gúnyos bekiabálásokat. Egyúttal felkérte a házelnököt, hogy hasonló esetekben intse mérsékletre, s figyelmeztesse méltóságának megőrzésére a plénu- mot. A napirend elfogadása után a képviselők folytatták az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat múlt héten megkezdett általános vitáját. Mivel az utolsó ülésen a függetlenek nevében Király Zoltán képviselő felszólalására már idő hiányában nem került sor, ezért most ő fejtette ki álláspontját. Rámutatott: a kormányzat a törvényjavaslat kidolgozása során láthatólag figyelmen kívül hagyta az érdekeltek véleményét, tehát sem a helyi, sem Göncz Árpád — mint mondta — azért döntött így, mert a rendkívül fontos jogszabályról nem alakult ki társadalmi konszenzus, a különféle érdekvonalak mentén rendkívül eltérőek a vélekedések. Ezek nagy része nála „csapódott le”. Igen sok felszólítást, kérdést kapott a végrehajtási utasítás azonnali követelésétől az alkotmányos hibák felemlegetéséig. Göncz Árpád soron kívüli választ vár arra: alkótmá- nyos-e, hogy a tulajdon visszajuttatása helyett a törvény mintegy erkölcsi kötelezettségként juttat részleges a települési önkormányzatok nem gyakorolhatják önálló tulajdonosi jogukat. Üjra feltámadóban van a kormány részéről a pártállami időszakból ismert „atyáskodó újraelosztó szerep”, egy újfajta államosítás, amelynek során az állami szervek ön- kormányzati tulajdont kívánnak — a hatáskörökkel együtt — elvonni. Több ponton az önkormányzati törvény módosítása, hatályon kívül helyezése tükröződik a jelenleg tárgyalt törvényjavaslatban, és ez az önkormányzatok ellehetetlenítéséhez vezet. A képviselő megítélése szerint a törvényjavaslat mindazon részeit, amelyek korlátozzák az átadandó vagyontárgyakat, á parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia. A Ház elnöke az általános vitát elnapolta, és szünet következett. A koncesszióról szóló törvénytervezet határozathozatala előtt Balsai István igazságügy-miniszter válaszolt az általános és a részletes vitában elhangzott észrevételekre. A miniszter fontosnak tartotta törvényi szinten meghatározni azt a kórt, ahol az állam vagy az ön- kormányzat koncessziós szerződés megkötésétől teheti függővé adott tevékenység folytatását. ELlenkező esetben előfordulhatna, hogy valamely vállalkozás konceszkárpótlást; alkotmányos-e a kárpótlás jó részének különböző későbbi időpontokban alkotandó külön törvényekre utalása, részben az 1949. június 8-a előtti tulajdonlevonások, részben az egyház és más testületek esetében; alA felszámolás sorsára jutott pátrohai termelőszövetkezet teljes vagyonának értékesítéséről döntött még az év elején az Országos Pénzintézet Központ. A márciusi első árverést követően, most másodszor került kalapács alá a volt szövetkezeti vagyon. A múlt hét csütörtöktől vasárnap délutánig tartó aukció eredményéről Kázs- mér Miklós, a Pénzintézeti Központ helyi megbízottja adott tájékoztatást a Kelet- Magyarország számára. — Elég sok minden elkelt a négy nap alatt. Magánszemélyek és tsz-ek vásároltak meg több MTZ traktort, IFA tehergépkocsit és E—516-os kombájnokat. Nagy kereslet mutatkozott a legkülönfélébb munkagépek iránt, melyekből több is elment volna. sziókötelessé nyilvánításával közvetve maga a tevékenység monopolizálódna. Ez éppúgy sértené a piaci versenyt, mint a normativitást,' a ki- számítottságot. A miniszter arról szólt, hogy koncesszió a nemzet- gazdaság szempontjából stratégiai fontosságú közszolgáltatások gyakorlására, illetve a kizárólag állami tulajdonba vagy az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak működtetésére ad lehetőséget. A kormányzat szem előtt tartotta azt is. hogy a piaci versenyt a koncesszió ne akadályozza. Az államosítások során 400 ezer lakást, 3—4 ezer kisüzemet, 3 millió hektár földet vettek el. A kormányzat 60—70 százalékos igényérvényesítéssel számol. A tulajdonviszonyokat — feltehe- teőn örök időkre — a hamarosan hatályba lépő kárpótlási törvény, valamint a volt egyházi ingatlanok sorsáról szóló jogszabály rendezi. Ez utóbbi jogszabály tervezetéről hétfőn tartott sajtótájékoztatót dr. Balsai István igazságügyi miniszter Budapesten. — Az egyházak esetében sem beszélhetünk teljes kárpótlásról — mondta a miniszter. — Az alkotmányban rögzített vallásszabadság nemcsak annyit jelent, hogy szabad templomba járni, hanem azt is, hogy az élet minden szférájában biztosított legyen a vallásos légkör, ha azt az emberek igénylik, így például az oktatásban, egészségügyben ... kotmányosak-e a törvények azon rendelkezései, amelyek az elvett tulajdon tárgyai szerint jelentős megkülönböztetéseket tesznek különböző állampolgári csoportok között; alkotmányosak-e a törvényben a települési ön- kormányzatok, illetve a szövetkezetek terhére megállapított kötelezések? Göncz Árpád annak a reményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság napokon belül elbírálja felvetéseit, egyértelmű választ adva. összességében, bár még pontos összesítés nem áll rendelkezésre, mintegy húszmillió forint értékben vásároltak. Sajnos még mindig megvannak a nagy értékű berendezések, épületek, melyek a vagyon nagyobb részét képezik. Bizakodásra ad okot, hogy egy olasz vállalkozó is megjelent az árverésen, aki bejelentette szándékát az egész tsz-telep megvételére burgo- nyatárolóstól, magtárastól, kompletten. Ennek az ára 45 millióban lett meghatározva. Ezen túlmenően még szeretne bérelni hozzá, ha a törvények megengedik, ezer-ezer- kétszáz hektár földet is. Tervei szerint zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemet hozna létre, amely lehetőséget teremtene az itt élőknek is a beszállításra, azaz a biztos piacra. Az olasz üzletember, akinek otthon farmergazdasága is van, állítása szerint: biztos piacokkal is rendelkezik az itt előállítandó termékekre. Elképzelései között szerepel egy vámszabad terület kialakítása is, különös tekintettel a Szovjetunió közelségére. Érdeklődést mutatott a két állattartó telep közül a sertéshizlaldára is. Az olasz vásárlásának tulajdonképpen nincs különösebb akadálya, ugyanis az a német befektető társaság, amelyiknek hasonló elképzeléseiről már korábban beszámoltunk, ' végülis írásban nem erősítette meg a szándékát. G. B. Dr. Isépy Tamás politikai államtitkár szintén hangsúlyozta, hogy az egyházi tulajdonok rendezésében a társadalmi igény meghatározó szerepet játszik. Eddig az a tapasztalatunk, hogy az ön- kormányzatok rugalmasságot, az egyházak pedig mértéktartást tanúsítanak. Bái hallani lehet kicsit túlzott megnyilatkozásokról is. Az 1948. január 1. előtti ingatlanokat az egyháznak egyéb: ként csak funkcióval együtt adják vissza, többek között nevelési, szociális feladattal, melyek tehermentesítik majd az önkormányzatokat. A kárpótlással az egyházak gazdasági önállóságát szeretnék szolgálni, de nincs arra lehetőség, hogy a korábbi birtokokat, földeket is visz- szaadják. A kormányzat arra törekszik, hogy az eredeti ingatlant kínálják föl. hiszen a korábban jól működő egyházi intézményekhez az érzelmi kötődés is erős. (bojté) Van Gogh-gal a túlvilágra Könnyen lehetséges, hogy pusztulás vár a világ két rendkívül drága festményére, azaz Renoir „Le moulin de la ga- lette” és Van Gogh „dr. Gachet portréja” című alkotására. A képek mostani tulajdonosa — egy 75 éves japán iparmág-v nás, aki tavaly mar&) jusban vette meg őket, 160 millió dollárért — halála esetén a műalkotásokat magával akarja vinni a sírba. Mivel a buddhista és a sin- toista szertartások szerint a temetések 98 százaléka ham- vasztással történik, ebben az esetben valószínűleg a képeket is elégetnék. Egy londoni galériáin- lajdonos szerint, a modernkori Japánban szokatlanok ugyan az ilyen esetek, de már előfordult, hogy a gazdag elhunytat luxustárgyak kísérték a túlvilágra. James Baker amerikai külügyminiszter, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter május 13-i megbeszélései alkalmával Kairóban. (MTI telefotó) Az önkormányzati vagyonról Hí egyházi lulajJonak rendezése Épület igen, földbirtok nem Kalapács másodszor Vevőjelöltek Pátroháe Moszkvai levelünk Május f zt a telet is túléltük! — szakadhatott fel a mély sóhaj sok moszkvaiból, amikor — ezúttal állítólag teljesen önkéntesen — kivonultak a Vörös térre május elsején. Az ünnep egyfajta kompromisszum jegyéiben telt: az SZKP és az állam vezetői lemondtak a szervezés jogáról, azt átadták a szakszervezeteknek. Az ellenzékiek pedig elálltak attól, hogy ellendemonstrációt rendezzenek, sőt részvételükkel sem kívánták „irritálni” az egybegyűlteket. így, a tavalyival ellentétben, ez a nagygyűlés nem fulladt botrányba, habár melldöngető ellendrukkerek most is akadtak: a tér egyik szegletében Sztálin-képeket mutogató emberek kis csoportja az óidők már-már elfeledett jelszavainak kiabálásával próbálta magára vonni a figyelmet, de abszolút sikertelenül. Az emberek kedélyallapota mostanság nyugodni látszik, bár ez a felszínes békesség a szovjet főváros lakói között inkább csak a „nekünk már minden mindegy” érzésének, a letargiának egyre jobban kiütköző jele. Egy radikális nézeteket valló egyetemi tanár bosszankodott, a minap, hogy a szovjet fiatalok nagy része mennyire apatikus, mennyire csak a mának élnek, s abszolút nem érdekli őket sem a saját jövőjük, sem az ország sorsa.. Egy felmérés szerint, amíg néhány évvel ezelőtt a diákok többsége orvos, mérnök, pilóta akart lenni, ma a „mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre a következő feleleteket adják: taxis, pincér, butikos. Ezek ugyanis a legjövedelmezőbb, legpénzesebb szakmák manapság, akik e területeken dolgoznak, azoknak — a szovjet állam egészével ellentétben — nincsenek anyagi problémáik. Vagyis az egyéni boldogulásra már megvan a korántsem mindenki által megvalósítható recept, de hogy a Szovjetunió gazdaságának mi lesz a sorsa, az egyelőre titok. A Kommerszant című hetilap jóvoltából nem maradt viszont titokban annak az egyezménynek a tartalma, amelyben kilenc szövetségi köztársaság elnöke és Gorbacsov, a hírek szerint, kompromisszumot kötöttek a Szovjetunió egyben maradasa érdekében, s amely egyezményről eredetileg egyáltalán nem kívánták a nyilvánosságot tájékoztatni. A lap értesülései szerint a központ bizonyos hatalmi jogköröket a szövetségi parlamentekre ruházna át, ezáltal növelve azok szuverenitását. Optimista megfigyelők úgy vélik, hogy a területi törvényhozások jogainak kiszélesítése megmentené a Szovjetuniót a végleges széteséstől. Egy esetleges politikai „tavasz” kezdetét jelezheti az is, hogy a két nagy ellenfél, Gorbacsov és Jelcin megbékélni szándékoznak. Legutóbb például a szibériai bányák tulajdonjogát engedte át a szovjet elnök az Orosz Föderációnak, egyfajta általános megnyugvást várva ettől az inléz- kedéstöl. A már hónepok óta tartó bányászsztrájk befejeződésében talán reménykedhetünk is, és az oly sah megoldatlan kérdés közül talán rendeződik Oroszország és a központ viszonya. Ez azonban aligha fog példát szolgáltatni a megbékélésre a Hegyi-Karabah hovatartozását fegyverrel eldönteni kívánó örményeknek és azerbajdzsánoknak. ajfgy tűnik, hogy egy hosszú, hideg tél után most \ß végre megjelent egy halványka napsugár a Szovjetunió hatalmas politikai egének egy pontján. De még mindig megvan az esély arra, hogy a más részeken gyülekező sötét jellegek ezt a napsugarat újból eltakarják. Moszkva, 1991. május r/)afka Oöéia. KDNP-álláspont: A szabadság napján Június 30-án az utolsó szovjet katonai egységek is elhagyják hazánk területét, s ezzel Magyarország függetlenné válhat. Június 30-án a magyar nemzetet fogja rehabilitálni a történelmi igazságszolgáltatás, mert visszahelyezi egy korábbi jogába. melyért évszázadokon keresztül harcolt. A visszanyert jogot, függetlenségünket azonban könnyebb elveszíteni. mint megtartani, e/ért ennek a kis országnak a világ közvéleménye előtt méltósággal kell fogadnia visszanyert szabadságát. Javasoljuk ezért Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye lakosainak, a pártoknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy a szabadság napját pártoktól, politikai hovatartozástól függetlenül, közösen ünnepeljük meg a megye minden településén. Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöksége A KELET-MAG KFT. ÉRTESÍTI A TISZTELT VÁSÁRLÓKAT, HOGY 1991. május 15-én 10 órakor ______ Nyírbátor, Béke út 1. sz. alatt <jntrlrtniáq1 megnyitja FARMER BOLTJÁT Hazai és külföldi vetőmagok növényvédő szerek, szerszámok, kisgépek, takarmány- és étkezési magvak széles választékával várjuk minden kedves partnerünket (2138)
