Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám

1991. május 11. Kelet-Magyarország 3 Főiskolások sikere Tudományos munkát végző főiskolai hallgatók és tanáraik számára adtak fogadást csütörtökön délután a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán az intézmény vezetői, a Tudományos Diákköri Ta­nács és a Diákönkormányzat. Az összejövetelen a XX Országos Tudományos Diák­köri Konferencián résztve­vőknek mondtak köszönetét, és fejezte ki elismerését a főiskola vezetősége. Volt is ok a dicséretre, hisz a nyír­egyházi főiskola hallgatói rendkívül eredményesen vettek részt az országos tu­dományos diákköri konfe­rencián. A mozgalomnak is nevez­hető diákköri konferenciát kétévenként rendezik meg. Célja, hogy azoknak a hall­gatóknak, akik az átlagosnál alaposabban és mélyebben szeretnék ismereteiket bőví­teni, a pedagógiai és szak­mai ismereteket elsajátítani, lehetőségük nyíljon a tudo­mányos munkára, illetve a végzett munka országos szintű megmérettetésére. A tanárképző főiskolán az idén mintegy 200—250 tehetséges diák vállalkozott ilyen mun­kára. Ez a főiskolai hallga­tók tíz százalékát jelenti. Külön öröm, hogy az intézet tanszékeinek összes diákkö­re képviseltette magát a versenyen. A feldolgozott té­mák ennek megfelelően vál­tozatosak és sokrétűek vol­tak; a vízgazdálkodástól a számítógépes hibajavításig szinte minden szakterülettel foglalkoztak a hallgatók. A lelkes munkának meg is lett az eredménye. Mint Ba­rabás László, a TDT elnöke elmondta, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola a felsőfokú intézmények mezőnyében kiemelkedően a legjobbnak bizonyult. A be­nyújtott pályamunkák közül 25 szerzett díjat, kilenc dol­gozat első, négy második, hat pedig a harmadik, illet­ve negyedik helyezést sze­rezte meg. Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy a főiskola hallgatói más országos szak­mai versenyeken is jól sze­repeltek. így a sárospataki anyanyelvi vetélkedőn egy tanítóképzős, míg a közel­múltban az éppen Nyíregy­házán tartott számítógépes vetélkedőn két matematika szakos hallgató is díjat nyert. Megérdemelt volt tehát az ünnepi hangulat és a dicsé­ret. Az eredményesen sze­replő diákokat a diákönkor­mányzat pénzjutalomban ré­szesítette. b. i. Lavórba, nagyfazékba, hordóba gyűjtik a pad­láson a vizet Zongh Jánosék Nyíregyházán a Szé­chenyi utca 17. alatt. Teszik mindezt annak da­cára, hogy évek hosszú sora óta reménykednek a tető eredményes megjavításában. Azért kell hangsúlyozni az eredményt, mert javítás többször történt, ám rettegnek a lakók az esőtől, ilyenkor éjszakai ügyeletet kell tartania a családnak, mert az esővízzel teli nagy edényeket lecipelik a lép­csőn a második emeleti lakásba. Az Innovációs Centrum Park Nyíregyházán Hások gazdagságában a magunkét Hiába élnek itt majd fél­évszázada — még 1943-ban költöztek ide, és itt vészelték át a háborút, — idegőrlő há­borúskodás közepette telnek a napjaik. Miért és meddig — erre próbáltunk választ keresni. Iratok dzsungelében A történet éppen nyolc esztendeje kezdődött azzal, hogy az akkor 45 éves ház teteje beázott. A lakók szól­tak az IKSZV-nek és 83. jú­nius elsején a vállalat akko­ri illetékes osztály-, és cso­portvezetői válaszoltak: a tetőbeázást csak teljes átfe­déssel lehet megoldani. Egy év múlva újabb levél erősí­tette meg a korábbi szakvé­leményt, azúttal az akkori főmérnök írta alá: summáza- ta ugyanaz, ha a hibát nem lehet kijavítani, a teljes át­fedés szükséges.. Évek múltak, a tető csak nem védte a felső szinti la­kót a beázástól. Egyik beje­lentés a másikat követte. Közben, mint sok más bér­lakás esetében, a Széchenyi utca 17. alatt, is törték a fe­jüket a lakók az ingatlan megvásárlásán. A nyolcvanas évek végére az állami lakások karbantar­tására, felújítására korábban kiutalt központi pénzek el­fogytak, ezért hiába ítélt jo­gosnak korábbi vállalati ve­zetés bizonyos felújításokat, javításokat, egyszerűen nem jutott rá pénz. A tető tel­jes felújítása 650 ezer forint lenne, a Zonghék lakása fö­lött ennek a tetőnek a fele található, s mivel 320 ezer forintot nem tudnak rákölte- ni, a vállalat a tetőrész meg­javítását, a bádogszegély ki­igazítását, foltonként pala­cserét, esetleg a palázás alá fólia elhelyezését és egy szigetelőlemez felrakását vállalta. lár, vagy nem a garancia? Múlt év októberében már bíztató levelet küldött nekik a volt tanács: rövid határ­időn belül megszüntetik a beázást. ígéretet tett nekik még az azóta nem ott dol­gozó IKSZV-igazgató, a már szintén másutt lévő egykori tanácselnökasszony és a do­hányjövedéki főtiszt család­ja hitt a magasrangú hiva­talnokok szavának. Ez év ja­nuárjában összeszedték meg­takarított pénzüket és Zongh János és felesége, valamint a velük élő asszonytestvér, Bravik Zoltánná egy összeg­ben kifizette a kétszobás la­kás vételárát, a 610 ezer fo­rintot. — Jártak itt szerelők az elmúlt télen, de bár egyál­talán ne jöttek volna! — há­borodik fel Bravik Zoltán­ná. — Már ittasan jött ide az ács, és mondhatom, nem mestermunkát adtak ki a ke­zükből. Ügy hallottuk, hogy két év garancia jár a tetőja­vításra, de nekünk már négy hónap után újra beázott. Palákat raktunk a „megjaví­tott” tettő alá. A legutóbbi javítást vég­ző Lakszer kft. ügyvezetője, Tassy András szerint: — Az IKSZV megrendelé­se alapján, az általuk megje­lölt technológia szerint szur­kospapírt tettünk a tető alá. Miért csak négy hónap múl­va ázott be ismét? Noha volt korábban csapadék bőven. Ezeregy oka lehet az ismételt beázásnak. Szerintem nem garanciás ez a javítás. A tető — alulnézetben. A most már társasház kö­zös képviseletét ellátó Nyír­gesztor kft. ügyvezető igaz­gatója, Vinginder Tibor fel­ajánlotta: — Kiküldünk egy vállalko­zót, hogy javítsa meg tisz­tességesen a tetőt. Ameny- nyiben még mindig elégedet­lenek lennénk az általunk megbízott szakember mun­kájával, a bírósághoz fordul- ' hatunk Zonghék ügyének képviseletében. Becsületbeli ügy Hlatky Attila, az IKSZV megbízott igazgatója becsü­letbeli ügynek tartja a tető­javítást: — Mint korábbi állami bérlakás most már tulaj­donosai, sajnos, csak ígérge­téseket kaptak. Bár miután a lakók megvásárolták az in­gatlant nem sok intézményes kapcsolatunk marad. Az ál­lami támogatás megszűnt, a lakhatás alapfeltételét, a szá­raz lakást ennek ellenére jo­gosan követelik. Mindent el fogunk követni a gyors javí­tás érdekében. A történet itt napokig tar­tó esőzéssel, a lakók ideges­kedésével és reménykedésé­vel folytatódik. Már senki nincs a helyén a korábban ígéreteket tett vezetők közül, csak Zonghék tartanak ki. La­vórokkal és immár tulajdo­nosi meggyőződéssel, hogy egyszer tényleg tető kerül a fejük fölé. Tóth Kornélia A közelmúltban mu­tatkozott be az üzleti köröknek és a sajtó munkatársainak az Cszak-magyarországi In­novációs Centrum (Park) Részvénytársaság, mely­nek nyíregyházi képvi­selete is van. Egyebek között érdekessége a cégnek, hogy az 1947. utáni időszak első klasz- szikus részvénytársasá­ga. További három első hellyel is büszkélkedhet, mert ez az első hazai szakkülkereskedelmi, bróker- és tőzsdealapító vállalat, mely nem bu­dapesti, hanem vidéki központú (Miskolc). Dr. Csornai Zoltán vezér- igazgató elmondta: a vállal­kozói modell lebegett az ala­pítók szeme előtt, midőn megalapították az XCP-t, céljuk — állami pénzeszkö­zök híján — az volt, hogy az „apró pénzek” koncent­rálásával segítsék elő a vállalkozások létrejöttét. Pedig egy utcai pádon, egy Dr. Csornai Zoltán vezér- igazgató. szál aktatáskával a kézben kezdődött működésük ... A kezdetekkel szemben — amikor a számítástechnika, a kutatásfejlesztés, a ta­nulmányok készítése jelen­tette a fő profilt — mára 44 féle tevékenységi kör jellemzi munkájukat —, 36 országgal vannak külkap- csolataik. Több száz kft. lét­rejöttében működtek közre, jelentős a külkereskedői és a banki tevékenységük. Hi­teleznek, többnyire azon vállalkozásoknak, amelyek az elsődleges forrástól (bankok) nem kapnak. Ered­ményességüket mutatja, hogy az idén 20 százalékos osztalékot tudnak fizetni részvényeseinek. Arra a kérdésre: mit vár­nak a megyétől, s mit vár­hat a megye tőlük; a vezér- igazgató így felelt: — Az itt működő képvise­let felkészült szakemberek­ből áll, európai színvonalú infrastruktúra, technikai háttér jellemzi lehetőségei­ket. Innen Magyarország bármely pontja könnyen elérhető, miként a világ is. Tevékenységünkkel tud­juk segíteni a megye' vál­lalkozóit, mi pedig azt várjuk, ők éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Gazdagod­janak, ez a mi gazdagodá­sunkat is elősegíti — így egyre magasabb szinten tudjuk egymást szolgálni. Ez szemléletmódunk lé­nyege. E filozófiába jószol­gálati tevékenységünk is be­letartozik : külföldi ösztön­díjakkal, alapítványokkal és sok egyéb módon tesszük ezt. * Katona Miklós a helyi képviselet munkájáról adott tájékoztatást. Megtudtuk, hogy első vidékiként — 1988 januárjában — kezdte meg munkáját a nyíregyházi képviselet. Az elmúlt év derekán kerültek megfelelő körülmények közé, a Szak- szervezetek Házába. Fő profiljuk a külkeres­kedelem, konkrét üzleti kapcsolatban állnak angol, kanadai, német, egyesült államokbeli, holland, francia és skandináv cégekkel, s a volt szocialista országokkal is. Elsősorban mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari ter­mékeket, emellett ipari alap- és nyersanyagokat exportálnak és importál­nak. Jelentősek banki szol­gáltatásaik is (hitel, tőzs­de, értékpapír, lízingelés). A részvénytársaságon belül elsőként a nyíregyházi kép­viselet végez ingatlanlízin­gelést. Közreműködnek kül­földi tőke behozatalában. Céljuk a magyar ipar fej­lesztését elősegítő tevékeny­ség — ez hosszú távú prog- ■ ram —, emellett olyan fela­datokat végeznek, mely ré­vén meg tudják teremteni ennek anyagi alapját. Szak­embereik négy világnyelven tárgyalóképesek, ez nagy­ban elősegíti az ő — s a hozzájuk fordulók — mun­káját. (kováts) 5 ötétedés után, elha­gyatott helyen szűz­lány és öregasszony, pénzes ember és nyugdíjas — ne járjon. Sajnos az ilyen helyeken *s vannak buszmegállók, és a ritka já­ratokra néha egyedül vára­kozik az ember. Es akkor odamegy hozzá egy rosszarcú, lomposan öltözött alak, és megszólít­ja: — Bocsánat. Most jöttem ki a börtönből. Köztörvé­nyes vagyok. Nem tudna kisegíteni egy százassal? Mi a teendő ilyenkor? Ha van nálunk pénz, akkor gond van, ha nincs — még nagyobb. Aki előveszi a pénztárcáját, annak vége. Kikapja a kezéből, leütheti, elveheti az összes pénzét. — Higgye el uram, ne­kem sincs egy fillérem se. Most is bliccelni fogok. Jöj­jön, potyázzunk együtt — próbálkozhatunk naiv mó­don. — Nekem sincs fiacskám, de tudok kölcsön adni egy buszjegyet, — lehetünk még naivabbak. Kísérletezhetünk a szo­lidaritás érzésének felkel­tésével: „Tudom milyen az ilyenkor. Én is nemrég sza­badultam Baracskáról. Ne­kem sem adott senki. Az­óta is munkanélküli va­gyok. Nem tud valami jó bulit, ahonnan szerezhet­nénk egy kis lóvét?” Kiabálhatunk rögtön se­gítségért, — hátha az úton­álló megijed és elfut. Vagy leüt, hogy elhallgattasson. Ha felkészültek vagyunk, előhúzhatunk ilyenkor egy rádió adó-vevő készüléket, vagy egy ahhaz hasonló szappantartót és beleszól­hatunk: „Halló központ. Itt állok a Sötét utcai megál­lóban, és egy úr molesztál. Fekete dzsekit visel, haja göndör, fekete ...” — ha az útonálló nem elég el­szánt — elszalad. Blöffölő ember nyugod­tan állhat előtte ... — Nézze jóember, én nem hordok magamnál kész­pénzt. Előkapja a buszbér­letét — látja itt a hitelkár­tyám, erre minden bank­ban fizetnek, de csak ne­kem ... Azért az megnyugtatóbb, ha van pénz nálunk, és fi­zetünk. Aki meg akarja alázni az útonállót az pórul járhat. Ügy kell átadni a kért összeget, hogy közben ne sértsük meg emberi mél­tóságát: — Véletlenül van nálam pénz. Tudok kölcsönadni pár ezrest elsejéig, ötezer elég lesz? — Ha karatebajnokok va­gyunk azt is mondhatjuk: Ne haragudjon a bizalmat­lanságért, de forduljon el amíg kiszámolom a pénz­tárcámból a kért összeget. Amikor az ipse elfordul, fejbe vágjuk az esernyőnk­kel és mentőt hívunk hoz­zá. De hordhatunk magunk­nál ilyen alkalmakra egy üres pénztárcát is, és ad­juk át — nézze nincs pén- •zem nekem se. Jó az is, ha magunkhoz veszünk egy egymilliómill- pengős bankjegyet a 45-ös inflációs időkből. — Ha sokáig volt benn a sitten maga még nem is tudja, hogy a Nemzeti Bank az 5000 Ft-os után kibo- csájtotta ezt is. Ez már na­gyon nagy pénz. Ha kéri odaadom, de figyelmezte­tem, hogy úgy járhat ahogy én, — nem tudnak vissza­adni belőle, nem tudják fel­váltani ... Ha tényleg sokáig ült, be­veszi ... O e leghatásosabb, ha azt mondjuk: Mondja meg az adószámát, és adjon számlát róla ... Ez biztos siker. Az úton­álló nagy átkozódások kö­zepette, leforrázva eltűnik a bozótosba, mert ő is csak az adózatlan jövedelmet szereti. Kulcsár Attila Reszketnek a fellestél

Next

/
Thumbnails
Contents