Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-10 / 83. szám
1991. április 10. Kelet-Magyarország 11 PR 47 L 4400 vX v^r r i;^ \j\j) í j l Vr/HY/ V i/(] l ’ .. • ■ I VII B I ill Hl H j [j uüij i . j \i /] )/ J í/0 * ' ■ Gyesemelés Az Országgyűlés 1991. februárban — januártól visszamenőleg — kilencszáz forinttal emelte havonta a gyermekgondozási segélyt. Nagyon sokan örültek neki, mert nehéz kevés pénzből gyermeket nevelni. Sajnos, én csalódtam, mivel márciusban 1800 forint helyett csak 300 forintot kaptam. Megkérdeztem a munkáltatómat, és azt a választ adták, hogy az átlagkeresetem 75 százaléka négyezernégyszázhatvan forint, ennek a napi összege 151 forint, ezért csak napi 10 forint emelést kaphatok. Csak annak jár a 900 forint, akinek a napi átlaga meghaladja a százhetvenhárom forintot. Minél több, annál többet kap? Kérdezem én, józanok voltak-e azok, a'kiik ezt az emelést így rendelték el? Miért mindig a kiskeresetűek járnak rosszabbul? így nem lehet a népesség szaporodását elősegíteni, ilyen segítség mellett ki fog gyereket szülni? Vagy talán azok vállalják majd, alkik az emelést így rendelték? Talán megtanulnák, hogy ötezer forintból vegyenek a gyereknek ezer- négyszáz forintos cipőt, kétezerkilencszáz forintos átmeneti kabátot és, még etessék is. Az én kislányom 15 hónapos, ' muszáj néki mindent- megvenni, mert szükséges. P. Ferencné Sóstóhegy Megkerült a motor Ismeretlen tettesek ellopták Simson motorkerékpáromat március 28-án a kis- várdai piac területéről. Itt szeretnék köszönetét mondani a Kisvárdai Rendőr- kapitányság rendőreinek, a piac területén és a körzetben szolgálatot teljesítő járőröknek, hogy egy óra leforgásán belül meglelték az ellopott motorkerékpárt. Gyors intézkedésüket ismételten megköszönöm. Bertóthy Sándor Gemzse, Kossuth u. 75. sz. Gázmaszkos unokák Csatlakozni szeretnék a múlt heti „Kopár Nyíregyháza” című levél írójának véleményéhez. A Petőfi utcán lakom, szívom a benzinbűzt lakótársaimmal együtt, akik között egyre több az asztmás, vagy légzőszervi beteg. Nem csodálkozom ezen, mert nincs friss levegő, és ha tűrjük a környezetszennyezést továbbra is, akkor unokáink gázmaszkban fognak járni. A Petőfi utca elején az egymással szembe irányú úttestek között sziget van, ide csemetebokrokat ültettek a kertészek, hogy legalább valamennyire jobb legyen a levegő. Ezek közül azonban talán egy sincs már meg, mert a szigetre a nagy teherautók felhajtanak, kerekeikkel beledöngölik a bokrokat a földbe. Érdekes, egyik kezünkkel fát és bokrot ültetünk, a másikkal pedig rombolunk? Azt hiszem, ezt már' nem lehet -sokáig büntetlenül megtenni... E. L.-né Nyíregyháza, Petőfi u. Bajkeverők Nyírteleken Kevés munka, sok marakodás „A papír mindent elbír.” Ügy látszik, egyesek értelmezése szerint újra eljött a névtelen levelek, és a mások neve mögé bújt rágalmazások kora. A történet pár hónappal ezelőtt kezdődött egy nyírteleki munkanélküli fiatalember nehéz sorsáról szóló írásunkban. Utána I’. J.-né monogrammal levelet kaptam, melynek írója megró: nem győződtem meg kellően az igazságról. Igenis, manapság jó munkanélkülinek lenni, sőt nyugdíjasnak, vagy rokkantnyugdíjasnak szintén. Mert —, s jön is a példamagyarázat —, a biztos, állandó jövedelem mellett lehet napszámba járni jó pénzért, esetleg mások nevében. Bezzeg, aki vállalatnál áll alkalmazásban, a kis fizetéséből vonják a személyi jövedelemadót, az SZTK-t. (A segélyből és a napszámból pedig nem.) Az ügyben az újabb lökést egy konkrét névvel érkező telefon adta. Az informátor szerint a Nyírtelekhez tartozó dózsaszőlősi részről közel 40-en járnak napszámba krumplit válogatni a tímárt termelőszövetkezetbe. Közülük sokan munkanélküliek, vagy rokkantnyugdíjasok —, akik addig voltak betegek, míg le nem száza- lékolták őket. — S >molt kapaszkodjon meg — mondja befejezésként az M.-né nevében bemutatkozó telefonáló — a Béke Tsz se adót, se nyugdíjjárulékot nem von le tőlük. Tímáron Pásztor András tsz-elnök meglepődik a hallottakon. — Szövetkezetünk közismerten a jól gazdálkodók közé tartozik. Mivel kevés a földünk, sok melléküzemági tevékenységbe kezdtünk, rengeteg új munkahelyet teremtve ezzel. Településünk kicsi, híján van munkaerőnek. Ezért Rakamazról, Ven- csellőről és újabban Nyírtelek vonzáskörzetéből toborozunk , embereket. Különösen szezonmunkára hívjuk őket. Miért állományon kívüliek? A magyarázat egyszerű. Nem tudunk számukra rendszeres elfoglaltságot adni. Gyakorlatilag egy-egy hajrámunka csak három-négy hétig tart. A keresetükből a jogszabályoknak megfelelően személyi jövedelemadót vonunk. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. Sokan szabadságot vesznek ki, hogy ehhez a kis plusz jövedelemhez jussanak. Oláh Miklósné, a nyírtelekiek munkacsapat vezetője 61 éves 4800 Ft nyugdíjat kap, férje, fia leszázalékolt. Nem szégyellj, ahhoz hogy megéljen a család, szükség van erre a pénzre. — A munka nem restellni való. jobb lenne, ha koldulni mennénk, vagy rabclni? — mondja felháborodva. — Mi végső erőnket is latba vetjük, talán ezt irigylik tőlünk. A beszélgetés folytatásakor arra kér, hallgassam meg a többiek véleményét is. Délután öt óra. Megérkezik az autóbusz Tímár felől. Vastagon öltözött, -széltől kipirult arcú asszonyok szállnak le fáradtan, indul ki-ki hazafelé. Kérdésemre tisztázódik, hamis a levél, és ami megdöbbentő, kiderül a telefonáló egyik itt dolgozó szomszédasszonya nevében hívott. Persze, ő mit sem sejt erről, nem győzi sírva tisztázni magát; mert ugyanezt a csínyt már elkövették Névtelen« de... Szaporodnak az áruházi szarkák, éberebben őrködnek tehát az eladók. Néha talán túlontúl gyanakvóak, mint ahogy azt a nyíregyházi Nyírfa Áruházban történt eset is bizonyítja. Meggyanúsított az eladó, két nő és egy férfi beinvitált a földszinti mellékhelyiségbe. A táskámból kérésükre természetesen eléjük öntöttem mindent. A kabátomat magam vetettem le, mert elöntött a forróság. Amikor magamhoz tértem, mert rosszul voltam, elnézést kértek tőlem. Én mondtam, hogy vegyenek föl jegyzőkönyvet a történtekről, de ők megtagadták — írta meg névtelenül sérelmét egy hölgyolvasónk. Az önérzet kényes, és sérülékeny dolog, ezért a Nyírfa Kereskedelmi Leányvállalat igazgatójához fordultunk. Király József kivizsgáltatta az esetet, végeredményéről pedig tájékoztatta szerkesztőségünket: Az egyik osztály vezetőhelyettese felfigyelt egy hölgyvásárlóra, aki — úgy tűnt — a táskájába tett valamilyen árut. Hívta a rendészt, s vele együtt udvariasan megkérték, ellenőrzés végett fáradjon az áruátvételi irodába (tehát nem mellékhelyiségbe). Itt közölték vele gyanújukat, s kérték, mutassa meg, mi van a táskájában. A hölgy felháborodva borította ki táskája tartalmát az íróasztalra, és befolyásos férjével fenyegetőzött, de a nevét elhallgatta. Viszont követelte, hogy vegyenek föl jegyzőkönyvet a sikertelen ellenőrzésről, miután a táskában nem volt olyan holmi, ami az osztályról származhatott volna. A rendész közölte, hogy nem találtak nála árut, így jegyzőkönyvet nem kell felvenni. Az igazgató úr azonban figyelmeztette az osztály vezetőhelyettesét, hogy vásárlót csak abban az esetben ellenőrizhetnek, ha a gyanú, hogy valamit eltulajdonított, alapos és bizonyítható. Es még akkor is megérti a hölgy felháborodását, ha tudja, hogy a lopások összege a tavalyelőtti évben eltulajdonított áruféleségek kétszerese, vagyis több, mint százezer forint volt 1990-ben. És olvasónk esete volt az egyedüli, amikor a dolgozó megalapozatlanul gyanúsította meg a vásárlót. Ezúton kéri elnézését, amiért őt ilyen kellemetlenség és zaklatás érte az áruházban. nevében a helyi polgármesteri hivatalhoz írt levélben, sőt az érintett volt munkahelyét is felhívták, és igyekeztek ott is befeketíteni. Haragjuk méltán zúdul a rágalmazóra, aki nem sejti, mi okból esküdött ellenük bosszút. Valószínűleg nem tudja, mit jelent nap-nap után a postást figyelni, megérni, hogy kezébe nyomják a munkakönyvét! Nekik, több évvel a hátuk mögött, megromlott egészséggel, gyerekeket kell eltartani, OTP-t fizetni. A tsz legalább munkát ad. Megbecsülik őket. S az a 4—5 ezer forint átmenetileg megoldja a problémáikat. Dankó Mihály PÁL BÁLINTNÉ, NYÍREGYHÁZA: Az 1991. évi I. törvény értelmében a családi pótlék összege egy gyerínekes egyedülállónak kettőezer-ötezázhetven forint. CSENDES GÉZA, ÜJFE- HÉRTÖ: A rendes szabadság alap- és pótszabadságból' áll. Az alapszabadság évi 15 nap, a pótszabadság több címen is járhat. A fagyszabadság nem járandóság. de ha a munkáltató az időjárás miatt, a dolgozót nem tudja munkával ellátni, az elmaradt jövedelem pótlására díjazást köteles fizetni. Az órabér annyi időre jár, ahány órát a dolgozónak a napi munkarend szerint végeznie kellett volna. ÖZV. ROMHALMI GYU- LÁNÉ, KISVARSANY: A rokkantsági nyugdíjhoz a legalább 67 százalékos egészségromlás mellett megfelelő szolgálati időt is igazolni kell. Javasoljuk, keresse meg levelével a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságot, cím: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. sz. MIKOLA JÓZSEF, MÁTÉSZALKA ÉS SURÁNYI ZOLTÁN, FÜLESD: örülünk. hogy segíthettünk, jókívánságaikat ezúton viszonozzuk. NÉVTELEN LEVÉLÍRÓNKNAK, NYÍREGYHÁZA : Panaszával forduljon az Ügyvédi Kamarához. Névtelen levélre általában csak akkor adunk választ, ha a téma közérdeklődésre tarthat számot. NYAKAS FERENCNÉ, TISZA VAS VÁRI: A határozott időre létesített munkaviszony megszűnik azzal a nappal, amelyikben a felek megállapodtak. Ezen az sem változtat, hogy a gyes-t folyamatosan megkapta, és munkakönyvét nem küldték ki a lakására. A gyes-t a munkáltató passzív jogon folyósította. A munkakönyv megküldését maga is kérhette volna, s hogy nem postázták ki. az nem jelenti a munkaviszony folyamatosságát. (toli) Megrongálták a három nyíregyházi bronz Gráciát a napokban. Vajon kinek jutott eszébe, hogy szegény néma, mozdulatlan szobor lány - kán mutassa meg izomerejét? Az nem tud visszaütni... (H. P. felvétele a rombolás után készült.) A jogász tanácsai Kit illet a nászajándék? Sok házas ■ ság nem jönne létre, ha az emberek képesek volnának látni akár a közeli jövőt is. Cs. Bé- láné mátészalkai olvasónk tavaly nyáron ment hozzá udvarlójához és mostanra már felbomlott a házasságuk. Sajnos azonban nem tunak egymásnak olyan könnyen búcsút inteni, ugyanis belebonyolódtak a szokásos vagyoni vitákba: Nagy lakodalmat csaptak, ezt a lány szülei fizették. A fiú szülei viszont telket ajándékoztak az ifjú párnak, hogy építkezzenek rajta. Az OTP- től meg is kapták a kölcsönt, és mivel vállaltak két gyermeket, megadták nekik előre a 200 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt is. Most azon vitáznak, válás esetén kit, mi illet, és a fiú szülei által visszakövetelt menyasz- szonyi eljegyzési ajándékot is vissza kell-e adni? A bíróság a bontókereset benyújtása előtt úgynevezett békítési meghallgatást tart, hátha elhamarkodottan dön töttek a válás mellett a házasfelek. A bontás kimondáGondosabban Szomorúan tapasztaltam a nyíregyházi Északi temetőben — tette szóvá S. M.-né nyíregyházi olvasónk —, hogy méltatlanul elhanyagolt állapotban van Bessenyei György síremléke. Furcsa, hogy egy ekkora városban ezt évről- évre szóvá lehet tenni, mert vagy a Temetkezési Vállalatnak, vagy valamely arra vállalkozó csoportosulásnak egyszer, s mindenkorra meg kellene oldani egy ilyen magasztos feladatot. Olvasónk másik észrevétele is apróság, de jellemző figyelmetlenség: az Állami Biztositó új épületének kő virágtartóiba drága növényeket ültettek. Nem locsolják azonban, s most elszáradnak, kipusztulnak. A pótlás nagyon sokkal többe fog kerülni, mint az a néhány veder víz, ami megóvná a növényeket. sa szempontjából közömbös, hogy az életközösség mennyi ideig tartott, ha a válásra alapos és komoly ok van. Ha a házasfelek nem tudnak megegyezni a vagyontárgyak megosztásában, akkor célszerű a bontóperben kérni a vagyonközösség megosztását. Az eljegyzési ajándékot általában nem lehet Visszakövetelni, a menyasszonytáncból származó pénz közös szerzemény. A nászajándék pedig annak jár, akinek azt adták. Ha a házaspárt ajándékozták meg vele, akkor közös vagyont képez. Az OTP-nél megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményt a volt házasfeleknek fele-fele arányban kell visszafizetni. Mivel levélírónk és férje családi ház építéséhez építési kölcsönt vett igénybe, annak átvállalását az OTP feltételekhez kötheti. Egy nyíregyházi olvasónk két éve pereskedik volt férjével vagyoni viták miatt. Közösen építették fel család' házukat, váláskor a bíróság megítélte a közös lakáshasználatot. A volt férj azonban sem volt feleségét, sem gyermekeit nem volt hajlandó beengedni a házba. Mivel arra sem hajlik, hogy ő fizesse ki a feleségét, vagy felesége váltsa meg a saját részét, megegyezésre előre láthatóan ebben az évben sem fog sor kerülni. Mit tehet? — kérdezi levélírónk. A közösen felépített ház tutajdonkozösségét nemcsak úgy lehet megszüntetni, hogy valamelyik fél magához váltja a másik részét megfelelő ellenérték fejében, hanem közös értékesítéssel, vagy. árverés útján is. Olvasónknak fel kellene értékeltetnie a házat, és leghelyesebb volna rábírni a volt férjet, ezen az áron adják el, majd osztozzanak meg a pénzen. Ha ez az út nem járható, akkor az árverés marad, hiszen levélírónk volt ura nem használja a házat, másutt lakik. G. Gy. mátészalkai levélírónk házasságát felbontották, gyermekeit édesanyjuknál helyezték el. Levélírónk úgy véli, a bíróság anyapárti és kérdi, milyen szempontok döntenek abban, hogy ki nevelje a gyermeket. Annak eldöntésében, hogy a gyermeket melyik szülő nevelje. kinél helyezze el, a bíróságot egyedül a kiskorú gyermek érdeke vezérli. Sem a törvény, sem a bíróság nem anyapárti hivatalból. Annak ítéli a gyermeket, akinél erkölcsi, szellemi, testi nevelése a legjobban biztosított. Ennek érdekében részletes környezettanulmányt szerez be mindkét szülőről, vizsgálja — a gyermek nevelése szempontjából — alkalmasságukat. Rendszerint a csecsemöko- rú gyermek elsősorban édesanyja gondoskodását, törődését igényli, ezért helyezi el a bíróság gyakrabban az anyánál, mint az apánál. Ha azonban az anya nem alkalmas a nevelésre, jellembeli hibái vannak, élete erkölcsileg kifogásolható, akkor az esetek túlnyomó részében az apánál helyezik el a gyermeket. De bármelyik szülő is nevelje a gyermeket, nem akadályozhatja meg a másik szülőt a gyermekkel való kapcsolattartásban; sőt a másik szülő tiszteletére és szeretettre is nevelnie kell a gyermeket. Ha azonban nem teszi, vagy ezt az erkölcsi kötelességét ismételten megszegi, akkor az kihathat a gyermek elhelyezésére is. Dr. Bartha Sándor Szerkesztői üzenetek mondja am illetékes /q*.\ a- ~
