Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

1991. április 10. Kelet-Magyarország 11 PR 47 L 4400 vX v^r r i;^ \j\j) í j l Vr/HY/ V i/(] l ’ .. • ■ I VII B I ill Hl H j [j uüij i . j \i /] )/ J í/0 * ' ■ Gyesemelés Az Országgyűlés 1991. februárban — januártól visszamenőleg — kilencszáz forinttal emelte havonta a gyermekgondozási segélyt. Nagyon sokan örültek neki, mert nehéz kevés pénzből gyermeket nevelni. Sajnos, én csalódtam, mivel márci­usban 1800 forint helyett csak 300 forintot kaptam. Megkérdeztem a munkálta­tómat, és azt a választ ad­ták, hogy az átlagkeresetem 75 százaléka négyezernégy­százhatvan forint, ennek a napi összege 151 forint, ezért csak napi 10 forint emelést kaphatok. Csak an­nak jár a 900 forint, akinek a napi átlaga meghaladja a százhetvenhárom forintot. Minél több, annál többet kap? Kérdezem én, józanok voltak-e azok, a'kiik ezt az emelést így rendelték el? Miért mindig a kiskerese­tűek járnak rosszabbul? így nem lehet a népesség szaporodását elősegíteni, ilyen segítség mellett ki fog gyereket szülni? Vagy talán azok vállalják majd, alkik az emelést így rendel­ték? Talán megtanulnák, hogy ötezer forintból ve­gyenek a gyereknek ezer- négyszáz forintos cipőt, kétezerkilencszáz forintos átmeneti kabátot és, még etessék is. Az én kislányom 15 hónapos, ' muszáj néki mindent- megvenni, mert szükséges. P. Ferencné Sóstóhegy Megkerült a motor Ismeretlen tettesek ellop­ták Simson motorkerékpáro­mat március 28-án a kis- várdai piac területéről. Itt szeretnék köszönetét mon­dani a Kisvárdai Rendőr- kapitányság rendőreinek, a piac területén és a kör­zetben szolgálatot teljesítő járőröknek, hogy egy óra leforgásán belül meglelték az ellopott motorkerékpárt. Gyors intézkedésüket ismé­telten megköszönöm. Bertóthy Sándor Gemzse, Kossuth u. 75. sz. Gázmaszkos unokák Csatlakozni szeretnék a múlt heti „Kopár Nyíregy­háza” című levél írójának véleményéhez. A Petőfi ut­cán lakom, szívom a ben­zinbűzt lakótársaimmal együtt, akik között egyre több az asztmás, vagy lég­zőszervi beteg. Nem cso­dálkozom ezen, mert nincs friss levegő, és ha tűrjük a környezetszennyezést to­vábbra is, akkor unokáink gázmaszkban fognak járni. A Petőfi utca elején az egy­mással szembe irányú út­testek között sziget van, ide csemetebokrokat ültettek a kertészek, hogy legalább valamennyire jobb legyen a levegő. Ezek közül azonban talán egy sincs már meg, mert a szigetre a nagy te­herautók felhajtanak, kere­keikkel beledöngölik a bok­rokat a földbe. Érdekes, egyik kezünkkel fát és bok­rot ültetünk, a másikkal pe­dig rombolunk? Azt hi­szem, ezt már' nem lehet -sokáig büntetlenül megten­ni... E. L.-né Nyíregyháza, Petőfi u. Bajkeverők Nyírteleken Kevés munka, sok marakodás „A papír mindent elbír.” Ügy látszik, egyesek értelme­zése szerint újra eljött a névtelen levelek, és a mások neve mögé bújt rágalmazások kora. A történet pár hó­nappal ezelőtt kezdődött egy nyírteleki munkanélküli fiatalember nehéz sorsáról szóló írásunkban. Utána I’. J.-né monogrammal levelet kaptam, melynek írója megró: nem győződtem meg kellően az igazságról. Igenis, manapság jó munkanélkülinek lenni, sőt nyugdí­jasnak, vagy rokkantnyugdíjasnak szintén. Mert —, s jön is a példa­magyarázat —, a biztos, ál­landó jövedelem mellett le­het napszámba járni jó pén­zért, esetleg mások nevében. Bezzeg, aki vállalatnál áll alkalmazásban, a kis fizeté­séből vonják a személyi jö­vedelemadót, az SZTK-t. (A segélyből és a napszámból pedig nem.) Az ügyben az újabb lö­kést egy konkrét névvel ér­kező telefon adta. Az infor­mátor szerint a Nyírtelekhez tartozó dózsaszőlősi részről közel 40-en járnak napszám­ba krumplit válogatni a tí­márt termelőszövetkezetbe. Közülük sokan munkanél­küliek, vagy rokkantnyugdí­jasok —, akik addig voltak betegek, míg le nem száza- lékolták őket. — S >molt kapaszkodjon meg — mondja befejezés­ként az M.-né nevében be­mutatkozó telefonáló — a Béke Tsz se adót, se nyug­díjjárulékot nem von le tő­lük. Tímáron Pásztor András tsz-elnök meglepődik a hal­lottakon. — Szövetkezetünk közis­merten a jól gazdálkodók közé tartozik. Mivel kevés a földünk, sok melléküzemági tevékenységbe kezdtünk, rengeteg új munkahelyet te­remtve ezzel. Településünk kicsi, híján van munkaerő­nek. Ezért Rakamazról, Ven- csellőről és újabban Nyír­telek vonzáskörzetéből tobo­rozunk , embereket. Különö­sen szezonmunkára hívjuk őket. Miért állományon kívüli­ek? A magyarázat egyszerű. Nem tudunk számukra rend­szeres elfoglaltságot adni. Gyakorlatilag egy-egy haj­rámunka csak három-négy hétig tart. A keresetükből a jogszabályoknak megfele­lően személyi jövedelemadót vonunk. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. Sokan szabadságot vesznek ki, hogy ehhez a kis plusz jövede­lemhez jussanak. Oláh Miklósné, a nyírtele­kiek munkacsapat vezetője 61 éves 4800 Ft nyugdíjat kap, férje, fia leszázalékolt. Nem szégyellj, ahhoz hogy megéljen a család, szükség van erre a pénzre. — A munka nem restellni való. jobb lenne, ha koldul­ni mennénk, vagy rabclni? — mondja felháborodva. — Mi végső erőnket is latba vetjük, talán ezt irigylik tőlünk. A beszélgetés folytatása­kor arra kér, hallgassam meg a többiek véleményét is. Délután öt óra. Megérke­zik az autóbusz Tímár felől. Vastagon öltözött, -széltől ki­pirult arcú asszonyok száll­nak le fáradtan, indul ki-ki hazafelé. Kérdésemre tisztá­zódik, hamis a levél, és ami megdöbbentő, kiderül a tele­fonáló egyik itt dolgozó szomszédasszonya nevében hívott. Persze, ő mit sem sejt erről, nem győzi sírva tisztázni magát; mert ugyan­ezt a csínyt már elkövették Névtelen« de... Szaporodnak az áruházi szarkák, éberebben őrködnek tehát az eladók. Néha talán túlontúl gyanakvóak, mint ahogy azt a nyíregyházi Nyír­fa Áruházban történt eset is bizonyítja. Meggyanúsított az eladó, két nő és egy férfi beinvitált a földszinti mellékhelyiségbe. A táskámból kérésükre ter­mészetesen eléjük öntöttem mindent. A kabátomat ma­gam vetettem le, mert elön­tött a forróság. Amikor ma­gamhoz tértem, mert rosszul voltam, elnézést kértek tőlem. Én mondtam, hogy vegyenek föl jegyzőkönyvet a történ­tekről, de ők megtagadták — írta meg névtelenül sérelmét egy hölgyolvasónk. Az önér­zet kényes, és sérülékeny do­log, ezért a Nyírfa Kereske­delmi Leányvállalat igazgató­jához fordultunk. Király Jó­zsef kivizsgáltatta az esetet, végeredményéről pedig tájé­koztatta szerkesztőségünket: Az egyik osztály vezetőhe­lyettese felfigyelt egy hölgy­vásárlóra, aki — úgy tűnt — a táskájába tett valamilyen árut. Hívta a rendészt, s vele együtt udvariasan megkérték, ellenőrzés végett fáradjon az áruátvételi irodába (tehát nem mellékhelyiségbe). Itt közölték vele gyanújukat, s kérték, mutassa meg, mi van a táskájában. A hölgy felhá­borodva borította ki táskája tartalmát az íróasztalra, és befolyásos férjével fenyege­tőzött, de a nevét elhallgatta. Viszont követelte, hogy ve­gyenek föl jegyzőkönyvet a sikertelen ellenőrzésről, miu­tán a táskában nem volt olyan holmi, ami az osztály­ról származhatott volna. A rendész közölte, hogy nem ta­láltak nála árut, így jegyző­könyvet nem kell felvenni. Az igazgató úr azonban fi­gyelmeztette az osztály veze­tőhelyettesét, hogy vásárlót csak abban az esetben el­lenőrizhetnek, ha a gyanú, hogy valamit eltulajdonított, alapos és bizonyítható. Es még akkor is megérti a hölgy felháborodását, ha tudja, hogy a lopások összege a ta­valyelőtti évben eltulajdoní­tott áruféleségek kétszerese, vagyis több, mint százezer fo­rint volt 1990-ben. És olva­sónk esete volt az egyedüli, amikor a dolgozó megalapo­zatlanul gyanúsította meg a vásárlót. Ezúton kéri elnézé­sét, amiért őt ilyen kellemet­lenség és zaklatás érte az áruházban. nevében a helyi polgármes­teri hivatalhoz írt levélben, sőt az érintett volt munka­helyét is felhívták, és igye­keztek ott is befeketíteni. Haragjuk méltán zúdul a rágalmazóra, aki nem sejti, mi okból esküdött ellenük bosszút. Valószínűleg nem tudja, mit jelent nap-nap után a postást figyelni, meg­érni, hogy kezébe nyomják a munkakönyvét! Nekik, több évvel a hátuk mögött, megromlott egészséggel, gye­rekeket kell eltartani, OTP-t fizetni. A tsz legalább mun­kát ad. Megbecsülik őket. S az a 4—5 ezer forint átme­netileg megoldja a problé­máikat. Dankó Mihály PÁL BÁLINTNÉ, NYÍR­EGYHÁZA: Az 1991. évi I. törvény értelmében a csa­ládi pótlék összege egy gyerínekes egyedülállónak kettőezer-ötezázhetven fo­rint. CSENDES GÉZA, ÜJFE- HÉRTÖ: A rendes szabad­ság alap- és pótszabadság­ból' áll. Az alapszabadság évi 15 nap, a pótszabadság több címen is járhat. A fagyszabadság nem járandó­ság. de ha a munkáltató az időjárás miatt, a dolgozót nem tudja munkával ellát­ni, az elmaradt jövedelem pótlására díjazást köteles fizetni. Az órabér annyi időre jár, ahány órát a dol­gozónak a napi munka­rend szerint végeznie kel­lett volna. ÖZV. ROMHALMI GYU- LÁNÉ, KISVARSANY: A rokkantsági nyugdíjhoz a legalább 67 százalékos egészségromlás mellett megfelelő szolgálati időt is igazolni kell. Javasoljuk, keresse meg levelével a Megyei Társadalombiztosí­tási Igazgatóságot, cím: 4400 Nyíregyháza, Széche­nyi u. 2. sz. MIKOLA JÓZSEF, MÁ­TÉSZALKA ÉS SURÁNYI ZOLTÁN, FÜLESD: örü­lünk. hogy segíthettünk, jó­kívánságaikat ezúton viszo­nozzuk. NÉVTELEN LEVÉL­ÍRÓNKNAK, NYÍREGY­HÁZA : Panaszával fordul­jon az Ügyvédi Kamarához. Névtelen levélre általában csak akkor adunk választ, ha a téma közérdeklődésre tarthat számot. NYAKAS FERENCNÉ, TISZA VAS VÁRI: A hatá­rozott időre létesített mun­kaviszony megszűnik azzal a nappal, amelyikben a fe­lek megállapodtak. Ezen az sem változtat, hogy a gyes-t folyamatosan meg­kapta, és munkakönyvét nem küldték ki a lakására. A gyes-t a munkáltató passzív jogon folyósította. A munkakönyv megküldé­sét maga is kérhette volna, s hogy nem postázták ki. az nem jelenti a munkavi­szony folyamatosságát. (toli) Megrongálták a három nyíregy­házi bronz Gráciát a na­pokban. Vajon kinek jutott eszébe, hogy szegény néma, mozdulatlan szobor lány - kán mutassa meg izomere­jét? Az nem tud visszaüt­ni... (H. P. felvétele a rombolás után készült.) A jogász tanácsai Kit illet a nászajándék? Sok házas ■ ság nem jönne létre, ha az em­berek képesek volnának lát­ni akár a közeli jövőt is. Cs. Bé- láné mátészal­kai olvasónk tavaly nyá­ron ment hozzá udvarló­jához és mostanra már fel­bomlott a házasságuk. Saj­nos azonban nem tunak egy­másnak olyan könnyen bú­csút inteni, ugyanis belebo­nyolódtak a szokásos vagyoni vitákba: Nagy lakodalmat csaptak, ezt a lány szülei fizették. A fiú szülei viszont telket aján­dékoztak az ifjú párnak, hogy építkezzenek rajta. Az OTP- től meg is kapták a kölcsönt, és mivel vállaltak két gyer­meket, megadták nekik előre a 200 ezer forint szociálpoli­tikai kedvezményt is. Most azon vitáznak, válás esetén kit, mi illet, és a fiú szülei által visszakövetelt menyasz- szonyi eljegyzési ajándékot is vissza kell-e adni? A bíróság a bontókereset benyújtása előtt úgynevezett békítési meghallgatást tart, hátha elhamarkodottan dön töttek a válás mellett a há­zasfelek. A bontás kimondá­Gondosabban Szomorúan tapasztaltam a nyíregyházi Északi temető­ben — tette szóvá S. M.-né nyíregyházi olvasónk —, hogy méltatlanul elhanyagolt álla­potban van Bessenyei György síremléke. Furcsa, hogy egy ekkora városban ezt évről- évre szóvá lehet tenni, mert vagy a Temetkezési Vállalat­nak, vagy valamely arra vál­lalkozó csoportosulásnak egy­szer, s mindenkorra meg kel­lene oldani egy ilyen magasz­tos feladatot. Olvasónk másik észrevétele is apróság, de jellemző figyelmetlenség: az Állami Biztositó új épületé­nek kő virágtartóiba drága növényeket ültettek. Nem lo­csolják azonban, s most el­száradnak, kipusztulnak. A pótlás nagyon sokkal többe fog kerülni, mint az a né­hány veder víz, ami megóv­ná a növényeket. sa szempontjából közömbös, hogy az életközösség mennyi ideig tartott, ha a válásra alapos és komoly ok van. Ha a házasfelek nem tudnak megegyezni a vagyontárgyak megosztásában, akkor célsze­rű a bontóperben kérni a va­gyonközösség megosztását. Az eljegyzési ajándékot ál­talában nem lehet Visszakö­vetelni, a menyasszonytánc­ból származó pénz közös szer­zemény. A nászajándék pe­dig annak jár, akinek azt ad­ták. Ha a házaspárt ajándé­kozták meg vele, akkor közös vagyont képez. Az OTP-nél megelőlegezett szociálpoliti­kai kedvezményt a volt há­zasfeleknek fele-fele arány­ban kell visszafizetni. Mivel levélírónk és férje családi ház építéséhez építési köl­csönt vett igénybe, annak átvállalását az OTP feltéte­lekhez kötheti. Egy nyíregyházi olvasónk két éve pereskedik volt fér­jével vagyoni viták miatt. Közösen építették fel család' házukat, váláskor a bíróság megítélte a közös lakáshasz­nálatot. A volt férj azonban sem volt feleségét, sem gyer­mekeit nem volt hajlandó be­engedni a házba. Mivel ar­ra sem hajlik, hogy ő fizes­se ki a feleségét, vagy felesé­ge váltsa meg a saját részét, megegyezésre előre láthatóan ebben az évben sem fog sor kerülni. Mit tehet? — kér­dezi levélírónk. A közösen felépített ház tutajdonkozösségét nemcsak úgy lehet megszüntetni, hogy valamelyik fél magához vált­ja a másik részét megfelelő ellenérték fejében, hanem közös értékesítéssel, vagy. ár­verés útján is. Olvasónknak fel kellene értékeltetnie a házat, és leghelyesebb volna rábírni a volt férjet, ezen az áron adják el, majd osztozza­nak meg a pénzen. Ha ez az út nem járható, akkor az árverés marad, hiszen levél­írónk volt ura nem használja a házat, másutt lakik. G. Gy. mátészalkai levél­írónk házasságát felbontották, gyermekeit édesanyjuknál helyezték el. Levélírónk úgy véli, a bíróság anyapárti és kérdi, milyen szempontok döntenek abban, hogy ki ne­velje a gyermeket. Annak eldöntésében, hogy a gyermeket melyik szülő ne­velje. kinél helyezze el, a bíróságot egyedül a kiskorú gyermek érdeke vezérli. Sem a törvény, sem a bíró­ság nem anyapárti hivatal­ból. Annak ítéli a gyermeket, akinél erkölcsi, szellemi, testi nevelése a legjobban bizto­sított. Ennek érdekében rész­letes környezettanulmányt szerez be mindkét szülőről, vizsgálja — a gyermek neve­lése szempontjából — alkal­masságukat. Rendszerint a csecsemöko- rú gyermek elsősorban édes­anyja gondoskodását, törő­dését igényli, ezért helyezi el a bíróság gyakrabban az anyánál, mint az apánál. Ha azonban az anya nem alkal­mas a nevelésre, jellembeli hibái vannak, élete erkölcsi­leg kifogásolható, akkor az esetek túlnyomó részében az apánál helyezik el a gyerme­ket. De bármelyik szülő is nevelje a gyermeket, nem akadályozhatja meg a másik szülőt a gyermekkel való kap­csolattartásban; sőt a másik szülő tiszteletére és szerete­ttre is nevelnie kell a gyer­meket. Ha azonban nem te­szi, vagy ezt az erkölcsi kö­telességét ismételten megsze­gi, akkor az kihathat a gyer­mek elhelyezésére is. Dr. Bartha Sándor Szerkesztői üzenetek mondja am illetékes /q*.\ a- ~

Next

/
Thumbnails
Contents