Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

1991. április 9. Kelet-Magyarország 7 Tavasz a kertekben Szirmot bontott a mandula Virágzáskor érzékenyek a gyümölcsfák... bimbók pergése miatt van szükség, a metszésre pedig azért — korábban erről volt már szó —, mert a barack jö­vő évi terméséhez erős vesz- szőkre van szükség és ez rendszeres kezelés mellett le­hetséges. Ha elkéstünk a télvégi le­mosó permetezéssel, még vi­rágzás előtt védekezhetünk a különböző sodrómolyok ara­szoló hernyók, a monília, a levélfodrosodás ellen. A kár­tevőket pl. Ditrifonnal, Ünit- ronnal gyéríthetjük, a gom­babetegségek ellen rézoxiklo- ridot alkálmazhatunk. Virágzás idején tilos a ro­varok elleni védekezés, vi­szont éppen ebben az időben, tehát virágzáskor igen érzé­kenyek a gyümölcsfák a gom­babetegségekre. A virágzás­kori hűvös, csapadékos idő­járás különösen kedvez a mo- níliának. A varasodás, a lisztharmat ugyancsak inten­zíven fertőz ilyenkor. Elle­nük Fundazolt alkalmazha­tunk 0,1 és az őszibarack taf- rinás levélfodrosodása ellen Orthocidot 0,2 százalékos hí­gításban. Gondoljunk az álta­lában mostohán kezelt sza­mócára is, amit szintén Fun- dazollal védhetünk meg vi­rágzás idején a szürkerotha­dástól. Samu András fiz őszibarack levéllodrosodása Március közepe óta nagy változékonyságát tapasztal­tuk az időjárásnak: hűvös, csapadékos, szeles napok váltogatták egymást, s alig akadt egy-két napfényes, szélcsendes nap, amikor a kertészek elvégezhették a növényvédelem szempontjá­ból nagyon fontos télvégi le­mosó permetezést a gyü­mölcsösben. A böjti szeleket követően kerti munkára alkalmassá vált az időjárás. Az április elején a zártkertben, hétvégi télkeken és a háztájiban már túl voltak a zöldségfélék ve- teményezésén és megkezdték a burgonya ültetését. Felvéte­lünk Kisvárda határában ké­szült. Jenei Béla és családja 2300 négyszögöl földet művel, van benne szőlő, gyümölcs, korai burgonyát 100 négy­szögölön ültettek. A családfő véleménye szerint mindent megtermelnek, amire a kony­hában szükségük van. Harasztosi Pál felvétele (f 1 Persze eközben a fák, bok­rok nem sokat adtak a vál­tozékony időjárásra: megin­dult a tavaszi nedvkeringés, s húsvét után meglepetve lát­hattuk, hogy a rügyek nem­csak „kitőgyeltek”, hanem a korai fajok bimbói is megje­lentek, sőt a védettebb he­lyeken a kajszibarack már virágzik, és szirmot bontott a mandula, is. Aki eddig valami oknál fogva nem tehette meg, most már sürgősen és nagy óvatos­sággal metssze meg virág­rügyben lévő őszibarackfáit. Az óvatosságra a rügyek­Védekezés rezes és méhkímélő szerekkel Az oldalt összeállította: SERES ERNŐ SEGÍTSÉG ej M egrázó és elgondolkodta­tó tudósítást közölt az elmúlt héten a Népsza­badság. Zselickisfaludon W. János sorsára hagyta jó­szágait, nem etette és nem itatta őket. A jászolhoz kötött tehenek egy idő után az éh­ségtől és szomjúságtól ki­múltak. A fertelmes bűzre, ami az istállóból áradt, vé­gül is a szomszédok figyel­tek fel. Akik az istállóba lép­tek, megdöbbenve látták, hogy a tehenek fejüket az ajtó felé fordítva segítséget várva lehelték ki lelkűket. Segítségre várva! Ez a jel­lemző ma a mezőgazdaságra, a nagyüzemi és kisáruterme- lésre egyaránt. A válság nem most kezdődött. Évekkel ez­előtt már átéltük a télialma- értékesítési gondokat, aztán tanúi lehettünk az eladha­tatlan káposztahegyek rotha­dásának, volt már borhábo­rú, búzatermelési és tejérté- kesitési demonstráció. Mai nagy gondja a termelőknek a sertésértékesítés, a pangó juhpiac, a meg nem oldott tejfelvásárlás. Borúlátóak az előrelejzések az idei gabona és téli alma értékesítésével kapcsolatban is. A mezőgazdasági termelés a jelenlegi válságban fokoza­tosan és nagy károkat szen­vedve leépül. Főként a jó­szágállomány nagy léptékű csökkenése az, ami hosszú távon növelheti majd gond­jainkat. Eltekintve az emberi tragédiáktól, hogy a gazdák kénytelen kelletlen felhagy­nak az állattartással, orszá­gos probléma lesz, ha jövő­re, és az azt követő években már nem lesz elegendő hús-, tej, tejtermék, zöldség és gyümölcs az üzletekben. Ha most kivágnak 100—150 ezer szarvasmarhát, ha negyed­vagy félmillióval csökken a juhállomány, ha milliószám irtják a sertéseket, akkor mi marad? Mi marad az almás­kertekből, ha eljön az ősz és itt Szabolcs-Szatmár-Be- regben két-háromszáS ezer tonna almára nem lesz vevő? Marad majd egy, a magyar közmondás szerinti tanulság, miszerint „késő bánat eb gon- gondolat”. Magyarra fordítva, levonjuk majd a tanulságokat, és nagy áldozatok árán meg- pórbáljuk (megpórbálják) új­ra talpra állítani a magyar mezőgazdaságot. Milliárdok kellenek majd hozzá. De lesz-e és honnan lesz? Most nincs pénz semmire. Ha lenne is, a piacorientáltság jegyében min­denki szabad folyását engedi a piaci törvénynek és érvé­nyesülésnek. Talán ezért is volt az, hogy amikor a ser­téstenyésztők tüntettek, a szakminisztérium a hívás és felhívás ellenére az esemény­re oda sem figyelt. Miért is figyelne, hiszen a sertéshús felvásárlási ára, a takarmány drágasága nem minisztériu­mi, de piaci hatásra alakult úgy, ahogyan alakult. Kö­vetkezésképpen, ha a felvá­sárlóknak nem kell a sertés, ha a termelőknek a sertéste­nyésztés ráfizetéses, akkor a sertéstartást abba kell hagy­ni. Ilyen egyszerű ez? A mezőgazdasági termelés­ből közvetve és közvetlenül egy statisztikai adat szerint 5 «millió ember él. Élt eddig. A mezőgazdaságban eleddig ismeretlen vqlt a munkanél­küliség. Ma már nem az. Eddig kisárutermelők nem mentek csődbe. A zselickis- faludi példa (és még számos az országban) jelzi, a csődbe menetel ma már mindenna­pos. És nem igaz, hogy nem lehet ez ellen tenni valamit. Magyarország nem az egyedü­li a világon, ahol a túlterme­lés és általában a mezőgaz­dasági termelés gondokat okoz és hatékony állami tá­mogatást, beavatkozást igé­nyel. Ha rossz volt a mező- gazdasági támogatás korábbi konstrukciója és gyakorlata, rendjén van, ha Változtatnak. De hogy a régi támogatáso­kat és ösztönzőket semmi sem pótolja, az már nem helyén­való. A zselickisfaludi gazda te­henei segítségre vártak. Ez csak egy szomorú példa a sorban. Segítségre vár itt az egész mezőgazdaság nfég ak­kor is, ha mindenki tudja az ősi nagy igazságot, hogy „segíts magadon, az Isten is megsegít.” Seres Ernő Az utóbbi években sajnos, vissza-visszatérő probléma az őszibarackosokban a taf rinás levélfodrosodás. A meg­figyelések szerint igen logékony a betegségre az EL­BUKTA, érzékeny a J. H. HALE, gyengébben érzékeny az ALEXANDER, az AMSDEN. a FORD. a MAYFLO­WER, viszonylag ellenálló a MISS LOLO, a RIWERS, de legellenállóbbnak a MADELAINÉ POUYET bizonyult. Jó szemű kertbarátok, már rügypattanáskor érzékelni tudják a kórokozó tüneteit, mivel a főerek mentén, a még szinte összecsukott le­veleken. apró vöröses folto­kat lehet látni. Ahogy növe­kednek a levelek, úgy no vekszenek a beteg foltok is. A levelek sárga, vagy vörös színt öltenek magukra, meg­vastagodnak, s sajátosan fodrosodnak. Rendszerint május köze­pétől kezdve a leveleken de­res bevonat jelenik meg, majd a fertőzött levelek el­száradnak, s lehullanak a fá­ról. A gomba nem kíméli a hajtásokat és a gyümölcsö­ket sem. A termés felületén ripacsok, sűrűn egymás mellé rendezett szemölcsök, és vörös dudorok keletkez­nek. Jelentős mértékben, lega­lább húsz-harminc százalék­kal több nitrogént vesznek fel a fertőzött levelek, na tápanyagfelvételüket az egészséges levelekhez viszo­nyítjuk. így súlyuk megsok­szorozódik, s ha lenullanak a fákról, úgy a gyümölcs hullása is bekövetkezik. Ha nem védekeznek kellő idő­ben, a termésveszteség a 30—60 százalékot is elérheti! A gomba járványos fellé­pését, a hűvös, esős tavaszi időjárás segítheti elő. Ha le­vegő relatív páratartalma 95 százalék fölé emelkedik, úgy kedvező feltételek alakulnak ki a kórokozó fejlődéséhez, elszaporodásához. Ha még ehhez alacsony 7 C fok alat­ti hőmérsékleti értékek is társulnak, úgy az ősaiba- naOkfák fejlődési üteme le­lassul, a levelek felületén a íutikularéteg elvékonyodik, i növények ellenállósága :sökken. így a gomba erőtel­jesebben tud szaporodni! Ha pontosain nyomon kö­vetjük a meteorológiai viszo­nyok alakulását, a napi át­laghőmérsékleti értékeket, a levelek felületének nedves- ségborítottságát — órában — úgy egy táblázat segítsé­gével kiszámíthatjuk a kór­okozó lappangási idejét. A levelek Napi át- felületének laghőmér- nedvességLappangá- séklet: C borított- si idő: fokban sága:őrá- napban ban 1— 2 SS 6—9 J— 4 SS 5—7 S 30 5—6 6— 7 24—25 5—6 8 40 4—5 9—19 48 4—5 11—13 48 J 14 48 A táblázat alapján, ha a fertőzés bekövetkezése vár­ható, úgy azonnal védekezni kell. Jelentős mértékben mérsékelhetjük a betegség kialakulását, az ellenáltóbb fajták telepítésével. Kerül­nünk kell az ültetés során a zárt, méiyfekvésű területeket. Az első preventív védeke­zést — lemosásszerűen — rügypattanáskor kell elvé­gezni DELAN 750 SC-vel /0,5—0,75 liter/ha mennyiség­ben. Akik a rezes lemosóper­metezéseknek hívei, a BOR­DÓI PORT 1%-ban. vagy a rézhidroxid tartalmú CHAM­PION 50 WP-t O,20/0-os tö­ménységben alkalmazzák. A fertőzést követően kurataiv hatást mutatott az EFUZIN 500 FW 2—2,6 liter/ha meny- nyiségben. Egérfüles állapottól kezdő­dően. szükség szerint 1—3 alkalommal, 10—12 napon­ként a SCORE (20 ml/100 li­ter mennyiségben), kitűnő ha­tást biztosít a levélfodroso­dás ellen. A SCORE megkí­méli a ragadozó rovarokat, így a ragadozó atkákat is te­hát környezetbarát készít­ménynek mondható. Ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a méhekre abszolút veszély­telen, tehát kockázat nélkül használható akár Virágzás­ban is. Dr. Széles Csaba Méreg a talajban! Több éves tapasztalat, hogy száraz, csapadékszegény év után megemelkednek a gyom­irtó szerek által okozott káro­sodások az érzékeny utóvete- ményekben. Ennek oka, hogy a gyomirtó szerek bomlása le­lassul, a lefelé tartó mozgá­suk és az ezzel járó felhígulá­suk mértéke csökken, így a talaj felső rétegében a szer­maradék magas marad. A Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás nyír­egyházi laboratóriuma évente több száz tábla gyomirlószer- maradvány tartalmát vizsgálja meg. Az eredmények alapján 1989-ben 116 esetben, 1990-ben 61 esetben nem kerülhetett sor a tervezett növény vetésére. Ugyanekkor előzetes vizsgálat hiányában a bekövetkezett ká­rok miatt utólag 84 alkalom­mal kérték a termelők a gyomirtószer-maradvány meg­állapítását a kártérítés, illet­ve a peres eljárás megindítá­sához. Leggyakoribb probléma az atrazin hatóanyagú Hungazin és Aktikon PK-val volt, első­sorban paprikában, paradi­csomban, uborkában, babban, cukorrépában. Utóbbi időben azonban a Terbutria ható­anyagú Saterb a zöldségfélék­ben, a Sencor és Flubalex pe­dig az őszi kalászosokban okozott fitotoxikus károkat. A gyomirtószer-maradvány gyanúja esetén célszerű a ta­lajokat megvizsgáltatni. A vizsgálat eredménye alapján nemcsak a növénykárosodás keteilhető el, de a szerma­raavány mennyiségének isme­retében a készítményre kevés­bé érzékeny növények ter- meszthetőségét is el lehet dön­teni. Szőke Lajos Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Kurzuszárás a népfőiskolákon Bensőséges körülmények között, sokak érdeklődésétől kísérve zárult a nyíregyházi népfőiskolák (a Westsik Vil­mos farmerképző, a Segítők és a Közéleti Népfőiskola) el­ső negyedévi kurzusa. A nyíregyházi Népfőiskola Egyesület titkára Illés Balázs beszámolójában a végzett munkára utalva hangsúlyoz­ta: a továbbképző tanfolya­mok, az előadások és tájékoz­tatók jól szolgálták a népfő­iskolái mozgalom jelenét, jö­vőjét. A negyedéves eredményes munka elismeréseként dr. Lukácskó Zsolt az Egészség- ügyi Főiskola igazgatója, a népfőiskolái . egyesület elnö­ke emléklapokat adott át. Lukácskó Zsolt beszédében így fogalmazott: „a szaktudás értelmessé és könnyebbé te­szi az emberek életét, érde­mes annak megszerzéséért fáradni”. Rész vett az ün­nepségen Mádi Zoltán Nyír­egyháza város polgármestere is, aki meleg szavakkal kö­szöntötte a népfőiskolák tag­jait, majd bejelentette, hogy az önkormányzat pályázat kiírásával segíti a népfőisko­lákat. Mellékesen hatmillió forint Nyolcvan tonna nyúl Szamárból A Fehérgyarmat és Vidé­ke Áfész 27 településén 6 nyúltenyésztő szakcsopor­tot működtet. * Tunyogma- tolcs, Gyügye, Penyige, Ti- szakóród, Kölese és Fehér- gyarmat a szakcsoport-köz­pontok, ezekhez tartoznak a környező falvak. A szállítá­sok idején a túravonal vala­mennyi községet érinti. Az állatokkal foglalkozók kö­zött ma szinte az egyetlen szakcsoport a nyúltenyész- tőké, ahol nincsenek érté­kesítési gondok. Mint dr. Madarassy Mik- lósné a szakcsoport gazdája elmondta, az elmúlt évben "80 tonna nyulat adtak el a Hun- niacoop képviselőinek. Az át­lagár 77 forint volt kilo­grammonként. A minőségtől függően 68—95 forint volt a két szélső határ. Megkezdték az ez évi szer­ződéskötéseket. Az ÁFÉSZ a kistermelőknek garantált árat ad, szavatolja a nyúl átvéte­liét. Törzstenyészethez, nyúl- táphoz és ketrecek vásárlásá­hoz támogatást ad. A gaz­dáknál ma 341 anya, illetve 68 bak a kihelyezett nyúl. Kedvező visszhangra talált, hogy a fehér, illetve a színes nyálak között most nincs megkülönböztetés. Ezzel is magyarázható, hogy nem csökkent a nyúltartási kedv. A szakcsoportok életképesek. Dunai Zoltán Fehérgyarma­ton pár négyzetméternyi területet használ fel udvarán a nyúltartásra. Tíz anyanyúl- lal és a szaporulatával dol­gozik. Ö .mondja: „Az admi­nisztratív munka mellett szin­te kikapcsolódást jelent reg­gel s délután az a két-két óra, amit a nyulakkal töltök. A nyúltartás 35 ezer forint ki­egészítő bevételt jelentett szá­momra az elmúlt évben. Van­nak olyan tagtársak, akik­nek 30—40 anyanyuluk van. Természetesen ez már több időt igényel, de a több mun­kával együtt jár a nagyobb jövedelem is. Az ÁFÉSZ-tól 5 anya után egy ingyen ba­kot kaptunk. Tapasztalt te­nyésztők rövid idő alatt el­érik a legelőnyösebb 2,4—3,5 kilogrammos leadási súlyt. Érdemes nyulat tartani. A nyúltenyésztők biza­kodnak. Az eddig leadott kö­zel 6 ezer nyúl jó eredmény és a szakcsoportok most ar­ra számítanak, hogy a tava­lyitól is nagyobb mennyisé­get értékesítenek 1991-ben. Molnár Károly KISTERMELŐK- KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents