Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

1991. április 9. Kelet-Magyarország 3 Egy Tálás anatómiája Nyírtét a tét A válás fogalmát igen nehéz pozitív jelzőkkel ellátni, de az Apagyon és Nyírtéten történő folyamatot talán meg­illeti a megalapozott, megfontolt külsőségektől mentes jellemzés. Két beszélgetőpartnerem Haraszti Ferenc a volt Apagy- Nyírtéti közös tsz főkönyvelője, jelenleg a nyírtéti tsz elnöke és Révész Dezső Nyírtét polgármestere. Közösből közösbe A múlt évi helyhatósági választások után rengeteg munka, feladat szakadt az önállóvá vált községi veze­tés nyakába — kezdi sorolni az eseményeket Révész De­zső. Noha a jelentkező prob­lémák nem voltak ismeretle­nek előttünk, más a tervez- getés és megint más egy te­lepülés közigazgatásának új­raszervezése és beindítása. Ellenállások láncolatain kel­lett átverekedni magunkat, hogy kitörjünk a régi társ- községi viszonyból. Függő ügyeink még mindig vannak az előző kapcsolatainkból. A tárgyi feítételék megteremté­séhez egy emberként állt ki a lakosság. Jó érzés volt ta­pasztalni a segítőkészséget kívülállók részéről is. Meg­keresésünkre a SZÁÉV azon­nal és díjtalanul adta az áll­ványzatot a kulturház belső munkálataihoz. Spontán kez­deményezésre alakult meg a közbiztonsági problémák ha­tására a polgárőrség, amely jelenleg már 84 tővel szerve­zetten. alapszabályban fog­laltak szerint tevékenykedik. A két falu Nyírtét és Apagy közigazgatási szétvá­lása szinte egy időben hozta a termelőszövetkezet kérdé­sét is. A lakosság részéről egyéni és csoportos kezde­ményezések történtek a pol­gármestert és a helybeli tsz- vezetőségi tagokat kérték: támogassák a szétválást. Eb­ben a dologban körültekintő­en kellett eljárni, hiszen 1985-ben már volt egy siker­telen szakítása kezdeménye­zés. II jussolás — Tökéletesen meg kellett győződni a szándékok ala­posságáról és egyöntetűségé­ről — veszi át a fonalat Ha­raszti Ferenc. — Sok tárgya­lás és beszélgetés a tagság és lakosság körében egyértel­művé tette a közös gazdál­kodás szétválására irányuló szándékot. Alapos előkészí­tés után vezetőségi ülés dön­tött a rendkívüli közgyűlés összehívásáról. A rendkívüli közgyűlés úgy Apagyon, mint Nyírtéten száz száza­lékos szavazataránnyal a vá­lásra voksolt. Ezután a ren­des közgyűlés titkos szava­zással kimondta a végleges szakítást. Ez a szétválás Nyírtét tag­ságának és lakosságának az újraalakulását is jelentette. A tagság részéről határozott akarat, a lakosság részéről kifejezett óhaj volt a szövet­kezeti gazdálkodás folytatá­sa. — A válás utáni vagyon­megosztás emberemlékezet óta még soha. semmilyen fó­rumon nem történt súrlódás- mentesen. Különösen „fűsze­res” ez a dolog abban az esetben. ha már a meny­asszony és a vőlegény sem tettszett soha egymásnak. — Közös törekvésünk az újonnan megválasztott apagyi vezetőséggel, hogy a bevitt vagyon arányában történjen az osztozkodás — mondja Haraszti Ferenc. Ezt a va- gyon-visszaállítást több lép­csőben kívánjuk végrehajta­ni. A teljes pénzügyi szétvá­lás még nehéz, tisztázandó kérdéseket takar. A volt kö­zös szövetkezetben az elmúlt gazdasági évben felhalmozó­dott adósságállomány felmé­rése még most folyik. Nem célja egyik utódszövetkezet­nek sem. hogy a gazdálkodás ellehetetlenítésére töreked­jünk egymással szemben. E szellemben osztották ketté a termőföldet, a gépeket az ül­tetvényeket és az állatállo­mányt. Három vagyonrész a Bábolna-szárítóüzem. a cér- názóüzem és az Apagy-Me- leghegyi Hűtőházba befekte­tett pénzeszközök közös tu­lajdonban maradnak. Az el­ső félévben felülvizsgálják ezek működését és június 30-ig közösen döntenek a to­vábbi sorsukról. Példaértékű Példaértékű lehet, amit Nyírtéten végeznek. A falu gazdaságpolitikai elhelyezke­dése okozta hátrányok jelen­tős erőfeszítésre kényszerítik a közel 1200 lelket számláló községet. Ez a település a társadalompolitikai változá­sok hatására visszakapta ön­álló közigazgatását, földjével együtt visszavette szövetkeze­tét, arra törekedve. *hogy új­raalakítsa a hagyományokon nyugvó faluközösségi szem­léletet és életvitelt. (sáfrány) VIZSGAFELADAT a PARTNER gépjárművezető-képző GMK rutinpályáján. Varga János gyakorlati szakoktató irányításával 30 cm-en belül,kell rámpa mellé parkolnia a tehergépkocsinak. (T. É.) Törvénykezésünk lassuló kerekei Egy nyomdahiba margójára A nyomda ördögének újabb csintalanko­dásán morcogtam a minap. Egyik írásomban a „törvénycsalád” szó „d”- je valamiképpen „s”-re változott, s a dolog így már egészen bizarr követ­keztetésekre adhatott okot a cikk tartalmára vonat­kozóan. Tegnap aztán, újabb információkat hallva a készülő közoktatási törvényről, arra gondol­taim: mégiscsak lehet va­lami abban, amit Freud mester a hétköznapi „el­szólások”, félrecsúszások patalógiájáról ír, azt bi­zonygatva: a legvéletlen­szerűbbnek tűnő bakik mélyén is logikus gondo­latláncok húzódnak meg. De hagyjuk az elméletet! Inkább a frissiben hallott hírekről néhány szót! A Megyei Pedagógiai Intézetben Sáska Géza ok­tatáskutató, a Fővárosi Önkormányzat Közoktatási Bizottságának elnöke tar­tott előadást a nagyváro­si közoktatás-irányítás rendszeréről. A megjelen­tek — igazgatók, önkor­mányzati tisztségviselők és munkatársak — kérdé­seire adott válaszai kö­zött hangzott el: a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium nemrég kineve­zett politikai államtitkára elhatárolta magát (s. sze­rintem: ezzel a személyé­ben is képviselt tárcát) a Gazsó-csoport által kidol­gozott szakmai tervezettől, attól a dokumentumtól, ami végül is — most is! — a szakmai érdeklődés és véleménynyilvánítás kö­zéppontjában áll, s szám­talan tanácskozás tárgyát képezi. Hogy is van ez? Akkor most mennyire „hi­vatalos” az. amiről vitat­kozunk nak? Igaz ugyan, hogy a közkézre adott do­kumentum („a tervezet”) bevezetője így kezdődik: „A közoktatási törvény szakmai tervezetét a mű­velődési és közoktatási miniszter felkérése alap­ján Gazsó Ferenc egyete­mi tanár vezetésével, egy szakértői munkacsoport készítette.” Ez egyértelmű! De azt is tudjuk, hogy a team-irányító egyidejűleg minisztériumi főtanácsos is, a tárca vezetőjének amolyan szakreferense/ tanácsadója. A fentebb említett államtitkári elha­tárolódás ennélfogva több­re enged következtetni, mint egyszerű vélemény­éi szemlélebkülönbségre. Megtudtuk még, hogy a törvénytervezet „csomag­ként” fog bekerülni a Tisztelt Ház fórumára, méghozzá — jó esetben — 1992-ben. Továhb töprengtem. Az immár megszokottá váló, igen gyors személyi vál­tozások korában, akkorra majd ki kitől fog hivata­losan elkülönülni, kinek a kiknek a véleménye lesz mérvadó...? Isten malmai mindig is lassan őröltek, de úgy vélem, a felpörge­tettnek tűnt fordulatszám a közoktatási törvényter­vezet dolgában kicsikét lelassult. A kapkodás ehhez hasonlóan fontos ügyekben nekem sem ke­nyerem, de vigyázzunk: nehogy teljesen leálljon a kerék! Kállai János Senki földje a centrumban Kisvárdán a főtér köz­vetlen szomszédságában a Rózsa Ferenc utcán ta­lálható a felvételünkön szereplő terület. Itt ez év kora tavaszáig az ÉP- SZER Vállalat felvonulási épületei voltak. Az ÉP- SZER elvonult, s úgy lát­szik, ez a mintegy 200 négyzetméternyi terület senki földje lett, tele sze­méttel a városközpontban. Ha az ünnepekre nem is, de a közelgő idegenfor­galmi szezonra talán a gazda gondosságával el­végzik a terület rendbe­tételét. (vincze) Tanulmányút Amerikába A SEED Alapítvány pá­lyázatot hirdet kisvállalko­zóknak, akik részt szeretné­nek venni egy 2 hetes ame­rikai tanulmányúton. A tan­folyam helye az Oregon ál­lambeli Portland, tervezett időpontja 1991. október. A feltételek között szerepel, Amerikában piacképes saját termék, amerikai cserepart­ner későbbi vendéglátásá­nak biztosítása, legalább kö­zépfokú nyelvvizsga angol nyelvből. Jelentkezni írásban lehet április 30-ig a SEED Alapít­ványnál (1119 Budapest, An­dor út 47—49.). A pályázat­hoz mellékelni kell szakmai önéletrajzot és a vállalkozás rövid ismertetőjét, a gyár­tott termék leírását, nyilat­kozatot a csereoartner foga­dásáról, a nyelvvizsga bizo­nyítvány másolatát. Érdek­lődni a budapesti 185-1122 telefonon Ivanics Ágotánál lehet Héraklész és a Másik O tt, ahol a sebes vizű Alpheiosz folyó hullá­mai Élisz királyának, Augeiasznak földjét mos­sák, ott állott a parton Alk- méné ragyogó fia, a hatal­mas Héraklész. És hegyese­ket köpött a vízbe. Cingár, kopottas öltözetű, tojásfejű emberke pecázott pár lépés­sel odább. Tipikus értelmi­ségi. És közönséges halan­dó. Nevezzük egyszerűen Másiknak. — Ó, villámszóró Zeusz pártfogoltja — szólalt meg kis idő után félénken és illő tisztelettel —, kérve kérlek, ne köpködj folyton a vízbe. Elriasztod a halakat. Akkor pedig ma vacsora nélkül fekszem le. Rákiáltott a hirtelen ha­ragú Héraklész: — Mit nekem, a te vacso­rád?! Nekem az istenek akaratából tizenkét hőstet­tet kell végrehajtanom! Még csak négy van mögöttem. Megfojtottam, puszta kézzel fojtottam meg a nemeai oroszlánt, égő fahasábbal vertem agyon a kilencfejű lernai hidrát, megfogtam Artemisz fürge aranyszarva­sát, legyőztem az eromant- hüszi vadkant... Kedvem­re való, dicső tett volt mindegyik. De ez az ötödik, amelyik most vár rám! Al­lergiás leszek, ha csak rá­gondolok! — Miről van szó? — ér­deklődött a Másik, abban a reményben, hogy amíg be­szél a félisten, addig nem köpköd. Nagyot sóhajtott a hős. — Augeiasz király istálló­ját kell kitakarítanom. Egyetlen nap alatt. Eddig-ötven szolgának sem sike­rült. Dehát engem nem a munka nagysága riaszt. Ha­nem az a bűz! Az a kosz! Közönséges tehéntrágyával maszatoljam össze magam! Én, aki majdan a halhatat­lanok társaságában sétálga­tok az Olümposzon! A tojásfejű emberke le­tette a pecabotot, lelépte a távolságot a szóbanforgó is­tállóig, majd eltűnt mögöt­te. Kisvártatva visszatért, leguggolt, az ujjával rajzol­ni kezdett a homokra. — Figyelj! Ilyen irányban ássál árkot az istálló kapu­jáig. Aztán erős buzogá­nyoddal üsd ki az istálló hátsó falát. Ha ezzel elké­szültél, jöjj vissza, itt zárd el gáttal a folyó medrét. Ak­kor Alpheiosz sebes sodrú vize az árokba zúdul, majd átrohan a marhák éjszakai szállásán. A hullámok egy­kettőre kitakarítanak min­den szennyet. Te karba tett kézzel nézheted. Jó távol­ról. Mocsok nem ér, büdös- ség orrod nem facsarja. Felderült az óriásölő ar­ca. — Pompás ötlet! Precíz kivitelezési terv! Nekem, ha száz évig is töröm ezt a kemény fejem, nem jutott volna eszembe! Felcsillant a szeme a Má­siknak. — Ha ez így van, kérlek, boldog istenek kedvence, teljesítsd a kívánságom! Ha befejezted az ötödik hőstetted, ha a király istál­lója már olyan tiszta és fé­nyes, mint a múzsák tekin­tete, akkor állíts mindent vissza. Tömd be az árkot, tereld eredeti medrébe a folyót. Egyrészt a táj har­móniája miatt, másrészt az ökológiai egyensúly kedvé­ért. Harmadszor, meri ezzel nekem is nagy szívességet teszel, itt horgászhatom to­vábbra is, ezt a helyet már jól beetettem. Mindebből a hérosz sem­mit sem hallott! Mert ki­rántott a földből egy hatal­mas lapos követ, és azt la­pátnak, ásónak használva már ásta is az árkot. Dü­börgőit a föld rettenetes erejű buzgolkodása nyomán, szemlátomást mélyült, hosz- szúlt az új meder. A tojásfejű csak nézte bánatosan — Se harmónia, se ökológia, sem vacsora nem lesz itten többé! És még a mitológia sem fogja meg­őrizni a nevem. Hogy az én fejemből pattant ki az ötlet. Hogy a kivitelezést is én terveztem meg. Hiába, nem érdemes ógörög műszaki ér­telmiséginek lenni! Itt csak az erő, csak a hatalom szá­mít! Bezzeg majd a jövő­ben! Bezzeg más országban! És nekividámodva útnak indult. Északra. Egy olyan vidékre, amelyet valamikor Hunniának, Pannóniának, Hungáriának hívnak majd. Kürti András A Compack vásárosnaményi üzemében havonta 2 tonna babérlevelet csomagolnak 20 grammos kiszerelésben. Ké­pünk az üzemben készült. (Harasztosi Pál felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents