Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-08 / 81. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. április 8. Tipegő, botladozó „gyermekkertek“ || Bölcsődé (se)k válaszút előtt A bölcsődék iránti igény ugrásszerűen csök­kent a gyermekgondozási díj bevezetése óta. Nyíregyházán egyes intézmények 30—40 száza­lékos kihasználtsággal működnek, míg mások­ban majdnem telt ház van. Tavaly óta viszont az álla­mi költségvetés egyetlen fil­lért sem ad a bölcsődék mű­ködtetéséhez, a helyi önkor­mányzatnak a saját pénzéből kell ezt finanszíroznia. Med­dig tartható az az állapot, hogy a fogyó gyermeklétszám és a rohamosan növekvő üze­meltetési költségek mellett zsebbe nyúl az önkormány­zat? A köz pénztárcája A válaszadás előtt a nyír­egyházi polgármesteri hivatal pénzügyi részlege a napok­ban kezdett egy részletes gaz­dasági átvilágításhoz. Ter­mészetesen valamennyi gyer­mekintézmény (óvoda, iskola) sorra kerül. Hiszen nagyon precízen tudni kell, hogy a havonta 6—8 ezer forintba kerülő gyermekgondozást meddig viseli el a köz pén­zeszsákja. A szülők ugyanis a megemelt térítési díjjal is napi 38 forintot fizetnek és ez töredéke a felmerülő költ­ségeknek. Tavalyelőtt még 900 böl­csődei helyet tartottak nyil­ván a megyeszékhelyen, a múlt évben az átcsoportosí­tás után 735-re apadt ez a szám. Óriási a különbség a kihasználtságban, míg az örö- kösföldi 96 százalékig mű­ködtetett, a guszevi mindösz- sze 32 százalékos. A nagy­arányú városközponti la­kásépítkezések, és a fiatal családok beköltözése után zsúfolásig megtelt a Sarkan­tyú utcai bölcsőde és népes a Agykontroll májusban Megváltozott időpontban hamarosan indul az agykont­roll tanfolyam Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési központban. Eszerint május 1, 2, 7, 8 a tanfolyam négy napja és a módszer hazai specialistája, dr. Dómján László orvos-kandidátus irá­nyítja a világszerte Silva- módszerként ismert kurzust. A részvételi díjból a diákok, a nyugdíjasok és a jelentke­zők házastársai kedvezményt kapnak. létszám a Honvéd utcaiban, ugyanis ide vették fel az örökösföldiből kiszorultakat és a kórházi intézmény meg­szűnése után átirányított ki­csiket. — A gazdasági átvilágítás tapasztalatait összegezzük, valamint április 9-én újból meghallgatjuk a bölcső­devezetőket, változtak-e a gyermekelhelyezéssel kap­csolatos igények — említette Gacsályiné Hankovszki Edit, a polgármesteri hivatal mun­katársa. — Ezzel párhuzamo­san érkeznek hozzánk olyan igények, amelyek a megüre­sedő foglalkoztató helyisége­ket hasznosítanák. Például magánóvodát nyitna valaki, míg egy vállalkozó is érdek­lődött egy helyiség iránt. Üresből haszon Természetesen a közgyűlés dönt arról, hogy hány hely marad ,és a fennmaradó te­rületet milyen célra ki veheti igénybe. De jó, ha látjuk: a gyermekeket nem zavaró te­vékenységből származó bevé­tel éppen a bölcsődések anya­gi ellátását segítené. Az egészségügyi és szociál­politikai terület régi, jogos igényeket is megoldott az átcsoportosításokkal. Leg­korábban az értelmi fogyaté­kosok foglalkoztatását szer­vezték meg az Öz utcai böl­csődében, idősek klubját nyitottak a Vécsey közben és a guszevi intézményben, ha­marosan pedig az Északi kör­útiban. A tervek szerint a jósavárosi 13-as bölcsődé­ben június elsejével nyitja meg kapuit a szociális ott­hon, érdeklődőben nincs hiány. Nélkülözhetetlen veinetöen még ez év szep­temberéig nyugvópontra jut a bölcsődék ügye, hisz ahogy dr .Pethő Ágnes főorvos, a nyíregyházi önkormányzat tagja fogalmazott: a növek­vő szociális, erkölcsi, anyagi és egészségügyi hátrányok miatt egyre több gyermek csúszik a hátrányos helyze­tűek kategóriájába és egy jó bölcsőde segíthet kiküszöböl­ni vagy a minimálisra csök­kenteni a kiegyensúlyozatlan anya-gyermek viszonyból származó, netán életre szóló méltánytalan indíttatást. Tóth Kornélia A nyárra készülnek a kisvárdai vár felújitói, az egyik bástya befedésén munkálkodnak, hogy a szabadtéri színházi rendezvények idejére megfelelő helyszín fogad­ja az érdeklődőket. (V. P. felv.) Alapítvány és fakullácií Mivel várják az első osztá­lyos tanulókat 1991. szeptem­ber 1-jétől Kisvárda iskolái? — erről kértünk tájékozta­tást az önkormányzati kép­viselőtestület kulturális cso­portjának vezetőjétől. Berecz Csabától. — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy több általá­nos iskolában alapítványt hoztak létre a tehetséges ta­nulók gondozására a tanulói képességek tudatos fejleszté­sére. Az l. sz. vagyis a Xo­Jaj, ez a sugárzás Nagy tételben- lél árog Kölcsönösen előnyös a termelőknek és az ország különböző részeiből érkező kiskereskedőknek a szentesi nagybani piac: a KOFA. Minden szerdán és vasárnap 14 órától tart nyitva a ko- raizöldség-piac, ahol orszá­gos ártáblázaton tájékoztat­nak a napi piaci árakról. Nagy tételben, féláron lehet itt vásárolni a friss árukat. Ezért nem véletlen, hogy Nyíregyháza, Miskolc, vagy Veszprém és a Balaton­part kereskedői is oda jár­nak áruért. A rendelőben egy „for­dítógépen” fejjel lefelé csüngött egy férfi. Egy bőrágyon hasalva egy má­sik beteg pedig megkony- nyebbülten sóhajtott fel a masszázsgyúrások alól. A sarokban az akupunktúrás tűk alatt pihent egy asz- szony. Kovács András rég­óta kutatja az ember egész­ségét. közérzetét javító tit­kokat. — Amerikában van egy olyan módszer, amit kiro- praktikának hívnak, ott ezt két egyetemen oktatják -— magyarázta. — Náluk egy olyan városban, mint Nyír­egyháza, legalább húszán csak azzal foglalkoznak, hogy helyrerakják az embe­rek gerinccsigolyáját, vállát, nyakát. S a kezelés költsé­gét a biztosító fizeti. Nagyon jól tudják, hogy minden csi­golyának van egy gerinc­beidegződése. Ha valamelyik csigolya nincs a helyén, ki alakulhat egy krónikus be­tegség. S odaát tisztában vannak azzal, hogy a gyó­gyítás sokkal többe kerül, mint a megelőzés. Nálunk mi van? Egy: a biztosító nem fizet, kettő: az ország­ban három-négy ember van. ÉVENTE Átlagosan HÉT-NYOLCEZER állat vár gyógyításra a Szaboles-Szatmár- Bereg megyei Állatkórházban. Képünkön dr. Orosz Enikő állatorvos a csikó fonendosz- kópos vizsgálata közben. (Trifonov Éva felvétele) aki ezzel foglalkozik, s van még négy csontkovács. Kovács András villamos- mérnöki végzettségéhez ta­nult jó néhány gyógyító fo­gást neves szakemberektől. Legkedvesebb területe a ra- diesztézia, mert ezzel tud a legtöbbet segíteni. Minden emberben bújkál több ezer rákos sejt, de ez' csak akkor burjánzik el, ha az egyén — Kovács András szerint — rossz sugárzónában fekszik. Ezt radiesztézia segítségével ki lehet mutatni. Tapasztalat, hogy az em­berek csípőcsontja már szü­letéskor is gyakorta elmoz­dul, és ez a későbbiekben a gerincoszlop ferdülését okoz­za. A rossz gerinctartásból adódnak a későbbiekben a fej-, nyak-, váll-, hát-, de­rék-, térd-, lábfájdalmak. Ez az oka a gerincferdülésnek, hanyag tartásnak, a lumbá- gónak. A szakember szerint a csípő elmozdulását bárki meg tudja állapítani: hasra kell tektetni a vizsgáit sze­mélyt, s megnézni a kél láb hosszát. Amennyiben az egyik láb néhány centimé­terrel rövidebbnek tűnik, úgy nagy valószínűséggel a csípőcsont nincs a helyén. A gerincproblémák a rossz tartás és a mozgás- hiány miatt is jelentkezhet­nek már ifjúkorban. Ezek­nek a gyerekeknek úszást, gyógytornát, fűzőt javasol­nak . —• Igen, de ettől még sen­ki nem gyógyult meg. Én először visszateszem a csípő­csontot, s aztán kezdem el egyenesítgetni a gerincet. S ezek nem felelőtlen ígérge­tések, hiszen a szülő maga látja a javulást. Sok idős asszony panaszkodik: nem hajlik a dereka, egy-két ke­zelés után viszont semmi probléma. S ebben nincs semmi fantasztikus. Ha beteg az ember, bele­kapaszkodik az utolsó szal­maszálba is. De nem veszé­lyes dolog ez egy kicsit?' — S az nem veszélyes, hogy száz gerincsérves em­ber közül hányán kénysze­rülnek tolókocsiban élni ? Vagy ez az orvosi statiszti­kába belefér? Minket nem támogatnak és nem védenek még a statisztikák sem, ezért nem is tévedhetünk. Bojté Gizella dály Zoltán általános iskola profilja nyelvtagozatra válto­zik s szeptembertől az első osztálytól a nyolcadikig az órarendbe beépítve oktatják az angol és a német nyelvet. A 2. sz. általános iskolában kiscsoportos formában már 12 éve szakosított tanterv sze­rint tanítják az orosz nyel­vet. s mellette hét éve fakul­tatív jelleggel a németet. 3 az 1990-es tanévtől az angolt is. A legideálisabb az, osztá­lyok létszáma a 3..sz. iskolá­ban, mely néni iraltűijá meg a 25 főt. E tanévtöt’á 4.—5. és a 6. osztályban- az angol nyelv'oktatását vezették be s a német nyelvet és a számí­tástechnikát fakultáció kere­tében vehetik igénybe a ta­nulók. Ez év szeptemberétől a 3. osztálytól indul a bioló­giai tagozat, s a fakultáció keretében a latin nyelv ok­tatása. 1975-től eredményesen és országosan is elismerten mű­ködik a 4. sz. általános isko­lában a testnevelés tagozat. Szeptembertől a német és a francia nyelvet is tanulhat­ják a gyerekek. Az 5. sz. Vári Emil Álta­lános Iskolában az eredmé­nyesen működő matematika tagozat várja a 3. tanév vé­gén felvételi vizsga követel­ményeinek megfelelő tanuló­tart:--------------------- ■ ------­V. P Hintón járó turisták Lovasok világkiállítása Április 3-án ismét meg­nyitotta kapuit a Nyíregy­házi Állami Tangazdaság újmajori lovasiskolája. Fő­leg anyagi okok miatt az idei szezonban minél több nyugati turistát szeretné­nek Üjmajorba csalogat­ni. A közelmúltban a Sós­tói Múzeumfaluban forgat­tak egy lovas videófilmet, amely népszerűsíti me­gyénk hagyományait és az újmajori ménest egyaránt. A filmet nem rég átad­ták hasznosításra az IBUSZ utazási irodának. Húsvét után megkezdő­dött a lovasoktatás, nem éppen olcsó áron, de a di­ákok továbbra is kedvez­ményt kapnak. Jelentkező bőven van. A nosztalgiát, romantikát kedvelők két- lovas hintát is bérelhet­nek. Az immár külföldön is ismert ménes fenntar­tása egyre többe kerül, ezért a közelmúltban le­építés volt mind a lova­sok, mind a lovak körében. A leépítés és a díjemelés ellenére idén sem lesz rentábilis a lovasiskola fenntartása, ezért az álla­mi gazdaság 3—4 millió fo­rinttal támogatja majd ezt az egyedinek mondható hobbit. A támogatás vala­hol városi, illetve megyei szinten megtérül, hiszen a szép lovak idegenforgalmi szempontból hasznosak. (Évente 20—24 kiscsikó születik.) A híres ménesből ta­valy sikerült eladni hol­landoknak, sőt angoloknak is. A stockholmi lovas vi­lágbaj ndkságra is kijutott egy újmajori ló. A turis­taforgalom is öregbítette városunk és megyénk hír­nevét: lovagolt, vagy hin­tózott már itt brazil, ja­pán és francia turista is. Április 12-e és 16-a közt a németországi Essenben rendezik meg a lovasok világkiállítását. E kiállí­táson és szakmai tapaszta­latcserén Kovács István is­kolavezető képviseli az új- majoriakat. (n.) Nyomra ízelő kerámiák Útépítés előtt régészeti kutatások Sokszor elég egy mélyebb szántás, és felbecsülhetetlen értékek kerülnek a föld fel­színére, amelyekből eleink szokásairól, életmódjáról, technikai fejlettségéről tu­dunk meg újabb titkokat. Micsoda lehetőség akkor a régészek számára az, ami­kor nagyobb építési mun­kák kezdődnek — amelyek­hez előbb ásni kell! —.mert mondjuk kilométereken át kígyózó gázcsöveket fektet­nek. Egy ilyen „akció” leleteiből kaphatnak ízelítőt azok, akik a napokban felkeresik a nyír­egyházi Jósa András Múze­um kiállítását. Az alsó-auszt­riai gázvezeték építésénél ugyanis régészek is munkál­kodtak — és a cső fektetésé­hez kiásott tíz méter széles árokban a neolítikumtól a középkor végéig élt emberek „nyomaira'' bukkantak: vo­nalas kerámiákat találtak, ké­ső-bronzkori település marad­ványai kerültek napvilágra, köztük egy olyan kis hordoz­ható tűzhely (s ez a kiállítá­son is látható), amely egész Ausztriában egyedülálló le­let, Mindezt dr. Helmut Wi- endltöl, Alsó-Ausztria tarto­mányi főrégészétől, a régésze­ti múzeumok igazgatójától tudtuk meg a napokban, a kiállítás megnyitóján. El­mondta azt is, hazájában az a jó „szokás” járja, hogy az építtető cégek a beruházási költség egy bizonyos hánya­dáig támogatják a régészeti feltárást. Nem kis izgalom tölti el azonban ezekben a napokban hazánk régészeit is, hiszen hatalmas feltáró munkára nyílik lehetőségük — mint azt Németh Péter, a Jósa András Múzeum igazgatója megfogalmazta. A déli autó­pálya építésekor ugyanis vég­re szerepet kaphatnak a ku­tatók is — a száz méter szé­les nyomvonalon feltárásokat végezhetnek, mielőtt még örökre aszfaltréteg kerülne régi idők maradványaira. Ügy számolják, kilométerenként 1—2 régészeti lelőhelyet ta­lálhatnak. A kutatáshoz sze­retnének az összberuházásból pénzt kapni, erről már meg­kezdődtek a tárgyalások. Megyénkben fontos germán leletekre számítanak, s nem elképzelhetetlen az sem, hogy elpusztult falvak templomai­nak nyomai is előbukkan­nak. Megtudtuk még, hogy — ellentétben a korábbi gyakor­lattal, amikor útépítéskor nemigen törődtek ilyesmivel — amennyiben nemzeti kin­csekre lelnek, például kurgá- nok, középkori templomma­radványok kerülnek elő, az autópályát kicsit, odébb tere­lik. Cs. K.

Next

/
Thumbnails
Contents