Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

1991. április 5. Kelet-Magyarország 3 Hit az élethez Beszélgetés a KDNP országos alelnökével Dr. Szilágyiné Császár Te­réziát, a Kereszténydemokra­ta Néppárt Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei elnökét a napokban megtartott tiszt­újító gyűlésen a párt orszá­gos alelnökévé választották. Ebből az alkalomból készült az alábbi beszélgetés. — Milyen indíttatás áll e ma­gas politikai tisztség hátteré­ben? — Egész életem célja, hogy az igazságtalanság, a jogtalan előnyszerzés, a kor­rupció ellen harcoljak. Kö­zépparaszti, kereskedői csa­ládból származom Polgárról, a nagyapám kulák volt, és a párttitkár elérte, hogy a ku- lákcsemetét egyetlen közép­iskolába se vették fel. Van a családban 48—49-es és 56-os hagyomány, azon nőttünk fel, hogy az a gyönyörű fe­kete föld micsoda érték, és rengeteget kellett dolgozni. Később aztán tanulhattam, a körzeti orvos férjem mellett dolgoztam, majd megszerez­tem a felsőfokú áruforgalmi szakvégzettséget és az élel­miszer kisker áruforgalmi vezetője lettem. — Ritkán fordul elő, hogy egy nő kerül ilyen fontos po­litikai posztra. Honnan az erő? — Hiszek abban, hogy egy küldetést kell teljesítenem, amire elhivattam. Sajnos, ez egy tragédiához is kapcsoló­dik: az én kislányom tizen­négy éves korában meghalt. Nehezen tudtam megnyugod­ni a jó Isten döntésében, de azután elfogadtam, így kell lennie. És erőt adnak azok a társak, akikkel itt a megyé­ben a pártot szerveztük: Ka­pitány Józsefné, Valikovics Ferenc, a fiam, aki tőlem függetlenül is intézte a párt­ügyeket, Paál István, Kocz- kás Sándor. Nagyon, megtisz­telő számomra a bizalom, úgy érzem, ennek meg kell felelnem. — A tisztújítás után az új ve­zetőség milyen irányba tart, milyen célokat tűzött maga elé? — Pártunk a Barankovics- párt útját kívánja folytatni, hangsúlyozzuk, hogy a ke­reszténydemokrácia talaján álló párt nem vallási párt. felekezetektől független, a Szent István-i keresztény ér­tékekre épít. A cél megte­remteni egy olyan társadal­mat, amelyben valóban érvé­nyesül a népfenség elve, de nem úgy, hogy mindenki a nép nevében nyilatkozik, ha­nem első a közösség érdeke és csak azután jön az egyé­ni érdek. Szükség van az er­kölcsi megújulásra, hogy a közélet tisztasága és az igazi demokrácia megteremtőd­jék. A mai állapotok nem ezt tükrözik, de ne felejtsük el, negyven év szörnyű korrup­cióját kell felszámolnunk. — Lesznek-e szervezeti válto­zások és konkrétan, mi lesz á feladatod alelnökként? — Nem volt igazán sikeres az előző szervezeti forma a párt vezetőségének élén), ezért a nagyválasztmány úgy döntött, irányítson egy sző­kébb körű testület és az egyes feladatokra szakreferenseket fog kijelölni. A vezetőségben jelenleg hárman vagyunk, akik nem parlamenti képvi­selők: Varga László főként a külkapcsolatokkal foglalko­zik, Farkas Géza elsősorban ügyvezetői teendőket intéz, hozzám a pártépités és -szer­vezés tartozik, ami talán nem is véletlen, hiszen a mi me­gyénkben a legerősebb a Ke­reszténydemokrata Néppárt. — Azt lehet érzékelni, ez a korában csendes kis párt újab­é ban egyre többet ballat magá­ról, népszerűsége növekszik. Hogyan tovább? — Valóban, talán a mienk volt az egyik legcsendesebb párt a választásokat megelő­zően, és talán a mienk az egyetlen párt, ahonnan sze­mélyes sértődöttség miatt nem volt és nincs kilépés. Je­lenleg 16 ezer tagja van pár­tunknak, akik különböző fe­lekezetekhez tartoznak, és nagyon sokan vannak, akik tagjai a pártnak, de nem hí­vők. A következő időszakban szeretnénk eljutni a munkás­sághoz, mert nem biztos, hogy pártunknak nincs bázi­sa a munkásság körében. Ügy látom, közöttük is szá­míthatunk szimpátiára. Sze­retnénk többen foglalkozni a fiatalokkal, hiszen számos fiatal teng-leng, nincs érték­rendje, nem tudja, hová tar­tozzon. Fő tevékenységként továbbra is szociális kérdé­sekkel kívánunk foglalkozni, mert sok a perifériára szo­rult ember, sok a szegény, a szellemi mozgássérült, a gyesen lévő, a nyugdíjas — mind megannyi problémával. Kiemelten szeretnék tenni a családanyák érdekében, hogy akik akarnak részmunkaidő­ben dolgozhassanak és a férj kapjon annyi fizetést, amiből képes eltartani a családját. Az az elvem: eí kell venni az indokolatlanul magas nyug­díjakat és azt oda kell adni a rászorulóknak, elesettek­nek. Tudom, hogy egy-két évig nagyon nehéz lesz az életünk, de én optimista va­gyok. A magyar szellemi tő­ke világhírű, van hazánknak esélye, hogy kilábaljunk ten­gernyi bajunkból. — Ehhez a kilábaláshoz ép- pen a Kereszténydemokrata Néppárt külföldi kapcsolatai révén kaptunk és kapunk sok segítséget. Ez hogyan alakulhat a továbbiakban? — Óriási az érdeklődés, nagyon sokat segítettek már eddig is a hollandok, de má­sok is érdeklődnek, jönnének. A tulajdonviszonyok rende­zése szükséges és bizonyos bankgaranciák, hogy megin­dulhassanak azok a kisvál­lalkozások, amelyeket a nyugati tőke szívesen támo­gatna. A magyar ember sze­ret dolgozni — az más kér­dés, hogy vannak, akiket le­szoktattak róla. Bízom ab­ban, hogy ezen a téren is előbbre jutunk. — Végül egy személyes kér­dés: e pártfunkció milyen vál­tozást hoz a személyes életed­ben? Megválsz a megyétől? — Említettem, itt a leg­erősebb a párt, talán, mert itt a legszegényebbek az embe­rek, itt kell a legtöbb hit az élethez, itt sikerült a szívek­hez leginkább eljutni. Ezt a megyét soha nem hagyom el, lélekben ide kötődöm, csak most éppen nem itt fogok dolgozni... Baraksó Erzsébet Fehérgyarmat környékén Drámai munkanélküliség Év elejétől a Petőfi Sándor utca 16. szám alatti utca­fronti épületet bérli Fehér- gyarmaton a Megyei Munka­ügyi Központ. A kirendeltség vezetője Fekete Andrásné mondja: — A munkanélküliek szá­ma túlhaladta a 2500-at. A jelenlegi épületrész szűknek bizonyult: a 6 dolgozó havi átlagban 600—700 ügyféllel találkozik (van aki többször is megjelenik). A munkanél­küli-segély az egyébként is alacsony megyei átlag alatt van; havi 4710 forint. Sajnos a kifejezetten fehérgyarmati munkanélküliek száma egyik hónapról a másikra 10 száza­lékkal nőtt. A terület terme­lőszövetkezetei tagságából kerül ki a munkanélküliek csaknem fele. Emelkedett az értelmiségi pályákon dolgo­zó, s immáron munkanglkü- li-segélyből élők száma. Az ügyintézésen segített, hogy áttértek a számítógépes adatrögzítésre. Nehezíti vi­szont munkájukat, hogy bár a Postának befizették a 90 ezer forintot, de a mai napig nem kaptak telefonállomást, pedig két kőhajításnyira vannak a műszaki épülettől. Az újrakezdési hitelt fel­vettek közül több, korábban sertéstartásra vállalkozó mó­dosította elképzelését. Sajnos a „pályamódosítás”, (az ár­képzés) után sem tudnak vi­szont új munkahelyeket ajánlani. Sőt. A város ipari üzemeiből jelentős számú szakembert küldtek el eddig is, s ha a szovjet piac nem indul be, katasztrofálissá vá­lik a helyzet. A városi ön- kormányzat intézményeiben: korábban a polgármesteri hi­vatalban, most a bölcsődé­ben; majd a kórházban, de a kulturális területen is ter­veznek létszámcsökkentést. Munkahelyeremtésre pedig alig van kilátás. ^ Az emberek érthetően ide­gesek. Jelentős azoknak a száma, akik már nem kap­nak munkanélküli-segélyt. . . Ügy tűnik, a pénzintézet ha­marosan új épületbe költö­zik, s így a kirendeltség te­rületi igényét megnyugtatóan ki lehet elégíteni. Bár az ösz- szes többi gondot ilyen köny- nyen meg lehetne oldani... (molnár) Számítógép már van, munkahely nincs. Alázattal — Hogy nem lehet hallani a Máltai Lovagrend tevékeny­ségéről Nyíregyházán? Ez azért lehet így, mert első­sorban egy keresztény szelle­mű szolgálatról van szó, amelynek nem célja a propa­ganda — mondta Usz István orthodox paróchus, a „pihe­nő” szeretetröl beszélgetve. A szervezetben ugyanolyan szociális, kulturális dolgok­kal foglalkoznak, mint más­hol. A különbség talán ab­ban mutatkozik, hogy egy ruhaosztáson túl az emberek lelkét is meg akarják köze­líteni. A rászorulók körében egyál­talán nem ismeretlen a Mál­tai Szeretetszolgálat. A dosz- sziéba fűzött kérelmek szá­zai bizonyítják, hogy meny­nyien várják a segítséget: is­kolák, otthonok, kórházak, családok ... Egy meleg taka­róért, egy ágyért vagy ru­háért őszinte köszönő leve­lek sorakoznak a nyíregyhá­zi Széchenyi úton lévő paró­kián. Több ezer biblia, könyv, sajtótermék, élelmi­szer, gyógyszer került a ha­tárainkon túli emberekhez is. A küldemények eddig száz­milliós értékben futottalt át a nyíregyházi központon. Néhány stabil ember és szám­talan kívülálló személy hoz­záállásával szervezik a szál­lításokat. A Máltai Szeretet­szolgálat hazánkban végzett néhány éves segítő munká­ja csendes alázattal hozzá­nőtt a nehézségekkel küzdő emberek életéhez. (bojté) Megyei helyzetkép a számuk tükrében Féket a vágtázó inflációnak Közismert, hogy az életszínvonalat egy mutatóval nem lehet meghatározni. A gyakran használt reálbér és reáljö­vedelem indexét csak makroszinten lehet számítani. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében élők életkörülményei, az életszínvonalat befolyásoló tényezők sajátosságai miatt több eltérést mutatnak az ország más területein élőkhöz viszo­nyítva. A megyében élők életszín­vonalát ma is jelentős mér­tékben befolyásolja a foglal­koztatási helyzet. Évtizedek óta gond az aktív korúak el­helyezkedése. emiatt az el­múlt 40 év alatt 250 ezerre tehető a vándorlási veszte­ség. Napjainkban a foglal­koztatási feszültségek kiéle­ződtek. Sajátos gondja a me­gyének az ingázók rétegének széles sávja. Közülük lét­számleépítések. illetve a vál­ságágazatokban a foglalkoz­EZT A TÖRTÉNETET A KÉPZELET SZÜLTE. BÁRMI­NEMŰ HASONLATOSSAGA A VALÓSÁGHOZ CSAK A VÉ­LETLEN MŰVE. — Ideges vagy? — még kérded? Ehhez pofa kell! — Minden rendben lesz, csak bízd ide! A tanári szoba semmi jót nem ígér. Hideg tekinte­tek, ellenséges arcok. — Tisztelt kollegák, ugye szólíthatom így Önöket.. . — Pfuj, de nyálas egy alak! — jegyzi meg csend­ben, fogai közt épp csak átpréselve a szavakat egy fiatal kollegina. — A másik meg szerintem mindjárt el­sírja magát! — ., .Laci barátom — a lebratyizott igazgató kellet­lenül feszeng székén — már az egyetemen, ahol együtt koptattuk a padot, meg a tanárok idegeit, szóval már ott is híres volt a jó szívé­ről. .. — hitetlenkedő ösz- szepillantások itt is, ott is —, úgyhogy, amikor nem­régiben megkerestem... A beszélő mellett eddig magába roskadtan ülő férfi hirtelen felegyenesedik, fi­noman, de erőteljesen meg­fogja a hevesen gesztikulá­ló társa karját, s félig ne­ki, de félig a hallgatóságnak is intézi szavait. — Hagyd kérlek, inkább én. Döbbent, de kiváncsi csend. — A nevemet már bizto­san tudják, elégszer emle­gethették az utóbbi napok­ban. Az „ejtőernyős”! Két ember maradhatott osztá­lyunkon a leépítés után. Ne­kem állást kell keresnem. Az önök iskolájában van egy szabad státus. Van, és nem nekem csinálták, ké­rem, ezt vegyék figyelembe. A túlórák terheit vehetnem le a vállukról, hiszen vég­zettségem pont a kél kere­sett szak oktatására jogosít fel. Zuhanó­repülés — Miért inkább maga, mint bármelyik más pályá­zó? Miért akarja elvenni a helyet a fiataloktól? — szó­lal meg elsőként a rangidős jogán egy, jócskán a nyug­díj felett álló tanárnő. De meg is kapja a hátsó so­rokból. — Nem csak ő teszi! A kirobbanni készülő nemzedéki vitát egy éles hang fojtja el csírájában. — Kérem, most rólam van szó! A segítségüket sze­retném kérni! — Rendben! — fordul felé az igazgató. — De ha jól tudom, van tíz éve, hogy nem állt katedrán! — Mennyivel tudok keve­sebbet, mint egy egyetemről épp kikerült? Aki . csak szeptembertől szoktatható a mindennapi terheléshez? Engem akár már holnap is mély vízbe dobhatnak! S még mielőtt maguk monda­nák, mondom én. Igen, part­vonalon futottam. De ezt nem róhatja fel nekem senki. Hisz maguk is na­gyon jól tudják, hogy a le­tűnt világ mozgalmai épp azokat az embereket fog­ták meg, akikben volt egy kis lendület, egy kis ötlet, egy kis lelkesedés. Egy cserfes lánykából, egy hatá- rozottab ifjúból hipp-hopp KISZ-titkár lett. Akik moz­gatni bírták a lusta töme­get. Ha szigorúan csak ezt vesszük, akár még büszke is lehetek rá. S ami a pe­dagógusi munkát illeti, gyermekekkel foglalkoztam eddig is, csak legfeljebb en­gem nem tanár bácsinak szólítottak. Nagyot fújva székébe huppan. Hát elmondta. Nem hosszú heteken át, minden­kinek külön-külön bizony­gatva. Egyszerre, egyszusz- ra. Csevegésre fogott hang riasztja fel gondolataiból. — A kedves felesége, tün­dén egy asszonyka, még mindig a bölcsődében dol­gozik? Nevetésfoszlányok. Idege­sen feszülő arca mosolyba szelídül. Megkeresi az ide­gen arcok között a felécsil­lanó kis pápaszemet, úgy felel. — Nem. Amióta megszü­letett a harmadik fiunk... Ezt a történetet a képze­let szülte. Egyezése a való­sággal teljesen kizárt. Tapolcai Zoltán tatás csökkenése miatt több ezren térnek haza. Negativ rekord Legsúlyosabb gondok közé sorolható a pályakezdő fiata­lok helyzete. A demográfiai csúcs idején született kor­osztály most végez a szak­munkásképzőkben. válik ak­tív keresővé. Sajnos egyne­gyedük. több mint kétezren az elmúlt évben sem tudott elhelyezkedni. A fiatalok fog­lalkoztatási gondjai mellett szülői segítség nélkül szinte kilátástalan a családalapítás, a lakáshoz jutás. Az itt élő fiatalok gondjai az alacsony jövedelmi helyzet miatt sú­lyosabbak az országos átlag­nál! A munkaerő-piacon mint­egy 27 ezer az állást kereső és közel 12 és félezren része­sülnek munkanélküli-segély­ben. A munkanélküliek szá­ma ebben a megyében a leg­nagyobb. Sajnos a munkaerő- piac elég rugalmatlan, keze­lésének hatékony módszerei ma még nem alakultak ki. Az életszínvonalat megha­tározó tényezők között alap­vető a jövedelem nagysága, változása. Napjainkban igen élénk vita folyik arról, meny­nyi jövedelem kell a megél­hetéshez. mennyiben befo­lyásolja ezt a család- háztartás összetétele. A csa­ládi jövedelmek mintegy fele a munkaviszonyból szárma­zik. A megyei átlagbérek és az átlagkeresetek 20-25%- kal maradnak el az országos átlagoktól, ez az ágazatok kö­zött 2—5 ezer forintos lema­radást okoz. ami a családok bevételeiben igen jelentős ki­esést jelent. A családi be­vételek egyötöde a pénzbeni társadalmi jövedelmekből ered. főleg nyugdíjból és csa­ládi pótlékból. Kicsi megtakarítás Az országosnál alacso­nyabb jövedelmek következ­tében a nyugdíjátlagok is kb. 20 százalékkal maradnak el az országostól. Ennél is na­gyobb elmaradást jelent, hogy a nyugdíjasok fele az átlagnál is alacsonyabb ősz- szegben részesül. Alapvető gondot a nyugdíjak vásárló- értékének folyamatos csök­kenése okozta. Az 1970-es évek közepén született korosztályok éppen most érik el a kamaszkort, amikor az eltartási költségek az átlagtól jóval nagyobbak. A megyében amúgyis na­gyobb élveszületési arány miatt ez a korosztály nagy súlyt képvisel. így ezeknél a családoknál a családi pótlék összege inflálódott. Közis­mert. hogy a gyermekek, el­tartottak száma az életszín­vonal egyik meghatározó té­nyezője. Az egy főre jutó jö­vedelem a 2 gyermekes csa­ládoknál 65%-át. a 3 gyer­mekeseknél felét éri csak el a gyermektelen családoké­nak. A gyermekes családok jelentős része az áremelések miatt önhibájukon kívül sod­ródott a létminimum hatá­rára. A jövedelmek nagysága és a fogyasztási szerkezet szo­ros kapcsolatot mutat. A jö­vedelmek alacsony szintjén magas a napi cikkek fogyasz­tása. az élelmiszereikre for­dított hányad. Rések a halén A megyében a lakosság ki­adásainak nagyobb hányadát fordítja éteimiszer-vásárlá­sokra. Ez különösen a gyer­mekes családok fogyasztási szerkezetében meghatározó. Ebből is következik, hogy megyei szinten az árhatások nagyobbak. Különösen a kis- összegü nyugdíjasok és gyer­mekes családok védtelenek az áremelkedésekkel szem­ben, akik önhibájukon kívül elszegényednek. Számításaink szerint 1990- ben a megyei lakosság egy­negyede élt a létminimum és négytizede a társadalmi mi­nimum szintjén. Országosan jóval kisebbek az arányok. A jelenlegi szociálpolitikai rend­szer ezeknek az családoknak nem biztosítja a jelenlegi szinten elfogadható életszín­vonalat, (szakirodalom sze­rint) ugyanis jelenleg a szo­ciális védőháló 5%-os inflá­ció mellett nyújt védelmet a vásárlóknak. Sajnos a fo­gyasztói árindex illetve az infláció mértéke 1991-beri is magas lesz. meghaladja az előző évit, így a lakosság egy részének elszegényedése to­vább fokozódik. Dr. Hajdú Bertalanná közgazdász

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents