Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-27 / 98. szám
1991. április 27. Kelet-Magyarország 3 Önkényes kormányzat — mondja a megyei önkormányzat elnöke Amikor az önkormányzati törvény készült, ha voltak is komoly kifogások és ellenvetések némelyik paragrafusa ellen, úgy tűnt: legalább egy időre töb- bé-kevésbé megnyugtatóan elvégzi a rendszerváltást a közigazgatásban. Furcsának, de mindenképp szokatlannak tűnt, hogy már csak térképen létezik a megye, a megyei önkormányzatnak még annyi jogosítványa sincs, mint a heteinek, de mindebből arra lehet következteni: a törvényalkotók elérték céljukat. Kettéosztották a hatalmat a kormány és az önkormányzatok között, s a valamikori középszint — a megye — kiesett a kosárból. Legalábbis a törvény szerint. Mert mostanában mintha úgy tűnne: vissza akarnak csempészni volt megyei funkciókat, miközben a működéshez szükséges vagyont, tulajdont nyirbálni szeretnék, a nemrég született törvény ellenére. Hogyan is látja ezt Medgyesy József, a megyei közgyűlés elnöke? Törvény adta önállóság — A parlament jóváhagyta az önkormányzatokról szóló törvényt, amely szerint a helyi önkormányzat — ide sorolták a megyei Önkormányzatot is — a törvény keretei között tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételéivel önállóan gazdálkodik, és saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Ezzel a törvény meghatározza a gazdálkodás kereteit. Ugyancsak az önkormányzati törvény körvonalazza azt is, hogy 1990. szeptember 30. után az önkormányzatok tulajdonába kerültek a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében lévő állami ingatlanok. Az pedig természetes ezek után, hogy az ön- kormányzat tulajdonlását is csak törvény korlátozhatja. — A törvényi garanciáik ellenére kormányzati szervek egyre markánsabban törekszenek arra, hogy az ön- kormányzati tulajdon állami szervek kezére kerüljön. Konkrét példa erre az az átirat, amelyet a helyettes államtitkártól kaptunk, hogy a megyei önkormányzat tulajdonát képviselő megyeházából épületrészeket adjunk át térítésmentesen a nemrég megalakult TÁTISZ-nak, a Területi Államháztartási Közigazgatási Informatikai Szolgálatnak. De szó van a megyei önkormányzat gépkocsijáról, telefonjáról, telefaxáról, telexéről, számítógépéről, amikhez az államtitkár-helyettesnek a világon semmi köze nincs, hiszen ő semmilyen leirattal nem változtathatja meg az Ország- gyűlés által elfogadott törvényt, a meghatározott jogosítványokat. — Ezeket a leiratokat úgy hozzák a megyei önkormányzatok tudomására, hogy az ő kezdeményezésük alapján készülő törvényre, rendeletre hivatkoznak; olyan rendeletre, amelyek a dekoncentrált szervek elhelyezését az ön- kormányzatnak kötelezővé teszik, épületek, berendezések ingyenes használatát biztosítják, sőt, a korábbi években keletkezett pénzkövetelések átadására is inspirálnak bennünket — mondja Medgyesy József. — Ez teljesen törvénytelen, érthetetlen és az önkormányzati jogosítványokat maximálisan csorbító kezedeményezés, törekvés, mi ez ellen maximálisan tiltakozunk. Ezt tette a Megyei önkormányzatok Szövetsége is. Kihasználják a tisztázatlan helyzetet — Miért lehetséges mindez? Mert az önkormányzati tulajdon megnyugtató rendezésével kapcsolatos törvényalkotó munka nagyon vontatottan halad. A törvényi rendezetlenség azonban nem nyújthat alapot, támpontot arra, hogy az önkormányzati tulajdont megnyirbálják és ezért a leghatározottabban elutasítunk minden ilyen törekvést, ami a tisztázatlan helyzetet kihasználva a megyei önkormányzati tulajdon ellen irányul. — Egyre többször jelennek meg különböző tárcatörekvések is, hogy a mi feladat- és hatáskörünkbe nem sorolt feladatok ellátására próbálnak felszólítani bennünket, majd amikor azt válaszoljuk, hogy erre nincs sem személyi, sem pénzügyi feltételünk, akkor arra hivatkoznak, hogy egy megyei önkormányzatnak illik ezt is tudni, meg azt Szénosztályozó Eperjeskén Eperjeskén, a közismert okok miatt kellően ki nem használt átrakópályaudvaron, a vasérccsúszda területén szénosztályozó berendezés épül. Az összesen 50 millió forintos beruházás „házigazdája” a Nógrádi Szénbányák Vállalat. Generálkivitelező a Kisvárdai Építő- és Szerelő- ipari Kisszövetkezet (építési munkák) az ugyancsak kisvárdai Vas- és Gépipari pedig a vasipari szerelést végzi. Az évi egymillió tonna szén osztályozására alkalmas berendezés átadására május 3Gén kerül sor. Az „alapanyagot”, a válogatásra váró szenet, a nógrádi vállalat barterben hozza be a Szovjetunióból. Ellentételként gyógyszert és orvosi műszereket szállítanak a szovjet partnernek. Az új berendezés működtetésétől azt várják, hogy számottevően javul Szabolcs, Borsod; Nógrád megyék ellátása. (abo) is, közben a megyei önkormányzat minden lehetőségét megnyirbálják. — Ez annál is inkább furcsa, mert minden megyének ötvenmillió forintot biztosítanak ilyen feladatok ellátására, függetlenül attól, hogy 600 ezer vagy 300 ezer ember él a megyében, ugyanakkor egyformán várják el, hogy megfelelő információt szolgáltassunk az egész megye-e kiterjedően. Nyilvánvaló, hogy mi a megyebeli önkormányzatoktól csak szívességi alapon kérhetünk ilyen tájékoztatást. Csak szívességi alapon — De jelent már meg rendelet, ami egyszerűen előírja a megyei önkormányzatoknak, hogy különböző statisztikai adatszolgáltatást teljesítsenek, hoiott a megyének semmilyen jogosítványa nincs ilyen adatgyűjtésre. — Nem a feladat alól akarunk kibújni, mert amennyiben erre az anyagi lehetőséget megkapjuk, természetesen megteremtjük a személyi feltételeit is. De az nem járható úgy, hogy egyik oldalról teljesen megyei önkormányzatellenes pénzügyi szabályozást hoznak, másik oldalról maximális feladathárításra, illetve az önkormányzati vagyon megcsorbítására törekszenek. Ez ellen emelte fel mind a tizenkilenc megye a szavát, s ha kell, akkor az Országgyűlésig is elmegyünk, mert ebben az önkormányzati törvény megsértését látjuk — mondta a megyei közgyűlés elnöke. Balogh József Közös magánügyek yakorta kap szerkesztőségünk panaszos levelet, melyben írója vélt, vagy valós sérelmeinek ad hangot, kérve segítségünket, akár azáltal, hogy problémája napvilágot lát. Nemegyszer megfogalmazódik ilyenkor bennünk: melyik az, amelyik valóban érdemes arra, hogy nyilvánosságra kerüljön, s melyik az, amelyiket más „csatornán” kellene orvosolni. A döntést gyakran csak akkor lehet megfogalmazni, amikor — úgymond — feltérképeztük az ügyet. Miért írom én mindezt? — kérdezheti joggal a Kedves Olvasó. Egy példa által kívánom megmagyarázni, mely akár tipikusnak is mondható. Az egyik határ menti településről érkezett levél a közelmúltban, melyben egy család kálváriája sejlett fel. Ügy érzik, a község vezetése összeesküdött ellenük, bosszúhadjárattól tartanak. A feleség — mint írta: több évtizedes, becsületesen végzett munka után — átszervezés címén — az utcára került. Férje, többek között ennek a döntésnek hatására, lemondott nemcsak a képviselő-testületi tagságáról, de iskolavezetői posztjáról is, s attól tartanak, ezután lányuk sem lehet biztonságban állása miatt. Számos furcsaságot említettek meg a képviselő-testületi ülésekkel, az ott elhangzott intézkedésekkel, javaslatokkal kapcsolatban is. A polgármester persze egészen másképp látja a dolgokat, ö arról beszélt, semmiféle bosszúhadjáratról nincs szó, a különféle átszervezések megvalósítása kényszerű, de szükséges lépés volt. Személy szerint a férj lemondását a képviselői tisztségről nagyon sajnálta, hasznos tanácsaira a jövőben is szükség lett volna. Nem akart vádaskodni, indulatokat kavarni, így „nem hivatalosan” beszélt mindössze azokról a jelenségekről, melyek megalapozták döntéseiket, s melyek az érintettek ellen szóltak. Néhány nappal ottjártam után egy közvélemény-kutatás eredményéről is beszámolt, melyben a megkérdezettek döntő hányada pozitívan nyilatkozott a polgár- mesteri hivatal tevékenységéről, az óvodai és az iskolai változásokról. Nem tagadta, kisebb, korrigálható hibákat ugyan elkövettek, de meggyőződése, hogy intézkedéseik többsége a lakosság zömének megelégedésére, sőt kívánságára történt. Közügy, vagy magánügy a levélben vázolt probléma, melynek állításairól a helyszínen próbáltam meggyőződni? Nem könnyű a válasz, hiszen az egyéni sérelmek mögött mindig közösségi érdekek is húzódnak. S ki-ki a saját embere mellett teszi le a voksot, ez is nehezíti a szálak kibogozását. Neveket főleg azért nem írtam most, mert általános a jelenség. S azért sem, mert — számomra úgy tűnik — itt a panasz mögött nem egy nagyobb csoport, közösség problémája húzódott. r nulsága viszont van, talán többirányú is. Hiszen ha valóban bizonyítékok, komoly érvek támasztanák alá a levél állításait, minden bizonnyal más irányt vett volna az eset elbírálása. Ezért is szükséges olvasóink jelzése, a problémák felvetése. Hiszen ha a „fonalat sikerül elkapni”, közéletünk, mindennapjaink életképeit mutathatjuk be, mint annyiszor, más esetekben. Kováts Dénes Kikötött kutak A nehezedő gazdasági körülmények, az ez évi költségvetési fedezet gondjai és a növekvő vízdíj hatására egyre több településen merül fel a gondolat: meg kell vizsgálni a közkutak térítési díjait. A gyakorlat alapján egy-egy község, vagy a fogyasztott viz becsült mennyisége után (ez a gyakoribb), vagy a közkifolyóra elhelyezett mérőóra alapján fizeti a dijat. Az első esetben évenként megállapodás jön létre a település önkormányzata és a- SZAVICSAV illetékes üzem- mérnöksége között (A jelenlegi vízdíj 21,9 Ft köbméterenként.) A tapasztalatok alapján az elkövetkező időben még csak nőni fog a közkutak- ból a fogyasztás. Hiszen az emelkedő díj miatt sokan — a hálózatba bekötöttek is — takarékossági célból, vagy az éppen hátralék miatt kikapcsolt lakók majd innen viszik a vizet. Emellett szép számmal vannak, akik ebből öntözik a kiskertjüket, mossák kocsijukat. Nem lebecsülendő az a mennyiség sem, amit a közterületek locsolásához használnak el. összességében megállapítható, a közkutakról pazarló a vízfogyasztás. A szándék tehát indokolt az önkormányzatok részéről. Takarékoskodni kell, de hogyan? Néhány javaslat már elhangzott: például felül lehetne vizsgálni, szükség van-e az adott lakóhelyen minden meglévő kútra. (Figyelembe véve az oda tartozó ellátatlan lakosságot). Másrészt a nagyobb figyelem, a szigorúbb ellenőrzés, akár szabálysértési eljárás alkalmazása is csökkentené az illegális fogyasztókat. Vagy talán eretnek gondolatnak számít ma még! De egy bizonyos összeget átháríthatnának a közkifolyóból fogyasztókra. Valószínűleg csökkenést eredményezne, ha az üzemelő közkifolyókat mérőórákkal szerelnék fel és nem átalánydíjat számolnának. Kényszerű lépések ezek, de mindent meg kell tenni a talpon maradáshoz, és az sem mellékes, hogy így spórolhatnánk egyik legfontosabb természeti kincsünkkel. D. M. Vásárosnamény díszpolgára T egnap rendkívüli ülést tartott Vásárosnamény ön- kormányzata. Ez alkalomból vette át a vitkai születésű, de már hosz- szú ideje a fővárosban élő Balázs József a díszpolgári oklevelet, s plakettet. Írói munkásságának talán legismertebb alkotása a „Fábián Bálint találkozása Istennel” című regénye, amelyből film is készült. Két drámáját a nyíregyházi színház is bemutatta (Bátori advent, A homok városa). Filmjei fesztiváldíjasok, müveit kilenc nyelvre fordították le. Kétszeres József Attila-díjas író. Életművének e díszpolgársággal tiszteleg szülőföldje. 'Szövegelés HELYREIGAZÍTÁS ,,Elegem van az olyan ostobaságokból, hogy a puccskísérlet idején az ágy alá bújtam. Nem is ágyon, hanem rekamién alszom." Corazon Aquino, Fülöp- szigeteki elnökasszony SZAKMAI ÁRTALOM „Szégyen és gyalázat, ami a sajtószabadság körül történik háború idején. Az újságírókat manipulálják, félretájékoztatják, zsarolják, és a világ utolsó embereinek tartják őket. Békében más a helyzet. A sorrend fordított." Jim Hoegland, angol publicista ABRAKADABRA „Elképzelhető, hogy a külföldiek inkább feladják, mint megtanulják intézményünk nevét.” A vnyiizarubezsgeológia című szovjet lap MŰHELYMUNKA „A mozi és a kupleráj ugyanaz. Éppen ezért én először a feneküket nézem a művésznőknek.” Tinto Brass, olasz filmrendező POZÍCIÓ „Gorbacsov? A baloldal a falra akasztaná a képét, a jobboldal fölakasztaná.” Satalin, szovjet politikus Vízkeverő műtárgy épül a Tisza menti Regionális Vízmű Nyíregyházi Gzemigazgatóság északi (víz) fogadó területén. A különböző kutakból érkező ivóvizek keverését, illetve elosztását végzik majd erről a fogadó területről. Harasztosi Pál felvétele
