Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-03 / 77. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. április 4. Horn Gyula megyénkben MELYIK AZ IGAZI MAJOR? John Major brit miniszter- elnök a róla készült viaszfigurával Tussaud asszony világ­hírű panoptikumában 1991. március 28-án, amikor először ál­lították ki az új kormányfőt ábrázoló, a megszólalásig élet­hű bábut. A bal oldalon álló férfi elismeréssel nyilatkozott szomszédjáról, a jobb oldali személy nem nyilvánított vé­leményt . Meghall Graham Greene Áremelések utón Moszkva tovább koplal (Folytatás az 1. oldalról) képviselőivel találkozott, Űj- fehértón és a nyíregyházi nagygyűlésen tájékoztatót tartott kül- és belpolitikai té­mákról, majd az érdeklődők kérdéseire válaszolt. Mind az újfehértói, mind a nyíregyházi találkozón ki­emelten foglalkozott a sú­lyos belpolitikai helyzettel, utalva arra, hogy nagyon mély válságban vagyunk és a válság a legmélyebb pontiát még nem érte el. Az MSZP az elodázhatatlan kérdések közé sorolja egyebek között a tulajdonviszonyok mielőbbi rendezését, az infláció elleni harcot, valamint- nagy mu­lasztásnak tartja, hogy az el­múlt időszakban, amikor a lakosság jelentékeny részé­nek romlottak az életviszo­nyai, -körülményei, nem ala­kult ki megfelelő szociális védőháló. Nem hozta meg a Parlament mindazokat a tör­vényeket, amelyeket a köz­vélemény is elvárt, különösen aggasztó a mezőgazdaság helyzete. A türelmetlenség olykor önkényes földfoglalá­sokhoz vezet — amint arról Üjfehértón is tájékoztatták. Ezzel kapcsolatban kijelen­tette: az nem megoldás, a törvényt mindenkinek tiszte­letben kell tartania. az MSZP kitart a baloldali- ság mellett, holott ez ma nem nápszerű dolog Hitelesnek érzik a pártot, konstruktív ellenzéki szerepre töreksze­nek. A közeljövőben azt ter­vezik, hogy létrejön egy bal­oldali kerekasztal, amelynek egyik tagjaként az MSZP ke­resi a kapcsolatot a balolda­li tömörülésekkel, példaként a Magyarországi Szociálde­mokrata Pártot említette. A kormány működésével kapcsolatban elképzelhetőnek találja egy szakértői kormány megalakítását a hat párt tag­jaiból, illetve függetlenekből, de arra jelenleg nincsenek meg a megfelelő körülmé­nyek. Sokkal nehezebb az ország helyzete, mint egy évvel ezelőtt az MSZP el­gondolta, de van remény a változásra, miután a parla­menti pártok önvizsgálatba A hallgatóság a nyíregyhá­zi nagygyűlésen. kezdtek és keresik a változ- tatás lehetőségét. Horn Gyula csütörtöki programját Szatmár térségé­ben folytatja. Életének 86. évében, a svájci Vevey város kórházá­ban szerdán elhunyt Graham Greene, századunk egyik leg­nagyobb regényírója. Halálának pontos okát egyelőre nem tették közzé, bár lányának közlése szerint az idős író vérképzési beteg­ségben szenvedett. Temetésé­nek idejéről a család később fog határozni. A világhírt a „Hatalom és dicsőség” (The Power and the Glory — 1940) című, Me­A második negyedévben is biztosított hazánk kőolajellá­tása, mert az OKGT már megkötötte azokat a szerző­déseket, amelyek alapján a következő három hónapban Magyarországra 1,5 millió tonna kőolaj érkezik. Az OKGT-ben az MTI-nek elmondták: az olaj 70 száza­léka a Szovjetunióból érke­xikóban játszódó regény hoz­ta meg számára: a cselek­mény egy részeges pap és egy forradalmár katona el­lentétes alakja köré épül, s a pap mártíromságával vég­ződik. Talán legismertebb al­kotása, „A csendes amerikai” (The Quiet American — 1955) a francia gyarmati igát lerázó Vietnamba viszi el ol­vasóit, bemutatva, milyen módszerekkel vívják utóvéd­harcukat a gyarmatosítók. zik, ám annak egy részét köz­vetítő cégek szállítják ha­zánkba. A 30 százaléknyi mennyiség a mediterrán tér­ségből várható. A kőolaj árá­ról az illetékes annyit mon­dott, hogy az jelenleg barel- Jenként 17—18 dollárba kerül a világpiacon. Az előrejelzé­sek szerint 25 dollár fölé nem emelkedik a kőolaj hordón­kénti ára. A szovjet kormány az ár­emelésből nem akart áprili­si tréfát csinálni, ezért üte­mezte azt a hónap második napjára. Így próbálták iro­nizálni a moszkvaiak a köz­pont legújabb, a lakosságot ismét csak igen súlyosan érintő intézkedését. Hasonló mértékű hivata­los áremelésre nemigen volt precedens a Szovjetunió eddigi történetében. A köz­lekedési tarifákat még va­lamikor Sztálin idején emelték utoljára. A háború utáni időszakban büszkén emlegették, hogy itt csök­kentek az élelmiszerárak, s az is kuriózumnak számí­tott, hogy a hivatalosan megállapított inflációs rá­ta sokáig egyenlő volt a nullával. Ez utóbbiról még most sem igen beszélnek, csupán kb. 3,5 százalékos pénzromlást vallanak be. Hogy mit jelentenék a' je­lenlegi áremelések? A bel­földi vonatközlekedés tari­fái 70, a légiközlekedésé 100 százalékkal emelked­tek. Moszkvában ezentúl egy darab ötkopejikás érme helyett hármat kell a met­róautomatába dobni. s ugyanígy drágult a troli-, az autóbusz- és a villamos- közlekedés is. Az igazi csapás azonban az alapvető élelmiszerek árának változása. Főleg a húsféleségeknél már eddig is tapasztalható volt némi árnövekedés, ami azt ered­ményezte, hogy a 200 rube- les átlagfizetés csak igen szűkös megélhetési lehető­séget jelentett. A helyzet most még tovább romlott. A kenyérféleségek és a pék­sütemények ára az eddigi­nek 3—4-szeresére. a tej, a tejföl és a sajt ára kétsze­resére emelkedett. A többi áruféleségnél is hasonló a változás. Az áremelések kapcsán az embereik azzal vigasz­talták önmagukat. hogy nem baj, ha többe kerülnek az élelmiszereik, de leg­alább így lesz belőlük a boltokban. Ezt a reményt még csak fokozta, hogy a hét végén már csak ke­nyeret árusítottak, hétfőn pedig „árazás” címén a legtöbb üzlet és étkezde zárva tartott. Sokan gon­dolták. hogy kedden lehet majd kapni valamit a bol­tokban. Nos. akik ezt gon­dolták. tévedtek. A boltok üresebbek, mint valaha, az áremelés hatására sem je­lent meg semmi a polcokon, legalábbis a tej kivételé­vel. Háromhónapos szünet után ugyanis ismét árusítani kezdték a 3,5 százalékos zsírtartalmú „igazi” tejet. (Ez idő alatt 1,5%-os híg löttyöt árusítottak tej gya­nánt.) A tudósító április másodikén a belvárosban csupán két sort látott. Az egyik húsért kanyargóit egy élelmiszerüzlet előtt, a má­sik pedig a McDonald’s ét­terem előtt várakozott be­bocsátásra. ahol viszont ér­dekes módon nem emel­kedtek az árak. Az áremelések kompen­zálására állampolgári jo­gon fejenként 60 rubeles jövedelemkiegészítést. il­letve a családoknak gyer­mekenként plusz 40 rubelt biztosítottak. Ez az összeg azonban aligha fogja fedezni a többletkiadásokat. Moszk­va lakossága, egyelőre tü­relemmel viseli a helyze­tet. s nehéz megjósolni, mit tesznek majd az embe­rek. ha pénztárcájuk már a hónap közepén kiürüli. Moszkva, 1991 április. Dajka Béla Olaj a Szovjetunióból Hazánk és a külföld vi­szonyáról Horn Gyula el­Magyarországon Felmentik Zwack Pétert Megjegyzés mondta: arra kell töreked­nünk, hogy szomszédainkkal jó viszonyt alakítsunk ki. E Még 20 ezer szovjet katona Nem lesz nagykövet egy véleményről téren a közeljövőben a hat parlamenti párt képviselői Moszkvában fogják tisztázni a félreértett vagy félreérthe­tő kérdéseket, illetve a kül­ügyi bizottság a románokkal folytat megbeszéléseket. Kérdésekre válaszolva egye­bek között megfogalmazta: Még 20 ezer szovjet kato­na, polgári alkalmazott és családtag tartózkodik Ma­gyarországon a csapatkivonás megkezdése előtti 100 ezerből — közölte az MTI érdeklődé­sére Tikos László alezredes, a HM sajtóosztály-vezetője. Azt is elmondta, hogy a 27 ezer technikai eszközből ed­dig 20 ezer hagyta el hazánk területét. Ezenkívül több mint 280 ezer tonna különfé­le anyagot is elszállítottak már a Szovjetunióba. A csapatkivonás során — az elszámolási viták ellenére — a tervekben meghatáro­A Magyar Távirati Iroda washingtoni magyar diplo­máciai forrásokból úgy érte­sült, hogy a közeljövőben változás várható a Magyar Köztársaság egyesült álla­mokbeli diplomáciai képvi­seletének élén. Az MTI mun­katársa Hermann János kül­ügyi szóvivőt kérdezte a Zwack Péter nagykövet tá­vozásával kapcsolatos hírről. Sajtétájékoztató a színházban (Folytatás az 1. oldalról) Két darabot az idei évad műsorából jövőre is műsoron tartanak, fgy a szigorúan el­lenőrzött vonatok és a május 11-én bemutatásra kerülő A kaktusz virága is a jövő évi műsorban szerepel. Elek Ju­dit rendező (akit eddig film­rendezőként ismertünk) is rendez darabot Nyíregyhá­zán, Szigligeti Ede A szökött katona című színművét. Ven­dégrendezőként többen is közreműködnek majd Nyír­egyházán. A hírek szerint Eszenyi Enikővel is komoly tárgyalások’ folynak. Gaál Er­zsébet, Bán Zoltán, Lendvai Zoltán, Zsotér Sándor és Vass Zoltán nevét hallhattuk még a rendezők között. Természetesen új színé­szekkel is erősödik a társu­lat, ám konkrét szerződés, aláírások még nem történtek. A pápai látogatás idején fel­újítja a színház Ratkó József István a király című tragé­diáját, amit a nyíregyházi szabadtéri színpadon mutat­nak majd be. A Móricz Zsigmond Szín­ház szeretné túlhaladni a bérlettulajdonosok körében a tízezres bűvös számot. Erre meg is van a reménye, hisz a nyíregyházi színházban lehet talán az országban a legol­csóbban megvásárolni a be­lépőt. B. J. zott alakulatok, katonai szer­vezetek elhagyták Magyaror­szág területét. Március végé­ig 1039 csapat- és anyagszál­lító vonat gördült át a ma­gyar határon. A csapatkivo­nás teljes befejezéséig — jú­nius végéig — még 251 sze­relvénynek kell elhagynia az országot. A szóvivő elmondotta: a Külügyminisztérium vezeté­se Zwack Péter tudomására hozta azt a szándékát, hogy ez év nyarán felmenti őt je­lenlegi megbízatása alól. A nagykövet ezt a közlést tu­domásul vette. Zwack Péter a visszahívásáig természete­Szabad a választás? (Folytatás az 1. oldalról) egyházi „Sipkay”; ebből az iskolából heten jelentkeztek a kereskedő és vendéglátós szakmák valamelyikére. A körzethatár feloldása rájuk nézve azonban csak jelképe­sen értelmezhető, mivel a nyíregyházi iskola — válla­lati képzőhelyek hiányában — nem tudja fogadni őket. A kállósemjéni általános iskolások zöme is a szak­munkásképzőket választotta. A leendő gimnazisták moz­gása azonban új vonásokat mutat: a gyerekek által meg­jelölt iskolák mindegyike nyíregyházi, Nagykálló — a volt körzeti centrum — csak mint szakközépiskolai „felve­vőhely” jött számításba. Messzemenő következteté­seket a fentiek alapján ne­héz levonni. A iskolaválasztás szóródá­sa meglehetősen nagy, s az igazsághoz hozzátartozik: az adminisztratív szabályo­zás alóli kibúvókat az igazán elszántak eddig is megtalál­ták, vagyis az általános isko­lákat érintően nincs gyöke­resebb változás. A megyén kívülre áramlás erősödése, a területileg közelebbi gimná­ziumtok) „kikerülése” azon­ban — hosszabb távon — megnövelheti néhány intéz­ményünk gondjait. Főként a demográfiai tetőzés levonu­lása után, amikor bővebben lesz hely a most még túlzsú­folt, igen felkapott gimnáziu­mokban is. Az igazi verseny- helyzet ekkor fog kialakulni! Persze, objektív körülmé­nyek még akkor is határt szabnak a teljesen liberali­zált felvételnek, ugyanis — maradva a nyíregyházi pél­dáknál — a kollégiumi felté­telekben számottevő javulás nem várható. Az ún. kisgimnáziumokat — egyelőre — mégsem fe­nyegeti az elnéptelenedés ve­szélye, induló létszámaik, ha szűkösen is, már az első „me­netben” megvannak (pl. Üj- fehértó, Tiszalök, Ibrány), s a második-harmadik helyen bekerülők várhatóan feltöl­tik majd a szabad kapacitást. A jövő azonban — ami az általános gimnáziumi osztá­lyokat illeti — nem sok jót ígér, vagyis a szerkezeti-tar­talmi változtatásokon igen­csak gondolkodni kell ezek­ben az intézményekben, ha talpon akarnak maradni, s mi több: tartani kívánják versenyképességüket. (kállai) sen továbbra is ellátja a nagykövetség vezetésére ka­pott megbízatásából eredő összes feladatát. Herman János elmondta azt is, hogy a Külügyminisz­térium értékelése szerint Zwack nagykövet úr eddigi tevékenységével jelentősen hozzájárult az egyesült ál­lamokbeli Magyarország-kép javításához, a gazdasági, üz­leti kapcsolatok előmozdítá­sához. Ugyanakkor a minisz­térium vezetése szerint a két­oldalú kapcsolatok alakulása, valamint a nemzetközi téren kibontakozó magyar—ameri­kai együttműködés változta­tást tesz szükségessé a nagy- követség vezetésében. Az MTI tudósítójának kér­désére a szóvivő határozot­tan cáfolta, hogy a nagykö­vet tervezett felmentésének oka a minisztérium vezetése és a diplomata közötti eset­leges politikai nézetkülönb­ség lenne. Semmiféle ilyen ok nincs — szögezte le. Hoz­zátette: a nagykövet utódjá­nak kijelöléséről később szü­letik döntés. A Kelet-Magyarország március 28-i számát olvasva megdöbben­tett és elszomorított dr. Takács Péter országgyűlési képviselőtár­sam nyilatkozata, melyben a kallói reptér ötletét ámításnak és becsapásnak nevezi. Megdöbbentem azért, mert képviselőtársam a megye vala­mennyi képviselőjéhez hasonló­an még tavaly aláírásával tá­mogatta a reptér megvalósításá­nak vizsgálatát, valamint ő is je­len volt február 13-án, mikor is Kálnoki Kiss Sándor közlekedési államtitkár-helyettes úr kérdé­semre válaszolva elmondta, hogy az interkontinentális repülőtér magyarországi megvalósításának realitásáról ez év harmadik ne­gyedévére készül el a tanul­mány. (Lásd KM. február 16.) Ha ez ilyen halva született, nép­ámító ötlet, akkor miért költ je­lentős összeget e tanulmányra a közlekedési tárca? Netán nem ér­tenek hozzá? Takács úr már tudja az eredményt: „Itt kérném tisztelettel, a népet bizony rútul becsapták!” Csak én nem tudom, minek ül­tünk le egymással, pártoktól függetlenül mi, megyei képvise­lők, ha a másik tevékenykedésé­re csak becsmérlő szavakra te­lik. Bízom abban, hogy a kép­viselő úr kijelentése csak vélet­len elszólás volt, és abban is bí­zom, hogy a továbbiakban — po­litikusként — minden kimondott szavának súlyát előre mérlegeli. Nincs harag. . . Kállay Kristóf országgyűlési képviselő Szovjet Szaddám A Szovjetunió déli részén tévő. döntően muzulmánok lakta Dagesztánban egy család nemrégiben Szaddám Húszéin nevét adta hatodik gyermekének. A Ra- bocsaja Tríbuna cí­mű moszkvai lap jelentése szerint az apa azzal indokolta a döntést, hogy ő úgymond „tiszteli az erős és bátor em­bereket”, A Szovjetunióban egyébként nem men­nek ritkaságszámba a különös névvá­lasztások. A harmin­cas években, a nagy iparosítási kampá­nyok idején sok új­szülött kapta a Traktorina. az Elcktrifikácija vagy éppen az indusztrija elnevezést, míg a vi­lágűr meghódítá­sának első lépései után a repertoár a Szputnyik névvel bővült. A legfur­csább keresztnév azonban a Lundcjir — ezt az elneve­zést ugyanis a „Le­nin meghalt, de munkássága él és gazdagodik” mon­dat szavainak első betűiből állítottak össze.

Next

/
Thumbnails
Contents